Liturgia: fehér
† Mise: saját. Dicsőség, Hitvallás, I. v. II. pref. a legszentebb Oltáriszentségről. A IV. Eucharisztikus ima nem mondható, sem a különleges alkalmakra valók.
Olv.: MTörv 8,2–3.14b–16a; 1Kor 10,16–17; Jn 6,51–58
Úrnapi körmenet rendjét lásd: Praeorator, 174–183. old.

Krisztus Szent Teste és Vére, Úrnapja

Kezdőének:
A gabona javával táplálta őket az Úr, és jóllakatta mézzel a sziklából. (Zsolt 80,17)

Könyörgés:
Urunk, Jézus Krisztus, te ebben a csodálatos szentségben kínszenvedésed emlékét hagytad ránk. Add, kérünk, tested és véred szent titkát úgy tisztelnünk, hogy megváltásod gyümölcsét szüntelenül élvezzük. Aki élsz és uralkodol a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.

OLVASMÁNY Mózes ötödik könyvéből
Az Úr a pusztában mannával táplálta népét.
A negyvenéves pusztai vándorlás után Mózes így beszólt a néphez: Gondolj az egész útra, amelyen az Úr, a te Istened negyven éven át vezetett a pusztában, hogy megsanyargasson, próbára tegyen, megvizsgálja a szívedet, vajon megtartod-e majd parancsait vagy sem. Sanyargatott és hagyta, hogy éhezz, aztán mannával táplált, amelyet nem ismertél és atyáid sem ismertek, hogy megtudd: nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal, ami az Úr szájából származik.
Ne felejtsd el az Urat, a te Istenedet, aki kihozott Egyiptom földjéről, a szolgaság házából, átvezetett a mérges kígyók és skorpiók lakta nagy és félelmetes pusztán meg a víztelen sivatagon. A kősziklából fakasztott vizet neked, a pusztában pedig mannával táplált, amelyet atyáid sem ismertek.
Ez az Isten igéje.
MTörv 8,2-3.14b-16a

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Jeruzsálem, szentek otthona, * dicsérd fölséges Istened! Vö. 12a vers.
Előénekes: Dicsérd Uradat, Jeruzsálem, * magasztald, Sion, Istenedet.
Mert erőssé tette kapuid zárát, * és megáldotta benned fiaidat.
Hívek: Jeruzsálem, szentek otthona, * dicsérd fölséges Istened!
E: Határaidon ő ad békét, * és jóllakat kövér búzával.
Elküldi szavát a földre, * az ő igéje gyorsan terjed.
H: Jeruzsálem, szentek otthona, * dicsérd fölséges Istened!
E: Igéjét Jákobnak hirdeti, * törvényeit és végzéseit Izraelnek.
Egyetlen néppel sem bánt így, * végzéseit nem fedte fel senki másnak.
H: Jeruzsálem, szentek otthona, * dicsérd fölséges Istened!
Zsolt 147,12-13.14-15.19-20

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből
Sokan egy kenyér, egy test vagyunk.
Testvéreim!
Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, nemde Krisztus vérében való részesedés? És a kenyér, amelyet megtörünk, nemde Krisztus testében való részesedés?
Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk; mert mindnyájan egy kenyérből részesülünk.
Ez az Isten igéje.
1Kor 10,16-17

ALLELUJA
Jézus mondja: † „Én vagyok az égből szállott élő kenyér. * Aki eszik ebből a kenyérből, örökké élni fog.” Jn 6,51-52 – 5. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Az én testem valóban étel, az én vérem valóban ital.
Abban az időben így beszélt Jézus a zsidó tömeghez: „Én vagyok a mennyből alászállott, élő kenyér. Aki ebből a kenyérből eszik, örökké fog élni. Az a kenyér, amelyet én adok, az én testem a világ életéért.”
Vita támadt erre a zsidók között: „Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?” Jézus így felelt nekik: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet bennetek. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Mert az én testem valóban étel, és az én vérem valóban ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne. Amint engem az élő Atya küldött, és én az Atya által élek, úgy az is, aki engem eszik, énáltalam él. Ez az égből alászállott kenyér! Nem az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak! Aki ezt a kenyeret eszi, örökké él!” Így tanított Jézus a kafarnaumi zsinagógában.
Ezek az evangélium igéi.
Jn 6,51-58

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Testvéreim! Ünnepi örömmel imádjuk az Oltáriszentséget! Kérjük Megváltónkat és jó Pásztorunkat, hogy hallgassa meg alázatos könyörgésünket!
Lektor: 1. Add, Urunk, hogy Egyházad mindig egy legyen a kenyértörés közösségében!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Szenteld meg papjainkat, hogy szentek legyenek és szentül szolgáltassák ki szentségeidet!
Hívek: Kérünk téged . . .
3. Úgy nevelj minket az Oltáriszentség gyakori vétele által, hogy mindennél többre becsüljük lelkünk kegyelmi állapotát!
Hívek: Kérünk téged . . .
4. Add, Urunk, hogy szeretetlakomádra, a szentmisére szóló hívásnak mindig örömmel és áldozatkész lélekkel engedelmeskedjünk!
Hívek: Kérünk téged . . .
5. Végül ne engedd, Urunk, hogy a Szent Útravaló nélkül távozzunk a földi életből!
Hívek: Kérünk téged . . .
Pap: Urunk, Jézus Krisztus! Add, kérünk, hogy a szentmise kegyelmeiben mindig bőven részesüljünk, és az Oltáriszentségben őszinte odaadással, tiszta lélekkel vegyünk magunkhoz. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
Hívek: Ámen.

Felajánló könyörgés:
Kérünk, Istenünk, add meg Egyházadnak az egység és a béke ajándékát, amelyet a felajánlott áldozati adományok titokzatosan jelképeznek. Krisztus, a mi Urunk által.

Prefáció:
A LEGSZENTEBB OLTÁRISZENTSÉGRŐL I.
Az Eucharisztia Krisztus áldozata és szentsége
A következő prefációt Nagycsütörtökön mondjuk; mondható még Krisztus szent teste és vére: Úrnapja főünnepén, továbbá az Oltáriszentségről szóló votív misékben.

Az Úr legyen veletek.
H.: És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
H.: Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek.
H.: Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható, örök Isten: Krisztus, a mi Urunk által.
(Mert) Ő az igazi örök Főpap, ki üdvösségünkért feláldozta önmagát, – és minden időkre szóló áldozatot RENdelt, meghagyva, hogy emlékezetére mi is felajánljuk néked. Ha értünk adott testét magunkhoz vesszük, erőt áraszt lelkünkbe, – ha értünk ontott vérét ISSZuk, tisztára mos minket.
(És) Ezért mi is, miként az angyalok és főangyalok, a trónod körül álló hatalmas égi szellemek, és minden seregek a mennyben, (a te) dicsőséged himnuszát zengjük, – és velük EGyütt vég nélkül mondjuk: (énekeljük:)

Áldozási ének:
Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne - mondja az Úr. (Jn 6,57)

Áldozás utáni könyörgés:
Kérünk, Urunk, töltsd be lelkünket istenséged örökkévaló élvezetével, amelyet drága testednek és vérednek mostani vétele már előre jelez. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.