BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190525T000000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:99083e22911cdb8316200b8554376318 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150058 SUMMARY:Tiszteletreméltó Szent Béda DESCRIPTION:
Élete
Béda 672-ben a Wear torkolatának közelében született az észak-
angliai Northumbria királyságban. Amikor hét éves volt, szülei oblátusként
Biscop Benedekhez adták, aki négy évvel előbb kolostort alapított Wearmout
h-ban. Béda egész életét kolostori környezetben élte le.
Béda életébe
n nem történt sok külső esemény. Kolostorából sohasem távozott messzebb Yor
knál vagy Lindisfarnénál és korának közéletében semmiféle módon nem vett ré
szt: élete egy kolostori tudós élete volt. És mégis, neve és híre halála ut
án már néhány évvel ismertté vált az egész latin egyházban. Mert Béda korán
ak legnagyobb tanítója volt. Anglia megtérése, amelyet Canterburyi Ágoston
597-ben indított el, az ő életében ért véget, amikor Wilfried az utolsó dél
-szászországi pogányt is megkeresztelte 686-ban. Béda korát egy új kereszté
ny rend kezdetei határozták meg. És ebben Béda döntő szerepet játszott. Ő r
akta le az úgynevezett Karoling-reneszánsz alapjait.
681-ben, egy évv
el Béda kolostorba lépése után Ecgfrith northumbriai király a Tyne melletti
Jarrow-ban újabb földterületet ajándékozott Benedek apátnak, hogy ott új k
olostort alapítsanak. Ceolfrith apát vezetésével tizenhét szerzetest küldte
k ki az új alapítás elfoglalására. Rövidesen Bédát is Jarrow-ba küldték, és
ott töltötte egész további életét.
692-ben Bédát szokatlanul fiatalo
n, 17 éves korában diákonussá szentelték. Tanulmányairól keveset tudunk. De
Jarrow-nak nagyszerű könyvtára volt és neves tanítókkal is rendelkezett. B
édának korán meg kellett kezdenie tanári és írói tevékenységét. A kolostori
iskolában tanított. Legkorábbi írásai tanítványai számára készültek: egy n
yelvtan, valamint egy helyesírási és verselési tankönyv. Természettudományi
tanulmányokat folytatott és írt földrajzi és csillagászati munkákat is. Mi
ndenekelőtt azonban azzal foglalkozott, hogy megírja hazája megtérésének tö
rténetét, az első angol szentek, továbbá versben Szent Cuthbert és a kolost
or első apátjainak életrajzát.
Bédát 703-ban szentelték pappá. Nemsok
ára megbízták, hogy tanítványait készítse föl a papi hivatásra. E célból ke
zdte írni Szentírás-kommentárját. Hírneve az egész középkor folyamán ehhez
a munkához kapcsolódott. Béda kiválóan alkalmas volt e feladatra. Birtokolt
a a szükséges nyelvismeretet, nagy volt az olvasottsága, legfőképpen pedig
rendelkezésére állt egy gazdag és jól összeválogatott könyvtár, melyet Bisc
op Benedek apát sokévi türelmes munkával hozott létre. Béda közel harminc é
ven át a Szentírás tanulmányozásának és tanításának élt. Kritikusai nem egy
szer azt allították, hogy teológiai műveiből hiányzik az eredetiség. Így az
onban csak az beszélhet, aki teljesen félreérti szándékát. Béda elsősorban
azért írt, hogy növendékeit tanítsa és hogy nemzedékének tagjaival megismer
tesse a keresztény ókor tudásanyagát. E didaktikai szempontot szem előtt ta
rtva gondosan ügyelt arra, hogy az olvasóval közölje ismereteinek forrásait
. Kortársainak és a későbbi nemzedékeknek széles utat nyitott az egyházatyá
k tanításához. Bonifác a távoli missziós területről, Germániából levélben k
ért barátjától, Bédától egy-egy példányt a saját, illetve tanítványa, Egber
t homíliáiból, hogy prédikációira készülvén használhassa azokat.
Béda
szentírási kommentárja figyelemre méltó alkotás, de még érdekesebb munkája
Anglia egyháztörténete, amelyet 731-ben zárt le, s a kora középkori tudomá
nyosság hatalmas emléke. Nagyrészt tőle származik mindaz, amit az angolok k
orai történetéről tudunk. Fölvázolja benne Anglia történetét Julius Caesar
partraszállásától (Kr. e. 55.) saját koráig. Érezhető büszkeséggel számol b
e arról, hogyan vonult be a kereszténység az országba. Béda történelemábráz
olását mai szemmel is tudományosnak minősíthetjük. A korábbi korokból szárm
azó források megbízhatóságát gondosan megvizsgálta. Amikor szóbeli hagyomán
yra vagy mondákra támaszkodik, mindig fölhívja rá a figyelmet. Nyelve világ
os és egyszerű. Az előadást átszövi azoknak a férfiaknak a vázlatos arcképe
, akik Anglia megtérésében a főszerepet játszották. Ilyenek: Gergely pápa,
Aidan és a szentéletű Oswald király, James diákonus és Cuthbert. Találhatók
benne anekdoták Nagy Szent Gergelyről és a római angolszász rabokról; Caed
monról, a költő-pásztorról; Coifiról, a pogány papról és az Edwin király pa
lotájában tartott gyűlésről. Ezek az angol történelem legismertebb anekdotá
i közé tartoznak. Joggal viseli Béda ,,az angol történetírás atyja'' megtis
ztelő címet.
De ez a kolostori tudós élénk érdeklődést tanúsított Nor
thumbria akkori egyháza iránt is. Látta, hogy sürgősen reformra volna szüks
ég. Halála előtt egy évvel egykori tanítványának, Egbertnek, aki akkor york
i püspök volt, írt egy levelet, melyben sok mindenre kitért. Ebben intette,
hogy ne hanyagolja el kötelességét a rendszeres vizitáció és prédikáció te
rén. Azt tanácsolta neki, hívjon össze zsinatot és készítse elő a túlságosa
n nagy egyházmegye fölosztását. Rámutatott arra, hogy már sok kolostor van
az országban. Sok közülük csak nevében kolostor, mert gazdag emberek csak a
zért alapították őket, hogy elnyerjék azokat a privilégiumokat, amelyeket a
zok a birtokok élveztek, amelyek istentiszteleti célokat szolgáltak. Arra i
s fölhívta a püspök figyelmét, hogy a nép fokozódó mértékben elhanyagolja a
szentségek vételét. Szorgalmazta, hogy prédikáljon a mindennapi áldozás gy
akorlatáról, amint az a kontinensen és a római egyházban szokásos.
Am
ikor Béda ezt a levelet írta, már beteg volt. Életének utolsó napján még a
János-evangélium fordításával foglalkozott. Amikor a szerzetesek könyörgő k
örmenetben a templomba vonultak -- másnap Áldozócsütörtök vigíliája volt --
Béda cellájában maradt, mert az utolsó fejezeten dolgozott. Este, mivel ér
ezte végének közeledtét, a kolostor papjait cellájába hívta. Szétosztotta k
öztük csekélyke személyes holmiját: pár szem borsot, néhány kéztörlőt, kevé
s tömjént. Azután kivitték cellája elé a folyosóra. Innen láthatta helyét a
kóruson. Áldozócsütörtökön halt meg, 735-ben.
Bédát Jarrow-ban temet
ték el. A 14. században maradványait a durhami székesegyházban Cuthbert cso
ntjai mellé helyezték. Később Béda koporsóját a székesegyház nyugati felébe
n lévő Galilea-kápolnába vitték. Sírja ma is itt látható.
1899-ben XI
II. Leó pápa Béda ünnepét az egész Egyházra kiterjesztette, és egyháztanító
nak nyilvánította őt. Igazán illő cím annak a férfinak, akiről földije, Sze
nt Bonifác azt mondta, hogy ,,az Egyház fényessége, amelyet maga a Szentlél
ek gyújtott''.
Ünnepét 1899-ben vették föl a római naptárba, május 27
-re. 1969-ben áthelyezték május 25-re.
Feljegyzése iből
Béda Venerabilisról, akit Newman ,,a bencés rend virágá
nak'' nevezett, legjobban saját művei vagy tanítványainak följegyzései vall
anak. Mindenesetre ennek a kolostori tudósnak az életében nem a külső esemé
nyek voltak előtérben, sokkal inkább mindenre kiterjedő szellemének gondola
tai.
Ő maga ezt írja életéről: ,,A kolostor birtokán születtem, és am
ikor hét éves voltam, családom először főtisztelendő Benedek apátra, majd k
ésőbb Ceolfrith apátra bízott nevelés és kiképzés céljából. Egész további é
letemet ebben a kolostorban töltöttem el. Teljesen a Szentírás tanulmányozá
sának adtam magam, miközben a regula szabályai szerint éltem és nap mint na
p részt vettem a karban az officiumon. Különös örömöm mindig a tanulás, a t
anítás és az írás volt.''
Béda szívébe is némi betekintést nyerünk, a
mikor Ethelberttel, Anglia első keresztény királyával kapcsolatban kiemeli,
hogy az embereket úgy kell megnyerni az égnek, hogy közben nem szabad erős
zakot alkalmazni; vagy hogy a szakadárokat meggyőzni kell és nem kényszerít
eni; vagy hogy Walstan szerzetes a gyóntatószékben oly jóságos volt, hogy a
z emberek Anglia minden részéből hozzá tódultak. Nem ilyennek kellett neki
magának is lennie?
Az Énekek énekéhez írt magyarázatában Béda a zsina
góga vágyakozását Krisztus ifjú Egyházával állítja szembe. Olyan gondolat e
z, amelyet később a gótikus székesegyházak portáljain kőfigurákban értelmez
tek és ábrázoltak.
Amikor Béda az eleven történelmet írja, a múlt a j
elen számára is jelentőséget nyer. Így tudósít a tiszteletreméltó krónikás
arról az emlékezetes óráról, amikor Edwin, Northumberland királya, tanácsos
aival a kereszténység mellett döntött:
Amikor az első hithirdetők az
országba jöttek, Edwin összehívta bölcseinek gyülekezetét, és megkérdezte ő
ket, mit tartanak az új tanításról. Akkor fölállt egy tanácsos, és ezt mond
ta: ,,Királyom, törzsfőiddel és embereiddel télidőben lakománál ülsz. Közép
ütt a tűzhelyen lángol a tűz és meleg a terem. Odakint azonban dühöng a szé
lvihar hideggel, esővel és hóval. Akkor betéved egy veréb, és beszáll a ter
embe. Az egyik ajtón berepül, a másikon ki. Abban a pár pillanatban, amíg b
ent van, nem éri a tél zordsága, de mihelyt eltűnik szemed elől, visszatér
a sötét télbe. Úgy tűnik nekem, hasonló ehhez az ember élete. Nem tudjuk, m
i előzi meg, azt sem tudjuk, mi jön utána. Ha ez az új tanítás biztosat mon
d felőle, megérdemli, hogy kövessük.''
Béda halála, amiről tanítványa
, Cuthbert számol be, elénk tárja mindazt, ami életét eltöltötte: ,,Tizenné
gy nappal húsvét előtt borzalmas légzési nehézséggel küzdött. Közben ismét
meggyógyult. Igen boldog és vidám volt, és minden órát megköszönt a Mindenh
atónak. Nekünk, tanítványainak, még mindig naponta tartott előadásokat. Nap
jának többi részében zsoltárokat énekelt. Éjszakáját, azt a rövid időt lesz
ámítva, amelyet alvásnak szentelt, elragadtatásban és hálaimában töltötte.
Amint fölébredt, dolgozott, mint máskor. Nem mulasztotta el, hogy Istennek
fölemelt kézzel hálát adjon. A Szentírás sok helyét énekelte, egyes verseke
t angolul is, azzal a megfontolással, hogy nem lehet a halálra eléggé fölké
szülni. Azután tovább fordította Szent János evangéliumát. Lábai már dagadt
ak, mégis derűs lélekkel diktált, és ismételten azt mondta: ťÍrjátok gyorsa
n, amit mondok, mert nem tudom, meddig tartok még ki, és Teremtőm nem hív-
e hamarosan magához.Ť Úgy tetszett nekünk, hogy pontosan ismeri halálának i
dejét. Egyikünk azt mondta neki: ťKedves mesterünk, csak egy fejezet hiányz
ik már. Ki tudsz még addig tartani?Ť Ezt válaszolta: ťIgen, fogjátok tollat
okat, és írjatok gyorsan, siessetek.Ť Három órakor így szólt hozzám: ťFuss,
és hívd ide papjainkat, hogy egy pár apró ajándékot adjak nekik a ládámból
.Ť Miután fölindultan megtettem, mindegyikükhöz szólt, magát nekik ajánlott
a, és nyomatékosan kérte; hogy imádkozzanak és misézzenek érte. Így töltött
e a napját derűsen estig, amikor a fentebb említett ifjú azt mondta neki: ť
Kedves mester, még egy mondatotŤ Így válaszolt rá: ťÍrjátok gyorsan!Ť. Nems
okára azt mondta az ifjú: ťMost már be van fejezve.Ť Így válaszolt: ťIgazat
mondtál. Consummatum est (bevégeztetett). Vedd kezedbe a fejemet. Szeretné
m látni régi gyóntatószékemet, hogy úgy kiáltsak Atyámhoz.Ť És cellájának p
adlóján ülve énekelni kezdett: ťDicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléle
knek.Ť Alighogy kimondta ťés a SzentléleknekŤ, kilehelte lelkét, és bement
az örök mennyországba.''
Imádság
Is tenünk, ki Szent Béda áldozópapot arra választottad, hogy tudományával megv ilágítsa Egyházadat, kérünk, add meg híveidnek, hogy az ő bölcsessége az ig az útra vezessen, érdemei pedig segítsenek minket!
DTSTAMP:20240328T220008 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200525 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200526 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR