BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200618T000000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:1d352a1c94412315aa02161cc3d3135b CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150059 SUMMARY:Szent Romuáld DESCRIPTION: Élete\n Romuáld 951-ben Ravennában egy Sergius nevű nemes fiaként születet t. Amikor húsz éves lehetett, viszály támadt atyja és néhány rokona közt, a mit fegyverrel döntöttek el, s Romuáld apja megölte egyik ellenfelét. Mikor pedig vonakodott a vezekléstől, apja helyett Romuáld vonult negyven napra a S. Apollinare in Classe-kolostorba, hogy elégtételt adjon Istennek. Egy é jszaka virrasztása közben megjelent neki Szent Apollinaris, s Romuáld ekkor elhatározta, hogy szerzetes lesz. 972-ben ebben a kolostorban tette le a s zerzetesi fogadalmat, miután Honestus ravennai érsek rábeszélésére apja bel eegyezését adta. Később Sergius is belépett a S. Severo ravennai kolostorba , és szentség hírében halt meg.\n Romuáld három évig maradt a S. Apollinaré ban. A kolostorban uralkodó laza fegyelmet azonban oly nyíltan helyteleníte tte, hogy szerzetestársai meggyűlölték. Egy halálos merényletet éppen hogy megúszott. 975-ben apátja engedélyezte, hogy remeteéletet élhessen. A velen cei síkságra távozott, és ott egy Marinus nevű remete vezetésére akarta bíz ni magát, aki azonban úgy találta, hogy Romuáld nincs fölkészülve a szerzet esi életre. Ezért hozzáfogott, hogy megtanítsa a latin zsoltároskönyv olvas ására.\n Romuáld és Marinus körülbelül három éven át tartózkodott velencei területen. Kapcsolatba kerültek Pietro Orseolo dózséval, aki 978-ban tanács ot kért tőlük, mert hatalomra jutásának körülményei miatt lelkiismeretfurda lása volt. A Pireneusokban lévő cuxai Szent Mihály- kolostor apátja, Guarin o már korábban megkísérelte rábeszélni: mondjon le és legyen szerzetes. Rom uáld és Marinus is ugyanezt a tanácsolta neki, mire velük és Grandenicus ne vű barátjával, valamint Guarino apáttal titokban elhagyta a várost és Cuxáb a távozott, ahol 987-ben halt meg.\n 988-ban Cuxa hűbérura, Oliba gróf ugya ncsak lelki tanácsot kért Romuáldtól. Ő is engedett a rábeszélésnek, hogy l egyen szerzetes. Mivel vazallusainak ellenállásától tartottak, Oliba, Guari no, Grandenicus, Marinus és Romuáld Montecassinóba mentek. Oliba itt szerze tesi fogadalmat tett, de már két év múlva meghalt. Grandenicus még harminc éven át élt remeteként a kolostor közelében, Guarino Jeruzsálembe zarándoko lt. Marinus Dél-Itáliába indult, de hamarosan megölték a fosztogató szaracé nok.\n Így Romuáld 989-től több évre magára maradt. Mélységesen megérlelte az a tizenhárom éves képzés, amelyben Marinustól részesült. Éveken át keres te helyét Lombardiában és az Appenninekben, miközben szigorú aszkézisben él t.\n Végül Pereumban, a Ravennától tizenöt kilométerre északnyugatra lévő m ocsaras vidéken telepedett le. Remeteséget alapított, ahová újabb tanítvány ok jöttek, köztük I. Boleszláv lengyel király egyik fia.\n 1004-ben Romuáld remeteséget alapított Pioggo közelében, Val di Castróban. Újabb vándorévek után Fonte Avellana közelében telepedett meg. Hét évig maradt ott, és zsol tár-kommentárokat írt. Nem sokkal 1023 után Romuáld kis remeteséget alapíto tt Camaldoliban, Arezzo közelében. Később ez lett a kamalduli szerzet anyak olostora. Annak a legendának, amely ezt az alapítást egy Maldolus nevű neme snek tulajdonítja, nincs történelmi magva.\n Amikor Romuáld halálának közel edtét érezte, visszatért Val di Castróba. Cellát és oratóriumot épített mag ának, s ott halt meg 1027 június 19-én. Öt évvel később még romlatlan állap otban találták tetemét, s Róma engedélyezte szentként való tiszteletét. 148 1-ben átszállították ereklyéit Fabrianóba, és 1595-ben VIII. Kelemen pápa a z átszállítás napját, február 7-ét az egész egyház ünnepévé tette. Az új na ptár halála napján üli meg ünnepét. A Romuáld utasításai szerint élő remeté ket később a kamalduli rendben egyesítették.\n Imádság\n Istenünk, ki Szen t Romuáldot arra választottad, hogy Egyházadban újra fölvirágoztassa a reme teéletet, kérünk, engedd, hogy magunkat megtagadva és Krisztus nyomában jár va, eljuthassunk a mennyek országába!\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Éle te
Romuáld 95 1-ben Ravennában egy Sergius nevű nemes fiaként születet t. Amikor húsz éves lehetett, viszály támadt at yja és néhány rokona közt, amit fegyverrel dö ;ntöttek el, s Romuáld apja megölte egyik ellenfelé t. Mikor pedig vonakodott a vezekléstől, apja helyett Romuáld vonult negyven napra a S. Apollinare in Classe-kolostorba, hogy elé gtételt adjon Istennek. Egy éjszaka virrasztása kö ;zben megjelent neki Szent Apollinaris, s Romuáld ekkor elhatá ;rozta, hogy szerzetes lesz. 972-ben ebben a kolostorban tette le a szerzet esi fogadalmat, miután Honestus ravennai érsek rábesz& eacute;lésére apja beleegyezését adta. Ké ;sőbb Sergius is belépett a S. Severo ravennai kolostorba, és szentség hírében halt meg.
Romuáld h&aa cute;rom évig maradt a S. Apollinaréban. A kolostorban uralko dó laza fegyelmet azonban oly nyíltan helytelenítette, hogy szerzetestársai meggyűlölték. Egy halálos m erényletet éppen hogy megúszott. 975-ben apátja engedélyezte, hogy remeteéletet élhessen. A velencei síkságra távozott, és ott egy Marinus nevű reme te vezetésére akarta bízni magát, aki azonban & uacute;gy találta, hogy Romuáld nincs fölkész&uum l;lve a szerzetesi életre. Ezért hozzáfogott, hogy meg tanítsa a latin zsoltároskönyv olvasására.
Romuáld és Marinus körülbelül há ;rom éven át tartózkodott velencei területen. Kap csolatba kerültek Pietro Orseolo dózséval, aki 978-ban t anácsot kért tőlük, mert hatalomra jutásán ak körülményei miatt lelkiismeretfurdalása volt. A Pireneusokban lévő cuxai Szent Mihály- kolostor apátja , Guarino már korábban megkísérelte rábe szélni: mondjon le és legyen szerzetes. Romuáld &eacut e;s Marinus is ugyanezt a tanácsolta neki, mire velük és Grandenicus nevű barátjával, valamint Guarino apáttal titokban elhagyta a várost és Cuxába távozott, ahol 987-ben halt meg.
988-ban Cuxa hűbérura, Oliba gr&oacut e;f ugyancsak lelki tanácsot kért Romuáldtól. Ő is engedett a rábeszélésnek, hogy legyen szerzetes. M ivel vazallusainak ellenállásától tartottak, Ol iba, Guarino, Grandenicus, Marinus és Romuáld Montecassin&oac ute;ba mentek. Oliba itt szerzetesi fogadalmat tett, de már ké ;t év múlva meghalt. Grandenicus még harminc év en át élt remeteként a kolostor közelében, Guarino Jeruzsálembe zarándokolt. Marinus Dél-It&aacu te;liába indult, de hamarosan megölték a fosztogat&oacut e; szaracénok.
Így Romuáld 989-től több &e acute;vre magára maradt. Mélységesen megérlelte az a tizenhárom éves képzés, amelyben Marinust ól részesült. Éveken át kereste hely&eacut e;t Lombardiában és az Appenninekben, miközben szigor&ua cute; aszkézisben élt.
Végül Pereumban, a Ravennától tizenöt kilométerre északnyugat ra lévő mocsaras vidéken telepedett le. Remeteséget al apított, ahová újabb tanítványok jö ttek, köztük I. Boleszláv lengyel király egyik fia.
1004-ben Romuáld remeteséget alapított Pioggo közelében, Val di Castróban. Újabb vándor& eacute;vek után Fonte Avellana közelében telepedett meg. Hét évig maradt ott, és zsoltár-kommentá ;rokat írt. Nem sokkal 1023 után Romuáld kis remetes&e acute;get alapított Camaldoliban, Arezzo közelében. K&ea cute;sőbb ez lett a kamalduli szerzet anyakolostora. Annak a legendá nak, amely ezt az alapítást egy Maldolus nevű nemesnek tulajd onítja, nincs történelmi magva.
Amikor Romu&aacut e;ld halálának közeledtét érezte, visszat& eacute;rt Val di Castróba. Cellát és oratóriumo t épített magának, s ott halt meg 1027 június 1 9-én. Öt évvel később még romlatlan &aacut e;llapotban találták tetemét, s Róma enged&eacu te;lyezte szentként való tiszteletét. 1481-ben á ;tszállították ereklyéit Fabrianóba, &ea cute;s 1595-ben VIII. Kelemen pápa az átszállít ás napját, február 7-ét az egész egyh&aa cute;z ünnepévé tette. Az új naptár hal&aa cute;la napján üli meg ünnepét. A Romuáld ut asításai szerint élő remetéket később a kamalduli rendben egyesítették.
Imádság
Istenünk, ki Szent Romuáldot arra választottad, hogy E gyházadban újra fölvirágoztassa a remeteél etet, kérünk, engedd, hogy magunkat megtagadva és Kriszt us nyomában járva, eljuthassunk a mennyek ország&aacut e;ba!
DTSTAMP:20240328T142019 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210619 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210620 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR