BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180712T000000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:62cb18a573a77a527f135c28f7952d78 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150203 SUMMARY:Szent Henrik DESCRIPTION:
É lete
Szent Henrik császár, akit a német császárok közül egyedül avattak szentté, Szent István feleségének, Gizellának volt a testvére. A ba jor herceg 973-ban született, Szent István királyunk sógora. Szent Imre az ő nevét kapta a keresztségben. Mint Civakodó Henrik bajor herceg legidősebb fia aligha számíthatott arra, hogy egyszer a birodalom császára lesz. Az O ttó császár és atyja, Henrik közötti ellentétek miatt ugyanis hosszú időn á t még az is kérdéses volt, hogy megkaphatja-e a családi örökséget jelentő h ercegséget, mivel atyjától a császár elvette.
A bajor herceget a hil desheimi katedrális iskolájában tanították, és -- --nyilvánvalóan II. Ottó császár utasítására -- a papságra készítették fel. Csak akkor került vissza hazájába, amikor a császár visszaadta atyjának a hercegséget. Tanulmányait Regensburgi Szent Wolfgang püspök irányítása alatt fejezte be. 995-ben, Ci vakodó Henrik halála után átvette a hercegség vezetését.
Uralkodása
Legsürgősebb feladatának azt tekintet te, hogy a lehanyatlott kolostori életet a bencés regula szigorú szellemébe n megújítsa, és ezt -- az érintett kolostorok és a bajor püspökök gyakori t iltakozása ellenére -- végre is hajtotta. Császársága idején is nagy gondja volt az egész birodalom kolostoraira. Támogatása nélkül a clunyi reform ne m terjedhetett volna el oly gyorsan és oly nagy területen a birodalomban. p>
Huszonkilenc éves volt Henrik herceg, amikor 1002-ben III. Ottó csász ár halálhírét hozták, akinek hívására éppen úton volt Itália felé, hogy ser egével segítséget vigyen neki. Az utód személye körül viták támadtak. Henri knek azonban sikerült egymás után megnyernie a választó hercegeket, úgyhogy megválasztották és meg is koronázták. Ellenfelei nem hajtottak előtte feje t harc nélkül, de ő oly ügyesen nyerte meg egyiket a másik után, hogy néhán y hónap leforgása alatt az egész birodalom elfogadta császárának. III. Ottó ábrándos külpolitikája után az ő higgadt, tárgyilagos politikája biztosíta ni tudta, hogy megmaradjon a birodalom egysége.
Hosszú éveken át a l egégetőbb kérdés volt a keleti határon Chrobry Boleszláv lengyel herceg feg yveres terjeszkedésének megakadályozása. Határozott fellépéssel attól sem r iadt vissza, hogy az akkor még pogány liutizekkel és redarokkal szövetséget kössön. Ezt a szövetséget a kortársak, főleg a papság élesen ellenezte, ug yanis egyik pontja szerint Henriknek le kellett mondania a szövetségesek te rületén történő katolikus misszionálásról. Ebben az esetben azonban nem vol t más választása, hisz az egész ország érdekét szolgálta az egyháziak rossz allása ellenére is. De tudta, hogy kárpótlást kell adnia, ezért több nagy a lapítást tett.
A szívós célratörés volt egyik legjellemzőbb vonása. Ez mutatkozott meg nyugat felé vezetett hadjárataiban is, melyekkel a birod alom határait megerősítette, illetve kiterjesztette. Örökösödési szerződést kötött a gyermektelen II. Rudolf burgundi királlyal, s ezzel Burgundia vár ományosa lett és megteremtette a feltételt ahhoz, hogy Burgundia később, II . Konrád uralma alatt végleg a birodalom része legyen. Hatalmát kiterjeszte tte Bázelra is, s a várost és annak főtemplomát gazdag ajándékokkal látta e l. Itáliában három hadjáratot vezetett: 1004-ben, 1014-ben és 1021-ben. VII I. Benedek pápa 1014-ben Rómában császárrá koronázta.
Bármilyen áldá sos volt is II. Henrik császár uralkodása a birodalom gyarapodását tekintve , az Egyház nem emiatt tiszteli a szentek sorában. Szentként azért tisztelj ük, mert uralkodói hatalmával teljesen tiszteletben tartotta az Egyház joga it, és feltűnő volt személyes jámborsága és készsége a bűnbánatra. A templo mokat és kolostorokat gazdagon megajándékozta. Különösen két nagy alapítás őrzi a nevét: a 981-ben feloszlatott merseburgi püspökség újjáalapítása és a bambergi püspökség megalapítása. Amellett, hogy az uralkodó nagyon reális politikus volt és a birodalom érdekeit állandóan szem előtt tartotta, egyh ázi alapításai mélységes hitében és egyházhűségében, valamint annak a felad atnak a felismerésében gyökereztek, amelyet szerinte az Egyháznak a világba n be kell töltenie.
A merseburgi püspökség 1004-ben történt újjáalap ítása megnyitotta az utat a szlávok misszionálása előtt. Nemcsak a korábban egyházi tulajdonban lévő birtokokat adta vissza a püspökségnek, hanem sajá t javaiból is gazdagon megajándékozta.
Legkedvesebb alapítása, a bam bergi püspökség is missziós rendeltetésű volt. A terület ugyanis névlegesen már régen keresztény volt, azonban a püspöki székhely túl messze volt ahho z, hogy a püspök igazán törődhessen a hívekkel. Henriknek hosszú tárgyaláso k során sikerült rávennie a würzburgi püspököt, hogy mondjon le a területrő l, és ezzel tegye lehetővé egy új püspökség alapítását. 1007. november 1- é n végre sor kerülhetett a regnitzi püspökség megalapítására, melynek székhe lye Bamberg lett. Henrik már három évvel korábban, 1004-ben megkezdte a kat edrális építését Bambergben, amely valóban méltó volt arra, hogy püspöki te mplom legyen. A székesegyházat 1012. május 6-án szentelték fel a Boldogságo s Szűz Mária, Szent Péter és Pál apostolfejedelmek, valamint Szent György é s Szent Kilián tiszteletére. Sem előtte, sem utána nem volt püspökség, amel y alapításakor olyan ajándékokat kapott volna, mint Bamberg. A birtokok, am elyek tulajdonába kerültek, olyan biztos alapokat jelentettek, hogy Bamberg a középkorban végig kiemelkedő szerepet játszott a német püspökségek közöt t.
Bambergben két kolostor is Henriknek köszönheti a létrejöttét. A Szent István vértanú-templom fölszentelésekor, 1020-ban a császár személyes en fogadhatta Bambergben VIII. Benedek pápát, és a húsvétot a pápával együt t ünnepelhette a dómban. Ez volt Henrik uralkodásának egyik csúcspontja. Ut olsó alapítólevelében, amellyel a fuldai kolostort alapította, ezt írta: „K ötelességünk, hogy az Istentől kapott javakat elsősorban Isten házainak fel szerelésére fordítsuk.”
Mindezen uralkodói tevékenységét gyenge egés zségű, törékeny emberi testben hajtotta végre Henrik. A források közelebbrő l nem nevezik meg a betegségét. Luxemburgi Kunigundával kötött házassága gy ermektelen maradt. Az a későbbi korok jámbor elképzelése volt, hogy szándék osan és tudatosan vállalt József-házasságban éltek, és ezért igen nagy tisz telettel magasztalták őket. A történészek inkább arra hajlanak, hogy gyerme ktelensége a betegségével függ össze. Ez azonban életszentségét egyáltalán nem zavarja. Alázattal és belenyugvással hajolt meg Isten akarata előtt, és feleségével egyetértésben minden vagyonát az Egyházra hagyta, mert ,,Krisz tust választotta örökösének'', ahogy a bambergi alapítólevélben írja.
Henrik 1024. július 13-án halt meg a Göttingen melletti gronai császári p alotában, hosszú betegség után. Holttestét Bambergbe vitték, és a dómban te mették el. Felesége, Kunigunda később mellette kapott nyugvóhelyet. A 15. s zázad elején Tilman Riemenschneider faragta a császári szarkofágot, életébő l vett jelenetekkel díszítve a sírt. És a szent császár sírjához még ma is zarándokolnak, nemcsak a németek, hanem a franciák is. III. Jenő pápa 1146. március 12-én szentté avatta, miután a nép már hosszú ideje tisztelte. Sze nt II. Henrik az egyetlen szent német uralkodó. A szentté avatással az Egyh áz elismerését is kifejezte azért, hogy Henrik minden erejével gyarapította birodalmát, ugyanakkor védelmezte és támogatta az Egyházat, s ezáltal szem élyében megvalósította a ,,szent birodalmat''.
Ünnepét 1631-ben vett ék fel a római naptárba, de nem önálló ünnepként, hanem csak megemlékezéské nt Szent Anaklét mellett. Önálló ünneppé 1668-ban lett, július 15-i dátumma l. 1969-ben áthelyezték halála napjára, július 13-ra.
Imádság
Istenünk, ki Szent Henrike t elhalmoztad kegyelmeddel, és megadtad neki, hogy a földi királyság gondja i közepette az odafönt valókat keresse, kérünk, közbenjárására add meg, hog y kötelességeinket teljesítve siessünk országod felé!
Forrás: Diós István: Szentek Élete
DTSTAMP:20240329T121923 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20190713 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20190714 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR