BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:b312c33de6ea94d069e3078e1ed66c71 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150058 SUMMARY:Canterbury-i Szent Ágoston DESCRIPTION:
Élete strong>
+604(?) május 26.
Nagy Szent Gergely pápa 596-ba n a római szerzetest, Ágostont küldte el negyven társával, hogy hirdessék a z evangéliumot Délkelet-Angliában a kenti népnek. Kent királyságát abban az időben Ethelbert kormányozta, akit Dél-Anglia többi királya elismert fölöt tesének. Ethelbert néhány évvel korábban feleségül vette Berta frank herceg nőt, Párizsi Charibert király leányát. Berta magával hozott Kentbe egy Liud hard nevű frank püspököt, aki Canterburyn kívül egy római templomot magánká polnaként használt. Arról azonban nincs tudomásunk, hogy akár a püspök, aká r a királyné megkísérelte volna Ethelbertnek vagy népének megtérítését.
Róma angliai missziójának kezdetei homályba vesznek. Béda Anglia e gyháztörténete című műve az egyetlen forrásunk. Ebben elbeszéli, hogy Gerge ly Rómában angol rabszolgákat látott, és ettől fogva dédelgette azt a vágya t, hogy Angliában is hirdessék az evangéliumot. De semmi sem történt ebben az irányban mindaddig, amíg 590-ben ő maga nem lett a pápa. Világos, hogy a kezdeményezés Gergelytől eredt, és a vezető, akit ehhez a vállalkozáshoz k iválasztott, saját kolostorának a priorja volt.
596 tavaszán Ág oston társaival tengeri úton indult Galliába. Mivel a vállalkozást túl vesz élyesnek látták, a partraszállás után társai vissza akartak fordulni, s err ől levelet is küldtek a pápának. Gergely azonban nem engedett kérésüknek. B uzdította őket, hogy az egyszer már megkezdett vállalkozást ne adják föl, é s megparancsolta nekik, hogy engedelmeskedjenek Ágostonnak, akit apátjukká tett. Ezenkívül levelet írt Gallia püspökeinek, Austrasia és Burgundia ural kodóinak, és kérte őket, hogy legyenek a misszionáriusok segítségére, adjan ak melléjük papokat tolmácsul. Ágoston erősen kézben tartotta a vezetést. M ég franciaországi útjuk közben püspökké szentelték. 597 kezdetén társaival partra szállt Thanet szigetén, Kent keleti partja előtt.
Ethelb ert Thanet szigetén fogadta a misszionáriusokat. Az első találkozás kedvező en sikerült. Ágoston beszéde jó benyomást tett a királyra: engedélyt adott a térítőknek, hogy tanítsanak. Canterburyben maga jelölt ki számukra szállá st, és megígérte, hogy gondoskodik ellátásukról. Hamarosan megtörténtek az első megtérések. Még 597 pünkösdje előtt maga a király is megkeresztelkedet t, de nem akarta, amint Béda mondja, alattvalóit kényszeríteni, hogy példáj át kövessék, mert megtanulta, hogy a keresztény hitet szabadon kell elfogad ni. Megtérése és Ágoston apát meggyőző ereje mégis elérte, hogy karácsonyko r tízezer megtérőt keresztelhettek meg.
Ágoston két társát, Lőr incet és Pétert Rómába küldte, hogy tájékoztassák a pápát a misszió sikerér ől, egyben tanácsot kért különféle problémákkal kapcsolatban.
A követek csak 601-ben tértek vissza, egy csapat újabb misszionárius kíséret ében, s meghozták Ágoston számára az érseki palliumot.
Hoztak e zenkívül istentiszteleti edényeket, eszközöket és ruhákat, templomfelszerel éshez szükséges egyéb tárgyakat, apostol- és vértanú- ereklyéket és számos könyvet. És alapos választ hoztak Ágoston kérdéseire, aki azt a megbízatást kapta, hogy papjaival és klerikusaival éljen közös életet, szerzetesei szá mára azonban alapítson külön kolostort. Továbbá a gall és a római egyház sz okásai alapján saját liturgiát kellett összeállítania, úgy, ahogyan a legcé lszerűbbnek látja. Azzal is megbízta a pápa, hogy szükség szerint még tizen két püspököt szenteljen, egy püspököt pedig küldjön Yorkba, a Northumbria-k irályságba, aki engedélyt kapott, hogy a maga részéről is további tizenkét püspököt szenteljen.
A pápának ezek az átfogó tervei természete sen teljesen távol jártak a realitástól. Azt mutatják, hogy a pápának nem v olt áttekintése az angliai helyzetről. Az első misszionáriusok csak egy gen erációval Ágoston halála után léphettek Northumbria földjére. A következő é vek folyamán Ágoston Rochesterben állított föl püspökséget és Justust tette püspökévé, aztán egy harmadikat Londonban, ennek Mellitus lett a püspöke. Számára Ethelbert király templomot építtetett Szent Pál apostol tiszteletér e. Canterbury mellett emeltetett Ágoston egy Szent Péter és Pál tiszteletér e szentelt kolostort. A városban saját székesegyháza mellett iskolát alapít ott jövendő papságának kiképzésére.
Ezekben az években szenvedt e el egyetlen súlyos kudarcát. A pápa egész Angliára kiterjesztette Ágoston joghatóságát, ugyanakkor megbízta, hogy ennek megfelelően vegye gondjaiba a római időkből maradt brit keresztényeket. Ezek az angolok, szászok és jüt ök inváziója óta az egyház többi részétől elkülönülve éltek a nyugati orszá grészekben. Ágoston őket is meg akarta nyerni a missziós munkára. Ethelbert király segítségével konferenciát szervezett a brit püspökök és tanult embe rek egy csoportjával, és előadta nekik elgondolásait. Gondolkodási időt kér tek. A legközelebbi összejövetel alkalmával azonban nem fogadták el Ágoston indítványát, hogy vegyék át a húsvét idejének római számításmódját és a ke resztelésnek az egész egyházban használatos rítusát. Azt is visszautasított ák, hogy bármi módon részt vegyenek Anglia misszionálásában. Ezzel kitűnő a lkalom maradt kihasználatlanul. A brit egyház tovább élt a maga elszigetelt ségében. Ennek oka nyilvánvalóan a büszkeségük volt. Emellett a brit keresz tények bizalmatlanok is voltak Ágostonnal szemben, hiszen ellenségeik, hódí tóik között tevékenykedett.
Ez az eset, amelyet Béda közléséből ismerünk, számos angol történész ítéletalkotását meghatározta. Kevés kivét ellel csak jelentéktelen érdemet tulajdonítanak Ágostonnak Anglia megtéríté sében. Pedig, ha közelebbről megvizsgáljuk, figyelemre méltó teljesítmény v olt, amit végbevitt. Mire meghalt -- valószínűleg 604-ben --, megtérítette Kent királyát és népéből több ezer embert, alapított három püspökséget és l egalább egy kolostort. Létesített egy iskolát, amely néhány éven belül benn szülött püspököket és papokat képzett az új egyháznak. Természetesen helyes az az állítás, hogy Ágoston nem térítette meg Angliát. Ahhoz ugyanis legal ább egy évszázad munkája kellett. Az ő missziója Kent udvarára és királyság ára terjedt ki, ahol tartós sikereket mondhat magáénak. Béda egyháztörténet ében van egy jellemző hely, amelyben arról tudósít, hogy milyen volt az egy ház helyzete Canterburyben az Ágoston halálát követő években. Béda leírja, hogy Lőrinc, Ágoston utóda, amikor Canterburybe jött, látta, hogy ennek az egyháznak az alapjai a legjobb állapotban vannak''. Pál apostolhoz hasonlóa n Ágoston ültetett ott, ahol másoknak kellett aratniok. Az ő feladata az vo lt, hogy lerakja az Egyház alapjait Angliában. Béda szavai tanúsítják: való ban méltó arra, hogy az angol nép apostolának nevezzük.
8. száz adi kéziratok tanúsága szerint 604. vagy 605. május 26-án temették el. Ünne pét 1882-ben vették föl a római naptárba, május 28- ra, 1969-ben áthelyezté k május 27-re.
Legendájából
Béda elmondja, milyen esemény adta az alkalmat a római bencések misszióján ak elindulásához:
Gergely, még mielőtt pápa lett, a római piaco n szőke, kék szemű rabszolgákat látott. Kérdésére megtudta, hogy angolok. E rre, a nevükre célozva, kijelentette: ,,Igazán? Angyalokká kell lenniük!''< /p>
Amikor Ágoston kísérőivel Kent földjére lépett, találkozót kért a királlyal és a törzsfőnökökkel. Attól félve, hogy az idegenek varázslatt al elbűvölhetik őket, Ethelbert nyílt erdei tisztást jelölt ki találkozóhel yül. Kísérete tagjai között állva fogadta a szerzeteseket, akik körmenetben , litániát énekelve foglalták el helyüket. Ágoston megtartotta első beszédé t, és annak hatása nem maradt el.
Később is, amikor Ágoston már érseke volt az óriási, csak félig- meddig megtért egyházmegyének, egész te rmészetességgel magára vállalta a misszionáriusok fáradozásait. Gyalog vánd orolt vidékről vidékre, minden nap más hallgatóságot gyűjtve maga mellé. Éj szakánként gyakran csak az erdők fái alatt talált menedéket. Beszédével nem mindig volt képes a kardhoz szokott férfiakat Krisztus követésére megnyern i.
Nagy reményekkel várta azt a napot, amikor papok s püspökök jöttek Walesből. A brit törzsektől jöttek, amelyek már évszázadok óta keres ztények voltak, a bevándorolt angolszászok azonban legyőzték és visszaszorí tották őket. Ágoston szerette volna megnyerni őket. Egy hatalmas tölgy alat t gyűltek össze, amelyet még sokkal később is Ágoston tölgyének hívtak. Nyo matékosan kérte hittestvéreit, hagyjanak föl különleges szokásaikkal és lép jenek vele szövetségre az evangélium hirdetésére. De ők bizalmatlanok marad tak, és elutasították az ajánlatot. Még amikor Ágoston csodát tett előttük -- egy vaknak visszaadta látását --, abban sem ismerték föl Isten hívását. Az angolszászok elleni gyűlöletük erősebbnek bizonyult, mint a hitük.
Imádság
Istenünk, ki Szent Ágoston püs pököd igehirdetése révén vezetted Britannia népét az evangélium világosságá ra, kérünk, add, hogy apostoli munkájának gyümölcsei maradandók legyenek Eg yházadban!
Diós István: A szentek élete p> DTSTAMP:20240328T215057 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20220527 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20220528 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR