BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20191101T000000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:c2f0dd24fb4a4c69e25be252220def72 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150407 SUMMARY:Mindenszentek (főünnep) DESCRIPTION: Az ünnep rövid története\n Mai formájában is több, mint ezeréves ünnep ez, eredetében és jelentésében pedig visszamegy az első keresztény századokra. \n Minden nép mindenkor tiszteletben tartotta nagyjait és elődjeit. A hajda ni rómaiaknál az ünneplés és tisztelet legnagyobb foka volt, hogy őseiknek és hőseiknek isteni és félisteni címeket adományoztak, akiknek aztán szobro t emeltek, esetleg szentélyt állítottak fel. Marcus Agrippa az összes isten ek tiszteletére templomot építtetett Kr.e. 27-ben, s a felépült szentélyt P antheonnak nevezték el. Itt mutattak be áldozatot az összes istenek tisztel etére.\n A keresztények természetesen csak az egy igaz Istent imádták, s tá vol tartották magukat a bálványimádó szokásoktól. Ezért többen életükkel fi zettek. Sok ezren haltak meg hitükért csak Róma városában, az első századok ban. A vértanúkat az élők hősöknek tartották, és tisztelték őket. Elsősorba n ők voltak méltók a feltámadt Krisztust, az égi Bárányt kísérni a mennyei Jeruzsálemben, hiszen ők vértanúhalálukban, véres életáldozatukban lettek K risztushoz hasonlóvá. Ünnepük, az összes mártírok ünnepe a húsvéti időszakb an volt, a húsvét utáni pénteken. (Péntek Jézus szenvedésének és halálának a napja!) IV. Bonifác pápa 610. május 13-án keresztény templommá szentelte fel a Pantheont, a keresztény mártírok tiszteletére, ,,Sancta Maria ad Mart yres'' címmel. IV. Gergely pápa (827-844) helyezte át az ünnepet november 1 -jére, amely lassanként az összes szentek ünnepévé vált. \n Az ünnep célja, hogy az összes szentet – nemcsak azokat, akiket az Egyház hivatalosan szen tnek nyilvánított – közös napon ünnepeljük. Az ünnepi mise könyörgése ki is nyilvánítja: „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ün nepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjá rásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat”.\n Az esztendő folyamán szívese n gondolunk az egyház jól ismert szentjeire, az elmúlt kétezer év vértanúir a, hitvallóira, és a szentéletű rendalapítókra. Mindenszentek ünnepén a meg dicsőült Egyház kevésbé ismert és ismeretlen szentjeire gondolunk: "szent é letű" őseinkre, barátainkra. ismerőseinkre. Szent Bernát azt írja, hogy az emlékezés önmagában kevés! Ez az ünnep többet vár tőlünk: "Vágyakozzunk, tö rekedjünk az életszentségre és az üdvösségre! Gondoljunk gyakran arra, hogy örök életünk van, ezért nem foglalkozhatunk csupán az evilági dolgokkal! É ljünk a szeretet parancsa szerint! Kérjük Istentől, fogadjuk be és használj uk fel az üdvösség elnyeréséhez szükséges kegyelmeket!"\n Gondoljunk arra, hogy a Mindenszentek ünnepe a mi saját - reménybeli - ünnepünk is, mert min dnyájan arra kaptunk meghívást Istentől, arra vagyunk teremtve, hogy egykor a rnindenszentek közösségében éljünk a mennyben. Ezekben a napokban, amiko r a temetőket járjuk, gyakran gondolunk a megdicsőült és a szenvedő egyház (a halál utáni tisztulás állapotában lévők) tagjaira, de arról megfeledkezü nk, hogy már most is, mi is (a küzdő egyház tagjai), hozzátartozunk a szent ek közösségéhez. Esztendőről esztendőre ez az ünnep rá akar döbbenteni benn ünket arra. hogy megkeresztelkedésünk óta már mi is mindnyájan szentek (a k eresztség kegyelme által megtisztultak) vagyunk (lKor 6. 11), és az Egyházb an mindenki meg van híva az életszentségre (LG.40). Jézus minden egyes taní tványát, bármi is legyen rangjuk vagy állapotuk, együttesen és egyénenként, különbségtétel nélkül hívja az életszentségre: Legyetek tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes! (Mt 5, 48). Az apostol szava szerint: "Az az Is ten akarata, hogy szentek legyetek" (1Tessz 4,3). Mindent megkaptunk és meg kapunk ahhoz, hogy szentek tudjunk lenni.\n A keresztségben megkaptuk a meg szentelő kegyelmet, az isteni élet részesei lettünk a Szentlélek által, vag yis a "szentség csíráját" szinte életünk kezdetétől fogva magunkban hordozz uk. De ezt az ajándékba kapott megszentelődést - Isten segítségével - mindn yájunknak személyesen kell kibontakoztatnunk. A megszentelő kegyelem "Isten nek tetszővé" tesz bennünket, de a hit, a remény és a szeretet tökéletesíti az Istennel való egységünket. János apostollal együtt gondoljunk arra, hog y már "most Isten gyermekei vagyunk, de még nem nyilvánvaló, hogy mivé lesz ünk" (1Jn 3,2).\n Az ünnep prefációja szerint "a szentek nagyszerű példája sarkall minket, és imádsággal is közbenjárnak értünk." Mindkettőre szükségü nk van: a biztató példára és a közbenjáró imádságra. Különösen is rászorulu nk a szentek közbenjárására, hogy amit saját erőnkkel el nem érhetünk, azt közbenjárásukra Isten ajándékba adja meg nekünk.\n Forrás: Hittansuli.hu\n \n \n Elmélkedés\n A mai ünnepünk, a Mindenszentek főünnepe méltatlanul e l van ferdítve, ki van forgatva, össze van keverve a Halottak napjával. Mi ezt annak idején a szemináriumban gúnyos-kritikusan úgy fogalmaztuk meg - e lnézést a kifejezésért -, hogy a Mindenszentek fényes ünnepét elárasztja a hullaszag. Ugyanis ennek az ünnepnek a temetőhöz és a halottakhoz semmi köz e sincs. A holtakra, a halálra holnap, november 2-án emlékezünk, halottak n apján.\n Ha megkérdeznénk az embereket, a templomba járókat is, hogy mi ez az ünnep, szinte biztos, hogy mind azt mondaná, hogy ezen a napon a halotta kra emlékezünk.\n Ezzel szemben a valóság az, hogy a mai ünnep egy örömünne p. Azokat a szenteket - minden szentet ünnepeljük, akik eljutattak életük, és minden emberi élet végső céljára, az örök boldogságra Isten örök Országá ba. Mert ezek a szentek is az Egyház tagjai. Az Egyház ugyanis nemcsak a fö ldön élő valóság, hanem három része van.\n Az első része az úgynevezett küz dő Egyház. Ez a tulajdonképpeni földi Egyház. Küzdőnek nevezzük, mert mi it t a földi életben küzdünk az ördög cselvetései, a bűnök és az élet számtala n vihara között az örök életre eljutni. A szentmisében az alapítás szavaina k elbeszélése után az eucharisztikus imádságban így imádkozunk a küzdő Egyh ázért, s tulajdonképpen saját magunkért: ".szent és katolikus Egyházadért ( .) tartsd meg békében, őrizd meg egységben, szolgáddal János-Pál pápánkkal, István főpásztorunkkal, és mindazokkal, akik az egyetemes és apostoli hite t hűségesen őrzik és vallják."\n Az Egyház másik része a szenvedő Egyház. E zt az Egyházat a tisztítótűzben szenvedők alkotják. Ők is az örök élet rész esei már, hiszen a tisztítótűz után Isten Országába jutnak, csak még vezeke lniük kell bűneikért. Érettük az eucharisztikus imádságban így imádkozunk: "Kérünk, Urunk, hogy nekik és minden Krisztusban elhunyt hívőnek add meg a boldogságot, a világosságot és a békét a te országodban."\n Az Egyház harma dik része a megdicsőült Egyház. Ezt a szentek alkotják, akik eljutottak már Isten örök Országába. Az ő közbenjárásukért is imádkozunk az eucharisztiku s imádságban: "A szentek közösségében tisztelettel megemlékezünk mindenekel őtt a dicsőséges, mindenkor Szűz Máriáról, istenünk és Urunk, Jézus Krisztu s édesanyjáról, apostolaidról, vértanúidról és minden szentedről. Az ő érde meikért és könyörgésükre add, hogy mindenben érezzük oltalmadat."\n Az Egyh áznak ez a három szintje szüntelen élő kapcsolatban van egymással. A küzdő és a megdicsőült Egyház szüntelen szüntelen könyörög a szenvedő Egyházért, hogy a tisztítótűz ideigtartó büntetésétől mihamarabb megszabaduljanak. A m egdicsőült Egyház pedig - a szentek - közbenjárnak értünk.\n A mai nap az ü nneplés napja. Azokra az emberekre emlékezünk, akik megmutatták az utat, ho gy igenis el lehet jutni az örök életre a Krisztus által meghirdetett élett el, s egyáltalán az hirdetik, hogy a halál után van folytatás; sokkal szebb , mint amire legmerészebb álmainkban is gondolni mernénk.\n A mai ünnep üze nete pedig az, hogy szenteknek kell lennünk, hogy eljussunk Isten örök Orsz ágában.\n Meghökkentő ez: pont én legyek szent?\n Úgy gondoljuk, hogy az él etszentség a papoknak és a szerzeteseknek van fenntartva, akik egész életük et Istenre, Isten látványos szolgálatára szentelték. A megkereszteltek több ségének, akik a világ dolgaival vannak elfoglalva, ebben nem lehet részük.\ n Ez egy óriási tévedés. Ugyanis az életszentségre minden megkeresztelt emb er meg van hívva - legyen az pap, vagy egyszerű kétkezi munkás. Nemcsak a p apok, szerzetesek lehetnek tehát szentek, hanem számunkra névtelen kereszté nyek milliói, akik azonban nem névtelenek Isten előtt, mert csendesen és hű ségesen élték keresztény hitüket. Hiszen hallottuk az olvasmányban: az üdvö zültek szeregének száma megszámlálhatatlan.\n Mi is lehetünk tehát szentek, sőt szenteknek kell, hogy legyünk, máskülönben nem jutunk el Isten örök or szágába. Ebben példaképeink és segítőink a szentek. Példaképeink azok, akik nek életét feljegyezték, s az Egyház biztos módon tartja számon őket az üdv özültek között. Segítőink, mert közbenjárásukkal segítenek minket, a küzdő Egyházat az élet rögös útján. Csak egy a fontos, hogy akarjunk szentek lenn i és kérjük az ő közbenjárásukat, mert Isten világában szabad akaratunké az első szó.\n Forrás: Virtuális Plébánia\n Forrás: Ócsai József\n \n Imádsá g\n Mindenható, örök Isten, te megadtad, hogy egy napon ünnepeljük minden s zented dicsőségét. Kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reán k nagy irgalmadat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled é l és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
A z ünnep rövid története
Mai formáj& aacute;ban is több, mint ezeréves ünnep ez, eredeté ben és jelentésében pedig visszamegy az első kereszt&e acute;ny századokra.
Minden nép mindenkor tiszteletben tartotta nagyjait és elődjeit. A hajdani rómaiakná l az ünneplés és tisztelet legnagyobb foka volt, hog y őseiknek és hőseiknek isteni és félisteni cím eket adományoztak, akiknek aztán szobrot emeltek, esetleg sze ntélyt állítottak fel. Marcus Agrippa az összes i stenek tiszteletére templomot építtetett Kr.e. 27-ben, s a felépült szentélyt Pantheonnak nevezték el. Itt mutattak be áldozatot az összes istenek tiszteletére .
A keresztények természetesen csak az egy igaz Istent imádták, s távol tartották magukat a b& aacute;lványimádó szokásoktól. Ezé ;rt többen életükkel fizettek. Sok ezren haltak meg hit&uu ml;kért csak Róma városában, az első szá zadokban. A vértanúkat az élők hősöknek tartot ták, és tisztelték őket. Elsősorban ők voltak mé ;ltók a feltámadt Krisztust, az égi Bárá nyt kísérni a mennyei Jeruzsálemben, hiszen ők v&eacut e;rtanúhalálukban, véres életáldozatukba n lettek Krisztushoz hasonlóvá. Ünnepük, az ös szes mártírok ünnepe a húsvéti időszakb an volt, a húsvét utáni pénteken. (P&ea cute;ntek Jézus szenvedésének és halál&a acute;nak a napja!) IV. Bonifác pápa 610. május 13-&aa cute;n keresztény templommá szentelte fel a Pantheont, a kere sztény mártírok tiszteletére, ,,Sancta Maria ad Martyres'' címmel. IV. Gergely pápa (827-844) hel yezte át az ünnepet november 1-jére, amely lassank&eacut e;nt az összes szentek ünnepévé vált.
Az ünnep célja, hogy az összes szentet &nd ash; nemcsak azokat, akiket az Egyház hivatalosan szentnek nyilv ánított – közös napon ünnepeljük . Az ünnepi mise könyörgése ki is nyilván& iacute;tja: „Mindenható örök Isten, ki megadtad nek& uuml;nk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsős&eacut e;gét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjár ásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat&rdquo ;.
Az esztendő folyamán szívesen gondolunk az egyh&aac ute;z jól ismert szentjeire, az elmúlt kétezer é ;v vértanúira, hitvallóira, és a szentél etű rendalapítókra. Mindenszentek ünnepén a me gdicsőült Egyház kevésbé ismert és ismeret len szentjeire gondolunk: "szent életű" őseinkre, bar& aacute;tainkra. ismerőseinkre. Szent Bernát azt írja, hogy az emlékezés önmagában kevés! Ez az ünn ep többet vár tőlünk: "Vágyakozzunk, tö ;rekedjünk az életszentségre és az üdvö sségre! Gondoljunk gyakran arra, hogy örök élet ünk van, ezért nem foglalkozhatunk csupán az evilá ;gi dolgokkal! Éljünk a szeretet parancsa szerint! K&eac ute;rjük Istentől, fogadjuk be és használjuk fel az üdvösség elnyeréséhez szükség es kegyelmeket!"
Gondoljunk arra, hogy a Mindenszentek & uuml;nnepe a mi saját - reménybeli - ünnepünk is, m ert mindnyájan arra kaptunk meghívást Istentől, arra v agyunk teremtve, hogy egykor a rnindenszentek közösség&eac ute;ben éljünk a mennyben. Ezekben a napokban, amikor a temetők et járjuk, gyakran gondolunk a megdicsőült és a szenv edő egyház (a halál utáni tisztulás á ;llapotában lévők) tagjaira, de arról megfeledk ezünk, hogy már most is, mi is (a küzdő egyház tagj ai), hozzátartozunk a szentek közösségéhez. Esztendőről esztendőre ez az ünnep rá akar döbbenteni benn ünket arra. hogy megkeresztelkedésünk óta má r mi is mindnyájan szentek (a keresztség kegyelme álta l megtisztultak) vagyunk (lKor 6. 11), és az Egyházban minden ki meg van híva az életszentségre (LG.40). Jézu s minden egyes tanítványát, bármi is legyen ran gjuk vagy állapotuk, együttesen és egyénenk&eacut e;nt, különbségtétel nélkül hívj a az életszentségre: Legyetek tökéletesek, ami nt mennyei Atyátok tökéletes! (Mt 5, 48). Az apostol szava szerint: "Az az Isten akarata, hogy szentek legy etek" (1Tessz 4,3). Mindent megkaptunk és megka punk ahhoz, hogy szentek tudjunk lenni.
A keresztségben megka ptuk a megszentelő kegyelmet, az isteni élet részesei lett&uu ml;nk a Szentlélek által, vagyis a "szentség cs&i acute;ráját" szinte életünk kezdetétő l fogva magunkban hordozzuk. De ezt az ajándékba kapott megsz entelődést - Isten segítségével - mindnyá ;junknak személyesen kell kibontakoztatnunk. A megszentelő kegyelem "Istennek tetszővé" tesz bennünket, de a hit, a rem&e acute;ny és a szeretet tökéletesíti az Istennel v aló egységünket. János apostollal együtt gon doljunk arra, hogy már "most Isten gyermekei vagyunk, de m&eacu te;g nem nyilvánvaló, hogy mivé leszünk" (1J n 3,2).
Az ünnep prefációja szerint "a sz entek nagyszerű példája sarkall minket, és imád sággal is közbenjárnak értünk."& nbsp;Mindkettőre szükségünk van: a biztató pé ;ldára és a közbenjáró imádsá ;gra. Különösen is rászorulunk a szentek köz benjárására, hogy amit saját erőnkkel el nem &e acute;rhetünk, azt közbenjárásukra Isten ajá ndékba adja meg nekünk.
Fo rrás: Hittansuli.hu
A mai ün nepünk, a Mindenszentek főünnepe méltatlanul el van ferd&i acute;tve, ki van forgatva, össze van keverve a Halottak napjáv al. Mi ezt annak idején a szemináriumban gúnyos-kritik usan úgy fogalmaztuk meg - elnézést a kifejezés ért -, hogy a Mindenszentek fényes ünnepét el&aac ute;rasztja a hullaszag. Ugyanis ennek az ünnepnek a temetőhöz &e acute;s a halottakhoz semmi köze sincs. A holtakra, a halálra h olnap, november 2-án emlékezünk, halottak napján.
Ha megkérdeznénk az embereket, a templomba jár ókat is, hogy mi ez az ünnep, szinte biztos, hogy mind azt mond aná, hogy ezen a napon a halottakra emlékezünk.
E zzel szemben a valóság az, hogy a mai ünnep egy ör& ouml;münnep. Azokat a szenteket - minden szentet ünnepeljük, akik eljutattak életük, és minden emberi élet v& eacute;gső céljára, az örök boldogságra Iste n örök Országába. Mert ezek a szentek is az Egyh&aa cute;z tagjai. Az Egyház ugyanis nemcsak a földön é lő valóság, hanem három része van.
Az el ső része az úgynevezett küzdő Egyház. Ez a tulajd onképpeni földi Egyház. Küzdőnek nevezzük, mer t mi itt a földi életben küzdünk az ördög c selvetései, a bűnök és az élet számtalan v ihara között az örök életre eljutni. A szentmis& eacute;ben az alapítás szavainak elbeszélése ut án az eucharisztikus imádságban így imád kozunk a küzdő Egyházért, s tulajdonképpen saj&aa cute;t magunkért: ".szent és katolikus Egyházad&e acute;rt (.) tartsd meg békében, őrizd meg egységben, szolgáddal János-Pál pápánkkal, Istv&aac ute;n főpásztorunkkal, és mindazokkal, akik az egyetemes &eac ute;s apostoli hitet hűségesen őrzik és vallják."
Az Egyház másik része a szenvedő Egyház . Ezt az Egyházat a tisztítótűzben szenvedők alkotj&aa cute;k. Ők is az örök élet részesei már, his zen a tisztítótűz után Isten Országába j utnak, csak még vezekelniük kell bűneikért. Érett ük az eucharisztikus imádságban így imádko zunk: "Kérünk, Urunk, hogy nekik és minden Krisztus ban elhunyt hívőnek add meg a boldogságot, a világoss& aacute;got és a békét a te országodban." p>
Az Egyház harmadik része a megdicsőült Egyhá ;z. Ezt a szentek alkotják, akik eljutottak már Isten ör ök Országába. Az ő közbenjárásuk&eacu te;rt is imádkozunk az eucharisztikus imádságban: &quo t;A szentek közösségében tisztelettel megemlé ;kezünk mindenekelőtt a dicsőséges, mindenkor Szűz Mári& aacute;ról, istenünk és Urunk, Jézus Krisztus &ea cute;desanyjáról, apostolaidról, vértanú idról és minden szentedről. Az ő érdemeikért &e acute;s könyörgésükre add, hogy mindenben érez zük oltalmadat."
Az Egyháznak ez a három szi ntje szüntelen élő kapcsolatban van egymással. A kü zdő és a megdicsőült Egyház szüntelen szüntele n könyörög a szenvedő Egyházért, hogy a tiszt& iacute;tótűz ideigtartó büntetésétől miham arabb megszabaduljanak. A megdicsőült Egyház pedig - a szentek - közbenjárnak értünk.
A mai nap az ünn eplés napja. Azokra az emberekre emlékezünk, akik megmut atták az utat, hogy igenis el lehet jutni az örök é letre a Krisztus által meghirdetett élettel, s egyálta lán az hirdetik, hogy a halál után van folytatá s; sokkal szebb, mint amire legmerészebb álmainkban is gondol ni mernénk.
A mai ünnep üzenete pedig az, hogy szen teknek kell lennünk, hogy eljussunk Isten örök Ország ában.
Meghökkentő ez: pont én legyek szent?
Úgy gondoljuk, hogy az életszentség a papoknak &eacu te;s a szerzeteseknek van fenntartva, akik egész életüke t Istenre, Isten látványos szolgálatára szentel ték. A megkereszteltek többségének, akik a vil&aa cute;g dolgaival vannak elfoglalva, ebben nem lehet részük.
Ez egy óriási tévedés. Ugyanis az él etszentségre minden megkeresztelt ember meg van hívva - legye n az pap, vagy egyszerű kétkezi munkás. Nemcsak a papok, szer zetesek lehetnek tehát szentek, hanem számunkra névtel en keresztények milliói, akik azonban nem névtelenek I sten előtt, mert csendesen és hűségesen élték k eresztény hitüket. Hiszen hallottuk az olvasmányban: az üdvözültek szeregének száma megszáml&aa cute;lhatatlan.
Mi is lehetünk tehát szentek, sőt szente knek kell, hogy legyünk, máskülönben nem jutunk el Is ten örök országába. Ebben példaképein k és segítőink a szentek. Példaképeink azok, ak iknek életét feljegyezték, s az Egyház biztos m ódon tartja számon őket az üdvözültek köz ött. Segítőink, mert közbenjárásukkal seg&ia cute;tenek minket, a küzdő Egyházat az élet rög&oum l;s útján. Csak egy a fontos, hogy akarjunk szentek lenni &ea cute;s kérjük az ő közbenjárásukat, mert Ist en világában szabad akaratunké az első szó.
Forrás: Virtuális Pl&eacut
e;bánia
Forrás: Ócsai József
Imádság
Mindenható, örök Isten, te megadtad, hogy egy napon ü nnepeljük minden szented dicsőségét. Kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd re&a acute;nk nagy irgalmadat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad &aac ute;ltal, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel eg ységben, Isten mindörökkön-örökké. p> DTSTAMP:20240329T000404 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20201101 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20201102 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR