BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190507T000000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:01a3929da2e48b2c2fab179783635c6b CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150057 SUMMARY:Boldog Gizella DESCRIPTION:
Élete
A magyarok első koronás uralkodónője, Gizella bajor hercegnő Henrik baj or herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya volt. 980 körül született, és Szent Wolfgang bencés szerzetes gondos nevelésében részesült. Születésén ek évét többen 985-re teszik. 996-ban eskették azonban össze Istvánnal Sche yernben (Bajorország), s több forrás szerint ekkor már fejlett hajadon volt . Regensburgban az Aite Kapelle nevű, volt hercegi udvartemplom egy falfest ménye ezt az eljegyzést ábrázolja; Gizella leendő férjénél csaknem egy fejj el magasabb. Eredetileg kolostorba akart lépni: szemlélődő hajlamú, valláso s lélek volt.
Amikor Géza fejedelem fia számára megkérte kezét, mégi s beleegyezett a házasságba. Erre elsősorban Szent Adalbert püspök bírta rá . Értésére adta, hogy jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép megt érésében, mint ha kolostori elvonultságban él. Így Gizella lemondott a szem lélődő életről, és erős hitű hittérítőnő lett. A tervezett házasságot legha tározottabban nagynénje, Gerberga apácafőnöknő ellenezte. Helytelenítette, hogy törékeny unokahúgát politikai okok miatt veszélynek tegyék ki a ,,barb ár herceg'' oldalán. Hiába utaltak arra, hogy István már jó keresztény, és ígéretet tett egész népe megtérésére. Végül Henrik -- hogy megismerjék -- m eghívta Istvánt Bajorországba, aki már az első találkozásnál lefegyverezte az apátnőt előkelő, udvarias és őszinte viselkedésével. De Gerberga -- a kr ónikás szerint -- még egy utolsó próba elé állította őt. Hosszú ideig halog atta a találkozást István és Gizella között. Azután úgy rendezte a dolgot, hogy István a kolostorkertben lássa meg először Gizellát, aki éppen térden állva imádkozott egy szobor előtt. Fölhívta rá István figyelmét, és kíváncs i volt, hogyan viselkedik a ,,barbár''. István félretette fegyverét, észrev étlenül Gizella mögé lopózott, meghajolt a szobor előtt, és mozdulatlan mar adt, míg Gizella be nem fejezte ájtatosságát. Önuralmával Gerberga utolsó e llenállását is megtörte.
Új hazájában Gizella azoknak a nagy európai nőknek a nyomdokába lépett, akik előmozdították a nyugat kereszténnyé téte lét. Városa Veszprém volt. A veszprémi püspök ettől kezdve a mindenkori mag yar királyné gyóntatóatyja, és a koronázás alkalmával koronázó főpapja is v olt. István a pápától kapta a koronát, a királynénak a magyarok készítettek . Gizella elsősorban városát igyekezett megszépíteni. Fölépítette a székese gyházat és alapított egy apácazárdát. Az esztergomi és somlyóvásárhelyi zár da alapításában is közreműködött.
Neki kellett az ország templomait egyházi felszerelésekkel ellátnia, Gizella nagyon szépen varrt és hímzett. Már a Koppány elleni csatához is készített két zászlót Istvánnak, Szent Gyö rgy és Szent Márton képeivel; a magyar koronázó palást is az ő keze munkája . István törvénye szerint a templomok liturgikus könyveit és kelyheit a püs pököknek kellett beszerezniök, de a miseruhákat és más fölszerelési tárgyak at a királyi udvar volt köteles rendelkezésükre bocsátani. Ennek gondját bí zta a király Gizellára. A királynő valóságos „,paramentumgyárat” alapított városában, Veszprémben. Munkatársnői magyar és bajor udvarhölgyei, valamint a veszprémi zárda apácái voltak. Maga is részt vett a munkában. Ha egy-egy templomnak az öt liturgikus színben csak egy-egy rend öltözetet juttatott is, az már 1500--2000 miseruhát jelentett. Nagyobb templomok azonban jóval többet is kaptak. Akkoriban minden varrást, kötést, hímzést, horgolást kézz el végeztek. Negyven éven át milyen óriási munkát végzett a királyné munkat ársaival együtt! Utódainak is nyomdokába kellett lépniük. A magyar királyné knak, annak bizonyítékául, hogy háziasszonyi erényekkel rendelkeznek, a kor onázási szertartás alatt néhány varró és hímző öltést kellett a koronázó pa láston végezniük.
Gizella példás feleség volt. Kölcsönös nagyrabecsü lés, gyengéd megértés és finom tapintat jellemezte a házastársak egymáshoz való viszonyát. Sokszor elkísérte férjét nehéz ellenőrző útjaira is az orsz ágban. Fáradhatatlan volt a jótettek gyakorlásában. Megnyitotta szívét és k ezét a szegények előtt, segítő kezet nyújtott minden szükséget szenvedőnek, aki útjába került. Természetesen vallásgyakorlat terén is példaadó volt. A krónikás magasztalja ártatlanságát, vallásosságát, szelídségét, bőkezűségé t, jótékonyságát és vendégszeretetét. Fiának, Imrének halála után mindinkáb b visszavonult, István halála után pedig már csakis Istennek élt. Anyai és hitvestársi fájdalmát hősiesen viselte.
Egyes későbbi krónikások és ezekre támaszkodva néhány újabb magyar történész is Gizella szemére vetik, hogy fia halála után részt vett a trón körüli cselszövésekben, sőt Vazul me gvakíttatásában is. Ez a vád azonban tévedésen alapszik. Amit ebből az időb ől név említése nélkül „a királynőről” állítanak, nem szabad mind Bajor Giz ellára vonatkoztatni. István udvarában tartózkodott ugyanis a későbbi királ y, Péter anyja is, aki mindent megmozgatott, hogy fia király legyen, s akit még István életében királynénak neveztek hívei. Egyes történészek szerint őt ugyancsak Gizellának hívták, csak pogány néven (Gesia = Géza leánya; a k eresztségben az Ilona nevet kapta). Így még jobban érthető a tévedés.
A szentek rendkívüli jellemének kialakulásában nagy szerepet játszanak a szenvedések. A szent királynénak bőven volt része bennük. Kezdetben az új h azában honvágy gyötörhette, később gyermekei halálába kellett belenyugodnia . Férje halála után pedig utódaitól sok méltánytalanságot viselt el. A szom orúság és üldöztetés évei következtek. Péter is, Aba Sámuel is méltatlan és igazságtalan bánásmódban részesítette a királyi özvegyet. Nemcsak bevétele it csökkentették lényegesen, hanem fogságba is vetették. Mint később Erzséb ettől, tőle is beszámíthatatlanság ürügyével vették el javait. Özvegysége a latt ugyanis még pazarlóbban gyakorolta a jótékonyságot, mint azelőtt. Ezér t gondnokság alá helyezték. (Ez is bizonyítja, hogy Gizella nem segítette e lő Péter trónra jutását.) Péter fogságából azok a magyar rendek szabadított ák ki, akik Pétert elűzték, Aba Sámueléből pedig azok a bajor lovagok, akik Pétert másodszor trónra segítették. Gizella türelmesen viselte a sérelmeke t. Végül 48 év múltán visszatért hazájába a bajor lovagokkal. Itt megvalósí totta fiatalkori tervét: Passauban belépett a bencés nővérek kolostorába, a melyet bátyja, a megboldogult Szent Henrik alapított. Két év múlva apátnő l ett.
Egyes magyar történészek azt a fölfogást képviselik, hogy Gizel la haláláig Magyarországon maradt, és még 1050 előtt, Veszprémben halt meg. Ezek kétségbe vonják passaui sírjának valódiságát is. A történészek nagy r észe azonban, főleg a németek, elfogadják, hogy élete végén a passaui kolos torban élt és ott is halt meg. Sírfelirata 1095-öt jelöli meg halála évekén t. A kőlapot csak néhány évszázaddal később tehették sírjára, és a kőfaragó nyilván összecserélte a két utolsó számát. Annál is inkább, mert 1083-ban avatták szentté férjét és fiát. Ha még életben van, elképzelhetetlen, hogy ne vett volna részt ezen, ha másképpen nem, képviselő által. Napjainkban eg y müncheni egyetemi tanár anatómiailag megvizsgálta földi maradványait, és megállapította, hogy a csontváz 75 év körüli magas termetű nőé lehetett.
Szerzetesnői életéről alig maradt följegyzés. De még a gyér források i s kiemelik, milyen részvéttel volt mindenki iránt, aki bajba jutott. A zárd a vezetésében szerény volt, nővértársait minden fennhéjázás nélkül, szerete ttel kormányozta. Nehézséget, szomorúságot türelemmel viselt, s idős kora e llenére komoly önmegtartóztatásban és böjtölésben élt. A rendi iskolában go ndoskodott több előkelő bajor lány hívő neveléséről, s nővértársait is szer etettel oktatta szóval és főleg példával.
Tisztelete
P assauban a niedernburgi templomban helyezték örök nyugalomra. Hamvai még ma is itt nyugszanak. Halálától kezdve sokan övezték személyét tisztelettel. Sajnos, a liturgia sajátos magyar részébe, a magyar propriumba ünnepe még n em került be. 1975 áprilisában a passaui püspökség beadványban kérte a Szen tszéket, hogy ünnepére engedélyezzék saját könyörgés használatát. Ez meg is történt. A válaszban a rítuskongregáció elnöke „Sancta Gisela” néven említ i. Kívánatos lenne, hogy hivatalos szentté nyilvánítása érdekében lépések t örténjenek. 200 évvel ezelőtt Firmianus passaui püspök hajlandó lett volna veszprémi kollégájának a királyné hamvait teljesen átengedni, de a kedvezőt len politikai események s a két püspök halála megakadályozták a terv keresz tülvitelét. Talán még ma sem késő. Ideje, hogy a magyar nép első, szent éle tű királynénkat sajátjának tekintse. Hiszen negyvenkét éven át élt közöttün k, s a magyar történelemnek egyetlen nőalakja sem tett annyit népünkért, mi nt ő.
Imádság
Istenünk, ki első királynőnkül adtad Boldog Gizellát, és ő önfeláldozó buzgósággal fáradozott népünk megté réséért, kérünk, add meg az ő közbenjárására, hogy e nép, mint egykor, az i gaz hitben eggyé váljon!
Forrás: Diós István: Szentek Élete
DTSTAMP:20240328T204123 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200507 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200508 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR