„Azért jöttem, hogy tüzet dobjak a földre.” (Lk 12,49-53)

Szentlélek hívó imádság

Mennyei Atyánk, aki híveid szívét a Szentlélek felvilágosítása által tanítottad, add nekünk Szentlelkedet, hogy általa mi is megismerjük, ami helyes, és az Ő vigasztalását mindig érezzük! Égesd, Uram, a Szentlélek tüzével szívünket, hogy tiszta szívvel kedvedben járjunk, Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Lectio (Amit Isten Igéje mond)

Nyugtalanító hírekről szerzett tudomást Lukács a rábízott keresztény közösségekben. 

Családokban fellépő különös feszültség nehezítette Krisztus követőinek életét. Ennek oka pedig nem az együtt élő nemzedékek sajátos gondolkodásmódjában, eltérő céljaiban és élettapasztalataiban rejlett. Krisztus elkötelezett követése miatt került sor vitákra, szembenállásokra, a kapcsolatok megszakítására a családokban. Többen ezt összeegyezhetetlennek tartották Krisztus akaratával. Ő, aki a szeretetet hirdette, széthúzást hoz létre azok között, akik egymáshoz tartoznak? Vagy talán a békesség kedvéért inkább Krisztus követésével kellene felhagyni? Lukács útbaigazító, Jézustól való mondásokkal akar segíteni azoknak, akik tanácstalanná váltak, és akiknek a gondolatai összezavarodtak. Ugyanakkor olyan oldaláról mutatja be Jézust, ami a követői számára kevésbé ismert.

Isten Igéjének meghallgatása.

⁴⁹Azért jöttem, hogy tüzet dobjak a földre. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon! ⁵⁰Keresztséggel kell megkereszteltetnem. Annyira szorongok, míg be nem teljesedik.⁵¹Azthiszitek, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Nem azt, hanem - mondom nektek - meghasonlást. ⁵²Ezentúl ha öten lesznek egy házban, megoszlanak egymás közt: három kettő ellen, és kettő három ellen.⁵³Meghasonlik az apa a fiával és a fiú az apjával, az anya a lányával és a lány az anyjával, az anyós a menyével és a meny az anyósával."

A szöveg és környezete

A szakasznak a tanítványok oktatására szolgáló öt versét Lukács nagy valószínűség szerint abban a forrásban találta, ami Jézus mondásait és beszédeit tartalmazta.    

Az evangéliumi szakasz szerzője a tűz és a keresztség párhuzamosan megfogalmazott és átvett szóképeivel Jézus küldetését és a halállal végződő sorsát értelmezi. A megosztottságról, pontosabban a viszálykodásról pedig - meglepő módon - határozottan állítja, hogy azt Isten akarja. Ez ugyanis nem a családtagok között szinte szükségszerűen keletkező súrlódás miatt van, hanem a Jézus mellett vagy Jézus ellen meghozott világos döntés, egyértelmű kiállás miatt.     

- Néhány gondolat

A tűz többek között a megtisztítás eszköze, ami az értéktelent megsemmisíti, az értékeset pedig megnemesíti. Olyan hatalmas erejű elem, ami semmit sem hagy a korábbi állapotában, mindent megváltoztat, ami a hatalmába kerül.   

Jézus az igehirdetését egy tűz meggyújtásaként értelmezi, és ezzel Jeremiás próféta gondolatait teszi a magáévá. Jeremiás az Isten neki szóló üzenetét így fogalmazta meg: „Nézd, tűzzé változtatom szádban a szavaimat.” Az égő tűz ellenállhatatlan hatalma az Isten szavának erejét jelképezi. Az Isten szava, amit Jézus hirdet, az embereket válaszadásra készteti.  Aki Jézussal találkozik, annak döntenie kell.

A keresztség, amiről Jézus beszél, a szenvedés és a halál hullámaira hívja fel a figyelmet, ezeken a hullámokon kell majd keresztül mennie. A megkeresztelkedés a kép értelmében a szenvedéssel való beborítottságot és a halálban való elmerülést jelenti; Jézus halállal végződő sorsának a szóképe.

„Nem azért jöttem, hogy békét hozzak, hanem szakadást” – ezeket a megdöbbentően hangzó szavakat bárkiről el tudnánk képzelni, csak Jézusról nem. Annyira kemények ezek, hogy ha nem maga Jézus mondta volna ezeket, akkor biztosan tompították volna a szigorúságukat és erélyességüket.   

Aki Jézus tanítványa akar lenni, az veszélyeztetett életmódot választ. Erre egy Mikeás próféta könyvéből való idézet világít rá és néhány Jézustól eredő mondás. Mikeás olyan korban beszélt, amiben az emberek már nem tárták fel a szívüket, és a családok szétszakadtak, amiben a „fiú szidalmazta az apját, a lány anyja ellen támadt”. Az élet megfelelő irányítása csak Jézus egyértelműen eldöntött követése nyomán történhet meg. A tisztázó példasor segít elhárítani az esetleges félreértéseket. A megosztottságnak ebben a korszakában nem tűrhető meg semmiféle lanyhaság, nem fogadható el valamiféle semlegesség, nem köthetők kétes kompromisszumok. A kereszténység kezdeti időszakában kemény összetűzésekhez vezetett a keresztség által megpecsételt Krisztus melletti döntés a családokban.  

A világos döntést nemcsak a szavaknak kell tükrözniük, hanem elsősorban a tetteknek. Az „ezentúl” szó azt jelzi, hogy a végső idő Jézus személyével már elkezdődött, és ennek jele a szükségszerű nézeteltérés. Jézus felszólítása nem tompítható és annak hatása nem szüntethető meg.

Jézus a Mikeás prófétától való idézet keretét szétfeszíti, mert a nézete szerint nemcsak a fiatalok fognak az idősek ellen lázadni - a nemzedékek közti ellentétek értelmében -, hanem a jellegzetesen keleti családban a megosztottság szerteágazó módon valósul meg. A szövegünk utolsó mondatában Jézus nyolcszor használja az „ellen” szót. Nyolcszor villantja fel azt a pengét, ami mélyreható változásokat hoz létre. 

Meditatio (Isten Igéje hozzám érkezik. Amit Isten Igéje nekünk mond)

A Jézustól eredő gondolatok indulatokat kiváltó szavakat használnak. A tűz, a keresztség, a békétlenség, a megosztottság mind a változásnak, a veszélyeztetettségnek a szavai.  A Krisztus melletti döntés nemcsak összeütközéseket válthat ki; ennél többről van szó. A keresztény élet társadalmi szempontból egyet jelent az ár ellen való úszással. A közvéleménnyel szembefordulva Jézus és a magunk útján kell járnunk. Isten szavát nem becsülhetjük le, mert az a tűznek, a pünkösdi léleknek az elvesztéséhez vezetne. Hogy Jézus üzenete segít-e nekünk, akik azt hallgatjuk, vagy az ítéletünkre válik, az rajtunk múlik.  

Contemplatio (Elmélkedés. Amit Istentől ajándékba kaptunk, és a szívünkben hordunk)

            Jézus személye szétválasztja a szellemeket. A Jézus korában élő családokban is csak néhányan váltak Jézus követőivé, a többiek a maguk útját járták. Voltak, akik megértették Jézus elvárását és követelményét, mások más erkölcsi nézeteket vallottak. Nem volt járható út az, amikor valaki a Jézus melletti kiállását csak felszínes módon képzelte el.  Ha senkit nem zavart az ilyen magatartás, az a hiteltelenségnek volt a jele. Aki kiállt Jézus mellett, annak világosan és egyértelműen kellett döntenie. 

            A megosztottság, a viszálykodás szó háromszori előfordulása azt a békét vetíti előre, ami keresztülment az igazság és az igazságosság megtisztító fényén. A Jézus által hozott béke soha nem érhető el nézeteltérés vagy megosztottság nélkül.  

Collatio (A jelenlévők gondolatainak megosztása valamint gyakorlati teendőink. Amit Isten Igéje általunk üzen másoknak.)

Krisztus követése egyetlen korban sem mondható magától értetődőnek. Ez mindig csak megfontolt döntés eredménye lehet. Jézus szenvedélyeket lobbant fel, nézeteltéréseket idéz elő. A személyével szemben tanúsított állásfoglalás minden korban eltérő eredménnyel járhat. El lehet jutni a belé vetett, boldogságot garantáló hitre, a bizalom útján előrehaladva egyre nagyobb biztonságot lehet tapasztalni, de el lehet jutni nemcsak a közömbösségig, hanem az erőszakosan szélsőséges elutasításig is. A Jézus miatt vállalt éles érdekellentétből fakadó súlyos összeütközés kerülése nemcsak a megalkuvást jelenti, hanem a jövő titkának elvesztését is.       

Oratio (Imádság. Amit Istennek válaszolunk Isten Igéjével a kezünkben)

Áldott legyen üdvösségünk szerzője, aki azt akarta, hogy az emberek új teremtménnyé legyenek őbenne: szűnjék meg, ami régi, és minden újjá legyen. Ezért forduljunk hozzá élő reménységgel:
- Urunk, Szentlelked által újíts meg minket!

- Add meg híveidnek, hogy megpróbáltatásaik által szenvedésed részeseivé legyenek, és így valósuljon meg bennük megváltásod!
- Urunk, Szentlelked által újíts meg minket!

- Add, hogy a kedvedért odaadóan munkálkodjunk mindenki javán, és így Egyházad eredményesebben terjessze világosságodat az emberiség nagy családjában!
- Urunk, Szentlelked által újíts meg minket!

- Te, aki egyedül vagy képes új életet adni a lelkeknek, és kibékíteni őket egymással, segíts a széthúzás miatt vergődő világon!
- Urunk, Szentlelked által újíts meg minket!

Istenünk, a te kegyelmed átalakít minket: bűnösökből megigazultakká válunk, a lelki nyomorúságból boldogságra jutunk. Állj mellettünk gondviseléseddel, és támogass ajándékaiddal: adj nekünk erőt, hogy mindvégig állhatatosak maradjunk a hitből fakadó kegyelmi életben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik, mindörökkön örökké. Ámen.

A hangfelvétel technikai okból csak a meditatio végéig hallgatható meg.

A legközelebbi Lectio divina időpontja: 2014. május 10.: „Ha testvéred megbántott, menj, és figyelmeztesd négyszemközt.” (Mt 18,15-20)