BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20200221T000000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:2b28f77ef97a50b78d8d258b4b5c0925 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150055 SUMMARY:Damiáni Szent Péter DESCRIPTION:
Damiani Sz
ent Péter O.S.B. (Petrus Damianus, Pietro Damiani vagy Pier Damiani; 1007 –
1072. február 21./22.) A VII. Gergely nevéhez közhető vallási reformokat s
zorgalmazó kör tagja, bíboros. 1828-ban megkapja az egyháztanító címet. Dan
te a Paradicsom legmagasabb szférájába helyezve ábrázolta őt, mint Assisi S
zent Ferenc elődjét.
Ravennában született, korán árvaságra jutott, né
lkülözésekkel töltötte el gyermekkorát. Ezután bátyja, Damianus, aki időköz
ben Ravenna főpapja lett, felismerve különleges értelmi képességeit, magáho
z vette. Péter tisztelete jeléül emiatt felvette testvére nevét is. Hamaros
an jártasságra tett szert a kánonjog és a teológia területein. Eleinte Rave
nnában, majd Faenzában, végül Pármában folytatta tanulmányait. 25 éves korá
ra már mint híres pármai és ravennai tanárt ismerik.
1035 körül remet
eségbe vonult Gubbio mellett, Fonte Avellenában. Novíciusként és szerzetesk
ént is olyan buzgó volt az önsanyargatásban, hogy megromlott az egészsége.
Felépülése után a többi szerzetes tanítójának nevezték ki, majd a szomszédo
s monostorok vezetői kérésére 2-3 éven keresztül ezek remeteközösségének ta
nítója is lett. 1042 körül megírta Szent Romuald életrajzát Pietrapertosa s
zerzetesei számára. Fonte Avellanába való visszatérése után priorja economu
ssá nevezte ki, és egyben megtette utódjává is. 1043-tól egészen haláláig t
öltötte be a priori tisztséget.
A kolostori azaz monasztikus reform é
s az egyházrefor buzgó híveként szigorúbb fegyelmet ("Disciplina") vezetett
be. Újításai közül kiemelkedik az önostorozás (flagellatio) gyakorlata, me
lyet több monostor, köztük a híres, Monte Cassinóban található bencés kolos
tor is átvett. Remete-közösségeket alapított több helyen is (San Severino,
Gamogna, Acerreta, Murciana, San Salvatore, Sitria és Ocri). Saját követőin
kívül eleinte nagy volt az ellenállás a Péter által bevezetett vezeklési f
ormával szemben. Később viszont már magának Péternek kellett mérsékelnie az
elharapódzó és túlzó önsanyargatás gyakorlatát.
Újítása volt még a n
ap közbeni pihenő, mely enyhítette az éjszakai szertartások fáradalmait. Pr
iorsága alatt klastrom épült, ezüstkelyheket és körmeneti ezüstkereszteket
vásároltak, és számos új könyv került a monostor könyvtárába is. Az egyházi
gyűjteménnyel azonban Péter nem nagyon törődött, noha zsoltáraiból tudjuk,
hogy kifejezetten nagy szerepet tulajdonított Krisztus keresztjének. Noha
kolostora magányában élt, Péter figyelemmel kísérte az egyház életének alak
ulását, és barátjához, Hildebrandhoz (a későbbi VII. Gergely pápa) hasonlóa
n reformokat sürgetett az egyház számára nehéz időkben. Örömmel üdvözölte I
X. Benedek pápa 1045-ös lemondását Gratianus, a későbbi VI. Gergely pápa ja
vára, és levelében sürgette az új pápát, hogy foglalkozzon az egyház itália
i botrányaival, különösen Pesaro, Città di Castello és Fano csaló püspökein
ek ügyével.
Kapcsolatba lépett III. Henrik császárral, és jelen volt
Rómában, mikor II. Kelemen pápa megkoronázta Henriket és hitvesét, Ágnest.
1047. januárjában részt vett egy, a Lateránban tartott zsinaton, ahol dekré
tumokat hoztak a szimónia ellen.
Ezt követően viszatért a kolostorába
, ahol 1050 körül, IX. Leó pápa pontifikátusa alatt maró értekezést írt az
egyházi kicspongásokról. ALiber Gomorrhianus (Gomorrhai Könyv) néven ismert
té vált írás címzettje a pápa volt. Időközben a vita kiterjedt a szimónia ú
tján megszerzett tisztségek érvényességére is. 1053 körül Péter újra írt eg
y értekezést, a Liber Gratissimus-t az érvényesség mellett, mely a támadáso
k ellenére eldöntötte a kérdést a XII. század végéig.
1057 őszén az ú
j pápa X. István elhatározta, hogy bíborossá teszi Pétert. Péter hosszú sza
badkozás után, mondván, hogy ő sokkal jobban érzi magát remete-vándortanító
ként, mint a pápai Curia egyik reformereként, mégis arra kényszerült, hogy
elfogadja a kinevezést. 1057. november 30-án Ostia bíborosává szentelték és
kinevezték Gubbio egyházi felügyelőjének. Az új bíboros nemsokára buzdító
levelet írt a többi bíborosnak, melyben figyelmeztette őket, hogy járjanak
a hívek előtt jó példával. A X. István halála utáni pápaválasztás körüli kü
zdelemben Péter X. Benedek ellen foglalt állást, de kénytelen volt meghátrá
lni, és visszatérni Fonte Avellanába.
1059-ben II. Miklós pápa Milánó
ba küldte, ahol teljes nyíltsággal árulták az egyházi javadalmakat, és a pa
pok nyilvános házasságot kötöttek ágyasaikkal. Milánó papsága ezért erősen
ellenállt Ariald diakónus és Anzelm luccai püspök ("Az idősebb") az erkölcs
ök tisztaságát helyreállítani igyekvő reformtörekvéseinek. A vita annyira e
lfajult, hogy a Szentszéknek kellett beavatkoznia. II. Miklós Pétert és a l
uccai püspököt küldte követként. A milánói papság romlottabb része ekkor lá
zadást szított, azt állítva, hogy a Szentszéknek nincs joghatósága Milánó f
ölött. Péter bátran szembeszállt a város katedrálisában az ellenállókkal, é
s olyan meggyőző erővel bizonyította a Szentszék hatáskörét, hogy minden pá
rt alávetette magát bíráskodásának.
Péter ekkor ünnepélyes esküt köve
telt az érsektől, hogy a jövőben semmiféle előléptetésért nem lehet majd fi
zetni; majd ezt követően vezeklésnek vetette alá a bűnösöket, végül visszah
elyezte hivatalukba azokat, akik vállalták a cölibátust. II. Miklós pápa kö
zeli halála után azonban újra lázongás ütött ki, melynek csak Szent Arialdo
1066-os mártírhalála vetett véget. Péter könyörgései ellenére sem II. Mikl
ós, sem Hildebrand nem volt hajlandó megválni Péter szolgálataitól.
P
éter segítséget nyújtott II. Sándor pápának a II. Honorius ellenpápával sze
mbeni küzdelemben is. 1061 júliusában II. Miklós meghalt, ami újabb skizmáh
oz vezetett. Péter most is az ellenpápát győzködte, hogy mondjon le igényér
ől, eredmény nélkül. Végül II. Anno Köln érseke és Németország régense Augs
burgba zsinatot hívott össze, ahol a Péter által elkészített és ott felolva
sott irat nyomán II. Sándort támogató döntés született.
1063-ban a pá
pa zsinatot hívott össze Rómába, ahol Pétert megbízták, hogy közvetítsen a
Cluny-i apátság és a mâconi püspök közötti viszályban. Péter zsinatot hívot
t össze Chalon-sur-Saône-ban, ahol elismertette Cluny követeléseinek jogoss
ágát; döntött egyes, a francia egyházban felmerült problémákat illetően, ma
jd ősszel visszatért Fonte Avellanába. Időközben II. Honorius ellenpápa fel
újította tevékenységét. Péter ekkor magára vonva a pápa és Hildebrand rossz
allását, újból a császár és a világi hatalmak döntőbíráskodását kérte az el
lenpápával szemben.
1067-ben Firenzébe ment, ahol döntőbíróként szolg
ált a püspök és a vallambrosai szerzetesek vitájában, akik szimóniával vádo
lták a püspököt. Péter itt tévesen a püspök oldalára állt, ezzel a vitát ne
m tudta feloldani. Erre csak a következő évben került sor, a pápa személyes
fellépése nyomán. A pápa ezt követően megengedte Péternek, hogy lemondjon
a püspökségről.
Péter rövid pihenőt tartott Fonte Avellanában, majd 1
069-ben ismét útra kelt az Alpokon túlra, és a frankfurti gyűlésen rávette
IV. Henrik császárt, hogy ne váljon el feleségétől, Berthától. Ezt követően
ismét visszatért Fonte Avellanába.
1072 elején Ravennába indult, ame
lynek lakói egyházi átok alatt álltak, mivel korábban támogatták II. Honori
us ellenpápát. Péter feladata az volt, hogy megbékítse a város lakóit a Sze
ntszékkel. Ravenna felé tartó útján azonban belázasodott Faenza mellett, ma
jd egy hétig betegágyban feküdt Santa Maria degl'Angeli (ma: Santa Maria Ve
cchia) kolostorában. Antiochiai Szent Péter ünnepe előtt egy nappal elrende
lte, hogy kezdjék el az ünnepi szertartást, majd a dicsőítő énekek után meg
halt. Először ebben a kolostorban temették el.
Damiani Péter tevékeny
sége majdnem teljes mértékben összhangban van a XI. századi reformpápaság c
élkitűzéseivel és eszközrendszerével. A reformpápaság eredetileg vallási me
gújhodásra törekvése, amit Péter szerzetesi tevékenysége is jelez, egy idő
után politikai színezetet is kapott. Az egyháznak a Német-Római Birodalom i
gazgatásában betöltött kulcsszerepe miatt a szimóniával szembeni fellépés ö
sszeütközéshez kellett, hogy vezessen a császárral. Ezt jelzi az ellenpápák
sorozatos fellépése is, akikkel szemben Péter is közvetítőként lépett föl.
Ilyen körülmények között a pápaság - tekintélyét felhasználva - igye
kezett joghatóságot szerezni egyes nagy múltú egyházközségek (pl. Milánó) f
elett, valamint igyekezett megszilárdítani joghatóságát Itálián kívül (lásd
Péter franciaországi tevékenysége). Péternek az utolsó aktív éveiben tanús
ított magatartása (a birodalmi gyűléshez fordulása) azonban jelezte, hogy ő
még osztotta azt az I. Constantinus idejére visszanyúló elképzelést, hogy
a császárnak is szerepe lehet az egyház ügyeiben. A kibontakozó invesztitúr
a-harcban azután mind a pápaság, mind a császárság igyekezett jogi érveléss
el alátámasztani a maga igazát. Ezért Péterre nem pusztán hitbuzgalma, hane
m magas végzettsége miatt is szüksége volt a pápaságnak.
Pétert 1828-
ban, XII. Leó pápa avatta szentté és ruházta föl az egyháztanítói (doctor e
cclesiae) címmel. Ünnepnapjává február 23-án nyilvánították, ami később feb
ruár 21-re változott. Kultusza erős volt Faenza, Fonte-Avellana, Monte Cass
ino, és Cluny közösségeiben. A katolikus ikonográfiában csomózott fonatokbó
l álló korbácsot tartó kardinálisként ábrázolják, utalva az általa bevezete
tt vezeklésre. Ismert olyan képi ábrázolása is, melyen egy pápai bullát tar
tó zarándok alakjában jelenik meg, ami a gyakori követjárásaira utal.
Péter gyakran elítélte a filozófiát. Úgy tartotta, hogy az első grammatiku
s maga az ördög volt, aki megtanította Ádámot a névszóragozásra, és így arr
a is, hogy Istent többesszámba tegye. Ellenezte, hogy a szerzetesek filozóf
iát tanuljanak, mivel Jézus nem bölcseket választott tanítványokul, ezért a
filozófia nem is szükséges az üdvözüléshez. Ennek ellenére a később tévese
n Aquinói Szent Tamásnak tulajdonított ötlet, hogy a filozófia felhasználha
tó a teológia szolgálatára, Pétertől eredt.
Számos levele (158 darab)
, himnusza (75 darab) és néhány dogmatikai és hagiográfiai írása maradt fön
n. Ismertebb írásai:
Forrás: Wikipédia
Imá dság
Mindenható Istenünk, tied a teremtett világ minden szé psége és ékessége. Add, hogy a te nevedben örvendező lélekkel kezdjük a mai napot, és az irántad és testvéreink iránti tevékeny szeretet jegyében feje zhessük be. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és ur alkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
DTSTAMP:20240328T183641 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210221 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210222 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR