BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190606T000000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:7a02d57bef403194fba66d1a083d629e CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150058 SUMMARY:Szent Norbert DESCRIPTION: Élete\n * Gennep (ma Hollandia), 1080/85. + Magdeburg, 1134. június 6.\n N orbert 1080 és 1085 közt született, valószínűleg a Xanten melletti Gennepbe n, nemesi családból.\n Szülei korán a papi rendbe szánták. Életrajza szerin t ez egy látomás alapján történt, amelyben édesanyjának megjövendölték fia későbbi nagyságát. De föltehetően az is lehetett az ok, hogy apja utódjakén t nem jöhetett számításba, hiszen volt egy bátyja, akit atyjához hasonlóan Heribertnek hívtak.\n Így hát egyházi javadalmat kerestek az ifjú Norbertne k, és már nagyon korán el is helyezték a xanteni Szent Viktor-káptalanban. Megkapta a kisebb rendeket, szubdiákonus lett, de nyilvánvalóan nem volt sz ándékában a nagyobb rendeket is fölvenni. Ily módon ugyanis az egyházi rend be tartozhatott valaki és élvezhette az egyházi jövedelmeket, anélkül, hogy vállalta volna a papi hivatal kötelezettségeit. Abban a korban a nemesi cs aládok másodszülöttei nem ritkán így éltek. Ezért hát Norbert is helyzeténe k megfelelő életet élt. Gazdag volt és pompakedvelő, kifejezett rendi öntud ata alakult ki, tüzes kedélyű volt és igen hajlott a szélsőségekre. Ezenkív ül természetes adottságainál és származásánál fogva szívesen látták I. Frig yes kölni érsek és V. Henrik császár udvarában. Az udvari élet igen tetszet t neki, és otthonosan mozgott ebben a környezetben. Életét még inkább a föl di örömökre rendezte be, mint fiatal paptársai. A különböző források alapjá n gyanítani lehet, hogy Norbertet az élet gazdag és gondtalan élvezőjének t artották, bár ifjúságát súlyosabb ballépés nem terhelte.\n 1110--11-ben pat rónusával, a kölni érsekkel együtt elkísérte Rómába V. Henrik császárt. Nor bert akkoriban még kétségtelenül a császár pártján állt, aki azért vonult R ómába, hogy kikövetelje a maga számára az egyházi hivatalokba való beiktatá s (az invesztitúra) jogát. Így aztán minden gondolkodás nélkül rabságba vet ette a pápát, amikor a tárgyalások nem az ő kedve szerint haladtak. Már ez az esemény is választásra késztette Norbertet a császár és a pápa között, d e még évek múltak el, amíg életét megváltoztatta.\n Azt állítják, hogy 1113 -ban V. Henrik fölajánlotta Norbertnek Cambrai püspökségét. Egy-egy püspöki szék nem ritkán az udvari káplán jutalma volt a hű szolgálat éveiért. Norb ert azonban nem fogadta el a püspöki széket. A források azzal magyarázzák, hogy elég gazdag volt, nem kellett neki a püspökség jövedelme. Belejátszhat tak azonban más okok is. Így például az a veszély, hogy összeütközésbe kerü l az Egyházzal, ha a császár kezéből fogad el püspökséget. Akkor talán már nem is volt teljesen a császár híve.\n 1115-ben történt igazi megtérése. Vi sszavonult Siegburg kolostorába, és kapcsolatba került néhány reformra töre kvő személlyel, így Kunó apáttal, Luitolf remetével és Rolduci Richer apátt al. Élete ekkor egészen új irányba fordult. Frigyes kölni érsek elé járult, és kérte, hogy egy nap szentelje diákonussá és pappá. Bár az érvényes egyh ázjog tiltotta, végül mégis megkapta, amit kért.\n Azonnal hevesen szembefo rdult a xanteni káptalan életstílusával, pedig oda tartozott ő is. Lemondot t javadalmairól és birtokairól. Pénzét szétosztotta a szegények közt, és vá ndorprédikátorként járta az országot. A források egybehangzóan tanúsítják, hogy rendkívül jól tudott prédikálni. Beszédeivel kezdetben elsősorban visz ályok rendezésére és békítésre törekedett. Később kísérletet tett arra is, hogy izzó hangú beszédekben követőket toborozzon az általa alapított új éle tformához. Minden gondja továbbra is a szegénységre és az apostoli életre i rányult. Hamarosan csodatévő híre támadt. Ehhez nem kevéssel járult hozzá m egjelenése: mezítláb járt és vezeklő ruhában. Nagyon fontosnak tartotta föl adatát. Úgy érezte, hogy az Isten küldte és a Szentlélek világosította meg. \n Akkoriban gyakran tűntek föl vándorprédikátorok, akiknek tanítása nem eg yezett az Egyházéval, így fennállt a veszély, hogy Norbertet is ilyennek te kintik. Ezért elment a reimsi zsinatra, hogy II. Kallixtusz pápával megújít tassa prédikációs engedélyét. Bertalan laoni püspök, aki szintén részt vett a zsinaton, Norbert segítségével szerette volna megreformálni egyházmegyéj ét, és sikerült a pápát megnyernie tervének. Amikor Norbert megkapta a laon i káptalan vezetését, olyan szigorú követelményeket állított föl, hogy a ka nonokok vonakodtak szabályait elfogadni.\n Ekkor Bertalan megmutatta neki e gyházmegyéjének különböző helyeit, és fölajánlotta egy kolostort alapítását . Végül Norbert Prémontré völgye mellett döntött, mintegy húsz kilométerre Laontól. Erről a helyről kapta nevét az új közösség. Társait az ágostonos r egula megtartására és közös életre kötelezte. A premontreieknek a kolostori elmélyedést, tanulmányokat és lelki életet társítaniok kellett a világban folytatott munkával, hogy keresztények és nem keresztények között legyenek az evangélium tanúi. Norbert maga azonban továbbra is vándorszónok akart ma radni, anélkül, hogy egyetlen apátsághoz kötné magát.\n Az életmód nagyon g yorsan elterjedt. Egymást követték az alapítások, és gyakran már fennálló k özösségek is átvették a premontrei reformot. Norbert maga 1126 tavaszán Róm ába ment, és ott megkapta a pápától rendjének jóváhagyását.\n Ennek az évne k a júniusában vagy júliusában magdeburgi érsekké választották Speyerben. E z volt a második fordulópont Norbert életében. Ettől kezdve jelentős szerep et kellett játszania korának történetében. III. Lothárral együtt többször v égigjárta a birodalmat. Abban a korban ugyanis püspöki feladat volt a csász ár kísérete utazásain tanácsadóként, valamint a részvétel udvari és birodal mi gyűléseken.\n Magdeburgban számos nehézségbe ütközött Norbert, amikor a rá jellemző buzgósággal alapjaitól meg akarta újítani egyházmegyéjét. Ellen ségeket szerzett magának, amikor visszakövetelt egyházi birtokokat, és egyh ázmegyéjének káptalanját rendtársainak akarta adni. 1129-ben még fölkelés i s támadt, ami majdnem az életébe került. Sikerült azonban embereit a Boldog asszony-kolostorba menekíteni. Később e közösség lett az a központ, ahonnan az Elbától keletre lakó törzsek misszionálása kiindult.\n A II. Ince és II . Anaklét közt támadt egyházszakadás idején Norbert az elsők között állt In ce pártjára. A császárral 1132-ben és 1133-ban Rómában járt, hogy a pápát i smét visszahelyezzék jogaiba. Ezen az utazáson Norbert néhány hónapon át It ália főkancellárjának tisztségét viselte, és a pártok tárgyalásában jelentő s szerepet játszott. Lehetséges, hogy Rómában szerezte azt a fertőzést, ame ly halálát okozta. Nagyon legyengülten érkezett vissza püspöki városába, s 1134. június 6-án meghalt. Korai halála miatt szándékai és tervei, amelyek életének második szakaszában foglalkoztatták, nem egészen világosak előttün k. Egyetlen írást sem lehet biztonsággal neki tulajdonítani.\n A szent ránk maradt képei nem történeti hitelességű portrék. Többnyire monstranciával á brázolják, ami pedig anakronizmus. Különösen az ellenreformáció korától az Eucharisztia szentjének tekintik Norbertet. Kortársai szemében lelkes és ha tásos szónoknak, egy új rend alapítójának, később hatalmas birodalmi fejede lemnek számított, aki Lothar császár kegyét élvezte és erős kézzel vezette egyházmegyéjét.\n 1582-ben XIII. Gergely avatta szentté. Ünnepét 1620-ban v ették föl a római kalendáriumba.\n \n Életének eseményeiből\n A szent rend alapító és érsek életéről különféle források tájékoztatnak minket.\n Mint x anteni kanonok -- még nem volt tehát pap és nem ellenezte az udvari élet ke llemes vonásait -- Norbert egy olyan eseményt élt át, amely állítólag igazi megtéréséhez vezetett. Az egyik napon egy apród kíséretében látogatóba lov agolt a szomszédságba. Közben heves zivatar kerekedett, oly hirtelen, hogy nem volt ideje tető alá menekülni. S akkor közvetlen közelében lecsapott a villám. Lova megrémült és levetette őt, úgyhogy Norbert öntudatlanul terült el. Kísérője hiába igyekezett magához téríteni. Amikor végre sikerült, min tha a villám fényétől járta volna át szívét a fölismerés. Állítólag fölkiál tott, mint egykor Saul Damaszkusz előtt: ,,Uram, mit akarsz, mit tegyek?'' És az Úr a belső hang útján válaszolt neki: ,,Kerüld a rosszat, tedd a jót, keresd a békét, és menekülj irgalmasságomhoz.''\n Valamivel később Norbert pappá szentelését kérte; Kölnben szentelték fel. Szándékosan korábbi pompá s udvari ruhájában jelent meg, majd mindenki szeme láttára levetette, és bi rkabőrből készült egyszerű ruhát öltött, amelyet vezeklő övvel kötött át. Í gy nyilvánosan megtagadta korábbi életét.\n Amikor Norbertet kinevezték mag deburgi érsekké, akkor sem változtatott életvitelének szigorúságán. Mezítlá b és a legegyszerűbb ruhában vonult be Magdeburgba, úgy, ahogyan az Alpokba n is járt. Az érseki palota ajtónállója azt hitte, koldus áll előtte, és vo nakodott beengedni a porlepte szerzetest. Amikor kísérői megértették vele, hogy új ura az, aki bebocsátást kér, ijedtében elfutott. Norbert azonban ba rátságosan visszahívta, és azt mondta: ,,Ne félj, jó testvér, jobban ítélsz , mint azok, akik választásukkal arra kényszerítettek, hogy ebbe a palotába jöjjek, mert nem vagyok rá méltó.''\n Norbert átfogó reformszándéka a lelk ileg szerfölött elhanyagolt Magdeburgban többekben ellenséges indulatot kel tett. Egy napon elfogtak egy fiatalembert, aki azzal az ürüggyel, hogy gyón ni akar az érseknél, merényletet kísérelt meg ellene. Máskor meg egy orgyil kos véletlenül egy szerzetest szúrt le Norbert helyett, aki az érsek előtt lépett be a dómba. Később rágalmazók azzal lázították föl a népet, hogy elh íresztelték: az érsek feltörette a dóm oltárait és a tisztelt ereklyékkel e l akarja hagyni a várost. Így Norbertet imaórája alatt elfogták a dómban és egy toronyba zárták. Közben ellenségei bőven osztották a bort és a méhsört az embereknek, hogy tettlegességre bírják őket. Amikor megrohanták a torny ot, Norbert halálra készen lépett a fegyveres tömeg elé. Egy kardcsapás a v állán érte, de lesiklott róla. Attól kezdve nem emeltek kezet ellene.\n Ell enkezése dacára barátai kivitték a városból az ágostonos kanonokok petersbe rgi kolostorába. Az érsek, aki hasztalan intette a lázadókat, innen helyezt e a várost interdiktum alá. Hat héttel később küldöttség jelent meg Magdebu rgból a kolostorban, és alázatosan bocsánatot kért Norberttől. Az érsek oly an jósággal fogadta őket, hogy a küldöttek, akik kemény szemrehányásra szám ítottak, egészen megrendültek. Norbert ekkor másodszor is bevonult a városb a. Többé senkinek sem sikerült a pásztor és a nyáj közti egyetértést megzav arnia.\n Imádság\n Istenünk, ki Szent Norbert püspököt arra választottad, h ogy imádságos lelkületével és lelkipásztori buzgalmával példát mutasson Egy házad szolgáinak, kérünk, közbenjárására add meg, hogy hívő néped mindig sz íved szerinti pásztorokat és üdvösséges táplálékot találjon!\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete
* Gennep (ma Hollandia), 1080/85. + Magdeburg, 1134 . június 6.
Norbert 1080 és 1085 közt született, valószínűleg a Xant en melletti Gennepben, nemesi családból.
Szülei korán a papi rendbe szánták. Életrajza szerint ez egy látomás alapján történt, amelyben édesany jának megjövendölték fia későbbi nagyságát. De föltehetően az is lehetett a z ok, hogy apja utódjaként nem jöhetett számításba, hiszen volt egy bátyja, akit atyjához hasonlóan Heribertnek hívtak.
Így hát egyházi javadal mat kerestek az ifjú Norbertnek, és már nagyon korán el is helyezték a xant eni Szent Viktor-káptalanban. Megkapta a kisebb rendeket, szubdiákonus lett , de nyilvánvalóan nem volt szándékában a nagyobb rendeket is fölvenni. Ily módon ugyanis az egyházi rendbe tartozhatott valaki és élvezhette az egyhá zi jövedelmeket, anélkül, hogy vállalta volna a papi hivatal kötelezettsége it. Abban a korban a nemesi családok másodszülöttei nem ritkán így éltek. E zért hát Norbert is helyzetének megfelelő életet élt. Gazdag volt és pompak edvelő, kifejezett rendi öntudata alakult ki, tüzes kedélyű volt és igen ha jlott a szélsőségekre. Ezenkívül természetes adottságainál és származásánál fogva szívesen látták I. Frigyes kölni érsek és V. Henrik császár udvarába n. Az udvari élet igen tetszett neki, és otthonosan mozgott ebben a környez etben. Életét még inkább a földi örömökre rendezte be, mint fiatal paptársa i. A különböző források alapján gyanítani lehet, hogy Norbertet az élet gaz dag és gondtalan élvezőjének tartották, bár ifjúságát súlyosabb ballépés ne m terhelte.
1110--11-ben patrónusával, a kölni érsekkel együtt elkís érte Rómába V. Henrik császárt. Norbert akkoriban még kétségtelenül a csász ár pártján állt, aki azért vonult Rómába, hogy kikövetelje a maga számára a z egyházi hivatalokba való beiktatás (az invesztitúra) jogát. Így aztán min den gondolkodás nélkül rabságba vetette a pápát, amikor a tárgyalások nem a z ő kedve szerint haladtak. Már ez az esemény is választásra késztette Norb ertet a császár és a pápa között, de még évek múltak el, amíg életét megvál toztatta.
Azt állítják, hogy 1113-ban V. Henrik fölajánlotta Norbert nek Cambrai püspökségét. Egy-egy püspöki szék nem ritkán az udvari káplán j utalma volt a hű szolgálat éveiért. Norbert azonban nem fogadta el a püspök i széket. A források azzal magyarázzák, hogy elég gazdag volt, nem kellett neki a püspökség jövedelme. Belejátszhattak azonban más okok is. Így példáu l az a veszély, hogy összeütközésbe kerül az Egyházzal, ha a császár kezébő l fogad el püspökséget. Akkor talán már nem is volt teljesen a császár híve .
1115-ben történt igazi megtérése. Visszavonult Siegburg kolostoráb a, és kapcsolatba került néhány reformra törekvő személlyel, így Kunó apátt al, Luitolf remetével és Rolduci Richer apáttal. Élete ekkor egészen új irá nyba fordult. Frigyes kölni érsek elé járult, és kérte, hogy egy nap szente lje diákonussá és pappá. Bár az érvényes egyházjog tiltotta, végül mégis me gkapta, amit kért.
Azonnal hevesen szembefordult a xanteni káptalan életstílusával, pedig oda tartozott ő is. Lemondott javadalmairól és birtok airól. Pénzét szétosztotta a szegények közt, és vándorprédikátorként járta az országot. A források egybehangzóan tanúsítják, hogy rendkívül jól tudott prédikálni. Beszédeivel kezdetben elsősorban viszályok rendezésére és békí tésre törekedett. Később kísérletet tett arra is, hogy izzó hangú beszédekb en követőket toborozzon az általa alapított új életformához. Minden gondja továbbra is a szegénységre és az apostoli életre irányult. Hamarosan csodat évő híre támadt. Ehhez nem kevéssel járult hozzá megjelenése: mezítláb járt és vezeklő ruhában. Nagyon fontosnak tartotta föladatát. Úgy érezte, hogy az Isten küldte és a Szentlélek világosította meg.
Akkoriban gyakran tűntek föl vándorprédikátorok, akiknek tanítása nem egyezett az Egyházéval , így fennállt a veszély, hogy Norbertet is ilyennek tekintik. Ezért elment a reimsi zsinatra, hogy II. Kallixtusz pápával megújíttassa prédikációs en gedélyét. Bertalan laoni püspök, aki szintén részt vett a zsinaton, Norbert segítségével szerette volna megreformálni egyházmegyéjét, és sikerült a pá pát megnyernie tervének. Amikor Norbert megkapta a laoni káptalan vezetését , olyan szigorú követelményeket állított föl, hogy a kanonokok vonakodtak s zabályait elfogadni.
Ekkor Bertalan megmutatta neki egyházmegyéjének különböző helyeit, és fölajánlotta egy kolostort alapítását. Végül Norbert Prémontré völgye mellett döntött, mintegy húsz kilométerre Laontól. Erről a helyről kapta nevét az új közösség. Társait az ágostonos regula megtartás ára és közös életre kötelezte. A premontreieknek a kolostori elmélyedést, t anulmányokat és lelki életet társítaniok kellett a világban folytatott munk ával, hogy keresztények és nem keresztények között legyenek az evangélium t anúi. Norbert maga azonban továbbra is vándorszónok akart maradni, anélkül, hogy egyetlen apátsághoz kötné magát.
Az életmód nagyon gyorsan elt erjedt. Egymást követték az alapítások, és gyakran már fennálló közösségek is átvették a premontrei reformot. Norbert maga 1126 tavaszán Rómába ment, és ott megkapta a pápától rendjének jóváhagyását.
Ennek az évnek a j úniusában vagy júliusában magdeburgi érsekké választották Speyerben. Ez vol t a második fordulópont Norbert életében. Ettől kezdve jelentős szerepet ke llett játszania korának történetében. III. Lothárral együtt többször végigj árta a birodalmat. Abban a korban ugyanis püspöki feladat volt a császár kí sérete utazásain tanácsadóként, valamint a részvétel udvari és birodalmi gy űléseken.
Magdeburgban számos nehézségbe ütközött Norbert, amikor a rá jellemző buzgósággal alapjaitól meg akarta újítani egyházmegyéjét. Ellen ségeket szerzett magának, amikor visszakövetelt egyházi birtokokat, és egyh ázmegyéjének káptalanját rendtársainak akarta adni. 1129-ben még fölkelés i s támadt, ami majdnem az életébe került. Sikerült azonban embereit a Boldog asszony-kolostorba menekíteni. Később e közösség lett az a központ, ahonnan az Elbától keletre lakó törzsek misszionálása kiindult.
A II. Ince és II. Anaklét közt támadt egyházszakadás idején Norbert az elsők között ál lt Ince pártjára. A császárral 1132-ben és 1133-ban Rómában járt, hogy a pá pát ismét visszahelyezzék jogaiba. Ezen az utazáson Norbert néhány hónapon át Itália főkancellárjának tisztségét viselte, és a pártok tárgyalásában je lentős szerepet játszott. Lehetséges, hogy Rómában szerezte azt a fertőzést , amely halálát okozta. Nagyon legyengülten érkezett vissza püspöki városáb a, s 1134. június 6-án meghalt. Korai halála miatt szándékai és tervei, ame lyek életének második szakaszában foglalkoztatták, nem egészen világosak el őttünk. Egyetlen írást sem lehet biztonsággal neki tulajdonítani.
A szent ránk maradt képei nem történeti hitelességű portrék. Többnyire monstr anciával ábrázolják, ami pedig anakronizmus. Különösen az ellenreformáció k orától az Eucharisztia szentjének tekintik Norbertet. Kortársai szemében le lkes és hatásos szónoknak, egy új rend alapítójának, később hatalmas biroda lmi fejedelemnek számított, aki Lothar császár kegyét élvezte és erős kézze l vezette egyházmegyéjét.
1582-ben XIII. Gergely avatta szentté. Ünn epét 1620-ban vették föl a római kalendáriumba.
A szent rendalapító és érsek életé ről különféle források tájékoztatnak minket.
Mint xanteni kanonok -- még nem volt tehát pap és nem ellenezte az udvari élet kellemes vonásait - - Norbert egy olyan eseményt élt át, amely állítólag igazi megtéréséhez vez etett. Az egyik napon egy apród kíséretében látogatóba lovagolt a szomszéds ágba. Közben heves zivatar kerekedett, oly hirtelen, hogy nem volt ideje te tő alá menekülni. S akkor közvetlen közelében lecsapott a villám. Lova megr émült és levetette őt, úgyhogy Norbert öntudatlanul terült el. Kísérője hiá ba igyekezett magához téríteni. Amikor végre sikerült, mintha a villám fény étől járta volna át szívét a fölismerés. Állítólag fölkiáltott, mint egykor Saul Damaszkusz előtt: ,,Uram, mit akarsz, mit tegyek?'' És az Úr a belső hang útján válaszolt neki: ,,Kerüld a rosszat, tedd a jót, keresd a békét, és menekülj irgalmasságomhoz.''
Valamivel később Norbert pappá szent elését kérte; Kölnben szentelték fel. Szándékosan korábbi pompás udvari ruh ájában jelent meg, majd mindenki szeme láttára levetette, és birkabőrből ké szült egyszerű ruhát öltött, amelyet vezeklő övvel kötött át. Így nyilvános an megtagadta korábbi életét.
Amikor Norbertet kinevezték magdeburgi érsekké, akkor sem változtatott életvitelének szigorúságán. Mezítláb és a legegyszerűbb ruhában vonult be Magdeburgba, úgy, ahogyan az Alpokban is já rt. Az érseki palota ajtónállója azt hitte, koldus áll előtte, és vonakodot t beengedni a porlepte szerzetest. Amikor kísérői megértették vele, hogy új ura az, aki bebocsátást kér, ijedtében elfutott. Norbert azonban barátságo san visszahívta, és azt mondta: ,,Ne félj, jó testvér, jobban ítélsz, mint azok, akik választásukkal arra kényszerítettek, hogy ebbe a palotába jöjjek , mert nem vagyok rá méltó.''
Norbert átfogó reformszándéka a lelkil eg szerfölött elhanyagolt Magdeburgban többekben ellenséges indulatot kelte tt. Egy napon elfogtak egy fiatalembert, aki azzal az ürüggyel, hogy gyónni akar az érseknél, merényletet kísérelt meg ellene. Máskor meg egy orgyilko s véletlenül egy szerzetest szúrt le Norbert helyett, aki az érsek előtt lé pett be a dómba. Később rágalmazók azzal lázították föl a népet, hogy elhír esztelték: az érsek feltörette a dóm oltárait és a tisztelt ereklyékkel el akarja hagyni a várost. Így Norbertet imaórája alatt elfogták a dómban és e gy toronyba zárták. Közben ellenségei bőven osztották a bort és a méhsört a z embereknek, hogy tettlegességre bírják őket. Amikor megrohanták a tornyot , Norbert halálra készen lépett a fegyveres tömeg elé. Egy kardcsapás a vál lán érte, de lesiklott róla. Attól kezdve nem emeltek kezet ellene.
Ellenkezése dacára barátai kivitték a városból az ágostonos kanonokok peter sbergi kolostorába. Az érsek, aki hasztalan intette a lázadókat, innen hely ezte a várost interdiktum alá. Hat héttel később küldöttség jelent meg Magd eburgból a kolostorban, és alázatosan bocsánatot kért Norberttől. Az érsek olyan jósággal fogadta őket, hogy a küldöttek, akik kemény szemrehányásra s zámítottak, egészen megrendültek. Norbert ekkor másodszor is bevonult a vár osba. Többé senkinek sem sikerült a pásztor és a nyáj közti egyetértést meg zavarnia.
Imádság
Istenünk, ki Szent N orbert püspököt arra választottad, hogy imádságos lelkületével és lelkipász tori buzgalmával példát mutasson Egyházad szolgáinak, kérünk, közbenjárásár a add meg, hogy hívő néped mindig szíved szerinti pásztorokat és üdvösséges táplálékot találjon!
DTSTAMP:20240329T093134 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200606 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200607 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR