BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200625T000000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:7ca1e28d63c6930fbbe2ef0a477318ea CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150202 SUMMARY:Alexandriai Szent Cirill DESCRIPTION:
Élete
Alexandria a 4. században az igaz hitért folytatott harccal az egész Egyház figyelmét magára vonta. Szent Ata náz püspök utódai, miközben őrizték a katolikus hitet, püspöki székük tekin télyét is meg akarták szilárdítani. Arra törekedtek, hogy az egész keleti e gyház, még a konstantinápolyi és az antiochiai patriarchátusok fölé is kite rjesszék fönnhatóságukat. Ez a szándék főként Teofilosz alexandriai és Aran yszájú Szent János konstantinápolyi püspök vitájában nyilvánult meg. 403-ba n, az úgynevezett tölgyes zsinaton Teofilosz letétette Aranyszájú Szent Ján ost. E zsinaton Teofil kísérője unokaöccse, az ekkor már pap Cirill volt. p>
Cirill iskolázását Teofilosz irányította. Ezután Cirill bizonyos időt a szerzetesek közt töltött, de hamarosan kiderült, hogy életmódjuk nem nek i való. Teofilosz 412-ben meghalt. Cirillt választották a helyébe, s több m int harminc éven át volt püspök.
Igazhitűsége és magánélete kifogást alan volt, de Teofiltól nemcsak egyházpolitikai ambícióit örökölte, hanem i ndulatait is. Így például 418-ig nem volt hajlandó fölvenni Aranyszájú Szen t János nevét a püspökök névsorába, akikről a liturgiában megemlékeztek, pe dig a pápa ismételten szorgalmazta. Azt válaszolta, hogy annak fölvétele eg yenlő volna Júdásnak az apostoli kollégiumba való visszavételével.
C irill egész életén át a tanulás és a kutatás embere akart maradni. Rendkívü l fontosnak tartotta, hogy a lehető legnagyobb pontossággal meghatározza a Szentírás és a hagyomány tanítását. Kitartó, szorgalmas munkával arra törek edett, hogy a hit misztériumait pontosan és világosan kifejtse. Gondolatait szoros logikával építi, stílusa azonban már nem a klasszikus rétoroké, han em a bizantinizmus jegyeit (egyhangúság, kissé dagályos bonyolultság) mutat ja.
Hű maradt az alexandriai teológiai iskola hagyományaihoz, de Ori genésztől elhatárolta magát, s ugyanígy az antochiai iskolától is. Hogy sze mélyiségét és életszentségét megérthessük, soha nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Cirill inkább lelkipásztor mint tudós, és inkább hadvezér a teo lógiai közdőtéren mint dialogizáló békekövet.
Alig lett püspök, mári s ellentéte támadt Oresztész városprefektussal, aminek véres összecsapások lettek az eredményei. Keményen szembeszállt anovatiánus eretnekekkel, a zsi dókkal és a pogányokkal is. Valószínű alaptalanul gyanúsították azzal, hogy 415-ben legalábbis eszmei része volt a város prefektusával jó barátságban lévő Hüpatia, platonikus filozófusnő meggyilkolásában. Egy éjszaka a zsidók rátámadtak a keresztényekre. Amikor megvirradt, a keresztények Cirill bizt atására viszonozták a támadást, majd száműzték a zsidókat a városból.
Életének legnagyobb tette Mária istenanyaságának megvédése, ami igazában a krisztológia és a szentháromságtan alaptételeinek megőrzése volt a monofi zitákkal és a nesztoriánusokkal szemben. 5 éves küzdelem volt ez, csúcspont ja az efezusi zsinat, mely 431-ben dogmaként mondta ki Mária istenanyai mél tóságát. Sokan szemére vetették akkor is, később is merev ragaszkodását az igazsághoz és kérlelhetetlenségét ellenfeleivel szemben. De éppen ez vall é letszentségéről: fölismerte, hogy amikor a kereszténység szívét és szemefén yét éri támadás, akkor nem tárgyalni, hanem harcolni kell.
428-ban a z egyiptomi szerzetesek egy csoportja panaszt tettek Cirill szigora miatt K onstantinápolyban Nesztoriosz pátriárkánál, aki korábban szintén szerzetes volt Antiochiában. Erkölcsileg feddhetetlen volt, de tanításában nem egysze r félreérthetően fogalmazott, különösen a Boldogságos Szűznek az akkor már elfogadott istenanyaságával, Theotokosz nevével kapcsolatban.
Cirill levelet írt Celesztin pápának, melyben Nesztoriosz tévedéseit ostorozta. C elesztin erre zsinatot hívott össze, mely elítélte Nesztorioszt, és egyútta l Cirillt bízta meg, hogy kimondja rá a kiközösítést.
Theodoziosz cs ászár azon volt, hogy vonják vissza püspökének elítélését, hiszen kinevezés ét ő szorgalmazta. Ezért egyetemes zsinatot hívott össze Efezusba. A pápa h elyeselte az intézkedést. A császár zsinatot hirdető dekrétuma azt írta elő , hogy minden tartományt néhány püspök képviseljen. Cirill viszont ötven pü spökkel, tetemes számú pappal és szerzetessel érkezett.
431. június 21-én Cirill - 78 püspök tiltakozása ellenére - másnapra tűzte ki a zsinat megnyitását. Arra szólította föl Nesztorioszt, hogy ,,vádlottként” jelenjék meg a zsinat előtt, nem pedig arra, hogy foglalja el helyét a zsinaton. Tá vollétében született meg a döntés: Máriát valóban megilleti a Theotokosz cí m, Nesztorioszt pedig megfosztják hivatalától. Cirill ezzel az címzéssel kö zölte vele: ,,Nesztoriosznak, az új Júdásnak”. Ennek hírére a város, amelye t Cirill egyiptomi kísérete kellően előkészített, hangos örömtüntetést rend ezett. Úgy tűnt, hogy a dolognak vége, anélkül, hogy ezt a zsinatot törvény esen megnyitották volna.
Valójában a zsinat még nem fejeződött be. A mikor valamivel később megérkeztek Kelet püspökei, tájékoztatták őket a dol gok állásáról. Azok néhány más olyan püspökkel együtt, akik nem helyeselték Cirill vezetését, összesen negyvenhárman külön ,,zsinatocskára” gyűltek ös sze. Cirillt letették az efezusi püspökkel, Memnonnal együtt, katonákat kül dtek érte és bebörtönözték. Ezek után érkeztek meg a pápai legátusok, akik jóváhagyták Nesztoriusz letételét. Augusztus első napjaiban végül megérkezt ek a császári legátusok is Teodoziosz levelével: ,,Jóváhagyjuk Nesztoriosz, Cirill és Memnon letételét, amint Tisztelendőségtek értésünkre adta.” - A zűrzavar teljessé vált.
Nesztoriosz és Memnon engedelmeskedett, Ciri ll viszont kapcsolatot keresett az udvarral. Teodoziosz gyűlést hívott össz e Kalkedonba, és az a zsinatot föloszlatottnak nyilvánította. A püspököknek engedélyezte a hazatérést, Cirillnek és Memnonnak pedig meghagyta, hogy Ef ezusban várják meg ügyük végét. Cirill azonban már úton volt Alexandria fel é. Így végződött az efezusi zsinat.
Rossz érzésekkel telve és a dolg ok folyásától némileg megtépázva Cirill belátta, hogy eljött a kompromisszu mok és engedmények ideje. Annál is inkább készségesnek mutatkozott, mert Ne sztoriosz visszavonult egy kolostorba. Egyezség jött létre, amelyben Cirill föladta egyéni elgondolásait, amelyeket a börtönben tizenkét elítélő tétel ben fogalmazott meg. Aláírta a hitvallást, amelyet János, antiochiai pátriá rka küldött neki. Ezzel helyreállt a béke. Cirillnek egy híres levele örökí tette meg számunkra ezt az eseményt.
433-tól Cirillről nem lehetett hallani, 444. június 27-én halt meg.
A kopt és a bizánci egyház júni us 27-én emlékezik meg Szent Cirill püspök temetéséről. A római kalendárium ba 1882-ben vették föl ünnepét, február 9-i dátummal. 1969-ben áthelyezték június 27-re.
Imádság
Istenün k, ki Szent Cirill püspököt a Boldogságos Szűz Mária istenanyasága igazságá nak győzhetetlen bajnokává tetted, kérünk, engedd, hogy akik a Szűzanyát va lóban Isten Anyjának hisszük, Fiad megtestesülése titkában üdvösséget talál junk!
DTSTAMP:20240329T023723 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210626 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210627 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR