BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200626T000000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:a33deea5964dfd09d36457709fd9ffde CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150202 SUMMARY:Szent László király (ünnep) DESCRIPTION:
,,Amikor a magyarok meghallották - olvassuk a gesztaírónál -, hogy Magnus (Géza) királ y meghalt, egész sokaságuk öccséhez, Lászlóhoz gyűlt, és egy értelemmel, kö zös szóval és egyetértő akarattal őt választották az ország kormányzására, vagyis helyesebben buzgó és állhatatos kéréssel rákényszerítették. Mindnyáj an tudták ugyanis, hogy föl van ruházva a tökéletes virtusokkal, hite szeri nt katolikus, kiváltképpen kegyes, bőkezű adakozó, szeretettel teljes. Úgy ragyogott föl, mint köd közepette a hajnali csillag, mely elűzi a homályt; és miképpen a telihold világol a maga napjaiban, vagy amiképpen a nap ragyo g: fény lett népének közepette.”
A belső viszály és egyenetlenség ho zta magával, hogy nem magyar földön, hanem Lengyelországban látta meg a nap világot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. Béla magyar király (1060--1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengy el király leánya, nőágon II. Ottó császár dédunokája. Két fiú és több leány testvére volt. Bátyja, Géza 1074-1077 között uralkodott. A leányok közül Zs ófia Weimar Ulrik őrgrófhoz ment feleségül, Ilona pedig Zvonimir horvát kir ály felesége lett. László kétszer házasodott. Első felesége, akinek nevét n em ismerjük, valószínűleg magyar főúri leány volt. Ebből a házasságból szül etett leányát Jaroszláv orosz herceg vette feleségül. Majd özvegységre jutv a Rheinfeldi Rudolf német ellenkirály leánya, Adelhaid lett a felesége, aki től Iréne nevű leánya született; ezt János görög császár vette el feleségül . Ilyenformán szinte az összes szomszédos uralkodóházzal rokonságba került, beleszámítva a két leghatalmasabbat: a görög és német császári dinasztiát is. Salamon király (1063-1074), László unokatestvére ugyanis Judit német cs ászárleányt kapta feleségül. László egész életét sok küzdelem és megpróbált atás jellemzi.
Vallásos lelkületét anyjától, a vitézséget atyjától ö rökölte. Az ország védelmében még mint fiatal herceg kitüntette magát. Talá n 22 éves lehetett, amikor az úzok (fekete kunok) betörtek az ország keleti részébe Salamon királykodása idejében (1068). A Kerlés melletti ütközetben döntő szerepet játszott a győzelem kivívásában. Ő volt a csata főhőse, kül önösen azáltal, hogy az egyik menekülő kun vezért, aki egy magyar leányt vi tt magával, üldözőbe vette, legyőzte, és a leányt kiszabadította, jóllehet előzőleg már súlyos sebet kapott a csatában. E hőstette valóságos legendáva l fonta körül alakját, s a következő századokban számtalan magyar templom f alán megfestették. Ugyancsak döntő szerepet játszott mint vitéz katona a Sa lamon király és Géza bátyja közötti testvérharcban: a mogyoródi csatában (1 074) bátyját győzelemre segítette, s uralmát biztosította.
1077-et í rtak, amikor Lászlónak a nép akaratából, jóllehet Salamon még életben volt, át kellett vennie az ország kormányzását. Nevéhez fűződik Horvátország és Szlavónia meghódítása. László idejében különösen a Délkeleti-Kárpátokon túl lakó kunok jelentettek állandó veszélyt a magyar népre. Először 1085-ben K utesk fejedelem indított támadást Salamon izgatására, aki nem tudott beleny ugodni országa elvesztésébe. Sokkal nagyobb veszélyt jelentett az 1091. évi betörés, mert a király akkor éppen Horvátországban tartózkodott. Az ellens ég végigpusztította az ország keleti részét, rengeteg rabot és zsákmányt hu rcolva magával. Hallván az ország veszedelmét, László sietett vissza népe v édelmére. Még idejében sikerült a kunokat utolérnie. Egy ember kivételével az egész sereget megsemmisítette vagy fogságba ejtette. Ekkor történt, hogy a csata hevében egyszer csak fölkiáltott: ,,Atyámfiai! Ne öljük meg ezeket az embereket, hanem csak ejtsük foglyul őket; hadd éljenek, ha megtérnek!' ”
A többi hadjáratban, Oroszországban, Lengyelországban vagy a nyuga ti végeken, mindig arra törekedett, hogy azt a részt támogassa, ahol az iga zságot vélte. VII. Gergely és IV. Henrik küzdelmében a pápa oldalán állt. A sok háborúság, amit kényszerűségből kellett vállalnia, váltotta ki belőle a montecassinói apáthoz 1091-ben írt levelében a következő vallomást: ,,Bűn ös ember vagyok, mivel nincs lehetőség a földi hatalomban sáfárkodni igen s úlyos bűnök nélkül.”
Az úz, kun és besenyő betörések tapasztalatai arra bírták Lás zlót, hogy a végeket megerősítse. Az elnéptelenedett területekre új telepes eket hozott, kiépítette e keleti részeken a közigazgatási szervezetet, ily módon politikai egységgé formálva a későbbi Magyarországot. Ezt a munkát az északnyugati részeken is ő kezdte meg, de Kálmán király fejezte be. Ők ket ten építették ki a 72 vármegyéből álló vármegyei rendszert.
A politi kai szervezés munkájával párhuzamosan haladt az egyházi élet megújítása, in tézményeinek újjászervezése, továbbfejlesztése. A meglévő székesegyházakat, káptalanokat és kolostorokat nagy birtokokkal gazdagította, a megkezdett t emplomépítéseket befejezte, új egyházak és kolostorok egész sorát alapított a. Szentjobban, a Tolna megyei Bátán és a nyitrai Koloson bencés kolostorok at létesített. Somogyvárott francia bencéseknek építtetett monostort; ide m ég száz év múlva is csak francia szerzeteseket vettek föl. Ugyanilyen bőkez űséggel gondoskodott a püspökségekről is. A váci székesegyházat befejezte. Újakat épített Váradon és Gyulafehérvárott. A kalocsai érseki egyházmegyét átszervezte, Bácsra helyezte át a székhelyét, ahol 1091-ben új püspökséget alapított Szent István tiszteletére, de a kalocsai érseknek rendelte alá. p>
Igen fontos szerepet töltött be uralkodásában az igazságszolgáltatás újjárendezése. Az évtizedes testvérharcban és az egyéb belső küzdelmekben e rősen megrendült a törvények kötelező ereje. Különösen elhatalmasodott a to lvajlás, és meglazultak az erkölcsi életet szabályozó törvények. Ezért ural kodása második évében, 1078-ban Pannonhalmán a papság és előkelők jelenlété ben szigorú törvényeket hoztak a megrendült vagyonbiztonság megerősítésére. Nem kímélték az előkelő és gazdag embereket sem. Aki egy tyúk értékénél tö bbet lopott vagy elorzott, fölakasztották. Az emberölést sem torolták meg i lyen szigorúan. Az 1085 táján hozott újabb törvénykönyvből az tűnik ki, hog y a szigorú rendszabályok hatásosak voltak, s egyiket-másikat enyhíteni leh etett.
A kor szelleme, másrészt László nagy tekintélye és egyházias gondolkodása hozta magával, hogy az egyháziak életviszonyainak szabályozásá ba is belenyúlt. Az 1092-ben Szabolcsba összehívott zsinaton intézkedtek a papok házassága ügyében, tilalmazták az egyházi javak elidegenítését, s ren dezték az ünnepek és böjtök megtartását. Ugyanez a zsinat büntetéssel sújtj a a pogány szokásoknak hódolókat, és szabályokat léptet életbe az erkölcsi élet védelmére, mind a házasságon belül, mind azon kívül.
Közismert volt László vendégszeretete. Nem egy királyi vagy fejedelmi sarj talált nál a menedékre. Udvarában neveltette fivére, Géza két fiát, Kálmánt és Álmost, valamint András király Dávid nevű fiát, s egy ideig Salamont is udvarában tartotta, mindennel ellátva őt rangjához mérten, amíg csak önként el nem tá vozott az országból.
A magyar nemzet és az Egyház szolgálata nyilván ult meg abban is, amikor István, Imre és Gellért ereklyéit 1083-ban fölemel tette, az egyházi és világi nagyok, valamint hatalmas néptömeg jelenlétében . Ezzel a magyar népnek a saját nemzetéből adott szent példaképeket.
Amikor tehette, szeretett félrevonulni és imádkozni. Imáinak hatásossága n yilvánul meg az alakját körülfonó legendákban is: az üldöző ellenség előtt a szikla meghasad, éhező katonái táplálására szarvascsordák jelennek meg, i májára víz fakad a sziklából, az ellenség elé dobott pénzei kővé változnak. .. Ugyanígy lesz ,,Szent László füve'' gyógyír a betegség ellen.
Nem csoda, hogy híre a határon túl is elterjedt, benne látták a kor egyik legs zebb lovageszményét, s kiszemelték a keresztes hadak vezérének. Erre azonba n nem kerülhetett sor, mert 1095. július 29-én az örökkévalóságba költözött . Egy ideig a somogyvári monostorban nyugodott, később Váradon helyezték vé gső nyugalomra.
Kultusza halála után hamarosan kifejlődött. Tulajdon képpen maga a nép avatta szentté, mielőtt az Egyház hivatalosan megtette vo lna. Seregestől keresték föl sírját, nemcsak a gyógyulást, vigasztalást óha jtók, hanem a vitában álló peres felek is. A csodás gyógyulások híre gyorsa n terjedt. A szent király ereklyéibe vetett bizalom egyre növekedett; szoká ssá vált, hogy itt döntsenek el nagy fontosságú pereket, és László oltára e lőtt tegyenek esküt. Itt tartották az 1134. évi nemzeti zsinatot, s itt dön tötték el egy alkalommal a zágrábi püspök perét is. Ezek után az Egyház hiv atalos lépése sem váratott soká magára. III. Béla király sürgetésére III. C elesztin pápa 1192-ben László királyt a szentek sorába iktatta.
A sz ent lovagkirály hatása népe körében az idők folyamán csak növekedett, egyes ek szerint még Szent Istvánét is felülmúlta. A nagyváradi székesegyház előt t állították föl híres lovasszobrát, a Kolozsvári-testvérek alkotását. Állí tólag ennek mása a győri székesegyház hermája, amely fenséget, erőt, s egyú ttal nyájasságot is sugároz; ez volna a szent király igazi arca.
Istenünk, aki Szent László királyunkat, a te hitvallódat csodálatos könyörületességeddel a vétekből a bocsánatba, s mert igaz volt, a dicsőségbe vitted föl, kérünk, add, hogy aki kormányzónk volt a földön, p ártfogónk legyen a mennyben!
DTSTAMP:20240328T205647 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210627 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210628 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR