Április 9. „Azt vártam, hogy szőlőt teremjen, hát miért hozott csak vadszőlőt?” (Iz 5,1-7)

Epiklézis - Szentlélek hívó himnusz  

Epiklézis - Szentlélek hívó imádság

Jöjj, Szentlélek Isten! Újíts meg mindent! Általad, Szentlélek, minden megújulhat. Adj új gondolatokat nekünk, és tedd, hogy az el nem gondolhatót gondoljuk. Adj új érzelmeket, és add, hogy érezzük a megfoghatatlant. Adj új tetteket, és add, hogy megtegyük a lehetetlent. Adj új szívet és azt is, hogy az értelmünket felülmúlónak helyet adjunk. Ámen.

Lectio (Amit Isten Igéje mond)

Izajás próféta a meghívását követő első években - feltehetően Kr.e. 740-736 közti időben - valószínűleg egy sátoros ünnepen előad egy éneket Jeruzsálemben. A dala beleillik az ünnep hangulatába, mert a szüret befejeztével megtartott zarándokünnephez hozzátartozott a tánc és az éneklés is. Izajás éneke viszont nem az ünnepi hangulat következménye; ezt Izajás előzőleg alaposan végiggondolja és megtervezi. A dalából eleinte könnyed és derűs hangulat árad. Nemsokára viszont komorrá válik a hangulata. A próféta fenyegető, ítéletet hirdető szavakkal folytatja énekét. A szavaiból kihallik, hogy ahhoz a hűtlen néphez akar szólni, amiben az Istene csalódott.

Isten Igéjének meghallgatása.

Iz 4,1-6

¹Azon a napon hét asszony ragad majd meg egy férfit, és azt mondja: "A saját kenyerünket esszük, és a magunk ruhájába öltözünk. Csak a nevedet hadd viselhessük, szabadíts meg minket a gyalázattól!" ²Azon a napon az Úr sarjadéka ékes lesz és dicsőséges. És a föld gyümölcse díszére és dicsőségére lesz azoknak, akik Izraelből megmaradnak. ³Aki Sionból megmenekül és Jeruzsálemből életben marad: azt mind szentnek hívják majd, és följegyzik Jeruzsálemben az élők közé. ⁴Amikor majd az Úr lemossa Sion leányáról a szennyet, és megtisztítja Jeruzsálemet a vér bűnétől az ítélet lelkével és a tűz lelkével: ⁵akkor eljön az Úr, és megpihen Sion hegyének egész vidéke fölött, és azok fölött, akik oda gyülekeztek. Olyan lesz számukra, mint a felhő nappal, és mint a füst s a lobogó tűz éjjel. Mert mindenekelőtt az Úr dicsősége lesz nekik a tető ⁶és a sátor a nappali forróság ellen, az szolgál védelemül és rejtekhelyül a vihar és az eső ellen.

Iz 5,1-7

¹Hadd énekeljem el barátomnak szőlője iránti szerelme énekét. A barátomnak volt egy szőlőskertje, termékeny domboldalon. ²Felásta földjét, a köveket kiszedte belőle, és nemes szőlőfajtákkal ültette be. A közepére tornyot épített, és sajtót is vágott benne. Aztán várta, hogy szőlőt teremjen, de csak vadszőlőt hozott. ³Most hát Jeruzsálem lakói és ti, Júda férfiai: Tegyetek igazságot köztem és szőlőm között! ⁴Mit kellett volna még tennem szőlőmmel, amit nem tettem meg vele? Azt vártam, hogy szőlőt teremjen, hát miért hozott csak vadszőlőt? ⁵Most azért tudtotokra adom, mit fogok tenni szőlőmmel: Lebontom sövényét, hadd legeljék le, lerombolom falát, hadd tapossák össze. ⁶Parlaggá teszem, amit metszetlen hagynak, és nem kapálnak meg, hadd verje föl a bozót és a gaz. És megparancsolom a felhőknek: ne hullassanak rá esőt. ⁷Igen, a Seregek Urának szőlője Jeruzsálem háza, és Júda népe dédelgetett ültetvénye. Azt várta, hogy igaz tetteket vigyenek végbe, s lám, gaztetteket követnek el. Azt várta, hogy igazság terem náluk, de csak jajkiáltás hallik és siralom.

Iz 5,8-13

⁸Jaj azoknak, akik házat házhoz sorakoztatnak, szántóföldet szántóföldhöz ragasztanak, míg az övék nem lesz minden hely, s nem csak ők lakják az egész országot. ⁹Megesküdött a Seregek Ura fülem hallatára: "Bizony, rommá lesz a sok ház, és a szép nagy paloták lakatlanná válnak. ¹⁰Tíz hold szőlő csak egy korsóra valót hoz majd, és tíz véka vetőmag csak egy vékát terem." ¹¹Jaj azoknak, akik kora reggeltől fogva mámorító italokat hajhásznak, és esténként sokáig fennmaradnak, mert a bor hevíti őket. ¹²Citera és hárfa, dob és fuvola - az van, meg bor a lakomáikon, de az Úr tetteire nem ügyelnek, és kezének művét észre sem veszik. ¹³Bizony, fogságba hurcolják majd népemet, mert nincsen benne érteni akarás. A hatalmasok éhen vesznek, maga a nép meg szomjúságtól eped el.

1. A szöveg és környezete

A vidám együttlét örömével teli közösség Izajás számára nagy lehetőséget kínál. Isten közelsége és a gyanútlan boldogság megnyithatja a szívüket. A próféta nem tervez ünneprontást, csak az Istene nevében szóvá akarja tenni azt, amit „Jeruzsálem lakói és Júda férfiai” nem akarnak észrevenni. Isten népe ugyanis számtalanszor megtapasztalta már Urának a szerető gondoskodását. Semmi nem akadályozza abban, hogy élő közösséggé kovácsolódjék. A nagy lehetőségei ellenére viszont úgy tűnik, hogy az igazságtalanság terjed Isten népe körében; senki sem akarja meghallani a szegények és a jogfosztottak segélykiáltásait. Izajás világosan kimondja, hogy Isten magára fogja hagyni a közösségét, és az a pusztulás helyévé válik.

2. Néhány gondolat

Az énekes, a próféta költői remekművében a barátja szőlőskertjéről kezd dalolni. Részletesen előadja, hogy milyen gondosan munkálkodik a barátja azért, hogy a szőlőhegyét termékennyé tegye: körültekintően és előrelátóan cselekszik, amikor ásás közben a köveket kiszedi a földből, majd nemes szőlőfajtákkal telepíti be. Aztán őrtornyot épít benne, hogy a szőlőérés idején is biztosított legyen a termés védelme, de a szőlőprés készítését sem mulasztja el, hogy a telkén juthasson hozzá a szőlője mustjához. A sok fáradozás azonban hiábavalónak bizonyult, mert az édes fürtök helyett, savanyú kemény szőlőszemekből állnak a fürtök.

Izajás ebben a feszültséggel teli pillanatban a barátját juttatja szóhoz, aki az ének hallgatóinak állásfoglalását kéri. A szőlőskert tulajdonosa választott bíróknak kéri meg őket, hogy ítélkezzenek közte és a szőlője között. Ki a felelős ezért a kudarcért? Talán személy szerint elmulasztott valamit? Az ítélkező testület tagjai valamennyien úgy érzik, hogy a tulajdonos mindent megtett, és emiatt semmilyen felelősség nem terheli.

A próféta tovább fokozza az egyébként is feszült helyzetet: vajon mit tesz majd a tulajdonos? Az eredménytelenség láttán elkeseredetten jelenti be, hogy a szeretettel ültetett és gondozott szőlőt a sorsára fogja hagyni. Eltávolítja a védő kerítését, lebontja a sövényét. Amikor kimondja, hogy „megparancsolom a felhőknek: ne hullassanak rá esőt”, akkor a fejlődése, sőt a puszta továbbélése is lehetetlenné válik. E szavak nyomán világosodik meg a hallgatók számára, hogy valójában ki is a próféta barátja: a szőlőskert tulajdonosa, a próféta barátja maga az Isten. A szőlőskert pedig az Isten szeretett népe.

Izajás szavai egyértelművé teszik, hogy az Isten úgy fog bánni a népével, ahogy a szőlőskert tulajdonosa a szőlőjével: magára hagyja, „hadd legeljék le… hadd tapossák össze”. Az „összetaposás” gondolata Izajásnak az asszír nagyhatalom erősödése és terjeszkedése következtében jutott eszébe; a kiszolgáltatott helyzetben levő Izraelen ez a hatalom fogja végrehajtani az Isten büntetését.

A próféta az okokat is világossá teszi: elharapódzott a jogsértés és az igazságtalanság. A jogfosztott emberek száma egyre növekszik. Nem különleges vallási teljesítményeket vár Isten a népétől, hanem csak azt, hogy tartsa magát a joghoz és az igazságossághoz, amik az emberi együttélést szabályozzák.

Meditatio (Isten Igéje hozzám érkezik. Amit Isten Igéje nekünk mond)

A szőlőskertről szóló ének leleplezte Izrael hálátlanságát az Istenével szemben. És egyúttal rámutatott az emberek közösségellenes magatartására is.  Isten népe nem tette magáévá az Istene gondolatait, és nem gyakorolta azt a szeretető gondoskodást sem, amiben ő maga részesült az Isten részéről. De most lehetősége nyílik az elgondolkodásra. Sőt felszólítást kap, hogy újítsa meg a gondolkodását és a magatartását. A megtérésre szólító lehetőség még az utolsó percekben is adva van a számára.

A próféta szavai megmutatják, hogy a bibliai vallás nem választja szét a vallási és a világi területet. Nem kezeli külön a vallási és a világi történéseket.  A kettő harmonikus egysége mindenki számára megnyugtató és boldogító életlehetőségeket biztosít.

Contemplatio (Elmélkedés. Amit Istentől ajándékba kaptunk, és a szívünkben hordunk)

Korunk társadalma is tele van igazságtalanságokkal. A megvesztegetés előnyben részesít egyeseket, miközben mások komoly hátrányokat kénytelenek elviselni. Embertömegek elnyomása és semmibevétele is korunk egyik fájó jelensége. A jog csűrése-csavarása magától értetődő lehetőségnek tűnik sokak számára napjainkban.

A társadalomban az együttélés során előforduló igazságtalanságokat az embereknek maguknak kell felismerniük. És persze maguknak kell megijedniük, mert ezek következményei előbb-utóbb mindenki számára fájdalmasak lesznek. Isten csak hozzásegíti az embert a helyes felismeréshez. A prófétai szavak nem a hatalmasoknak szólnak csupán, hanem mindazoknak, akik hallgatják azokat, mert ezek figyelmen kívül hagyása mindig önpusztításhoz is vezet.

Ének: Könyörülj, Istenem

Collatio (A jelenlévők gondolatainak megosztása valamint gyakorlati teendőink. Amit Isten Igéje általunk üzen másoknak.)

A szőlőtermesztés minősége és hozama mindig arányban van a gondozás alaposságával és a művelés minőségével. Ha Isten népe Urának az útmutatásai szerint él, akkor az életét elégedett boldogság és békés fejlődés jellemzi.

Az Isten minden embert megajándékozó szeretete soha nem maradhat következmények nélkül. Közösségének tagjai a jog és az igazságosság szem előtt tartásával válnak élő közösséggé, és arra is képesek, hogy az összetartozásukat megőrizzék ebben a világban.

Oratio (Imádság. Amit Istennek válaszolunk Isten Igéjével a kezünkben)

Isten segíti és védelmezi népét, hogy boldog legyen, hiszen ő maga választotta örökségül. Adjunk hálát neki és jóságára emlékezve mondjuk: Urunk, tebenned bizakodunk! 

Őrködj gondolataink, szavaink és cselekedeteink felett, hogy tetszésedre legyünk!
Urunk, tebenned bizakodunk!

Urunk, lásd gyöngeségünket, és siess segítségünkre, hiszen nélküled semmire sem megyünk!
Urunk, tebenned bizakodunk!

Szabadítsd meg, Urunk, népedet bűneitől, hogy kedved találhasd benne!
Urunk, tebenned bizakodunk!

Urunk, te nem azért küldted Fiadat, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ, add, hogy dicsőséges halála bennünk bőséges termést hozzon!
Urunk, tebenned bizakodunk!

Engedd, hogy megszívleljük, és készséges lélekkel magunkba fogadjuk igédet, és így állhatatosságban termést hozzunk!
Urunk, tebenned bizakodunk!

Istenünk, te kedveled az ártatlanságot, és kegyelmeddel visszaadod nekünk a lelki tisztaságot. Fordítsd magadhoz szívünket, hogy Szentlelked tüzétől felgyulladva állhatatosak maradjunk a hitben és gyümölcsöt hozzunk a jó cselekedetekben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Záróének és kivonulás