Május 28.  „…magamhoz édesgetem, s a szívére beszélek.” (Oz 2,16-22)

Bevezető orgonajáték

Epiklézis - Szentlélek hívó himnusz

Epiklézis - Szentlélek hívó imádság

Szentlélek Úristen, akit az Úr Egyházának megígért és pünkösd napján kegyelmesen elküldött, légy a mi lelkünknek is állandó kedves vendége! Őrizd meg és gyarapítsd bennünk a Te megszentelő kegyelmedet, s gyújtsd lángra szívünkben a szunnyadó isteni erényeket! Ajándékozd nekünk az értelem lelkét, hogy meghalljuk Isten szavát és megtaláljuk igazságát, hogy az vezessen és szabadítson meg bennünket. A mi Urunk Jézus Krisztus által, aki Veled s az Atyával együtt él és uralkodik mindörökkön-örökké. Ámen.

Lectio (Amit Isten Igéje mond)

Ozeás próféta, aki a Kr.e. 8. század második felében közvetítette Isten üzenetét a kortársainak, meglehetősen súlyosnak látja hazájának, az északi országnak, Izraelnek a helyzetét. Szinte prófétai működésének a kezdetétől érzékeli, hogy milyen hatalmas politikai, gazdasági nyomás nehezedik országára. A hazájától északra levő ország, Asszíria a nagyhatalmi igényeit egyre határozottabban hangoztatja, és érvényesíti Izraelben is. Az egyre nagyobb mértékben kivetett adók belpolitikai nyugtalanságot és elégedetlenséget okoznak. Ennek következményeként a vallási nehézségek is fokozódnak. Izrael az egyetlen Istenébe vetett hitét - a politikai körülmények támogatását élvezve - összekeveri vagy egyszerűen felcseréli a kánaáni térségben régóta jelenlevő különböző termékenységet szem előtt tartó vallásgyakorlatokkal. Ezekkel a törekvésekkel Ozeás szembeszáll. Kortársait egy természetes, ugyanakkor meghökkentő képpel lepi meg: Isten minden hűtlensége ellenére szereti a népét, és azon fáradozik, hogy a vele való kapcsolatát megerősítse.

Isten Igéjének meghallgatása.

Oz 2, 16. 17b. 21-22

¹⁶Magamhoz édesgetem, kiviszem a pusztába, s a szívére beszélek. ^17bhogy úgy válaszoljon, mint ifjúsága napjaiban, mint akkor, amikor feljött Egyiptom földjéről. ²¹Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek igazsággal, törvénnyel, jósággal és szeretettel. ²²Eljegyezlek hűséggel, hogy megismerd az Urat.

Responzórium

1. A szöveg és környezete

Ozeás próféta Izrael termékenységet adó istenekhez való átpártolását a saját Istenétől való elszakadásnak tekinti. Hogy ennek a drámai voltára fel tudja hívni a figyelmet, egy olyan képet alkot, amit előtte még egyetlen próféta sem alkalmazott. Izrael népének és az Istenének, Jahvénak a kapcsolatát a házasság képével szemlélteti. A nép idegen istenekkel való viszonyát pedig házasságtörésnek mondja. Az Istennel való meghitt közösséget Izrael egyoldalúan megszüntette. A kérdés az, hogy a népéből, a kedveséből kiábrándult Isten vajon mit fog tenni?

2. Néhány gondolat

A próféta nem kezd bele a hűtlenné vált feleség, Izrael bajainak és kísértéseinek a részletes felsorolásába és elemzésébe. A népet őseinek több száz évvel korábban történt pusztai vándorlására emlékezteti. Akkor, az egyiptomiak rabságából való kiszabadulásuk után a pusztában a termékeny vidék bősége és a kultúrvidék istenei még semmiféle kísértést nem jelentettek számára. Akkor a nép megtapasztalta szerető Istenének a gondoskodó közelségét.

Izraelnek később sikerült más népekkel ellentétben egy termékeny vidéken megvetnie a lábát. Megvolt mindene, amit csak kívánhatott magának: termékeny földek és szőlőhegyek. De megfeledkezett arról, akinek mindezt köszönhette. Nem riadt vissza a kánaáni kultikus helyek felkeresésétől, sőt ezeken a helyeken áldozatokat is bemutatott. Ozeás szerint Izrael úgy viselkedik, mint egy hűtlen feleség, aki kicsinosítva magát a szeretői és a kedvtelései után szalad, Jahvét pedig elhagyja.

Ozeás szerint Isten azért akarja újra kivinni népét a pusztába, hogy ott megtörténhessen a nép találkozása Istenével. Ezen a helyen a szenvedélyesen szerető Isten egészen egyedül lehet a szeretett népével. Itt akarja újra megnyerni népének a szívét. Ahol minden emberi biztonság hiányzik, ott majd megnyílik a szeme, és rádöbben a róla gondoskodó, őt szerető Istene jelenlétére. Ráeszmél a nép, hogy az egyetlen Istene szabadíthatja meg, ahogy azt a történelme során is megtette.

Ahogy annak idején Isten szövetséget kötött a népével, úgy köt most újabb szövetséget vele. Újra megtörténik az eljegyzés, újra megtörténik a házasságkötés. És nászajándékként Isten a kapcsolat, a házasság szilárd alapjait megteremtő új gondolkodásmódokat terjeszt elő: az igazságot és a törvényt, a szeretetet és a jóságot, valamint a hűséget. Ezek mind a kapcsolat tartósságát alapozzák meg, mélyítik el, és teszik azt kikezdhetetlenné.

Meditatio (Isten Igéje hozzám érkezik. Amit Isten Igéje nekünk mond)

A szíve mélyén érintett Isten sokszor megkérdezhetné a hozzá hűtlenné vált embertől: hogy tehetted ezt velem? De nem kérdezi meg, hanem bátorít: kezdjük újra a kapcsolatunkat!

Isten szemrehányást sem tesz az embernek: hogy lehetnek mások fontosabbak a számodra nálam? Ehelyett bíztatóan azt mondja: kezdjük el még egyszer! Isten dühösen sem támad ránk soha: többé nem akarlak látni! De megígéri újra meg újra: „Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek igazsággal, törvénnyel, jósággal és szeretetettel, eljegyezlek hűséggel.”

Csalódott ember így nem képes beszélni. Csak az Isten beszél így hozzánk. A beszéde nagyszerű életet ígér nekünk, ami örökre megmarad.

Contemplatio (Elmélkedés. Amit Istentől ajándékba kaptunk, és a szívünkben hordunk)

A reménytelen helyzetekben igen nagy szükségünk van a megértésre, a vigasztalásra és a támogatásra. Ezekben Isten mindig velünk levő Istennek bizonyul. Bár sokszor eljátszottuk a szeretetét, de mindig kapunk még egyszer esélyt tőle. Nem rója fel a bűneinket, hanem kész arra, hogy hozzásegítsen bennünket a kapcsolatunk rendezéséhez. Emlékeztetni akar bennünket a kezdeti szeretetünkre. Hogy ismételten rájöjjünk: rá vagyunk utalva Istenre. És meg van győződve arról, hogy az ajánlatát elfogadjuk. Mert ez számunkra az egyetlen lehetőség, hogy kitörjünk abból a helyzetből, amibe kerültünk, hogy kitörjünk a hűtlenség és az állandó ellenszegülés körforgásából.

Egy kérdés és Antal atya válasza

Ének: Aki akar üdvözülni

Collatio (A jelenlévők gondolatainak megosztása valamint gyakorlati teendőink. Amit Isten Igéje általunk üzen másoknak.)

Isten szinte körüludvarolja népét. A magatartása minden emberi képzeletet felülmúl. A válasza bámulatos és érthetetlen, őszinte szeretettől áthatott és megnyugtató egyszerre. Még ha emberi korlátaink nyomasztó erővel nehezednek is ránk, akkor sem hagy elbukni minket. Ez segít nekünk abban, hogy az árnyékunkat képesek legyünk átugrani: hogy a házasságunkban, a baráti kapcsolatainkban a csalódottság, a megbántottság, az értetlenség helyébe a remény, a megbocsátás és a szeretet lépjen. Mert újrakezdés csak akkor lehetséges, ha a szereteté az utolsó szó!

Oratio (Imádság. Amit Istennek válaszolunk Isten Igéjével a kezünkben)

Áldott legyen mindenben az Úr, mert végtelen szeretettel szereti választottait. Szálljon fel hozzá imádságunk: Mutasd meg, Urunk, szereteted!

–  Megtört szívvel és alázatos lélekkel fogadj el minket, hisz nem szégyenülhetnek meg a benned bízók!

–  Fordíts el bennünket minden galádságtól és gonoszságtól, és minden botlástól őrizd meg lépteinket!

–  Te megújítasz mindent, és azt kívánod, hogy éberen várjuk országodat, segíts, hogy várjuk az új eget és az új földet, és szorgalmasan munkálkodjunk ezen a világon!

–  Emlékeztess arra a méltóságra, amelyet a keresztséggel ajándékoztál nekünk, hogy mindig neked éljünk!

–  Égi Jegyes, tedd ragyogó tisztává Egyházadat, és engedd, hogy reményben és a Szentlélek erejében járjon!

Mindenható, örök Isten, add, hogy nagy bizalommal járuljunk atyai jóságodhoz a húsvéti szent időben, amikor oly bőkezűen nyújtod kegyelmed ajándékait. Kiszabadítottál minket a tévelygés homályából, engedd, hogy egyre jobban ragaszkodjunk hitünk szent igazságaihoz. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Záróének és kivonulás

A következő Lectio Divina időpontja és témája: 

2011. szeptember 10.

„Nem szolgálat az ember sorsa a földön? Nem napszámos módján tölti el napjait?” (Jób 7,1-7)