BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20181108T000000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:5cb6c12cf960c2c21eb28a4fcae86dcb CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150407 SUMMARY:A Lateráni Bazilika felszentelése (ünnep) DESCRIPTION: La Basilica di San Giovanni in Laterano - eredetileg ez volt a pápák bazi likája, ez az első bazilika amelyben keresztény szertartást mutattak be. K ét címe is van a Megváltóról elnevezett és Szt. János evangélistáról elneve zett bazilika.\n "Omnium urbis et orbis ecclesiarum mater et caput" (Anyja és feje minden római és a világban található székesegyháznak). IV századig a Laterani nemesi család birtoka, akik Neró őrültségének estek áldozatául, így az uralkodó tulajdonába ment át a birtokuk. A palotát Konstantin másodi k feleségének Fausta-nak ajándékozta aki Massenzio nővére volt, és emiatt "Domus Faustae" néven is ismert a palota. Konstantin 312 után a Milviusi h ídnál aratott győzelem után rendelkezhetett a palotával.\n Az egyházi hagyo mány úgy tudta, hogy Konstantin a palotát Róma püspökének ajándékozta, de a z adományozás nem biztos (Donatio Constantini), mivel csak Miltiadész pápa idejéből ismert, amelyet 313-as Milviusi hídnál lezajlott ütközet előtti ál om hatására tett. A legendát Jacobus a Voragine Arany legendájában (Legend a Aurea) találjuk meg, más formában I. Szilveszter pápának tett ajándékozás ként.(314-335) ez Miltiádészt követő pápa volt.\n Ebből az tűnik ki, hogy 3 13-ban Konstantin leprás lett és megtagadta, hogy gyerekeket áldozzon fel a kinek vére megtisztíthatta volna a leprától. Álmában megjelent neki Szt. Pé ter és Szt. Pál és azt ajánlotta, hogy keresse meg Szilveszter remetét, aki mint üldözött keresztény vezető ezen a területen a Soracte egyik barlangjá ban bujkált, aki meg tudja őt gyógyítani. Amikor Szilveszter mutatott neki két képet Péter és Pál apostolról, felismerte benne az álmát megkeresztelk edett és meggyógyult. Nyolc nap múlva elrendelte, hogy egész Rómát kereszté nnyé kell tenni és a város püspökének kell templomot és palotát adni. Azonb an a császár ekkor Szt. Péter székesegyházat ajándékozta neki miután meggyó nt. II. Szilveszter pápa a középkorban azt terjesztette, hogy Lateráni bazi lika kriptájában találták meg I. Szilveszter pápa sírját.\n A bazilika kere sztény használata 314-re datálódik, és Miltiadész pápa a Megváltó tisztelet ére dedikálta. Hivatalos dedikációt I. Szilveszter végezte el 324-ben átvév e a székesegyházat és a palotát és kijelentve, hogy az ettől a naptól kezd ve Domus Dei – Isten háza.\n Második dedikációja III Sergius pápa (904-911) idejéből való aki Szt. János tiszteletére dedikálta a templomot és a keres ztelő kápolnát is.\n A mellette levő palotában 1309-ig laktak a pápák és ir ányították az egyházat egészen a 19. századig a pápákat a Lateráni baziliká ban koronázták meg. Szt. Péter és a falakon kívül Szt. Pál bazilika, ahol a z apostolok sírjait találták, rangban csak a második és harmadik bazilika l ett.\n Ebben a templomban keresztelkedett meg 774-ben Nagy Károly is. A sz ékesegyház mellett kolostor is található\n \n A bazilika pusztulása\n Az V. században a vandálok és vezetőjük Alarik kifosztotta a székesegyházat, 896-ban földrengés rázta meg, 1307-1361, a bazilikát V Kelement, XXII Ján os, a tűz vész után 1360-ban V Urbán pápa építette újjá, a bazilika jelent ős pusztulása a pápák avignoni fogsága idején következett be. Ehhez az is h ozzájárult, hogy a pápák visszatérése után Szt. Péter bazilika vált közpon ttá és a Lateráni bazilika szerepe csökkent.\n A Lateráni palota mai formáj a a 16. századra megy vissza Domenico Fontana kapta V. Sixtustól a megbíz ást, aki Sangallanónak a Farneze palota eredeti terveit vette alapul a pal ota és a székesegyház újjáépítésénél. A további tervek Francesco Borromini -től származnak akinek X. Innocencius adta a megbízást. XII Kelemen újjáép ítési terve még ennél is grandiózusabb volt és a megbízást Alessandro Gali lei kapta 1735-ben készült el a mai homlokzat\n Nagy tabernákulumban találh ató állítólag Péter és Pál apostol koponyája mely 1309-ben került ide.\n \ n A keresztelő kápolna\n II. Sixtustól származik a keresztelő kápolna, amel ynek nyolcszögletű alaprajza Konstantin császára megy vissza, aki talán für dőt alakított át keresztelő medencévé. Egész Rómában csak itt kereszteltek évszázadokon keresztül és ezzel modellje lett más Olaszországban és azon kí vül épített baptisztériumoknak, keresztelő kápolnáknak.\n Forrás: Virtuális Plébánia\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
La Basilica di San Giovanni in Laterano - eredetileg ez volt a pápák b azilikája, ez az első bazilika amelyben keresztény szertartást mutattak be. Két címe is van a Megváltóról elnevezett és Szt. János evangélistáról eln evezett bazilika.
"Omnium urbis et orbis ecclesiarum mater et caput" (Anyja és feje minden római és a világban található székesegyháznak). IV s zázadig a Laterani nemesi család birtoka, akik Neró őrültségének estek áldo zatául, így az uralkodó tulajdonába ment át a birtokuk. A palotát Konstanti n második feleségének Fausta-nak ajándékozta aki Massenzio nővére volt, és emiatt "Domus Faustae" néven is ismert a palota. Konstantin 312 után a Mi lviusi hídnál aratott győzelem után rendelkezhetett a palotával.
Az egyházi hagyomány úgy tudta, hogy Konstantin a palotát Róma püspökének aján dékozta, de az adományozás nem biztos (Donatio Constantini), mivel csak Mil tiadész pápa idejéből ismert, amelyet 313-as Milviusi hídnál lezajlott ütkö zet előtti álom hatására tett. A legendát Jacobus a Voragine Arany legendáj ában (Legenda Aurea) találjuk meg, más formában I. Szilveszter pápának tet t ajándékozásként.(314-335) ez Miltiádészt követő pápa volt.
Ebből a z tűnik ki, hogy 313-ban Konstantin leprás lett és megtagadta, hogy gyereke ket áldozzon fel akinek vére megtisztíthatta volna a leprától. Álmában megj elent neki Szt. Péter és Szt. Pál és azt ajánlotta, hogy keresse meg Szilve szter remetét, aki mint üldözött keresztény vezető ezen a területen a Sorac te egyik barlangjában bujkált, aki meg tudja őt gyógyítani. Amikor Szilves zter mutatott neki két képet Péter és Pál apostolról, felismerte benne az á lmát megkeresztelkedett és meggyógyult. Nyolc nap múlva elrendelte, hogy eg ész Rómát kereszténnyé kell tenni és a város püspökének kell templomot és p alotát adni. Azonban a császár ekkor Szt. Péter székesegyházat ajándékozta neki miután meggyónt. II. Szilveszter pápa a középkorban azt terjesztette, hogy Lateráni bazilika kriptájában találták meg I. Szilveszter pápa sírját.
A bazilika keresztény használata 314-re datálódik, és Miltiadész pá pa a Megváltó tiszteletére dedikálta. Hivatalos dedikációt I. Szilveszter v égezte el 324-ben átvéve a székesegyházat és a palotát és kijelentve, hogy az ettől a naptól kezdve Domus Dei – Isten háza.
Második dedikációj a III Sergius pápa (904-911) idejéből való aki Szt. János tiszteletére dedi kálta a templomot és a keresztelő kápolnát is.
A mellette levő palot ában 1309-ig laktak a pápák és irányították az egyházat egészen a 19. száza dig a pápákat a Lateráni bazilikában koronázták meg. Szt. Péter és a falako n kívül Szt. Pál bazilika, ahol az apostolok sírjait találták, rangban csak a második és harmadik bazilika lett.
Ebben a templomban keresztelke dett meg 774-ben Nagy Károly is. A székesegyház mellett kolostor is találh ató
A bazilika pusztulása
Az V. században a vandálok és vezetőjük Alarik kifosztotta a székesegyházat, 896-ban földrengés rázta meg, 1307-1361, a bazilikát V Kelement, XXII Já nos, a tűz vész után 1360-ban V Urbán pápa építette újjá, a bazilika jelen tős pusztulása a pápák avignoni fogsága idején következett be. Ehhez az is hozzájárult, hogy a pápák visszatérése után Szt. Péter bazilika vált közpo nttá és a Lateráni bazilika szerepe csökkent.
A Lateráni palota mai formája a 16. századra megy vissza Domenico Fontana kapta V. Sixtustól a megbízást, aki Sangallanónak a Farneze palota eredeti terveit vette alapul a palota és a székesegyház újjáépítésénél. A további tervek Francesco Bor romini-től származnak akinek X. Innocencius adta a megbízást. XII Kelemen újjáépítési terve még ennél is grandiózusabb volt és a megbízást Alessandr o Galilei kapta 1735-ben készült el a mai homlokzat
Nagy tabernákulu mban található állítólag Péter és Pál apostol koponyája mely 1309-ben kerül t ide.
A keresztelő kápolna
I I. Sixtustól származik a keresztelő kápolna, amelynek nyolcszögletű alapraj za Konstantin császára megy vissza, aki talán fürdőt alakított át keresztel ő medencévé. Egész Rómában csak itt kereszteltek évszázadokon keresztül és ezzel modellje lett más Olaszországban és azon kívül épített baptisztériumo knak, keresztelő kápolnáknak.
Forrás: Vir tuális Plébánia
DTSTAMP:20240329T003010 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20191109 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20191110 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR