BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20200127T000000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:659249ce0237d8b4ad1b6bce59e7f03b CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150409 SUMMARY:Merici Szent Angéla DESCRIPTION:Élete\nAngéla 1474-ben a Garda-tó melletti Desenzanóban született egyszerű emberek gyermekeként. Már tíz éves korában elveszítette szüleit, ezért a sz omszédos Salóban élő nagybátyja vette magához nővérével együtt. A két kislá ny elválaszthatatlanul ragaszkodott egymáshoz. Szívesen játszottak ,,kolost ort'', és két ,,karban'' imádkozták ilyenkor a zsoltárokat. Annál súlyosabb csapás volt Angéla számára nővérének váratlan halála. A gyerekes játékokat lassan fölváltották a komoly, a tökéletességre törekvést szolgáló gyakorla tok. Először, hogy remete lehessen, megszökött otthonról, de nagybátyja haz avitte. Akkor belépett Szent Ferenc harmadrendjébe, és azon volt, hogy az e vangéliumi tanácsokat minél tökéletesebben valóra váltsa. \nAmikor Angéla h uszonkét éves lett, meghalt a nagybátyja, ő pedig visszatért Desenzanóba. O tt fölfigyelt arra, hogy a legtöbb gyermek iskolai és hitbeli képzés nélkül nő fel. Iskolakötelezettség nem volt még, de a szegény emberek meg sem tud ták volna fizetni gyermekeik iskoláztatását. Maguk a szülők is többnyire te ljesen tudatlanok voltak, még a hit dolgaiban is. \nAngéla néhány barátnőjé vel többször megvitatta ezt a helyzetet. Ezek a fiatal nők sem befolyással, sem vagyonnal nem rendelkeztek. Angéla lelkesedése azonban magával ragadta őket, és mind kijelentették, hogy készek neki segíteni. Már akkor kitűnt, hogy Angélának határozott tehetsége van mások vezetésére és irányítására. K iegészítette ezt kellemes megjelenése és megnyerő lénye. \nBarátnőivel hozz álátott, hogy a szomszédok apró lánykáit összegyűjtse és hittanra tanítsa. Ebből a tevékenységből olyan szemmel látható áldás fakadt, hogy Angéla megh ívást kapott: jöjjön a közeli Bresciába, és ott is hozzon létre valami haso nlót. Egy nemes házaspár szívesen befogadta. Vendéglátói révén megismerkede tt a város jelentősebb családjaival, és egyre többen gyűltek köréje, hogy m unkájában segítségére legyenek. \nAngéla azonban nemcsak tanított. Szegénye ket és betegeket látogatott, fölkereste a kézművesek műhelyeit. Működése ny omán sokan megtértek, és sikerült ősi ellenségeskedéseket is megszüntetnie. \nLátóköre egyre tágult. Kezdetben csak a szegény lányok hitoktatása volt a szándéka, de lassan a nők teljes nevelésére és formálására is kiterjedt f igyelme. A kiteljesedett reneszánsz kora volt ez, amikor az emberek a keres zténység előtti antik világ ideáljai felé fordultak. A komoly értékek felsz ínre hozása mellett azonban egyre inkább lazultak az erkölcsök. Az erkölcsi megújulás érdekében szükségessé vált a családokkal, elsősorban az asszonyo kkal és anyákkal való törődés. Angéla ebben ismerte föl saját működési terü letét. \nIgen szeretett zarándoklatra járni. Időről időre fölkereste hazájá nak egy-egy szentélyét, s minden alkalommal a szellemi energiák új lendület ét hozta magával. \nÉletének egyik kiemelkedő eseménye volt a Szentföldre t ett zarándoklat 1524-ben. Útközben Kréta szigetén hirtelen elveszítette sze me világát. Erős lélekkel hárította el a gondolatot, hogy visszatérjen, s m élységes összeszedettségben elvégezte a zarándoklatot. Hazatérőben pedig ug yanazon a helyen hirtelen visszanyerte látását. \nEgy évvel később -- 1525 szentév volt --, immár ötvenévesen Rómába zarándokolt, hogy elnyerje a jubi leumi búcsút. VII. Kelemen pápa magánkihallgatáson fogadta. Oly nagy hatáss al volt rá szent egyénisége, hogy Rómában akarta tartani. Angéla azonban ér ezte, hogy Bresciában még nagy feladat vár rá, s erről a pápát is meg tudta győzni. \nEgyelőre azonban nem sokat tudott tenni, mert hazaérkezése után háború tört ki: V. Károly császár serege bevonult Bresciába, és a terület k iürítése miatt Angéla néhány társával együtt kénytelen volt Cremonába távoz ni. Csak négy év múlva állt annyira helyre a béke, hogy visszatérhetett. \n Bresciában ekkor közösségbe fogta össze segítőtársait. Közülük tizenketten Angélával együtt laktak, a többiek családjuknál maradtak. Ami Angéla szeme előtt lebegett, azt ma világi intézménynek kellene mondanunk. Elgondolása s zerint a lányok Isten és az Egyház szolgálatának szentelik magukat, de a vi lágban maradnak, és rendi ruházat nélkül, koruk viseletében járva végzik mu nkájukat az iskolákban és a plébániákon. Elsősorban az egyszerű, szegény né p leányait nevelik, akikkel senki sem törődött akkoriban. \n1535-ben huszon nyolc leány Istennek szentelte magát és csatlakozott Angéla művéhez. Ezzel a lépésükkel azonban annyira megelőzték korukat, hogy megértésre nem találh attak. \nAz ősegyházban a diakonisszák jelentős szerepkört töltöttek be: a beteg nőket még meg is áldoztathatták. Az 5. század folyamán azonban eltűnt ez az intézmény, és egy évezreden keresztül az Istennek élő nők számára cs ak a szigorú klauzúrát ismerték. VIII. Bonifác pápa 1298-ban kijelentette: ,,Ezen rendelkezésünkkel megparancsoljuk, hogy az összes apácák és közülük minden egyes személy, bármilyen rendbe tartoznak is, mostantól fogva álland ó klauzúrában éljenek kolostoraikban''. \nHogy Istennek szentelt nők a vilá gban éljenek és rendszeres apostoli munkát végezzenek, sok egyházi méltóság szemében elképzelhetetlennek látszott. A Merici Angéla által kidolgozott s zabályzatot a veronai püspök engedélyezte ugyan, és később a pápa is jóváha gyta, de ez a mozgási szabadság, sajnos nem sokáig tartott. \nTársasága, am elyet Szent Orsolya oltalma alá helyezett -- később ezért nevezték őket ors olyitáknak --, eleinte még az alapítónő szellemében dolgozott tovább. De al ig néhány évvel halála után klauzúra alá helyezték őket. 1566-ban a Szentsz ék elrendelte minden olyan női rend föloszlatását, amely nem klauzúrás és n em ünnepélyes fogadalmas. Az orsolyiták is kénytelenek voltak szerzetesruhá t ölteni. A rend Angélának köszönhető előretörését azonban már nem lehetett teljesen visszafordítani. Az orsolyiták számára a klauzúra csak a közös im a szempontjából lett kötelező. Ez pedig már hatalmas újításnak számított az addigi gyakorlattal szemben. \nAngéla 1540. január 27-én szentség hírében halt meg Bresciában. Sírja hamarosan zarándokhely lett, Borromei Károly bíb oros sokat fáradozott boldoggá avatása érdekében. Mindazonáltal Angélát töb b mint 250 évvel a halála után avatták szentté, és még később, 1861-ben ter jesztették ki ünnepét az egész egyházra. Alapos oka volt ennek: elgondolása i túlságosan modernek voltak. Abban a korban, amikor a rendi szabályzatok m egmerevedtek és megváltoztathatatlanoknak látszottak, Angéla arra biztatta segítőtársait, hogy ,,alkalmazkodjanak mindig az adott korhoz, még akkor is , ha ehhez a szabályok megváltoztatása szükséges''. Azokban az időkben, ami kor a nevelés szinte embertelenül szigorú volt, Angéla ezt írta lelki lánya inak: ,,Könyörögve kérlek titeket, arra törekedjetek, hogy lányaitokat szer etettel kapcsoljátok magatokhoz, szelíd és jóságos kézzel vezessétek őket, ne parancsolgatva vagy szigorúsággal. Ez más szóval azt jelenti, hogy fölsz abadítjuk a lelkeket, ha a gyengékbe és bátortalanokba bátorságot öntünk, s zeretettel intjük őket, mindenkinek példánkkal prédikálunk, és hirdetjük ne kik azt a nagy örömet, amely ott fenn készen vár rájuk.'' \nMerici Szent An gela ünnepét 1861-ben vették föl a római naptárba, május 31-re. Amikor a Bo ldogságos Szűz királynői méltóságának ünnepét erre a napra tették (1955), A ngélát áthelyezték június 1-re, majd 1969- ben halála napjára, január 27-re .\nEpizódok\nHogy a gyermekekhez forduljon, és életét a keresztény pedagógi ának szentelje, arra egy látomás adott alkalmat, amelyben 1506-ban részesül t. Ezt a látomást a desenzanói templom mennyezetének freskója örökítette me g számunkra. Szülőföldjének tavánál egy helyet látott, melyről egy létra em elkedett egészen az égig. E létrán angyalok és leányok jártak föl és alá. A ngéla ebből arra következtetett, hogy neki olyan művet kell létrehoznia, am ely ehhez a létrához hasonlít. \nNagy beleérző képességével Angéla nemcsak a fiatalokhoz talált utat, szentséget sugárzó egyénisége nagy hatással volt a felnőttekre is. \nEgy példa: Két patrícius elkeseredett ellenségeskedésb en élt Bresciában. A herceg és a püspök hiába fáradozott kibékítésükön. Ang éla viszont alig szólt hozzájuk pár szót a feszületre mutatva, elszállt min den gyűlöletük, átölelték egymást, és hűséges barátokká váltak.\nImádság\nK érünk, Istenünk, Szent Angéla szűz szüntelenül ajánljon minket irgalmadba, hogy az ő szeretetének és okosságának nyomdokain haladva megőrizhessük és m egvallhassuk tanításodat!\nDiós István: A szentek élete\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete
Angéla 1474-ben a Garda-tó melletti Desenzanóban szüle
tett egyszerű emberek gyermekeként. Már tíz éves korában elveszítette szüle
it, ezért a szomszédos Salóban élő nagybátyja vette magához nővérével együt
t. A két kislány elválaszthatatlanul ragaszkodott egymáshoz. Szívesen játsz
ottak ,,kolostort'', és két ,,karban'' imádkozták ilyenkor a zsoltárokat. A
nnál súlyosabb csapás volt Angéla számára nővérének váratlan halála. A gyer
ekes játékokat lassan fölváltották a komoly, a tökéletességre törekvést szo
lgáló gyakorlatok. Először, hogy remete lehessen, megszökött otthonról, de
nagybátyja hazavitte. Akkor belépett Szent Ferenc harmadrendjébe, és azon v
olt, hogy az evangéliumi tanácsokat minél tökéletesebben valóra váltsa.
Amikor Angéla huszonkét éves lett, meghalt a nagybátyja, ő pedig visszat
ért Desenzanóba. Ott fölfigyelt arra, hogy a legtöbb gyermek iskolai és hit
beli képzés nélkül nő fel. Iskolakötelezettség nem volt még, de a szegény e
mberek meg sem tudták volna fizetni gyermekeik iskoláztatását. Maguk a szül
ők is többnyire teljesen tudatlanok voltak, még a hit dolgaiban is.
A
ngéla néhány barátnőjével többször megvitatta ezt a helyzetet. Ezek a fiata
l nők sem befolyással, sem vagyonnal nem rendelkeztek. Angéla lelkesedése a
zonban magával ragadta őket, és mind kijelentették, hogy készek neki segíte
ni. Már akkor kitűnt, hogy Angélának határozott tehetsége van mások vezetés
ére és irányítására. Kiegészítette ezt kellemes megjelenése és megnyerő lén
ye.
Barátnőivel hozzálátott, hogy a szomszédok apró lánykáit összegyű
jtse és hittanra tanítsa. Ebből a tevékenységből olyan szemmel látható áldá
s fakadt, hogy Angéla meghívást kapott: jöjjön a közeli Bresciába, és ott i
s hozzon létre valami hasonlót. Egy nemes házaspár szívesen befogadta. Vend
églátói révén megismerkedett a város jelentősebb családjaival, és egyre töb
ben gyűltek köréje, hogy munkájában segítségére legyenek.
Angéla azon
ban nemcsak tanított. Szegényeket és betegeket látogatott, fölkereste a kéz
művesek műhelyeit. Működése nyomán sokan megtértek, és sikerült ősi ellensé
geskedéseket is megszüntetnie.
Látóköre egyre tágult. Kezdetben csak
a szegény lányok hitoktatása volt a szándéka, de lassan a nők teljes nevelé
sére és formálására is kiterjedt figyelme. A kiteljesedett reneszánsz kora
volt ez, amikor az emberek a kereszténység előtti antik világ ideáljai felé
fordultak. A komoly értékek felszínre hozása mellett azonban egyre inkább
lazultak az erkölcsök. Az erkölcsi megújulás érdekében szükségessé vált a c
saládokkal, elsősorban az asszonyokkal és anyákkal való törődés. Angéla ebb
en ismerte föl saját működési területét.
Igen szeretett zarándoklatra
járni. Időről időre fölkereste hazájának egy-egy szentélyét, s minden alka
lommal a szellemi energiák új lendületét hozta magával.
Életének egyi
k kiemelkedő eseménye volt a Szentföldre tett zarándoklat 1524-ben. Útközbe
n Kréta szigetén hirtelen elveszítette szeme világát. Erős lélekkel hárítot
ta el a gondolatot, hogy visszatérjen, s mélységes összeszedettségben elvég
ezte a zarándoklatot. Hazatérőben pedig ugyanazon a helyen hirtelen visszan
yerte látását.
Egy évvel később -- 1525 szentév volt --, immár ötvené
vesen Rómába zarándokolt, hogy elnyerje a jubileumi búcsút. VII. Kelemen pá
pa magánkihallgatáson fogadta. Oly nagy hatással volt rá szent egyénisége,
hogy Rómában akarta tartani. Angéla azonban érezte, hogy Bresciában még nag
y feladat vár rá, s erről a pápát is meg tudta győzni.
Egyelőre azonb
an nem sokat tudott tenni, mert hazaérkezése után háború tört ki: V. Károly
császár serege bevonult Bresciába, és a terület kiürítése miatt Angéla néh
ány társával együtt kénytelen volt Cremonába távozni. Csak négy év múlva ál
lt annyira helyre a béke, hogy visszatérhetett.
Bresciában ekkor közö
sségbe fogta össze segítőtársait. Közülük tizenketten Angélával együtt lakt
ak, a többiek családjuknál maradtak. Ami Angéla szeme előtt lebegett, azt m
a világi intézménynek kellene mondanunk. Elgondolása szerint a lányok Isten
és az Egyház szolgálatának szentelik magukat, de a világban maradnak, és r
endi ruházat nélkül, koruk viseletében járva végzik munkájukat az iskolákba
n és a plébániákon. Elsősorban az egyszerű, szegény nép leányait nevelik, a
kikkel senki sem törődött akkoriban.
1535-ben huszonnyolc leány Isten
nek szentelte magát és csatlakozott Angéla művéhez. Ezzel a lépésükkel azon
ban annyira megelőzték korukat, hogy megértésre nem találhattak.
Az ő
segyházban a diakonisszák jelentős szerepkört töltöttek be: a beteg nőket m
ég meg is áldoztathatták. Az 5. század folyamán azonban eltűnt ez az intézm
ény, és egy évezreden keresztül az Istennek élő nők számára csak a szigorú
klauzúrát ismerték. VIII. Bonifác pápa 1298-ban kijelentette: ,,Ezen rendel
kezésünkkel megparancsoljuk, hogy az összes apácák és közülük minden egyes
személy, bármilyen rendbe tartoznak is, mostantól fogva állandó klauzúrában
éljenek kolostoraikban''.
Hogy Istennek szentelt nők a világban élje
nek és rendszeres apostoli munkát végezzenek, sok egyházi méltóság szemében
elképzelhetetlennek látszott. A Merici Angéla által kidolgozott szabályzat
ot a veronai püspök engedélyezte ugyan, és később a pápa is jóváhagyta, de
ez a mozgási szabadság, sajnos nem sokáig tartott.
Társasága, amelyet
Szent Orsolya oltalma alá helyezett -- később ezért nevezték őket orsolyit
áknak --, eleinte még az alapítónő szellemében dolgozott tovább. De alig né
hány évvel halála után klauzúra alá helyezték őket. 1566-ban a Szentszék el
rendelte minden olyan női rend föloszlatását, amely nem klauzúrás és nem ün
nepélyes fogadalmas. Az orsolyiták is kénytelenek voltak szerzetesruhát ölt
eni. A rend Angélának köszönhető előretörését azonban már nem lehetett telj
esen visszafordítani. Az orsolyiták számára a klauzúra csak a közös ima sze
mpontjából lett kötelező. Ez pedig már hatalmas újításnak számított az addi
gi gyakorlattal szemben.
Angéla 1540. január 27-én szentség hírében h
alt meg Bresciában. Sírja hamarosan zarándokhely lett, Borromei Károly bíbo
ros sokat fáradozott boldoggá avatása érdekében. Mindazonáltal Angélát több
mint 250 évvel a halála után avatták szentté, és még később, 1861-ben terj
esztették ki ünnepét az egész egyházra. Alapos oka volt ennek: elgondolásai
túlságosan modernek voltak. Abban a korban, amikor a rendi szabályzatok me
gmerevedtek és megváltoztathatatlanoknak látszottak, Angéla arra biztatta s
egítőtársait, hogy ,,alkalmazkodjanak mindig az adott korhoz, még akkor is,
ha ehhez a szabályok megváltoztatása szükséges''. Azokban az időkben, amik
or a nevelés szinte embertelenül szigorú volt, Angéla ezt írta lelki lányai
nak: ,,Könyörögve kérlek titeket, arra törekedjetek, hogy lányaitokat szere
tettel kapcsoljátok magatokhoz, szelíd és jóságos kézzel vezessétek őket, n
e parancsolgatva vagy szigorúsággal. Ez más szóval azt jelenti, hogy fölsza
badítjuk a lelkeket, ha a gyengékbe és bátortalanokba bátorságot öntünk, sz
eretettel intjük őket, mindenkinek példánkkal prédikálunk, és hirdetjük nek
ik azt a nagy örömet, amely ott fenn készen vár rájuk.''
Merici Szent
Angela ünnepét 1861-ben vették föl a római naptárba, május 31-re. Amikor a
Boldogságos Szűz királynői méltóságának ünnepét erre a napra tették (1955)
, Angélát áthelyezték június 1-re, majd 1969- ben halála napjára, január 27
-re.
Epizódok
Hogy a gyermekekhez f
orduljon, és életét a keresztény pedagógiának szentelje, arra egy látomás a
dott alkalmat, amelyben 1506-ban részesült. Ezt a látomást a desenzanói tem
plom mennyezetének freskója örökítette meg számunkra. Szülőföldjének taváná
l egy helyet látott, melyről egy létra emelkedett egészen az égig. E létrán
angyalok és leányok jártak föl és alá. Angéla ebből arra következtetett, h
ogy neki olyan művet kell létrehoznia, amely ehhez a létrához hasonlít.
Nagy beleérző képességével Angéla nemcsak a fiatalokhoz talált utat, sze
ntséget sugárzó egyénisége nagy hatással volt a felnőttekre is.
Egy p
élda: Két patrícius elkeseredett ellenségeskedésben élt Bresciában. A herce
g és a püspök hiába fáradozott kibékítésükön. Angéla viszont alig szólt hoz
zájuk pár szót a feszületre mutatva, elszállt minden gyűlöletük, átölelték
egymást, és hűséges barátokká váltak.
Imádság
Kérünk, Istenünk, Szent Angéla szűz szüntelenül ajánljon minket irgalmadba, hogy az ő szeretetének és okosságának nyomdokain haladva megőri zhessük és megvallhassuk tanításodat!
Diós István: A szentek élete
DTSTAMP:20240329T020007 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210127 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210128 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR