BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:32c4aab5d708b2b05ccefa94a600f983 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20140301T190423 SUMMARY:Boldog Meszlényi Zoltán DESCRIPTION: Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án Hatvanban, sokgyermekes családban született. Kisszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban érettségi zett, majd Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a római Gregoriana Egyetem en hallgatott teológiát. 1912 júliusában filozófia doktorátust szerzett. Az I. világháború miatt 1915-ben Innsbruckba kényszerült, ahol a Leopold-Fran zens Egyetemen tanult tovább, ott szentelte pappá október 28-án Franz Egger brixeni herceg-püspök. A teológiai doktorátus megszerzése után visszatért az esztergomi egyházmegyébe, s Komáromba kapott kápláni kinevezést, de Cse rnoch János bíboros már alig néhány hónap után, 1916 decemberében a prímási kancellária hivatalába rendelte. Egyre jelentősebb feladatokat bízott rá, így 1917 tavaszán már érseki levéltáros és szertartó lett. A fiatal papot 1 920-ban az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd érseki titkárrá n evezték ki. Főpásztora bizalma töretlen volt iránta, így 1926. január 30-án hercegprímási és érseki titkár lett. Tudományos munkássága egész életében fontos szerepet játszott: 1927-ben jelent meg Házassági köteléki perek cím ű műve. A következő évben a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara bekebelezett hittudorrá választotta. Székfoglaló értekezését a Szent Istvá n Akadémián A kánonjogi tanulmányok fontossága témában tartotta 1930-ban. 1 934-től az Egri Érseki Jogakadémia egyházjogi magántanáraként működött, 194 0-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli ta nári kinevezést, és ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottsá g elnöke lett. A Csernoch Jánost az esztergomi érseki székben követő Seréd i Jusztinián mellett Meszlényi egyre jelentősebb egyházi pozíciókat töltött be: 1931-től kanonokként a főkáptalan tagja, 1934-től a Prímási Főszentszé k zsinati bírója. 1937-ben szentelte Sinope címzetes püspökévé XI. Piusz pá pa kinevezésével Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Breyer István győr i megyéspüspök és Kriston Endre püspök. Az újdonsült főpásztor 1938-ban a X XXIV. Eucharisztikus Világkongresszus aktív résztvevője volt. Több, egyházi lag elismert mozgalmat támogatott, köztük a Magyarországi Katolikus Legénye gyletek Országos Szövetségét, amelynek 1939 júliusától volt elnöke. Püspök i szolgálatát elkötelezetten végezte, a háború utolsó napjaiban, 1945 januá rjában a szeminárium pincéjében papokat szentelt. Serédi Jusztinián bíboros halálát követően a hercegprímás végrendeletének ő volt a végrehajtója. Miu tán Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd k oncepciós perben elítélték, Drahos János került a kormányzói posztra. Draho s azonban nem sokkal később meghalt, így a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi lett az egyházmegye vezetője, noha a kiépülő kommunista diktatúra mást akart a helyére. „Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk ir ánti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!” – ezekkel a szava kkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán, esztergomi érseki helynök. Már 1946 sz eptemberétől kezdve készültek róla ügynöki jelentések. A székeskáptalan dön tését, melyben Meszlényit választották helynöknek, Rákosi Mátyás pártfőtitk ár a kormánnyal szembeni ellenséges cselekedetnek minősítette a szerzetesek elhurcolásának körülményei miatt panaszt tevő püspököknek. Meszlényi nem i jedt meg a fenyegetésektől, legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok áttekintését és folytatását tartotta. 1950. június 20-án első és egyetlen alkalommal volt jelen a budapesti Központi Papnevelő Intézetben, a püspökk ari konferencián. Néhány nappal később, június 29-én Esztergomban letartózt atták, majd Kistarcsán tartották fogva. Az érseki helynöknek éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, őrei szadista módon b ántalmazták, gyakran rúgták és bottal ütötték. Sem letartóztatásának tényér ől, sem vádemelésről nem jelent meg semmiféle nyilvános híradás. Egy rabtár sa visszaemlékezése szerint, amikor halkan kifejezte részvétét a püspöknek, Meszlényi ujját az égre emelve csak annyit mondott: „Ő többet szenvedett.” Sok szenvedés után 1951. március 4-én a Mosonyi utcai kórházba már a halo tt főpásztort szállították, majd 10-én temették el. Halálát utólagosan anya könyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én hamvait exhumálták a Rákoske resztúri új köztemetőben, majd az esztergomi bazilikába kerültek földi mara dványai. 2004-ben Erdő Péter bíboros indította el boldoggáavatási eljárását . XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely Mes zlényi Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában, és ugyanabban az évben október 31-én boldoggá avatták az esztergomi bazilikában. \n MK\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Meszlényi Zo
ltán Lajos 1892. január 2-án Hatvanban, sokgyermekes családban született. K
isszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett, majd Va
szary Kolos hercegprímás jóvoltából a római Gregoriana Egyetemen hallgatott
teológiát. 1912 júliusában filozófia doktorátust szerzett. Az I. világhábo
rú miatt 1915-ben Innsbruckba kényszerült, ahol a Leopold-Franzens Egyeteme
n tanult tovább, ott szentelte pappá október 28-án Franz Egger brixeni herc
eg-püspök.
A teológiai doktorátus meg
szerzése után visszatért az esztergomi egyházmegyébe, s Komáromba kapott ká
pláni kinevezést, de Csernoch János bíboros már alig néhány hónap után, 191
6 decemberében a prímási kancellária hivatalába rendelte. Egyre jelentősebb
feladatokat bízott rá, így 1917 tavaszán már érseki levéltáros és szertart
ó lett. A fiatal papot 1920-ban az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé
, majd érseki titkárrá nevezték ki. Főpásztora bizalma töretlen volt iránta
, így 1926. január 30-án hercegprímási és érseki titkár lett.
Tudományos munkássága egész életében fontos szerep
et játszott: 1927-ben jelent meg Házassági köteléki perek című műve. A köve
tkező évben a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara bekebelezett
hittudorrá választotta. Székfoglaló értekezését a Szent István Akadémián A
kánonjogi tanulmányok fontossága témában tartotta 1930-ban. 1934-től az Egr
i Érseki Jogakadémia egyházjogi magántanáraként működött, 1940-ben a Pázmán
y Péter Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezés
t, és ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottság elnöke lett.
A Csernoch Jánost az esztergomi érse
ki székben követő Serédi Jusztinián mellett Meszlényi egyre jelentősebb egy
házi pozíciókat töltött be: 1931-től kanonokként a főkáptalan tagja, 1934-t
ől a Prímási Főszentszék zsinati bírója. 1937-ben szentelte Sinope címzetes
püspökévé XI. Piusz pápa kinevezésével Serédi Jusztinián bíboros hercegprí
más, Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök. Az újdonsült
főpásztor 1938-ban a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus aktív résztvev
ője volt. Több, egyházilag elismert mozgalmat támogatott, köztük a Magyaror
szági Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségét, amelynek 1939 júliusát
ól volt elnöke.
Püspöki szolgálatát e
lkötelezetten végezte, a háború utolsó napjaiban, 1945 januárjában a szemin
árium pincéjében papokat szentelt. Serédi Jusztinián bíboros halálát követő
en a hercegprímás végrendeletének ő volt a végrehajtója. Miután Mindszenty
József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perbe
n elítélték, Drahos János került a kormányzói posztra. Drahos azonban nem s
okkal később meghalt, így a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi lett
az egyházmegye vezetője, noha a kiépülő kommunista diktatúra mást akart a h
elyére. „Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget ne
m tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!” – ezekkel a szavakkal zárta eskü
jét Meszlényi Zoltán, esztergomi érseki helynök. Már 1946 szeptemberétől ke
zdve készültek róla ügynöki jelentések. A székeskáptalan döntését, melyben
Meszlényit választották helynöknek, Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal
szembeni ellenséges cselekedetnek minősítette a szerzetesek elhurcolásának
körülményei miatt panaszt tevő püspököknek. Meszlényi nem ijedt meg a feny
egetésektől, legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok áttekintését é
s folytatását tartotta.
1950. június
20-án első és egyetlen alkalommal volt jelen a budapesti Központi Papnevelő
Intézetben, a püspökkari konferencián. Néhány nappal később, június 29-én
Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva. Az érseki hel
ynöknek éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát,
őrei szadista módon bántalmazták, gyakran rúgták és bottal ütötték. Sem le
tartóztatásának tényéről, sem vádemelésről nem jelent meg semmiféle nyilván
os híradás. Egy rabtársa visszaemlékezése szerint, amikor halkan kifejezte
részvétét a püspöknek, Meszlényi ujját az égre emelve csak annyit mondott:
„Ő többet szenvedett.”
Sok szenvedés
után 1951. március 4-én a Mosonyi utcai kórházba már a halott főpásztort sz
állították, majd 10-én temették el. Halálát utólagosan anyakönyvezték 1954
júniusában. 1966. június 22-én hamvait exhumálták a Rákoskeresztúri új közt
emetőben, majd az esztergomi bazilikába kerültek földi maradványai. 2004-be
n Erdő Péter bíboros indította el boldoggáavatási eljárását. XVI. Benedek p
ápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely Meszlényi Zoltán pü
spök vértanút kanonizálja a boldogok sorában, és ugyanabban az évben októbe
r 31-én boldoggá avatták az esztergomi bazilikában.
MK
DTSTAMP:20240329T111032 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20220304 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20220305 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR