Győri Szent Imre Plébánia
9024 Győr, Szent Imre út 35.
(96) 424 443
gyoriszentimre.iroda@gmail.com

 

Templomunk története - 3.

Tartalom

3) Szent Imre önálló lelkészség megalakulása és kápolna létesítése

1934-ben a hívek több száz aláírással azzal a kéréssel fordultak az új megyéspüspökhöz, Dr. Breyer Istvánhoz, hogy nevezzen ki lelkészt a leendő egyházközség megszervezésére. 1935. szeptember 11.-én Dr. Szelestey Béla belvárosi káplán, segédlelkész kapta a megbízatást e feladat elvégzésére. A szervezés sikere után a megyéspüspök 1935. december 24-én jelentette be a győri Szent Imre önálló lelkészség megalakulásit, melynek vezetője Dr. Szelestey Béla lett. Munkáját segítette a már november 5-én megalakított képviselőtestület, mely Szabados Jánost választotta meg világi elnökké. A képviselőtestület úgy döntött, hogy az egyházközséget függetleníti a szükségmegoldásként elfogadott iskolai kápolnától. Ezért bérbevette a Szent Imre út (volt Veszprémi út) és a Lomnitz utca sarkán üresen álló vendéglőt, a Tosch Jánosné örökösei tulajdonát képező nagyobb házat. A környéken lakó iparosok segítségével az épületet két hónap alatt felújították, benne kápolnát alakítottak ki. A ház többi része lakásul szolgált a lelkésznek, ahová szüleit is elhelyeztette, így háztartása is lett. Az új kápolnát a megyés főpásztor 1935. december 1-én, advent első vasárnapján megáldotta. Ettől kezdve mindennap voltak itt szentmisék, így az első roráté misék is. Vasárnaponként azonban még az iskolai tornaterem-kápolna használatára is szükség volt, mivel egyre nőtt a szentmisére járók száma.

Az új egyházközség 1936. január 1-től teljes szervezettséggel tevékenykedett. Dr. Szelestey Béla lelkész új templomépíttető bizottságot alapított. Fokozott lendületet vett a már az előző évben elkezdett gyűjtés a templomépítés alapjára. 28 csoportot hoztak létre, a gyűjtők a nekik kiosztott utcákban felkeresték a katolikus családokat, hogy azoktól a megajánlott havi összegeket beszedjék. A hívek összesen havi l000 pengő adományt vállaltak. A templomépítés érdekében népünnepélyeket rendeztek az Erzsébet ligetben, ahol az áldozatvállaló hívek süteményeket, tortákat ajánlottak fel, és a maguk által készített, megvarrt tárgyakat, eszközöket árusították. Az egyik DAC-ETO labdarugó-mérkőzés bevétele is a templomépítési alapba került. A hívek mérhetetlen tenniakarása, áldozatvállalása a templom érdekében soha sem szűnt meg. A felsorolhatatlan mennyiségű és értékű adományok közül mégis kiemelendő, hogy amikor az oltár felszerelésének beszerzéséhez szükséges arany és ezüst adományozására kérte fel a lelkész a híveket, hetek alatt összegyűlt annyi arany és ezüst tárgy, hogy azokból miséző-kelyheket és szentségtartót rendelhetett meg. Adakoztak a pénzintézetek, a vállalatok is. 38000 pengő gyűlt össze és ezek után 1936. október 17-én Győr város közgyűlése 40000 pengőt szavazott meg a templom építésére. Ezen összeg évi 5000 pengős részletekben került kifizetésre. A későbbi években újabb anyagi forrásokat kellett felderíteni és biztosítani, hiszen az elkészült templom közel félmillió pengőbe került.

<Előző

Következő >

RSS feliratkozás

Kövessen bennünket!