BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200722T000000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:93b4b56e179d1307f34f2f6d500a5092 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150203 SUMMARY:Szent Brigitta (ünnep) DESCRIPTION:
Élete
Brigitta oly szorosan hozzátartozik a svéd történelemhez, mint Jeanne d'Arc Franciaország vagy Assisi Szent Klára Itália történetéhez. Ő a zonban magányosabb, mint más országok női szentjei. Délen alig találkozunk az egyháztörténelemben olyan női szenttel, akit ne támogatott volna egy kor társ férfi szent: Benedek és Skolasztika, Ferenc és Klára... Brigitta körny ezetében voltak ugyan szent életű férfiak és tudós papok, de közülük egyik sem lett kanonizált szent.
Brigitta édesapja legman, azaz 'törvénykez ési joggal fölruházott földesúr', ill. 'törvényszéki bíró' volt, s mint ily en az egyik tartományban a ting, azaz 'legfőbb bíróság' élén állt. Anyja ro konságban állt Svédország egymást váltó királyi családjaival. Brigitta gyer mekkorára sötét árnyként borult édesanyja halála: 11 esztendős volt, amikor édesanyját elvesztette. Míg férjhez nem ment, az egyik nagynénjénél élt, e lszakítva édesapjától és testvéreitől. Ebben a nehéz időben talált rá elősz ör Krisztusra, aki ,,tudta, mi a szenvedés''. Brigitta hamar fölfogta az ös szefüggést az emberi bűn és a megalázódás, valamint a Krisztusban elnyert k iengesztelődés és a kegyelem között.
Tizenhárom éves korában férjhez adták, jóllehet kolostori életre vágyott. Házassága első két évében önként vállalt megtartóztatásban élt -- ami részben fiatal korával, részben korai istenélményeivel magyarázható -- majd nyolc gyermeket adott férjének, Ulf G udmarssonnak, aki szintén legmannak volt a fia, és később maga is legman le tt. A háztartást és a gazdaságot (meglehetősen nagy birtokuk volt) maga Bri gitta vezette, s közben nemcsak azt tanulta meg, mit jelent a ház asszonyán ak és családanyának lenni, hanem azt is, hogyan kell mindeközben a maga aka ratáról egészen lemondani. Katalin (Karin) nevű leányuk Brigitta nyomdokaib a lépett, és azt a kolostori életmódot választotta, amelyet Brigitta megálm odott.
Férje halála után Brigitta leköltözött Rómába. Háza a Piazza F arnesén éveken át nyitva állt az északról érkező zarándokok előtt, kiknek l ehetőséget teremtett arra is, hogy anyanyelvükön gyónhassanak és kapjanak f eloldozást. Mindamellett szívében a kolostori élet eszménye, a Krisztussal és Máriával való közösség foglalta el a legfőbb helyet. Sokat fáradozott, h ogy Európa uralkodóit kibékítse egymással, a pápát pedig rábírja, hogy térj en vissza Avignonból Rómába. De annak érdekében is sokat tett, hogy a püspö kök és papok változtassanak életmódjukon. Miután 1372-ben elzarándokolt Jer uzsálembe, a kinyilatkoztatások -- amelyeket a Revelation c. könyv 7 köteté ben írt le -- elérték tetőpontjukat.
Jézus szenvedéseinek leírásakor Brigitta azonosult Máriával. Nem irte be azzal, hogy honfitársait elvezesse Isten Anyjához, hanem maga is mintegy anyja lett Svédországban a keresztén ységnek. E téren egy olyan belső valóságról volt szó, amely a lelki életnek már-már megfoghatatlan misztikus rétegét érintette.
Gyóntatója és a lánya, Katalin mellette volt, amikor meghalt. Holttestét oly nagy kegyelett el szállították haza Svédországba, hogy az már a szentet megillető tisztele t jelének volt tekinthető.
S mivel egy rendalapító munkája nem fejező dik be a halálával, hanem továbbfolytatódik az általa alapított renden belü l, amikor Brigitta holttestét Vadstenában örök nyugalomra helyezték, ez meg adta az utolsó indítást ahhoz, hogy itt kolostor létesüljön. Katalin elhozt a az 1370- ben kelt bullát, amelyben V. Orbán pápa meghagyta Liszköping püs pökének, hogy Vadstenában építsen két kolostort, egyet a nővéreknek, egyet pedig a paptestvéreknek. Az építkezést 1371-ben kezdték meg, azon a terület en, amelyet még Brigitta ajándékozott birtokaiból a kettős kolostor számára . 1375-ben Katalin visszament Rómába, hogy hazája kívánságának megfelelően kérje édesanyja szentté avatását és a szabályzat jóváhagyását.
A szab ályzatot az alvastrai ciszterci kolostorban dolgozták ki, azután Rómába ker ült, ahol V. Orbán pápa hagyta jóvá meglehetősen sok módosítással. Az átdol gozott szabályzat teljesen megfelelt az egyházi hagyományoknak, de eltért a ttól az iránytól, amelyet az alvastrai ciszterek Brigitta látomásainak feld olgozása során rögzítettek. V. Orbán például ki akarta iktatni belőle Brigi ttának a szegénységre vonatkozó alapelvét, s ezt egy pontosan kidolgozott s zervezeti szabályzattal kívánta helyettesíteni, amelynek értelmében a két k onvent zavartalanul együttműködhetett volna. Az alvastrai atyák viszont abb an az irányban próbálták Brigitta szabályzatát módosítani, hogy a papok kon ventje ne élvezhessen annyi önállóságot mint az apácáké -- így akarták elej ét venni, hogy a kettős kolostor szóbeszéd tárgya legyen.
Brigitta me gkívánta, hogy mindenki, aki belép, hozzon magával valami kevés vagyont, am i az illető halála után szálljon rá a következő belépőre. Időközben viszont meglehetősen sok birtokot adományoztak a kolostornak. Kérdésessé vált tehá t, vajon továbbra is meg kell-e kívánni a belépőktől a hozományt. Ezzel a g azdagok előnyösebb helyzetbe kerültek volna, a szegényeket pedig gyakorlati lag kizárták, s így egyfajta simónia kapott volna lábra. Így kiiktatták Bri gittának a hozományra vonatkozó kívánalmát, de egyszersmind azt a tilalmát is, amely szerint nem lett volna szabad adományokat elfogadni.
Brigit ta azt akarta, hogy abból, ami a kolostorok birtokain terem, a fölösleget m inden évben november 1-én adják oda a szegényeknek. Ezt úgy módosították, h ogy csak azt kell a szegényeknek ezen a napon odaadni, ami a jövő biztosítá sa után marad fölöslegnek. Más szóval megengedték, hogy minden esztendőben több maradjon meg, mint amennyire szükségük van. Ezzel pedig feladták a sze génységet, amelyet Brigitta oly szigorúan előírt. Ebben a változatban vált a brigitták rendjében a szabályzat kötelezővé. Az egyes tagok szegénységére vonatkozó szabály ugyan érvényben maradt, de a kolostor egészének szegénys ége nem valósult meg. És még több más vonatkozásban is kiforgatták, illetől eg elsekélyesítették Brigitta gondolatait.
Brigittát teljesen magával ragadta a gondolat, hogy egy még csaknem pogány népet megnyerjen az Evangé liumnak, és elvezessen a szentségre. Az ő kolostori eszménye mélyén szembef ordulás rejlik az Istentől kapott küldetésének megfelelni nem tudó, elvilág iasodott Egyházzal szemben éppúgy, mint azzal a magabiztossággal, amellyel kora világi társadalma a saját a jogaira támaszkodott. Egyetlen rendalapító sem akadályozhatja meg, hogy rendje tévútra ne térjen, és az emberi lét te rhe alatt össze ne roppanjon. Brigitta sem lehetett kivétel. Mindazonáltal ha a hátterét is nézzük annak, ami Vadstenában végül mégis létrejött, föl k ell ismernünk, hogy Brigittának a Szentlélek sugallta a kolostoralapítás go ndolatát.
A régi kolostorból csak részek maradtak fenn. De a templom a régi fényében áll, és tanúskodik építtetőjének, Brigittának elgondolásair ól. Itt nyugszanak Brigitta hamvai is. Körülötte gyertyák égnek, és a virág sem hiányzik mellőle soha. Mert Brigitta még ma is nagyon népszerű egész S védországban. Minden évben megülik ünnepnapját. ,,Számtalan kórház, otthon és menhely viseli a nevét. S egy protestáns Societas St. Brigittae ápolja a kultuszát és gondozza az örökségét. ťSvédország legnagyobb asszonyaŤ, aki egyike hazája legkedveltebb leányainak, s azzal dicsekedhet, hogy egy prote stáns népnek a nemzeti szentje'' (K. Adalsten).
Brigittát 1391. októb er 7-én avatták szentté. Ünnepét 1623-ban vették fel a római naptárba, októ ber 7-re. 1628-ban Szent Márk pápa miatt október 8-ra, 1969-ben pedig a hal ála napjára, július 23-ra helyezték át.
Imádság
Urunk és Istenünk, ki Szent Brigittának, amikor Fiad kínsze nvedésén elmélkedett, mennyei titkokat nyilatkoztattál ki, kérünk, add meg szolgáidnak, hogy dicsőséged megnyilvánulásakor ujjongva örvendhessenek.
Forrás: Diós István: A szentek élete
DTSTAMP:20240329T075614 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210723 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210724 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR