BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200515T000000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:7e4569787a35bdd2e48cc2d96305daad CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150057 SUMMARY:Nepomuki Szent János DESCRIPTION:
Élete
*Pomuk, 1350. +Prága, 1393. május 16.
Közép-Európában sok hídon l átható az a többnyire barokk kiképzésű szobor, amely egy papot ábrázol, mut atóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. A hidak szent je s a gyónási titok vértanúja ő: Nepomuki János. Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik.
A legenda elmondja, hogy Wolfflin János a ki csiny Pomuk (ma Napomuk) helységben született, Dél-Csehországban. Jogi tanu lmányainak befejezése után -- annak ellenére, hogy szegény szülőktől szárma zott - - gyorsan haladt fölfelé az egyházi ranglétrán. Mint egyházi méltósá got és jelentős szónokot egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. A király kezdetben igazságos és jóak aratú uralkodó volt, de egy sikertelen mérgezési kísérlet után bizalmatlann á és agresszívvé vált. Meg akarta tudni, mit gyónt a felesége. Mivel azonba n János nem volt hajlandó megmondani, megkínoztatta és a Moldva folyóba dob atta. Egy csodás fényjelenség jelezte a királynénak, hol keressék a holttes tet. Egy másik változat szerint a Moldva leapadt annyira, hogy megtalálhass ák. Halálának éve 1383. A prágai Szent Vid-székesegyházban temették el.
A legenda elbeszéli még, hogy kénytelenek voltak sírját ráccsal elkeríte ni, mert aki tisztességtelen szándékkal lépett síremlékéhez, azt Isten súly os büntetése érte. Szenttéavatási eljárását már a 16. században elkezdték, de csak 1729-ben fejezték be, miután az ereklyék tisztelete a huszita mozga lom és a harmincéves háború ellenére is egyre nőtt. Nem sokkal a szentté av atás után megtalálták a vatikáni levéltárban az akkori érseknek, Jentzenste in (vagy Jenstein) Jánosnak egy iratát, aki 1381--1396 között ült Prága érs eki trónján. Panaszirat ez Vencel király ellen. Felsorolja részben az Egyhá z jogait, részben az érsek birtokát és személyét illető túlkapásait. Felrój a neki ezenkívül, hogy 1393-ban megkínoztatta és a Moldvába fojtatta általá nos helynökét, Nepomuki Jánost. A gyilkosság oka egyházi jogokkal kapcsolat os nézeteltérés volt. Az általános helynök az érsek megbízásából, a király kifejezett akarata ellenére, jóváhagyta Kladrub kolostorában egy új apát me gválasztását.
Nepomuki Jánost, az egyházjog doktorát és később az érs ek általános helynökét 1372 óta számos prágai forrás emlegeti. Kínzatását é s halálát, amelyet a király haragja okozott (aki állítólag még kínzásában i s részt vett), nemcsak Jentzenstein levele említi. Megtalálható más forráso kban is, amelyek hamarosan az események után keletkeztek. Itt sehol sincs s zó arról, hogy a szerencsétlen prelátus a királyné gyóntatója lett volna. E források szerint inkább az Egyház jogaiért halt vértanúhalált. Ám az említ ett panaszos irat az érseket minden aszkézise és személyes jámborsága melle tt olyan embernek jellemzi, akit nagyon, sőt túlságosan foglalkoztatott az Egyház anyagi jóléte és saját tulajdona. Attól sem riadt vissza, hogy a föl di érdekek megvédésére minden fontolgatás nélkül alkalmazza az egyházi átko t. Innen nézve Nepomuki János megöletése fölháborító ugyan, de nem föltétle nül az Isten dicsőségét szolgáló vértanúság. 19. és 20. századi történészek , akik megkísérelték az ügyet földeríteni, attól sem riadtak vissza, hogy j ámbor csalásról beszéljenek.
Nem valószínű az a föltételezés, hogy eg yszerre két hasonló nevű ember élt volna Prágában, s hogy közülük az egyike t mint a királyné gyóntatóját 1383-ban, a másikat pedig mint az érsek helyn ökét éppen tíz év múlva megölték. Ráadásul úgy, hogy mindkettőt a megkínzat ás után Vencel király parancsára a Moldvába fojtották. 1383-ból semmiféle h íradás sincs Vencel efféle bűntettéről, viszont négy forrás is említi az ál talános helynök 1393. évi halálát. És nyilvánvaló az is, hogy mindig csak e gyetlen sír volt a Vid-székesegyházban. A sírfelirat, amely az ott eltemete tt Nepomuki János halálát 1383-ra teszi, csak a 16. század közepéről való, ezért nincs bizonyíték-értéke.
Ezért ma általában abból a föltevésből indulnak ki, hogy csak egyetlen Nepomuki János volt, aki a prágai érsek he lynökeként ismételten összeütközésbe került Vencel királlyal és tanácsosaiv al. Végül az említett viszály miatt megölték. Nincs azonban magyarázat arra , hogyan lett a helynökből a királyné gyóntatója. A legendának ezt a lényeg es részét sokan egyszerűen figyelmen kívül hagyják.
A történelmi kuta tásnak ez a legújabb állásfoglalása azonban mellőz egy fontos utalást, amel y a legenda keletkezését sokkal közelebb viszi a történelmi tényekhez, mint azt először vélték. Thomas Ebendorfer von Haselbach többször volt a bécsi egyetem rektora, és az első humanisták közt tartják számon. Ez a tudós így ír Császárkrónikájában: ,,Vencel a felesége gyóntatóját, Jánost, a teológia magiszterét is a Moldvába fojtatta. Egyrészt azért, mert János kijelentett e, hogy csak az méltó a király névre, aki jól kormányoz, másrészt azért, me rt állítólag nem akarta megszegni a gyónási titkot.'' Ebendorfer bizonyítha tóan hosszabb időt töltött Prágában 1433-ban, mindössze negyven évvel a tör téntek után. Ebben az időben is tudták tehát, hogy Nepomuki a király haragj át vonta magára, mert szemrehányást tett neki kormányzása miatt. De ezenkív ül élt a gyanú, hogy a királyné gyóntatójaként nem akarta megsérteni a gyón ási titkot. A ,,jámbor csalás'' ezek szerint közvetlenül az események megtö rténte után kezdődött, úgyhogy csodálkozni lehet, miért nem leplezte le val aki már akkor. Vencel szinte gyermekfővel, tizenkilenc évesen kötött házass ágot a nála néhány évvel idősebb Wittelsbachi Johannával. A legenda szerint ő Nepomuki lelki gyermeke volt. Mivel 1386-ban meghalt, a vértanúságot ez elé kell helyezni. Vencel azonban 1390-ben ismét nőül vett egy Wittelsbachi leányt, a több mint húsz évvel fiatalabb Zsófiát, akinek szépségét minden krónikás dicsőíti. Talán híresztelések keringtek Prágában arról, hogy Vence l féltékeny szép feleségére, és esetleg tényleg érdekelte, hogy mit gyónt? Honnan eredt Vencel különös gyűlölete Nepomuki ellen? A székeskáptalan több i, vele együtt letartóztatott tagja túlélte a fogságot és a kínzatást!
< p>Az a vallásos mozgalom, amely Husz János föllépése óta terjedt cseh földö n, szintén hozzájárulhatott Nepomuki Szent János tiszteletének kialakulásáh oz. Mert Vencel és második felesége, Zsófia, támogatta az újító Huszt. Ezér t többen azt állítják, hogy Nepomuki tiszteletét és szentté avatását úgy ke ll tekintenünk, mint tudatos támadást a huszitizmus ellen.A tudósok vitatkozása ellenére Nepomuki János szobra még mindig ott áll a prágai Káro ly-hídon és sok egyéb helyen. Ujját ajkára illesztve megőrzi saját titkát i s.
Legendájából
A messzi földön tisztelt szentnek, a ,,gyónási titok vértanújának'' papi egyéniségére szolgáljon il lusztrálásul életáldozatának elbeszélő kedvvel földíszített előadása:
Vencel király udvari társaságával a Hradzsinban lakománál ült. Hirtelen mi ndnyájan megdermedtek, mert uruk dühödten tört ki magából, és a szakácsért kiáltott. Úgy látta, rosszul van megsütve a kappan, amit fogyasztani akart. Dühösen megparancsolta, hogy magát a szakácsot húzzák tüstént nyársra, és süssék meg, jobban, mint ő a kappant. Rémületében senki sem merészkedett el lentmondani a szeszélyes királynak.
Akkor fölállt János kanonok, a ki rályné szónoka és gyóntatója, a király lába elé esett, és nyomatékosan kért e, hogy vonja vissza parancsát: ,,Uram, királyom, üzend meg a hóhérnak, hog y csak tréfáltál!''
Vencel haragja újra föllobbant, és megparancsolta az őrségnek, hogy vessék a papot sötét börtönbe. János sokáig ült a rabság ban. A király meg akarta törni, mert már többször merészelt neki ellentmond ani, és visszautasítani a királyi kívánságokat. Most itt volt a várt alkalo m.
Néhány nap múlva hívatta a király. János nagy csodálkozására barát ságosan fogadta. ,,Kedves barátom -- mosolygott a király --, sajnálom, hogy olyan gorombán bántam veled. De hát mi ütött beléd, hogy az összegyűlt udv ari nép előtt ellentmondj nekem? Nos, hagyjuk a dolgot. Egyébként azért hív attalak, hogy megmondjam: püspöki széket szánok neked vagy a visehrádi prép ostságot. Tudod, hogy ezzel a hivatallal együtt jár az örökös királyi kance llári cím és évi százezer arany jövedelem.''
,,Meglepsz, fönséges ura m -- mondta a kanonok --, de...'' ,,Nem, ne ellenkezz, Nepomuki János! Meg tudom én jutalmazni az érdemet. Egyébként jelentették nekem, hogy a feleség em gyakran gyón nálad, és csak hosszú idő után távozik onnan. Aggódom érte! '' -- Egy darabig hallgatott a király, majd folytatta: ,,Talán tudsz nekem valami fölvilágosítást adni, hogy miről van szó az ilyen hosszú gyónások al kalmával?''
,,Mindenben engedelmeskedem neked, ahol az bűn nélkül leh etséges -- válaszolta a pap --, de a gyónási titok pecsétjének megőrzése rá m nézve kötelező, és nem tűri a legkisebb sérelmet sem.''
,,Tudd meg, János úr -- jött indulatba Vencel --, hogy az én országomban csak egy olya n pecsét van, amellyel törődöm: az enyém. Ki vele hát, mit tudsz? Titoktart ásom felől biztos lehetsz.''
,,Egy papnak erre csak egyetlen felelete van: Nem, és ezerszer is nem!'' -- tiltakozott a kanonok fölháborodva. ,,D e ha a király parancsolja!'' -- sziszegte Vencel, és a harag pírja öntötte el arcát. ,,Isten akkor is tiltja!''
Jánost ismét visszavitték a bört önbe. Kimondhatatlan kínokat kellett a hű hitvallónak kiállnia a torony mél yén. A király még egyszer rátámadt. Ígéreteket tett, fenyegetett, ütött, ső t a megkínzott testét maga sütögette égő fáklyával. Végül a király dühöngve így kiáltott: ,,Reszkess, te pap! Ha nem mondasz el rögtön mindent, amit a királyné meggyónt, Istenemre mondom, hogy vizet kell nyelned!'' János vála sza változatlan maradt: ,,A pap, akinek Isten zárta be a száját, örökké hal lgatni fog.''
Az érseknek a pápához intézett hiteles jelentése e szav akkal végződik: ,,Helynökömnek az oldalát oly súlyosan összeégették, hogy e rőszakos halál nélkül is bele kellett volna halnia. Azután a tiszteletremél tó János doktort teljes nyilvánosság mellett a város útjain és utcáin át a Moldvához vonszolták. Ott kezét hátrakötötték, a fejét karikában a lábához erősítették, és száját egy fapöcökkel szétfeszítették, majd a prágai hídról letaszították, és így vízbe fulladt.''
Fo rrás: Diós Istvány: A szentek élete
Imádság
Istenünk, ki Nepomuki Szent Jánost a gyónási titok megtartásáért a vért anúság koronájával ékesítetted, kérünk, közbenjárására add meg, hogy példáj a szerint élvezhessük azok boldogságát, akik szavukkal soha nem vétettek! p>