BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190615T000000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:0643d99a7bd7a2e4850d1c5e316d71f8 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150059 SUMMARY:Árpádházi Boldog Jolán (emléknap) DESCRIPTION:
Élete
Á rpádházi Boldog Jolán királyi és szent család sarja. Apja IV. Béla, anyja a konstantinápolyi császári családból való Laszkarisz Mária. Nagynénje Árpád házi Szent Erzsébet és Prágai Boldog Ágnes, nővére Boldog Kinga, húga Szent Margit, unokatestvére Boldog Gertrúd és Boldog Szalóme.
A szülői há zban mindössze öt évet tölthetett, amely öt évbe beleesik a tatárjárás is. Szülei ekkor Krakkóba vitték, és nővére, Kinga, Boleszláv lengyel király fe lesége gondjaira bízták. Szent életű nővérében Jolán megtalálta példaképét és a keresztény nő eszményét.
1256-ban felesége lett a kaliszi és gn ieznói hercegnek, Boleszlávnak, akit a nép a Jámbor névvel illetett. A krak kói székesegyházban tartott esküvői szertartás után a fiatal pár a férj haz ájába, Nyugat-Lengyelországba költözött.
Jolán 23 évet élt példás ke resztény házasságban. Nemcsak származása, hanem erényei szerint is királyi lélek volt, ezért nem esett nehezére, hogy úgy engedelmeskedjék férjének, a kárcsak az Úrnak, tudván, hogy „a férfi éppúgy feje az asszonynak, mint Kri sztus az Egyháznak” (Ef 5,22). Véleményét, akaratát soha nem akarta ráerősz akolni urára. Nem vitatkozott és nem védekezett akkor sem, amikor a rossz t anácsadók férjét ellene és az Egyház ellen hangolták. Imádkozott, tűrt és v árt. Isten pedig -- aki csak azért engedte meg egy időre férje elhidegülésé t, hogy próbára tegye és megtisztítsa szeretetét -- amikor a hamis tanácsad ók gonoszságára fény derült, kétszeresen visszaadott neki mindent: ura szer etetét, tiszteletét, elismerését.
Jolán napjai a három gyermek (Hedv ig, Anna, Erzsébet) nevelése mellett állandó imádságban, vezeklésben és jó cselekedetekben teltek. Segített a templomokban, kórházakban, saját kezűleg gondozta a betegeket, árvákat, szegényeket nagynénje, Árpádházi Szent Erzs ébet példája szerint.
Abban a nyughatatlan korban a lengyel fejedele m sokszor volt kénytelen harcba indulni hol a németek, hol a litvánok ellen . Jolán ilyenkor megsokszorozta imádságait; férje-ura testi és lelki épségé ért egyaránt könyörgött. Nemcsak azt kérte Istentől, hogy hozza haza hitves ét és gyermekei atyját, hanem azt is, hogy a csatában is őrizze meg férje s zívét a kegyetlenkedés és a bosszú indulatától, hogy csak hazája java vezes se. S amikor Boleszláv az egyik csatából halálos sebbel tért vissza, Jolán -- éjjel és nappal el nem távozva a betegágytól -- egyszerre tartotta önmag ában is, és férjében is a reményt, s készítette hitvesét az elköltözésre, a rra „a kis időre” amíg nem látják egymást (Jn 16,16).
1279-ben halt meg Boleszláv. Jolán ekkor fölosztotta vagyonát az Egyház és a rokonai közö tt, s visszatért a krakkói udvarba, Kingához. Hamarosan azonban Kinga is öz vegy lett, s ekkor a két nővér az ószandeci klarissza kolostorba vonult, ah ol 12 évet töltöttek egészen Istennek szentelt életben. Kinga halála után, 1292-ben Jolán átment a gnieznói kolostorba, melyet férje alapított. Apátnő vé választották, de úgy élt, mint mindenki szolgálója. Alázata, rejtetten v iselt szenvedései tökéletesen egyesítették a megfeszített Krisztussal, aki gyakran megjelent neki és kinyilatkoztatásokban részesítette. Így halála na pját is előre megmondta.
Árpádházi Boldog Jolánt a gnieznói klarissz a kolostor kápolnájában temették el. Tisztelete a halála után azonnal megin dult, sírját zarándokok látogatták, és sokan nyertek rendkívüli kegyelmeket . Boldoggá avatását 1631-ben indították el. XII. Leó 1827. szeptember 22- é n engedélyezte ünnepét a konventuális minoriták és a klarisszák számára. XI II. Leó kiterjesztette egész Lengyelországra.
Forrás: Diós István: Szentek Élete
Imádság
Mindenható, örök Isten, ki Boldog Jolánt irgalmasan megóv tad attól, hogy foglyul ejtse a világ és a gazdagság, és megszerettetted ve le Fiad keresztjét és az önmegtagadást, kérünk, érdemeiért és közbenjárásár a add meg, hogy merjük elveszíteni a földieket, és őszinte szívvel keressük a mennyek országát!
DTSTAMP:20240328T105553 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200615 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200616 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR