Örömünkre szolgál, hogy - hosszantartó vita és elemzés után - Tamás atya és a Képviselőtestület közös döntése alapján megindulhatott egy, előreláthatóan több évre kiterjedő - az eddig elvégzett munkafázisokat is felhasználó - orgonaépítés, melynek eredményeképpen templomunk e nemes hangszere végre ismét hozzá méltóan szólalhat meg.

A felújítási javaslat kidolgozásakor az optimális megoldás, vagyis a mechanikus traktúrájú, csúszkaládás orgona megtervezése a cél. Egy olyan hangszer elkészítése, amely a liturgiában betöltött meghatározó szerepe mellett alkalmas lesz az orgonairodalom magasabb színvonalú műveinek interpretálására is.
Ezt szem előtt tartva a 3 manuálos kúpládás elektropneumatikus traktúrájú orgonából módosított diszpozíciójú, csúszkaládás mechanikus traktúrájú orgona készül, a fő részek cseréjével (játszóasztal, szélládák), a használható sípok megtartásával, a horganysípok szükségszerű cseréjével, az ónsípok felújításával, átmenzúrálásával. Mindezek alátámasztására összehasonlításként a kúpládáról és a csúszkaládáról:
Amíg az orgonában eredetileg működő kúpládákban 1270 szelep volt, addig, ha csúszkaládán helyezzük el ugyanezt a sípmennyiséget, 150 szelep mozgatásával meg tudjuk szólaltatni őket. Ez a különbség - azaz, hogy nagyságrendekkel kevesebb a mozgó alkatrész - már önmagában is jól demonstrálja a két szélládarendszer közti lényegbeli eltérést. Amíg a kúpládán a különféle regiszterek nem szólalnak meg azonos időben, addig a csúszkaládán egyszerre, azonos fázisban szólalnak meg az egy billentyűhöz tartozó sípok.
Amíg a kúpládán a síplevegő sok és kanyargós járaton jut el a sípba, ezért a síp az örvények miatt "gurgulázó" hangon szólal meg, addig a csúszkaládán a kancelláról nyílegyenes, örvénymentes levegő szólaltatja meg a sípot, ezért ennek hangja nyugodt és sima. A csúszkaláda az elmúlt kb. 400 év alatt bebizonyította tartósságát, működése megbízható, karbantartási költsége alacsony, javítása könnyen megoldható. Az orgonajáték szempontjából egyedül ez a szélládarendszer biztosítja a pontos és nyugodt hangú megszólalást.

Új orgonánk 29 regiszteres diszpozíciója a következő:

A diszpozíció módosításának indoklása:

Ideálisabban lehet kialakítani az egyes művek diszpozícióját, ha a 29 regiszter két manuálra kerül. Az első manuál principálkarának hangzása a Principál 8’-as regiszterre épülne fel, melynek folytatása az Oktav 4’ és a Superoktav 2’. A principálkarból eddig hiányzott a Quint 2 2/3’. A korona, a fényes négy soros Mixtura, melynek a menzúrálását a többi principálregiszterrel együtt kell megfelelően egymáshoz, valamint a templom méretéhez és akusztikájához igazítani. Az első manuál fuvolakarának alapregisztere a Rohrflöte 8’ lenne. A Spitzflöte 4’ inkább való a főműre, mint a Rohrflöte 4’. A nyelvregiszterek szintén szükségesek a teljesebb hangzáshoz, ezért került Trompete 8’ erre a műre.
A második manuál redőnyszekrényben foglalna helyet. A principálkar hangzása Principál 4’-as alapra épülne fel, ezt követné az Oktav 2’ és a Superoktav 1’, valamint a fényt adó három soros Cimbel, az orgonaépítő mester tervei alapján. A fuvolakar alapregisztereként a Gedackt 8’-as a legmegfelelőbb. A Quintadena 8’-as regiszter Soós Gábor orgonaművész javaslatára került a hangszerbe, mely jellegzetesen a positívmű egyik fontos hangszínévé válna. A Septime 1 1/7’ a kornett hangzását alakítja a klarinéthoz hasonlóvá. Természetesen más kombinációkban is nagyon szép hanghatások hozhatók létre. A Larigot 1 1/3’ is jellegzetesen a positívmű regisztere. Ennek a műnek is fontos része a nyelvregiszter, méghozzá egy Vox Humana 8’-as regiszter.
A pedálműben jelenleg az Oktavbass 8’ és a Koralbass 4’ egymással transzmissziós kapcsolatban állnak. Hiányzik a pedálból Principalbass 16’-as regiszter, ami jól illeszkedne különböző kombinációkban is, és a magvas  basszus hangzás szempontjából fontos. Jelenleg a Subbass 16’ az alapregisztere a pedálnak, viszont hiányzik a halk játékhoz szükséges Bourdonbass 8’. A három soros Mixtura nélkülözhetetlen a principálkarhoz, a nyelvkar része lenne továbbá a pedálmű Posaune 16’-as regisztere.

Orgonaszekrény és homlokzat.
Ahhoz, hogy a templomban lévő levegő melegrétegződésének változásai egységesen hassanak a sípok felmelegedésére vagy lehűlésére, az elhangolódás szempontjából szükséges a szélládák egy síkon való elhelyezése. Így kiküszöbölhető a gyors hőmérsékletváltozásból adódó széthangolódás.
Az orgonaszekrénynek és az orgona hangzásának a templom zengő akusztikájában szüksége lenne lefedésre, hogy a megszólaló sípok hangja a vízszintes mennyezetről ne első visszaverődéssel vetüljön a hallgatóság felé, hanem egyenesen az orgona homlokzatán keresztül. A leírtakon túli átalakítási munkálatokkal érdekesebbé, még szebbé lehetne tenni a homlokzatot. A templom belső vizuális képe is indokolná az igényesebb orgonahomlokzatot.

Játszóasztal helyett játszószekrény.
Az új, két manuálos 29 regiszteres játszószekrény az orgonába fordítva helyezkedne el a könnyebb billentési mechanika érdekében. A kopulák elektronikái a mai legkorszerűbb műszaki színvonalnak megfelelőek, az eddigi két szabad kombinációt váltaná ki a 64 soros (bővíthető) Setzer-kombináció.

Szélláda, traktúra.
Az első manuálon a jelenlegi elektropneumatikus vezérlés helyett mechanikus billentyűtraktúra, ill. elektromos regisztertraktúra készül. Új csúszkaláda készül a második manuálra valamint a pedálra, mechanikus billentyű-, illetve elektromos regisztertraktúrával. A szélládák aljára merülőfúvók kerülnek, így szükségtelenné válik külön légzsákok készítése.

Sípok.
A módosított diszpozíció új regisztereihez új sípok készülnek, a többi sípsor szükség szerint felújításon esik át. A horgany sípok 2’-tól mindenütt, a szükséges regiszterekben pedig 4’-tól lecserélésre és átmenzúrálásra kerülnek. A sípsorok menzúrái a templomtér nagyságának és az akusztikának megfelelően módosulnak.

Takács Péter orgonaépítő mester saját, jellegzetes orgonasíp-intonálásának köszönhetően egyedi hangzással szólalnak meg az átépített orgona regiszterei.

Soós Gábor