A hajóban száraz vakolatra festve szekkó látható, amely Szőnyi István festőművész alkotása.
A magyar egyház imádkozik és dolgozik (múltunk, jelenünk, jövőnk).
A Zebegény környéki Duna vidékén magyarjaink kezében ég a munka. Nyáron a bőséges búza aratása és békés gyűjtése folyik, ősszel burgonyaszedés, szántás és talajelőkészítés. A képen két városi ember dicsérően nézi a parasztember munkájának eredményét, a kenyérnek való megtermelését. A két igavonó állat már pihen, de gazdája még dolgozik. A feleség, aki az ebédet vitte férjének, gyermekét táplálja, hogy továbbra is legyen a magyarnak aratója, békés polgára.
A mennyei udvar középpontjában, a fénylő Napkorong közepén megjelenik egy Anya, karján Gyermekével. A dolgozó magyarok imája koronázza Őt a Magyarok Nagyasszonyává.
A magyar felségjelvényeket: a Szentkoronát és a címert két angyal viszi neki a földről, áttörve magukat az ég felhőin, úszva a végtelenségben. Nagyasszonyunk két oldalán helyezkednek el magyar udvartartásának szentjei 3-4 csoportban:
A kórus felé haladva a csoportot Szent István királyunk alakja nyitja meg (975-1038). Előtte Szent Imre herceg (1007-1031), mögöttük a trónörökös nevelője, Szent Gellért csanádi püspökvértanú (980-1046).
A pannóniai születésű francia püspök Szent Márton (316-397), az olasz Kapisztrán Szent János (1386-1456) ferences szerzetes, Hunyadi János nándorfehérvári diadalának részese, Szent Adalbert (+ 997) prágai püspök, vértanú, ki Szent Istvánunkat megkeresztelte.
A három kassai vértanú, Kőrösy Márk esztergomi kanonok, Grodecz Menyhért és Pongrácz István jézustársasági atyák, akik a Bethlen Gábor-féle felkelés alkalmával a kálvinista hajdúk fanatizmusának estek áldozatul 1619-ben. Boldoggá avatásuk 1904-ben történt. Szentté avatásukra 1995. július 2-án került sor Kassán.
A 7 angyalból álló csoport.
A szószék felé haladva: (a Szűzanyától jobbra)
Szent László király (1046-1095). Arca a győri hermának mása, kezében lándzsa.
Két fátyolos nő, sárga ruhában Boldog Gizella (980-1059), István királyunk felesége, Imre herceg édesanyja. Narancssárga ruhában, ölében rózsákkal Szent Erzsébet (1207-1231), II. Endre királyunk leánya.
E hazát kard foglalta el, de a kereszt tartotta fenn ezer éven keresztül. Nemzetünk Istent soha nem tagadta meg. Sok pártfogónk van az égben, az Árpád-ház szentjei, valamint „Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk”. Fennmaradásunkért a magyarság hálát ad Istennek.
A 7 angyalból álló legszélső csoport imádkozik. A 2-2 repülve harsonázó angyal tudtunkra adja: ha megadjuk Istennek a dicsőséget, akkor ő biztosítja nekünk a békességet. Ezt fejezi ki az eget a földdel összekötő szivárvány is, mely az Isten békéjének a jele: ha az egyik szárán imádságunk száll fölfelé, akkor a másik szárán Isten áldása csorog lefelé. Ha imádkozunk, akkor a (szószék mellett) tornyosuló viharfelhőket Isten angyala eltávolítja.