A 17. század első felében (1633-1637) Japánban, Nagaszaki városában tizenhat vértanú ontotta vérét Krisztusért, így Ruiz Lőrinc és társai. Ez a vértanúcsoport domonkos rendiekből és a hozzájuk csatlakozókból állott. Kilencen áldozópapok voltak, és még két szerzetes, továbbá két leány és három világi férfi, akiknek egyike Ruiz Lőrinc, a Fülöp-szigetekről származó családapa volt. Mindezek más-más időben és minőségben hirdették a keresztény hitet a Fülöp-szigeteken, Formózában és a Japáni-szigeteken. Csodálatra méltó módon tanúsították a keresztény vallás egyetemességét, és mint győzhetetlen hithirdetők életükkel és haláluk példájával a keresztény jövő bőkezű magvetői lettek.

II. János Pál pápa szentbeszédéből, amelyet Manilában mondott az ünnepélyes szentmise alkalmával, amikor Isten tiszteletreméltó szolgái, Ruiz Lőrinc és társai számára elrendelte a mennyei boldogokat megillető tiszteletet

Az evangélium igéi tanúsítják, hogy Krisztus Urunk igazán övéinek vallja mennyei Atyja előtt vértanú híveit, akik megvallottak őt az emberek előtt.
A dicsőítésnek az a himnusza, amelyet most egy megszámlálhatatlan sokaság hangján Istennek énekeltünk, visszhangja annak a Te Deum-nak, amely 1637. december 27-én hangzott el Nagaszakiban, Szent Domonkos templomában, amikor híre ment, hogy vértanúságot szenvedett egy hat keresztényből álló csoport. Köztük volt a misszió vezetője, González Antal atya, a Deon helységből való domonkos rendi szerzetes, és Ruiz Lőrinc családapa, aki Manila városából származott, pontosabban a városon kívüli Binondo elővárosból. Ezek a tanúságtevők maguk is zsoltárokat énekeltek az irgalmas és hatalmas Istennek, amikor fogságba hurcolták őket, és vértanúhalált kellett halniuk három napon át tartó kínszenvedés után.
A hit legyőzi a világot. A hit hirdetése napként világít mindazoknak, akik el kívánnak jutni az igazság ismeretére. Mert bár sokféle nyelven beszél a világ, egy és ugyanaz a keresztény hagyomány.
A mi Urunk, Jézus a saját vére árán igazán megváltotta szolgáit, akik minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből gyűlnek egybe, hogy Istenért királyi papsággá legyenek.
A tizenhat boldog vértanú a keresztség, illetve az egyházi rend révén szerzett papságát gyakorolta, és vérének ontásával az Isten iránti tisztelet és szeretet nagyszerű tanúságát adta, hozzákapcsolódva Krisztusnak a kereszt oltárán bemutatott áldozatához. Krisztust követték, aki pap és áldozat; követték a legmagasabb fokon, amennyire emberi teremtményeknek ez egyáltalán lehetséges. De egyúttal bizonyságot tettek embertestvéreik iránti nagy szeretetükről is, akikért mi is hivatva vagyunk magunkat áldozatul adni, hogy Isten Fiának példáját kövessük, aki érettünk adta önmagát.
Ruiz Lőrinc ezt a hivatást töltötte be. Egy veszélyekkel teljes út végén a Szentlélek nem sejtett cél felé vezette. Bírái előtt megvallotta, hogy keresztény, és kész meghalni Istenért: „Életemet ezerszer is kész lennék odaadni érette. Hittagadó sohasem leszek. Megölhettek, ha akartok. Kész vagyok meghalni Istenért.”
Ez életének összegzése, hitének tanúbizonysága és halálának értelme. Az ifjú családapa ebben a mozzanatban tanúsította és tökéletes fokra emelte a keresztény hittanítást, amelyben a Szent Domonkos-rendi testvérek binondói iskolájában részesült, tudniillik azt a katekézist, amelynek Krisztus az egyetlen középpontja, mert Krisztusról szól, és mert maga Krisztus tanítja a hithirdető ajka által.
A kínai apától és tanalog nyelvű anyától származó Ruiz Lőrinc példája figyelmeztet, hogy mindannyiunk életének teljesen Krisztus szerint kell alakulnia.
Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy napról napra felajánljuk önmagunkat, és válaszolunk vele Krisztus áldozatára, mert ő avégett jött a világba, hogy életünk legyen, és egyre bőségesebben legyen.

Imádság

Urunk, Istenünk, add meg nekünk is Ruiz Szent Lőrinc és tizenöt társának béketűrését és állhatatosságát, amelyet szolgálatodban és az emberszeretetben tanúsítottak, hiszen boldogok a te országodban, akik üldözést szenvednek az igazságért. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.