Templomunk első orgonájának építését a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Orgonaüzeme kezdte meg 1961-ben. Szigeti Kilián OSB - aki a hárommanuálos, elektromos traktúrájú orgona tervét készítette - a Régi magyar orgonák: GYŐR c. könyvében (1977-ben jelent meg) megemlíti, hogy a hangszer még befejezésre szorul! Nem tudjuk, hogy 1961-től 1977-ig pontosan mi készült el, milyen regiszterek álltak rendelkezésre. Az orgona tervezett diszpozíciója a következő volt:

Az orgonaszekrény egy egységet alkot, homlokzata "csupasíp" konstrukció, a korabeli orgonaépítés jellemzői láthatóak rajta. Nemcsak sípokból áll, hanem egyszerű sípnak tűnő horganycsövek is vannak a homlokzatban.

A játszóasztal elektromos vezérlésű, tűs kopulákkal. Ez a technika elavult, és rengeteg meghibásodási lehetőséggel bír. A manuál billentyűsorainak bélelése kopott, emiatt már nagy a "kotyogásuk", regiszterkapcsolói kontakthibás, elavult konstrukciók. Setzer-kombináció nincs, szabad kombinációból kettő van, megbízhatatlanul működnek.

A szélládák rossz konstrukciójú kúpládák, az összes meglévő hibájukkal együtt. Felújításuk értelmetlen vállalkozás volna, hiszen az orgona minőségében nem történne lényeges változás. 1996-ban Radó Tamás, a templom akkori plébánosa új főmű-szélláda készítésével bízta meg Takács Péter orgonaépítő mestert, aki előrelátóan a régi kúpládás rendszer felújítása helyett új csúszkaládát épített az orgonába. Ez a szélláda most is jól működik, tartalmaz ugyan pneumatikát, de átalakítható a korszerűbb megoldásra (az 1996-ban ráfordított összeg csak pneumatikával kombinált megoldásra volt elegendő).

A kúpláda (azaz, annyi szelep ahány síp) mint tudjuk, az orgonaépítészet egyik zsákutcájának minősült. Legfőbb jellemzője a működésében pontatlan, a billentyűleütéstől számítva időben késve megszólaló hang. Ezt a problémát a sípok szelepei alatt elhelyezkedő membránok okozzák.

Az orgona jelenlegi traktúrája elektropneumatikus, melynek leggyengébb láncszeme a pneumatika. Elektronikus kopulái szintén elavultak a mozgó alkatrészt tartalmazó tűs kapcsolók miatt.

A Ventus fúvómotor jó minőségű német termék. Légzsákjai "nehezékkel", súlyokkal állítják be a levegőnyomást. Hibája, hogy a tehetetlenségi erő miatt rázkódik az orgona hangja a billentyű lenyomásakor.

A sípok anyaga felerészben horgany és ón, valamint fa. A hangzás szempontjából kényes fekvésekben sajnos sok a horgany síp, továbbá menzúrálásuk nem megfelelő a templom akusztikájához.

Soós Gábor