Tartalom

7) A kezdeti idők egyházközségi élete

A templomépítés és az egyházközség szervezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett plébános újabb anyagi és lelki értékek megteremtésén fáradozott. Téglás körmenetet szervezett Kiskútra, ahol a Szűzanya kegykép megvédésére szép félkör alakú nyitott szentélyt épített, amely azóta a gyárvárosi plébánia gondozásában áll. Tervbe vette az Erzsébet liget területén egy lelkigyakorlatos ház létesítését és egy hivatásos papi szeminárium működését. Havonta egyszer az egyházmegye papjai számára rekollekciót rendezett. A templom 1945. november és 1952. június 22. között lelkigyakorlatos házként működött. Megszervezte a rózsafüzér társaságot, a leánykongregációt és a szívgárdistákat. Munkálkodása egyik eredményeként 1947-ben a templomban megépült a Szent Imre oltár, amelyet Dr. Papp Kálmán megyéspüspök szentelt fel.

A fiatal plébános a hívek számára szervezett lelkigyakorlatoknak különös jelentőséget tulajdonított. Hogy minél több katolikus ember megjelenését elérje, jeles vezető egyházi személyiségeket nyert meg azok megtartására. A lelkigyakorlatokat vezetők közül a következük maradtak meg emlékezetünkben. Dr. Sík Sándor, Divald István, Török Jenő, Juhász János piaristák, Dr. Söveges Dávid, Dr. Vanyó Tihamér bencések, Dr. Holenda Barnabás, a győri bencés gimnázium akkori igazgatója. A hitélet segítésében itt találjuk még egy-egy alkalommal Dr. Grősz József kalocsai érseket, Székely László költőplébánost, Dr. Mentes Mihályt és másokat. Az utolsó lelkigyakorlatot 1952. június 22-én tartotta Dr. Söveges Dávid bencés atya. Az egyházközség eredményei között tartható számon az élénk ministráns mozgalom. Az 1940-es években 40-45 ministráns működött a különböző szertartásokon. Lelkesítésként a plébános közülük számos fiút kirándulásokra vitt, leginkább Pannonhalmára. A szertartások közül kiemelkedtek az elsőáldozási és a bérmálási ünnepségek, amelyek felejthetetlen szépségűek voltak, mert a fiatalok és a szülők közös vallási érzületét kovácsolták egybe. A körmenetek a belső lelki hívői értékeken túlmenően külsőleg is impozánsak voltak, nagyon sok embert családostól is az azokon való részvételre késztettek.

A templomi énekkar elől járt a hívek közötti éneklési kultúra terjesztésében. Az énekkart Varga Imre alapította meg, majd 1974-ben Máté Gyula szervezte újjá. A vegyeskar elsősorban magyar szerzők, Bárdos, Kodály és Halmos műveit szólaltatta meg, de Bach, Beethoven, Palestrina és Lassus kórusműveket is több ízben adott elő. Az énekkar bérmáláskor és nagyobb ünnepeken rendszeresen szerepelt. Nemcsak saját templomában, hanem a Székesegyházban, a Kármelitáknál és Révfalu templomában is elismert színvonalon mutatkozott be.

Dr. Szelestey Béla, Dr. Zágon József kanonok irodaigazgatóval együtt szerkesztette a Győri Katolikus Tudósítót. Az írott katolikus szó mind a papság, mint pedig a hívek tájékoztatására szolgált. A plébánia lelkesen terjesztette a hívek számára írt imakönyveket és énekeskönyveket, amelyek a vallásos érzület gondozásán túl általános kulturális értékeket is közvetítettek.