BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190429T000000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:2b9be37cb250b1df178699f27027f0ae CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150057 SUMMARY:Sziénai Szent Katalin egyháztanító DESCRIPTION: Élete\n 1347. március 25-én született mint anyjának 25. gyermeke. Hét éve s korában szüzességi fogadalmat tett. nyolc éves korában kapta első látomás át. Szent Domonkos rendjébe lépett. Rendkívüli aszkéta, és egyben tevékeny életet élt: kongregációkat szervezett, betegeket ápolt, szegényeket segítet t, bűnösöket térített. Fejedelmekkel, püspökökkel, sőt a pápával is levelez ett. Rábírta XI. Gergely pápát, hogy visszatérjen Avignonból. Levelezését é s "Dialogus" című munkáját a Krisztussal való szoros kapcsolat hatotta át. Testén Krisztus sebhelyeit viselte. VI. Orbán pápa Rómába hívta, és Szent K atalin ott halt meg 33 éves korában, 1380. április 29-én.\n Forrás: Virtuál is Plébánia\n \n \n Legendájából\n Katalin hét éves fejjel a következőkép pen tett szüzességi fogadalmat:\n ,,Az egyik nap, kiválasztva egy olyan rej tekhelyet, ahol senki sem zavarhatta és nem is hallhatta meg, hangosan kimo ndta fogadalmát. Térdre hullva, nagy áhítattal így imádkozott a Boldogságos Szűzhöz: Ó, Boldogságos és Szentséges Szűz, aki az összes asszonyok között elsőnek szentelted magad Istennek azzal, hogy örök szüzességet fogadtál ne ki, és Ő annyira kedvelt téged, hogy Fiának Anyjává tett; határtalan jóságo dhoz folyamodom, és kérve kérlek, ne érdemeimet nézd, és ne gyöngeségemre t ekints, hanem légy hozzám annyi kegyelemmel, hogy jegyesemül adod nekem Őt, kire szívem-lelkem minden erejével vágyakozom, a te szentséges Fiadat, a m i egyetlen Urunkat, Jézus Krisztust. És én megígérem Neki és Neked, hogy so ha más jegyest nem engedek magam közelébe, hanem szüzességemet a magam gyön geségében sértetlenül megőrzöm neki mindörökké!''\n Egy beteg ápolása során hősies önuralomról és türelemről tett tanúságot. Ezt követően éjszaka megj elent Krisztus, és két koronát kínált neki: egy tövisből fontat és egy ékes aranykoronát, s megkérdezte, melyiket akarja választani erre az életre. A másikat ugyanis az égben fogja viselni. Katalin akkor az izzó szeretet hevé ben kikapta az Úr kezéből a töviskoronát, és a fejébe húzta. A tövisek fájd almát -- mint mondta -- hosszú időn át érezte a fején.\n Amikor 1375. ápril is 1-én Pízában megkapta a stigmákat, szemtanúi is voltak a történésnek. Ké sőbb Katalin maga mondta el, hogy a Megfeszített Krisztus sebeiből vérvörös fénysugarak indultak ki és tartottak keze, oldala és lába felé. Akkor ő -- hogy a feltűnés kísértéseit elkerülhesse -- azt kérte, hogy a sebeket kívü lről ne lehessen látni. És az Úr meghallgatta, mert a vérvörös sugarak fehé rré váltak, és úgy fúródtak a testébe. Attól kezdve a sebek gyötrelmét Kata lin haláláig szenvedte.\n Csodatételei nagyon emberközelben történtek, a na pi segítségnyújtás közben. Így nem is egyszer kenyeret szaporított éhes ,,c saládjának''; egy alkalommal például Rómában, amikor a gondatlan hetesnővér elfelejtett kenyeret szerezni. Atyja házanépét egyszer hónapokig itatta eg y kicsi hordóból borral, sőt a szegényeknek is adott belőle rendszeresen, é s a hordó nem apadt ki!\n E fizikai csodáknál sokkal jelentősebbek voltak a lelkiekkel kapcsolatos csodái: olvasott a lelkekben, megrögzött bűnösök té rtek meg, régi-régi ellenségeskedések szűntek meg a szavára. Elmondhatatlan bűz érzéséről panaszkodott, amikor bűnöket rejtegető, elegáns arisztokratá k közt volt.\n Amikor Avignonban a pápa előtt beszélt, a pápa csodálkozva h allotta a kúria hibáinak és bűneinek lajstromát. Megkérdezte a környezetét, hogy mióta él a közelben ez a leány, s akkor Katalin megmondta, hogy ő Szi énából jobban látta a pápa környezetének minden bűnét, mint a helybeliek.\n A legnagyobb csoda azonban saját lelkének bontakozása, érlelődése és szent sége volt. Hihetetlen gyorsasággal és biztonsággal járt a tökéletesség útjá n, helyesebben: ráhagyatkozva Szent Domonkos rendjének és a szenteknek karj aira, engedte magát vezetni és röpíteni a tökéletes egyesülés felé. Egész k icsi kora óta nagyon szerette az Eucharisztiát, ezért is kapta meg azt a re ndkívüli jelet, hogy -- mint már mondtuk -- élete utolsó hét esztendejében ez volt egyedüli tápláléka.\n Rajmund így fejezi be a Legendát: ,,A vértanú k közül sokan rövid szenvedéssel adták oda életüket. Katalin tizenhárom hét en át gyötrődött úgy, hogy közben napról-napra nőttek a kínjai, s ő mindig vidám lélekkel viselte azokat. Mindenért hálát adott, és könnyű lélekkel aj ánlotta föl életét Krisztusnak, hogy kiengesztelje Őt a népért, és megments e az Egyházat a botrányoktól. Sem az ok, sem a szenvedés nem hiányzott ahho z, hogy tökéletes vértanú legyen. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy az égben nemcsak a vértanúság vágya miatt ünneplik őt, hanem a tényleges vé rtanúság koronáját is elnyerte. Ezen az alapon értelmes embernek be kell lá tnia, hogy Katalin szentté avatási perében gyorsabban lehet eljárni, ugyanú gy, mint a vértanúk esetében szokta tenni az Egyház.''\n Ezért olykor a hár mas koronával ábrázolják Szent Katalint: a szüzesség, a bölcsesség és a vér tanúság égi koronájával.\n (forrás: Diós István: Szentek Élete)\n Imádság\n Istenünk, aki Szent Katalinban fölgyújtottad a szeretet lángját, melynek e rejével átélte az Úr szenvedését és Egyházadat szolgálta; az ő közbenjárásá ra kérünk, engedd, hogy néped, amely részese lett Krisztus szenvedésének, d icsősége megnyilvánulásának is ujjongva örvendhessen!\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete
1347. március 25-én szül etett mint anyjának 25. gyermeke. Hét éves korában szüzességi fogadalmat te tt. nyolc éves korában kapta első látomását. Szent Domonkos rendjébe lépett . Rendkívüli aszkéta, és egyben tevékeny életet élt: kongregációkat szervez ett, betegeket ápolt, szegényeket segített, bűnösöket térített. Fejedelmekk el, püspökökkel, sőt a pápával is levelezett. Rábírta XI. Gergely pápát, ho gy visszatérjen Avignonból. Levelezését és "Dialogus" című munkáját a Krisz tussal való szoros kapcsolat hatotta át. Testén Krisztus sebhelyeit viselte . VI. Orbán pápa Rómába hívta, és Szent Katalin ott halt meg 33 éves korába n, 1380. április 29-én.
Forrás: Virtuális Plébánia
Legendájából
< p> Katalin hét éves fejjel a következőképpen tett szüzességi fogadalmat:,,Az egyik nap, kiválasztva egy olyan rejtekhelyet, ahol senki sem zav arhatta és nem is hallhatta meg, hangosan kimondta fogadalmát. Térdre hullv a, nagy áhítattal így imádkozott a Boldogságos Szűzhöz: Ó, Boldogságos és S zentséges Szűz, aki az összes asszonyok között elsőnek szentelted magad Ist ennek azzal, hogy örök szüzességet fogadtál neki, és Ő annyira kedvelt tége d, hogy Fiának Anyjává tett; határtalan jóságodhoz folyamodom, és kérve kér lek, ne érdemeimet nézd, és ne gyöngeségemre tekints, hanem légy hozzám ann yi kegyelemmel, hogy jegyesemül adod nekem Őt, kire szívem-lelkem minden er ejével vágyakozom, a te szentséges Fiadat, a mi egyetlen Urunkat, Jézus Kri sztust. És én megígérem Neki és Neked, hogy soha más jegyest nem engedek ma gam közelébe, hanem szüzességemet a magam gyöngeségében sértetlenül megőrzö m neki mindörökké!''
Egy beteg ápolása során hősies önuralomról és t ürelemről tett tanúságot. Ezt követően éjszaka megjelent Krisztus, és két k oronát kínált neki: egy tövisből fontat és egy ékes aranykoronát, s megkérd ezte, melyiket akarja választani erre az életre. A másikat ugyanis az égben fogja viselni. Katalin akkor az izzó szeretet hevében kikapta az Úr kezébő l a töviskoronát, és a fejébe húzta. A tövisek fájdalmát -- mint mondta -- hosszú időn át érezte a fején.
Amikor 1375. április 1-én Pízában meg kapta a stigmákat, szemtanúi is voltak a történésnek. Később Katalin maga m ondta el, hogy a Megfeszített Krisztus sebeiből vérvörös fénysugarak indult ak ki és tartottak keze, oldala és lába felé. Akkor ő -- hogy a feltűnés kí sértéseit elkerülhesse -- azt kérte, hogy a sebeket kívülről ne lehessen lá tni. És az Úr meghallgatta, mert a vérvörös sugarak fehérré váltak, és úgy fúródtak a testébe. Attól kezdve a sebek gyötrelmét Katalin haláláig szenve dte.
Csodatételei nagyon emberközelben történtek, a napi segítségnyú jtás közben. Így nem is egyszer kenyeret szaporított éhes ,,családjának''; egy alkalommal például Rómában, amikor a gondatlan hetesnővér elfelejtett k enyeret szerezni. Atyja házanépét egyszer hónapokig itatta egy kicsi hordób ól borral, sőt a szegényeknek is adott belőle rendszeresen, és a hordó nem apadt ki!
E fizikai csodáknál sokkal jelentősebbek voltak a lelkiekk el kapcsolatos csodái: olvasott a lelkekben, megrögzött bűnösök tértek meg, régi-régi ellenségeskedések szűntek meg a szavára. Elmondhatatlan bűz érzé séről panaszkodott, amikor bűnöket rejtegető, elegáns arisztokraták közt vo lt.
Amikor Avignonban a pápa előtt beszélt, a pápa csodálkozva hallo tta a kúria hibáinak és bűneinek lajstromát. Megkérdezte a környezetét, hog y mióta él a közelben ez a leány, s akkor Katalin megmondta, hogy ő Sziénáb ól jobban látta a pápa környezetének minden bűnét, mint a helybeliek.
A legnagyobb csoda azonban saját lelkének bontakozása, érlelődése és szen tsége volt. Hihetetlen gyorsasággal és biztonsággal járt a tökéletesség útj án, helyesebben: ráhagyatkozva Szent Domonkos rendjének és a szenteknek kar jaira, engedte magát vezetni és röpíteni a tökéletes egyesülés felé. Egész kicsi kora óta nagyon szerette az Eucharisztiát, ezért is kapta meg azt a r endkívüli jelet, hogy -- mint már mondtuk -- élete utolsó hét esztendejében ez volt egyedüli tápláléka.
Rajmund így fejezi be a Legendát: ,,A v értanúk közül sokan rövid szenvedéssel adták oda életüket. Katalin tizenhár om héten át gyötrődött úgy, hogy közben napról-napra nőttek a kínjai, s ő m indig vidám lélekkel viselte azokat. Mindenért hálát adott, és könnyű lélek kel ajánlotta föl életét Krisztusnak, hogy kiengesztelje Őt a népért, és me gmentse az Egyházat a botrányoktól. Sem az ok, sem a szenvedés nem hiányzot t ahhoz, hogy tökéletes vértanú legyen. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy az égben nemcsak a vértanúság vágya miatt ünneplik őt, hanem a tényle ges vértanúság koronáját is elnyerte. Ezen az alapon értelmes embernek be k ell látnia, hogy Katalin szentté avatási perében gyorsabban lehet eljárni, ugyanúgy, mint a vértanúk esetében szokta tenni az Egyház.''
Ezért o lykor a hármas koronával ábrázolják Szent Katalint: a szüzesség, a bölcsess ég és a vértanúság égi koronájával.
(forr ás: Diós István: Szentek Élete)
Imádság
Istenünk, aki Szent Katalinban fölgyújtottad a szeretet lángját, melynek erejével átélte az Úr szenvedését és Egyházadat szolgálta; az ő közbenjárás ára kérünk, engedd, hogy néped, amely részese lett Krisztus szenvedésének, dicsősége megnyilvánulásának is ujjongva örvendhessen!
DTSTAMP:20240328T111944 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200429 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20200430 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR