BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180721T000000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:c38ffe11ca68b704e085a2cfcc6ba8cb CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150203 SUMMARY:Szent Mária Magdolna - emléknap DESCRIPTION: Élete\n Nagy Szent Gergely kora elmúltával a latin egyház hagyományában a liturgiában, a legendákban, a művészetben és a népi ájtatosságokban Mária M agdolna alakja egybeolvadt Betániai Máriáéval, Márta és Lázár húgáéval, val amint a névtelen ,,rossz hírű nő''-ével (Lk 7,36). S bár az újszövetségi ku tatások már elég régen igazolták a keleti egyházat, ahol megkülönböztetik a három nőt, és Betániai Máriát, valamint Mária Magdolnát külön-külön tiszte lik, ezt misekönyveink még mindig nem tükrözik. Vajon meddig tartható fenn ez a téves azonosítás? Nem volna- e helyénvaló, hogy amint az idők folyamán bemázolt régi, értékes képeket megszabadítjuk a rákerült festékrétegtől, ú gy Mária Magdolnát is megszabadítsuk a hozzátapadt két másik újszövetségi n őalaktól?\n Mária Magdolna hiteles alakját a róla kialakult népies kép elég gé eltorzította, de talán nem annyira, hogy meg ne kísérelhetnénk újra megr ajzolni. Kettős neve igazában annyi jelent: Magdalai Mária. Magdala sózott haláról híres halászati központ volt a Genezáreti tó nyugati partján.\n Nem tudjuk, hogy Jézus, aki az északi parton, kedves városában, Kafarnaumban s zeretett tartózkodni, járt-e valamikor Mária városában, Magdalában. Az evan géliumok az ördögűzések és gyógyítások leírása során nem tudósítanak róla, hogy ez a nehéz sorsú magdalai asszony miként találkozott a Názáreti Jézuss al. Csak Lukács egy rövid utalásából (8,2 skk.) és Márk egy megjegyzéséből (16,9) tudjuk, hogy Jézus ,,hét ördögöt'' űzött ki belőle. A Biblia nyelvéb en a hét (vö. Lk 11,26; Mt 12,45) meghatározatlan, de mindenképp nagy számr a utal, s legtöbbször a teljességet, a totalitást érzékelteti. Mária Magdol na tehát -- ez a rövid utalásnak a ,,hírértéke'' -- egészen ,,megszállott'' volt, mindenestül a ,,démonok'' hatalmában állt, teljesen eluralkodott raj ta a gonoszság, a sötétség. De Jézus tanítása szerint a gonoszságért és a s ötétségért nem lehet egyszerűen csak a Sátánt felelőssé tenni: ,,A szívből törnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a kicsapongá s, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás'' (Mt 15,19). Az ember felelősségge l tartozik tetteiért, bűneiért, nem teheti meg csak a Sátánt bűnbaknak. Önm agának kell felrónia bűnül, hogy a Sátán hatalmába esett, és a házát a gono sz szellemek számára söpörte ki és díszítette fel (Lk 11,25; Mt 12,44).\n M ária Magdolna tehát egészen ,,kézzelfogható'' módon tapasztalhatta (mekkora vigasztalás ez számunkra!), hogy Isten a szívünkben Fia, Jézus Krisztus ál tal megtöri a gonosz hatalmát. Jézus kiszabadította őt a gonosz hatalmából, s miután mindenható szavával széttörte a bilincset, amivel a gonosz szelle m fogva tartotta, és feloldotta az önző vágyak és szenvedélyek köteléke aló l, meghívta, hogy szegődjön a nyomába, legyen a követője és szolgálja: ,,Ez után bejárta a városokat és falvakat, tanított, és hirdette az Isten ország át. Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított: Mária, melléknevén Magdalai, akib ől hét ördög ment ki, Johanna, Heródes intézőjének, Kuzának a felesége, Zsu zsanna és még sokan mások, akik vagyonukból gondoskodtak róla'' (Lk 8,1--3) .\n Mária Magdolna tehát az asszonyok között volt, akik közvetlenül szolgál ták az Urat, akik elkísérhették Jézust, amikor tanítványaival járta a város okat és falvakat, hirdetve az Isten országát, s gondoskodhattak a kis csapa tról, amelynek se nyugta, se otthona nem volt, és magáról az Emberfiáról is , akinek nem volt ,,hova fejét lehajtania'' (Mt 8,20; Lk 9,58). Más szóval Mária Magdolna egy volt azok közül az asszonyok közül, akiket a Mester arra méltatott, hogy közelről hallgassák tanítását, és a Golgotára is elkísérjé k, amikor a tanítványok -- János kivételével -- elfutottak. Ezek az asszony ok haláláig hűek maradtak Mesterükhöz, aki őket -- nem törődve az akkori fe lfogással, amely a nőket szellemileg és erkölcsileg egyaránt alacsonyabbren dűnek tekintette -- emberszámba vette és becsülte, ,,befogadta''. Sőt hűség ük a halálon túl is töretlen maradt. S ahányszor csak említik nevüket az ev angéliumok, Mária Magdolna mindig az első helyen szerepel (Lk 8,2; Mk 15,40 ; 15,47; 16,1; Mt 27,56; 27,61; 28,1; Lk 24,10). Ez minden bizonnyal hozzáj árult ahhoz, hogy már az Újszövetség keletkezése idején legenda szövődjék M ária Magdolna alakja köré.\n Márk evangéliumában olvassuk a szenvedéstörtén etben, a Jézus haláláról és a százados hitvallásáról szóló rész után: ,,Ass zonyok is álltak ott, és messziről nézték, mi történik. Köztük volt Mária M agdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja és Szalóme. Ezek már Galile ában is vele tartottak, és a szolgálatára voltak. Rajtuk kívül még többen i s jelen voltak, akik vele együtt mentek fel Jeruzsálembe'' (Mk 15,40 skk.). A két Mária mindvégig kitartott Jézus mellett, egész estig ott maradtak ke resztje közelében, s jelen voltak akkor is, amikor Arimateai József levette Jézus holttestét a keresztről, gyolcsba göngyölte, és sziklába vájt sírbol tba helyezte: ,,Mária Magdolna és Mária, József anyja megfigyelték, hogy ho va temette'' (Mk 15,47).\n Amikor a szombat elmúlt, ,,a hét első napján, ko ra reggel'' (Mk 16,8) kimentek a sírhoz, mégpedig azzal a céllal, hogy a dr ága holttestet bebalzsamozzák. Kedves halottuk miatti szomorúságuk érthetőv é teszi, hogy az üres sír megzavarta az asszonyokat, s bár az angyal bátorí totta őket, és a feltámadást adta nekik tudtul, ,,félelem és szorongás'' ve tt rajtuk erőt (Mk 16,8). Jézus elsőként Péternek, az Egyház sziklaalapjána k jelent meg (1Kor 15,5). De az ősegyházban az asszonyok kezeskedtek róla, hogy az Úr valóban feltámadt, mégpedig test szerint, s ez a hittel tanúsíto tt esemény azóta is minden idők kritikáját kiállta.\n Szent János szerint M ária Magdolna külön is tanúja volt a feltámadásnak. A történet, amelynek kö szönhetően Mária Magdolna alakja oly kedvessé vált a keresztények számára, ez: ,,Mária ott állt a sír előtt és sírt. Amint így sírdogált, egyszer csak benézett a sírba. Látta, hogy ott, ahol Jézus teste volt, két fehér ruhába öltözött angyal ül, az egyik fejtől, a másik lábtól. Megszólították: "Assz ony, miért sírsz?" -- "Mert elvitték Uramat, s nem tudom, hová tették." E s zavakkal hátrafordult, s látta Jézust, de nem tudta róla, hogy Ő az. Jézus megkérdezte: "Asszony, miért sírsz? Kit keresel?" Abban a hiszemben, hogy a kertész áll mögötte, így felelt neki: "Uram, ha te vitted el, mondd meg, h ová tetted, hogy elvihessem magammal." Jézus most nevén szólította: "Mária! " Erre megfordult, s csak ennyit mondott: "Rabboni!", ami annyit jelent: "M ester!". Jézus ezt mondta neki: "Engedj! Még nem mentem föl az én Atyámhoz. Inkább menj a testvéreimhez, és vidd nekik hírül: Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez." Mária Magdolna ment, és hírül adta a tanítványoknak: "Láttam az Urat, s ezt mondta nekem! "'' (Jn 20,11--18).\n Igen, az asszony megy és hírül viszi az apostoloknak: ,,Láttam az Urat!'' János evangéliumában Mária Magdolnát, akit kiszabadíto tt a gonosz hatalmából, az Úr arra választotta ki, hogy megvigye az apostol oknak a feltámadás örömhírét, az apostoloknak, akik még mindig nem akarták érteni az Írásokat (Jn 20,9). Ezért kapta Magdolna az apostolok apostola ne vet.\n Vajon az Egyház történetében nem ismétlődik-e meg újra és újra, hogy nőknek kell Jézus örömhírét megvinniük? Vajon nem állnak-e napjainkban is nők az Evangélium szolgálatában? Mária Magdolna épp az ő szentjük!\n Ünnepé t a 8--9. században Keleten általában július 22-én ülték, a nyugati egyházb an azonban csak a 12. sz. után terjedt el a tisztelete. Ma már a liturgiába n nem emlékezünk meg sem a betániai Máriáról, sem a névtelen bűnös asszonyr ól, akiről Lk 7,36--50 szól, hanem csak Mária Magdolnáról.\n Legendájából\n A legenda szerint az Úr mennybemenetele után Mária Magdolna Krisztus iránt i szeretetében nem akart többé embert látni. Ezért elment Aix-les- Bains kö rnyékére (ma Dél-Franciaország), és itt élt egy barlangban 30 esztendeig, i smeretlenül, vezekelve. Az imádság minden órájában angyalok emelték az égbe -- ilyenkor arca ragyogott, mint a nap. Egyszer csak rábukkant egy pap és elvitte a templomba. Ott megáldozott és karját kitárva elszenderedett az ol tár mellett.\n A legendák, kivált a középkoriak, sok csodát említenek. Péld ául: Burgundia hercege, Gerhard kolostort alapított Verolay-ben. S hogy műv ét betetőzze, elküldött Aix-be egy barátot, hogy hozza el onnan Mária Magdo lna ereklyéit. Az meg is találta a sírt -- csodálatos módon rá volt vésve a szent története. Hanem amikor hazatérőben már csak egy fél mérföldnyire vo lt a kolostortól, egy lépést sem tudott tovább menni a szent ereklyékkel. C sak amikor üzent az apátnak, s az a többi baráttal ünnepélyes körmenetben e lé jött, akkor tudták az ereklyetartót elmozdítani és tovább vinni.\n Egy l ovag, aki minden esztendőben elzarándokolt Mária Magdolna sírjához, egy öss zetűzés alkalmával életét vesztette. Amikor ravatalon feküdt, a barátai pan aszkodtak, hogy Mária Magdolna ezt a hű lovagot hagyta bűnbánat és gyónás n élkül meghalni. Erre a halott mindnyájuk rémületére felült, papot kért, meg gyónt, magához vette a szent Útravalót, aztán újra lefeküdt és meghalt.\n E gy hajón, amely veszedelemben forgott, volt egy várandós asszony. Segítségü l hívta Mária Magdolnát, és megfogadta, ha megmenekül és fia születik, kolo storba küldi. Erre megjelent egy ragyogó női alak, kivezette a partra, a tö bbiek pedig mind odavesztek.\n Egyszer egy férfi felírta bűneit egy cédulár a, és Mária Magdolna oltárára tette, a terítő alá, s kérte a szentet, esdje ki számára bűnei bocsánatát. Amikor visszavette a cédulát, nem volt rajta semmi, teljesen tiszta volt.\n Imádság\n Irgalmas Istenünk, kinek feltámado tt Fia, a mi Urunk, Jézus Krisztus Mária Magdolnát az apostolok apostolává tette, kérünk, add meg nekünk az ő közbenjárására, hogy mi is az élő Kriszt ust hirdessük, és megláthassuk dicsőségedben Őt, aki veled és a Szentlélekk el egységben él és uralkodik mindörökkön örökké!\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete
Nagy Szent Gergely kora elmúltával a latin egy ház hagyományában a liturgiában, a legendákban, a művészetben és a népi ájt atosságokban Mária Magdolna alakja egybeolvadt Betániai Máriáéval, Márta és Lázár húgáéval, valamint a névtelen ,,rossz hírű nő''-ével (Lk 7,36). S bá r az újszövetségi kutatások már elég régen igazolták a keleti egyházat, aho l megkülönböztetik a három nőt, és Betániai Máriát, valamint Mária Magdolná t külön-külön tisztelik, ezt misekönyveink még mindig nem tükrözik. Vajon m eddig tartható fenn ez a téves azonosítás? Nem volna- e helyénvaló, hogy am int az idők folyamán bemázolt régi, értékes képeket megszabadítjuk a rákerü lt festékrétegtől, úgy Mária Magdolnát is megszabadítsuk a hozzátapadt két másik újszövetségi nőalaktól?
Mária Magdolna hiteles alakját a róla kialakult népies kép eléggé eltorzította, de talán nem annyira, hogy meg ne kísérelhetnénk újra megrajzolni. Kettős neve igazában annyi jelent: Magdal ai Mária. Magdala sózott haláról híres halászati központ volt a Genezáreti tó nyugati partján.
Nem tudjuk, hogy Jézus, aki az északi parton, ke dves városában, Kafarnaumban szeretett tartózkodni, járt-e valamikor Mária városában, Magdalában. Az evangéliumok az ördögűzések és gyógyítások leírás a során nem tudósítanak róla, hogy ez a nehéz sorsú magdalai asszony miként találkozott a Názáreti Jézussal. Csak Lukács egy rövid utalásából (8,2 skk .) és Márk egy megjegyzéséből (16,9) tudjuk, hogy Jézus ,,hét ördögöt'' űzö tt ki belőle. A Biblia nyelvében a hét (vö. Lk 11,26; Mt 12,45) meghatároza tlan, de mindenképp nagy számra utal, s legtöbbször a teljességet, a totali tást érzékelteti. Mária Magdolna tehát -- ez a rövid utalásnak a ,,hírérték e'' -- egészen ,,megszállott'' volt, mindenestül a ,,démonok'' hatalmában á llt, teljesen eluralkodott rajta a gonoszság, a sötétség. De Jézus tanítása szerint a gonoszságért és a sötétségért nem lehet egyszerűen csak a Sátánt felelőssé tenni: ,,A szívből törnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a kicsapongás, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás'' (Mt 15,19). Az ember felelősséggel tartozik tetteiért, bűneiért, nem teheti me g csak a Sátánt bűnbaknak. Önmagának kell felrónia bűnül, hogy a Sátán hata lmába esett, és a házát a gonosz szellemek számára söpörte ki és díszítette fel (Lk 11,25; Mt 12,44).
Mária Magdolna tehát egészen ,,kézzelfogh ató'' módon tapasztalhatta (mekkora vigasztalás ez számunkra!), hogy Isten a szívünkben Fia, Jézus Krisztus által megtöri a gonosz hatalmát. Jézus kis zabadította őt a gonosz hatalmából, s miután mindenható szavával széttörte a bilincset, amivel a gonosz szellem fogva tartotta, és feloldotta az önző vágyak és szenvedélyek köteléke alól, meghívta, hogy szegődjön a nyomába, l egyen a követője és szolgálja: ,,Ezután bejárta a városokat és falvakat, ta nított, és hirdette az Isten országát. Vele volt a tizenkettő és néhány ass zony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított : Mária, melléknevén Magdalai, akiből hét ördög ment ki, Johanna, Heródes i ntézőjének, Kuzának a felesége, Zsuzsanna és még sokan mások, akik vagyonuk ból gondoskodtak róla'' (Lk 8,1--3).
Mária Magdolna tehát az asszony ok között volt, akik közvetlenül szolgálták az Urat, akik elkísérhették Jéz ust, amikor tanítványaival járta a városokat és falvakat, hirdetve az Isten országát, s gondoskodhattak a kis csapatról, amelynek se nyugta, se otthon a nem volt, és magáról az Emberfiáról is, akinek nem volt ,,hova fejét leha jtania'' (Mt 8,20; Lk 9,58). Más szóval Mária Magdolna egy volt azok közül az asszonyok közül, akiket a Mester arra méltatott, hogy közelről hallgassá k tanítását, és a Golgotára is elkísérjék, amikor a tanítványok -- János ki vételével -- elfutottak. Ezek az asszonyok haláláig hűek maradtak Mesterükh öz, aki őket -- nem törődve az akkori felfogással, amely a nőket szellemile g és erkölcsileg egyaránt alacsonyabbrendűnek tekintette -- emberszámba vet te és becsülte, ,,befogadta''. Sőt hűségük a halálon túl is töretlen maradt . S ahányszor csak említik nevüket az evangéliumok, Mária Magdolna mindig a z első helyen szerepel (Lk 8,2; Mk 15,40; 15,47; 16,1; Mt 27,56; 27,61; 28, 1; Lk 24,10). Ez minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy már az Újszövetsé g keletkezése idején legenda szövődjék Mária Magdolna alakja köré.
M árk evangéliumában olvassuk a szenvedéstörténetben, a Jézus haláláról és a százados hitvallásáról szóló rész után: ,,Asszonyok is álltak ott, és messz iről nézték, mi történik. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jaka b és József anyja és Szalóme. Ezek már Galileában is vele tartottak, és a s zolgálatára voltak. Rajtuk kívül még többen is jelen voltak, akik vele együ tt mentek fel Jeruzsálembe'' (Mk 15,40 skk.). A két Mária mindvégig kitarto tt Jézus mellett, egész estig ott maradtak keresztje közelében, s jelen vol tak akkor is, amikor Arimateai József levette Jézus holttestét a keresztről , gyolcsba göngyölte, és sziklába vájt sírboltba helyezte: ,,Mária Magdolna és Mária, József anyja megfigyelték, hogy hova temette'' (Mk 15,47).
Amikor a szombat elmúlt, ,,a hét első napján, kora reggel'' (Mk 16,8) kim entek a sírhoz, mégpedig azzal a céllal, hogy a drága holttestet bebalzsamo zzák. Kedves halottuk miatti szomorúságuk érthetővé teszi, hogy az üres sír megzavarta az asszonyokat, s bár az angyal bátorította őket, és a feltámad ást adta nekik tudtul, ,,félelem és szorongás'' vett rajtuk erőt (Mk 16,8). Jézus elsőként Péternek, az Egyház sziklaalapjának jelent meg (1Kor 15,5). De az ősegyházban az asszonyok kezeskedtek róla, hogy az Úr valóban feltám adt, mégpedig test szerint, s ez a hittel tanúsított esemény azóta is minde n idők kritikáját kiállta.
Szent János szerint Mária Magdolna külön is tanúja volt a feltámadásnak. A történet, amelynek köszönhetően Mária Mag dolna alakja oly kedvessé vált a keresztények számára, ez: ,,Mária ott állt a sír előtt és sírt. Amint így sírdogált, egyszer csak benézett a sírba. L átta, hogy ott, ahol Jézus teste volt, két fehér ruhába öltözött angyal ül, az egyik fejtől, a másik lábtól. Megszólították: "Asszony, miért sírsz?" - - "Mert elvitték Uramat, s nem tudom, hová tették." E szavakkal hátrafordul t, s látta Jézust, de nem tudta róla, hogy Ő az. Jézus megkérdezte: "Asszon y, miért sírsz? Kit keresel?" Abban a hiszemben, hogy a kertész áll mögötte , így felelt neki: "Uram, ha te vitted el, mondd meg, hová tetted, hogy elv ihessem magammal." Jézus most nevén szólította: "Mária!" Erre megfordult, s csak ennyit mondott: "Rabboni!", ami annyit jelent: "Mester!". Jézus ezt m ondta neki: "Engedj! Még nem mentem föl az én Atyámhoz. Inkább menj a testv éreimhez, és vidd nekik hírül: Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez." Mária Magdolna ment, és hírül adta a tanítványoknak: "Láttam az Urat, s ezt mondta nekem!"'' (Jn 20,11--18).< /p>
Igen, az asszony megy és hírül viszi az apostoloknak: ,,Láttam az Ur at!'' János evangéliumában Mária Magdolnát, akit kiszabadított a gonosz hat almából, az Úr arra választotta ki, hogy megvigye az apostoloknak a feltáma dás örömhírét, az apostoloknak, akik még mindig nem akarták érteni az Íráso kat (Jn 20,9). Ezért kapta Magdolna az apostolok apostola nevet.
Vaj on az Egyház történetében nem ismétlődik-e meg újra és újra, hogy nőknek ke ll Jézus örömhírét megvinniük? Vajon nem állnak-e napjainkban is nők az Eva ngélium szolgálatában? Mária Magdolna épp az ő szentjük!
Ünnepét a 8 --9. században Keleten általában július 22-én ülték, a nyugati egyházban az onban csak a 12. sz. után terjedt el a tisztelete. Ma már a liturgiában nem emlékezünk meg sem a betániai Máriáról, sem a névtelen bűnös asszonyról, a kiről Lk 7,36--50 szól, hanem csak Mária Magdolnáról.
Legendájából
A legenda szerint az Úr mennybemenetele után M ária Magdolna Krisztus iránti szeretetében nem akart többé embert látni. Ez ért elment Aix-les- Bains környékére (ma Dél-Franciaország), és itt élt egy barlangban 30 esztendeig, ismeretlenül, vezekelve. Az imádság minden órájá ban angyalok emelték az égbe -- ilyenkor arca ragyogott, mint a nap. Egysze r csak rábukkant egy pap és elvitte a templomba. Ott megáldozott és karját kitárva elszenderedett az oltár mellett.
A legendák, kivált a középk oriak, sok csodát említenek. Például: Burgundia hercege, Gerhard kolostort alapított Verolay-ben. S hogy művét betetőzze, elküldött Aix-be egy barátot , hogy hozza el onnan Mária Magdolna ereklyéit. Az meg is találta a sírt -- csodálatos módon rá volt vésve a szent története. Hanem amikor hazatérőben már csak egy fél mérföldnyire volt a kolostortól, egy lépést sem tudott to vább menni a szent ereklyékkel. Csak amikor üzent az apátnak, s az a többi baráttal ünnepélyes körmenetben elé jött, akkor tudták az ereklyetartót elm ozdítani és tovább vinni.
Egy lovag, aki minden esztendőben elzaránd okolt Mária Magdolna sírjához, egy összetűzés alkalmával életét vesztette. Amikor ravatalon feküdt, a barátai panaszkodtak, hogy Mária Magdolna ezt a hű lovagot hagyta bűnbánat és gyónás nélkül meghalni. Erre a halott mindnyá juk rémületére felült, papot kért, meggyónt, magához vette a szent Útravaló t, aztán újra lefeküdt és meghalt.
Egy hajón, amely veszedelemben fo rgott, volt egy várandós asszony. Segítségül hívta Mária Magdolnát, és megf ogadta, ha megmenekül és fia születik, kolostorba küldi. Erre megjelent egy ragyogó női alak, kivezette a partra, a többiek pedig mind odavesztek.
Egyszer egy férfi felírta bűneit egy cédulára, és Mária Magdolna oltárá ra tette, a terítő alá, s kérte a szentet, esdje ki számára bűnei bocsánatá t. Amikor visszavette a cédulát, nem volt rajta semmi, teljesen tiszta volt .
Imádság
Irgalmas Istenünk, kinek fel támadott Fia, a mi Urunk, Jézus Krisztus Mária Magdolnát az apostolok apost olává tette, kérünk, add meg nekünk az ő közbenjárására, hogy mi is az élő Krisztust hirdessük, és megláthassuk dicsőségedben Őt, aki veled és a Szent lélekkel egységben él és uralkodik mindörökkön örökké!
DTSTAMP:20240328T200523 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20190722 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20190723 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR