BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190721T000000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:b57ec71f48a1013abfc8288991a010dd CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150203 SUMMARY:Brindisi Szent Lőrinc DESCRIPTION: Élete\n XXIII. János pápa egyháztanítóvá avatta Brindisi Szent Lőrincet. A postoli Tanító megtisztelő címe apostoli életmódjára, és arra a missziós te vékenységre utal, amelyet egész Európában kifejtett. A szent alakja ragyogó fényességgel tűnik elénk, szemben ellenfele, fra Paolo Sarpi homályos szem élyével. Sarpi, aki éppen úgy szerzetes volt, mint Lőrinc, zseniális tehets ég volt, és még ma is világhíresség lenne, ha a természettudományos kutatás területén maradt volna.\n Mindkét szerzetest nagy feladatokra hívta meg Is ten, de kettőjük közül csak az egyik érte el az életszentséget, a másik min t az egyháztörténelem tragikus alakja, kiközösítve és kiengesztelődés nélkü l halt meg. Életük több esztendőn át párhuzamosan haladt. Velencében sokszo r találkoztak, mindkettőjükben égett a szerzetesi élet eszménye, és fiatalo s lelkesedéssel vágtak neki az osztatlan istenszolgálatnak. A túlzott vezek lés Lőrinc egészségét úgy megviselte, hogy később szinte lehetetlennek láts zott, hogy missziós munkát végezhessen. Sarpi, aki szervita volt, szintén k emény aszkézisben élt. Már középiskolás korában lemondott a húsról és a bor ról. Mindketten engesztelő áldozattá akartak válni az emberekért, akiknek t obzódó élete a szemük előtt zsibongott.\n Felismerve, hogy Velencében ottho nra találtak a szabadgondolkodók, illetve a közeli Pádua egyetemének vonzás át érezve mindketten nagyon buzgón tanultak. Sarpit egészen magával ragadta és lebilincselte a világi szellemű humanista képzés. A fiatal kapucinust, Lőrincet ezzel szemben egy könyv kerítette hatalmába: a Szentírás. Úgy olva sta a Bibliát, mintha tegnap, egészen frissen írták volna. És úgy szerette, mintha a menyasszonyát szerette volna benne. Úgy megtanult héberül, hogy p rédikálni tudott a zsidóknak! S nemcsak olvasta, hanem megmaradt benne az o lvasott szöveg annyira, hogy saját bevallása szerint szóról szóra le tudta volna írni a héber szöveget, ha valamilyen szerencsétlenség folytán minden héber szentírási szöveg megsemmisült volna.\n Emellett Lőrinc született szó nok volt. Életszentségének és csodatételeinek híre messze megelőzte. Ha val ahova készült, a templomot már órákkal előbb zsúfolásig megtöltötték az emb erek, hogy hallhassák és láthassák. Azokban az években, amikor ,,a szent tá bornok'' gyalog járta végig Európa országait és mindenütt prédikált, az emb erek úgy érezték: egy új apostol jelent meg a földön. Seregestül vonultak k i a fogadására, virágokkal és lombos ágakkal borították be az utat, amerre elhaladt. Prédikációit tíz fólió kötet őrzi. Szentírásmagyarázatai minden i dők tudósait lenyűgözik szakszerűségükkel. Egyszerű, pátosz nélküli stílusa rendkívül modernnek hat ma is.\n Mindkét szerzetes előtt nyitva állt a leh etőség, hogy egyik a szervita, másik a kapucinus renden belül fontosnál fon tosabb tisztségek sorát töltse be. Sarpi generális prokurátor lett, ami ren djében a második legmagasabb hivatal volt, Lőrincet pedig a Székesfehérvár melletti győzelem után (1601) generálissá választották, később még négy alk alommal viselte a generális definitor tisztségét. Mindezek ellenére Lőrinc alázatos szerzetes maradt. Ha szükség volt rá, szívesen segített a konyhán, a mosogatásban is. És minden külső tevékenysége mellett állandóan misztiku s szemlélődésben élt!\n Koruk veszedelmes körülményei mindkettőjükre diplom áciai feladatokat is róttak. Sarpi gőgjének beteljesülését az a perc hozta meg, amelyben Velence meghívta a köztársaság teológusának. A pápa elleni gy űlölet úgy elvakította, hogy szövetségbe akarta tömöríteni a pápa ellen az összes protestáns fejedelmet, és attól a gondolattól sem riadt vissza, hogy általános háborút robbantson ki. Lőrinc a másik táborhoz tartozott. A pápa , a császár, hercegek és városi tanácsok bíztak rá nagyon kényes diplomácia i feladatokat. És Lőrinc nem bújt ki e megbízatások elől. Számára ez is els ősorban apostolkodás volt, beavatkozási lehetőség az általa annyira szerete tt Egyház javára. Szolgálatait egész Európa érdekében végezte, miként ezt a Székesfehérvár melletti ütközetben félreérthetetlenül megmutatta. Amikor M iksa bajor herceg, aki Lőrinc barátja volt, elismerését fejezte ki szolgála tai miatt, melyek lehetővé tették a Katolikus Liga létrejöttét, ezt mondta: ,,Egész Németország, sőt, az egész kereszténység örök hálára van kötelezve Lőrinc atya iránt!''\n A pápaság körüli viták következtében Lőrincnek össz eütközésbe kellett kerülnie Sarpival, aki nagyon szenvedélyesen vitázott. , ,A 17. században ő volt a pápaság legveszedelmesebb irodalmi ellenfele'' -- mondja H. Jedin egyháztörténész. Utolsó csepp erejét is a pápaság elleni g yűlölet kifejezésére használta. Öreg korában, amikor már kitört a harmincév es háború, még kiadott egy támadó művet a pápaság ellen A trienti zsinat tö rténete címmel. E vitában Lőrinc is szerepet kapott. De nem támadta meg nyí ltan Sarpit, ahogy ezt várhatnánk. A Velence és Róma között folyó elkesered ett vitában Lőrinc a higgadt békeközvetítő szerepét vitte. Amikor Velencébe n tartózkodott, szegény szerzetesi cellájában a legmagasabb rangú vezetők k eresték fel, hogy tanácsot kérjenek tőle. Mikor azonban Layser, a drezdai u dvari prédikátor megtámadta Lőrincet prágai beszédei után, ő is tollat raga dott, hogy a nyilvános támadásra megfeleljen. Két év alatt készült el a vál asszal amelyet két fólió kötetben írt meg, s benne pontos szentírási érvelé ssel Luther egész tanítását megcáfolja. Kiadása mégis elmaradt, mert az ell enfél, akinek szólt a válasz, meghalt.\n Egy mondata különösen is rávilágít , milyen lélek élt Lőrincben. Mikor egy missziós útja alkalmával Miksa herc eg testőröket akart melléje adni, Lőrinc ezt mondta: ,,Nem ilyen fegyverekk el kell megvédeni a hitünket, hanem a tanítók és prédikálók szent életével és az üldözések türelmes elviselésével. Nem a kard, hanem a meggyőzés nyeri meg a szíveket.'' Azokban a hónapokban, amikor Lőrinc hosszasan prédikált német földön, az óra nem vitát, hanem békítést követelt. Ezt a lelkületet m ár évekkel korábban kialakította magában, amikor Rómában a zsidók között vé gzett missziós munkát. Kísérője mondta: ,,Mivel nagyon szeretett testvérein ek hívta a zsidókat, sikerült megnyitnia és fogékonnyá tennie a szíveket.'' \n Békeszeretete tette alkalmassá arra, hogy békét közvetítsen. Hadakozó fe lek többször fordultak hozzá, hogy segítségével békét kössenek. Ilyen volt Párma és Mantua háborúja, vagy a Savoyai-ház és Milánó közötti ellenségeske dés. Utoljára III. Fülöp spanyol király előtt jelent meg, és apostoli bátor sággal ítélte el a nápolyi alkirály zsarnokságát.\n Lőrinc Lisszabonban hal t meg1619. július 22-én. 1881-ben avatta szentté XIII. Leó pápa. A római ka lendáriumba 1959-ben vették fel az ünnepét, július 21-i dátummal.\n Imádság \n Istenünk, ki neved dicsőségére és a lelkek üdvösségére Szent Lőrinc áldo zópapot a legnehezebb ügyekben is megajándékoztad a jótanács és az erősség lelkével, kérünk, segíts minket, hogy ugyanattól a Lélektől vezérelve teend őinket felismerjük, és meg is tegyük!\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete
XXIII. János pápa egyháztanító vá avatta Brindisi Szent Lőrincet. Apostoli Tanító megtisztelő címe apostol i életmódjára, és arra a missziós tevékenységre utal, amelyet egész Európáb an kifejtett. A szent alakja ragyogó fényességgel tűnik elénk, szemben elle nfele, fra Paolo Sarpi homályos személyével. Sarpi, aki éppen úgy szerzetes volt, mint Lőrinc, zseniális tehetség volt, és még ma is világhíresség len ne, ha a természettudományos kutatás területén maradt volna.
Mindkét szerzetest nagy feladatokra hívta meg Isten, de kettőjük közül csak az egy ik érte el az életszentséget, a másik mint az egyháztörténelem tragikus ala kja, kiközösítve és kiengesztelődés nélkül halt meg. Életük több esztendőn át párhuzamosan haladt. Velencében sokszor találkoztak, mindkettőjükben ége tt a szerzetesi élet eszménye, és fiatalos lelkesedéssel vágtak neki az osz tatlan istenszolgálatnak. A túlzott vezeklés Lőrinc egészségét úgy megvisel te, hogy később szinte lehetetlennek látszott, hogy missziós munkát végezhe ssen. Sarpi, aki szervita volt, szintén kemény aszkézisben élt. Már középis kolás korában lemondott a húsról és a borról. Mindketten engesztelő áldozat tá akartak válni az emberekért, akiknek tobzódó élete a szemük előtt zsibon gott.
Felismerve, hogy Velencében otthonra találtak a szabadgondolko dók, illetve a közeli Pádua egyetemének vonzását érezve mindketten nagyon b uzgón tanultak. Sarpit egészen magával ragadta és lebilincselte a világi sz ellemű humanista képzés. A fiatal kapucinust, Lőrincet ezzel szemben egy kö nyv kerítette hatalmába: a Szentírás. Úgy olvasta a Bibliát, mintha tegnap, egészen frissen írták volna. És úgy szerette, mintha a menyasszonyát szere tte volna benne. Úgy megtanult héberül, hogy prédikálni tudott a zsidóknak! S nemcsak olvasta, hanem megmaradt benne az olvasott szöveg annyira, hogy saját bevallása szerint szóról szóra le tudta volna írni a héber szöveget, ha valamilyen szerencsétlenség folytán minden héber szentírási szöveg megse mmisült volna.
Emellett Lőrinc született szónok volt. Életszentségén ek és csodatételeinek híre messze megelőzte. Ha valahova készült, a templom ot már órákkal előbb zsúfolásig megtöltötték az emberek, hogy hallhassák és láthassák. Azokban az években, amikor ,,a szent tábornok'' gyalog járta vé gig Európa országait és mindenütt prédikált, az emberek úgy érezték: egy új apostol jelent meg a földön. Seregestül vonultak ki a fogadására, virágokk al és lombos ágakkal borították be az utat, amerre elhaladt. Prédikációit t íz fólió kötet őrzi. Szentírásmagyarázatai minden idők tudósait lenyűgözik szakszerűségükkel. Egyszerű, pátosz nélküli stílusa rendkívül modernnek hat ma is.
Mindkét szerzetes előtt nyitva állt a lehetőség, hogy egyik a szervita, másik a kapucinus renden belül fontosnál fontosabb tisztségek s orát töltse be. Sarpi generális prokurátor lett, ami rendjében a második le gmagasabb hivatal volt, Lőrincet pedig a Székesfehérvár melletti győzelem u tán (1601) generálissá választották, később még négy alkalommal viselte a g enerális definitor tisztségét. Mindezek ellenére Lőrinc alázatos szerzetes maradt. Ha szükség volt rá, szívesen segített a konyhán, a mosogatásban is. És minden külső tevékenysége mellett állandóan misztikus szemlélődésben él t!
Koruk veszedelmes körülményei mindkettőjükre diplomáciai feladato kat is róttak. Sarpi gőgjének beteljesülését az a perc hozta meg, amelyben Velence meghívta a köztársaság teológusának. A pápa elleni gyűlölet úgy elv akította, hogy szövetségbe akarta tömöríteni a pápa ellen az összes protest áns fejedelmet, és attól a gondolattól sem riadt vissza, hogy általános háb orút robbantson ki. Lőrinc a másik táborhoz tartozott. A pápa, a császár, h ercegek és városi tanácsok bíztak rá nagyon kényes diplomáciai feladatokat. És Lőrinc nem bújt ki e megbízatások elől. Számára ez is elsősorban aposto lkodás volt, beavatkozási lehetőség az általa annyira szeretett Egyház javá ra. Szolgálatait egész Európa érdekében végezte, miként ezt a Székesfehérvá r melletti ütközetben félreérthetetlenül megmutatta. Amikor Miksa bajor her ceg, aki Lőrinc barátja volt, elismerését fejezte ki szolgálatai miatt, mel yek lehetővé tették a Katolikus Liga létrejöttét, ezt mondta: ,,Egész Német ország, sőt, az egész kereszténység örök hálára van kötelezve Lőrinc atya i ránt!''
A pápaság körüli viták következtében Lőrincnek összeütközésb e kellett kerülnie Sarpival, aki nagyon szenvedélyesen vitázott. ,,A 17. sz ázadban ő volt a pápaság legveszedelmesebb irodalmi ellenfele'' -- mondja H . Jedin egyháztörténész. Utolsó csepp erejét is a pápaság elleni gyűlölet k ifejezésére használta. Öreg korában, amikor már kitört a harmincéves háború , még kiadott egy támadó művet a pápaság ellen A trienti zsinat története c ímmel. E vitában Lőrinc is szerepet kapott. De nem támadta meg nyíltan Sarp it, ahogy ezt várhatnánk. A Velence és Róma között folyó elkeseredett vitáb an Lőrinc a higgadt békeközvetítő szerepét vitte. Amikor Velencében tartózk odott, szegény szerzetesi cellájában a legmagasabb rangú vezetők keresték f el, hogy tanácsot kérjenek tőle. Mikor azonban Layser, a drezdai udvari pré dikátor megtámadta Lőrincet prágai beszédei után, ő is tollat ragadott, hog y a nyilvános támadásra megfeleljen. Két év alatt készült el a válasszal am elyet két fólió kötetben írt meg, s benne pontos szentírási érveléssel Luth er egész tanítását megcáfolja. Kiadása mégis elmaradt, mert az ellenfél, ak inek szólt a válasz, meghalt.
Egy mondata különösen is rávilágít, mi lyen lélek élt Lőrincben. Mikor egy missziós útja alkalmával Miksa herceg t estőröket akart melléje adni, Lőrinc ezt mondta: ,,Nem ilyen fegyverekkel k ell megvédeni a hitünket, hanem a tanítók és prédikálók szent életével és a z üldözések türelmes elviselésével. Nem a kard, hanem a meggyőzés nyeri meg a szíveket.'' Azokban a hónapokban, amikor Lőrinc hosszasan prédikált néme t földön, az óra nem vitát, hanem békítést követelt. Ezt a lelkületet már é vekkel korábban kialakította magában, amikor Rómában a zsidók között végzet t missziós munkát. Kísérője mondta: ,,Mivel nagyon szeretett testvéreinek h ívta a zsidókat, sikerült megnyitnia és fogékonnyá tennie a szíveket.''
Békeszeretete tette alkalmassá arra, hogy békét közvetítsen. Hadakozó f elek többször fordultak hozzá, hogy segítségével békét kössenek. Ilyen volt Párma és Mantua háborúja, vagy a Savoyai-ház és Milánó közötti ellenségesk edés. Utoljára III. Fülöp spanyol király előtt jelent meg, és apostoli báto rsággal ítélte el a nápolyi alkirály zsarnokságát.
Lőrinc Lisszabonb an halt meg1619. július 22-én. 1881-ben avatta szentté XIII. Leó pápa. A ró mai kalendáriumba 1959-ben vették fel az ünnepét, július 21-i dátummal.
Imádság
Istenünk, ki neved dicsőségére és a lelkek üdvösségére Szent Lőrinc áldozópapot a legnehezebb ügyekben is me gajándékoztad a jótanács és az erősség lelkével, kérünk, segíts minket, hog y ugyanattól a Lélektől vezérelve teendőinket felismerjük, és meg is tegyük !
DTSTAMP:20240328T082158 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200721 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200722 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR