BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200824T000000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:7ba6fc97dadf3e67986164e8859f1649 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:20130723T150206 SUMMARY:Szent Lajos király DESCRIPTION:
Élete
Az uralkodók között, akiket az Egyház szent ként oltárra emelt, az egyik legvonzóbb Lajos király. Részben egy durva és gátlástalan korszakban tanúsított nemeslelkűsége, részben áldozatos törekvé se miatt, amellyel Isten szolgálatát minden egyéb érdek elé állította.
< p> Beauvais tartományban, Poissyben vagy La Neuville-en-Hezben született. A tyja, a francia király meghalt még mielőtt Lajos tizenkét éves lett volna, s az uralkodás a királynéra, Kasztíliai Blankára maradt. Kezdetben meg kell ett küzdenie a sógorával, Philipp Hurepellel, aki egy jelentős párt élén tö rt a trónra, de a champagne-i Thibaut gróf segítségével Blanka meg tudta vé deni özvegyi jogait.Lajos nagyon gondos nevelésben részesült. Édesa nyja mélyen beleültette a lelkébe a keresztény kötelességtudatot és a bűntő l való irtózást, de anyai ösztöneit követve uralkodott a fián azután is, ho gy 1226. november 29-én Lajost megkoronázták. 1234. május 27-én feleségül a dta Lajoshoz az akkor tizenhárom éves Provence-i Margitot. Ám az esküvő utá n még hat évig távol tartotta egymástól a fiatalokat, s utána is nagyon bel eszólt az életükbe, úgyhogy kínos fáradsággal tudták csak megvédeni magukat e félreértett anyai szeretet beavatkozásaival szemben. Ettől eltekintve az onban Blanka királynő nagyon jó politikus volt.
Lajos 1236-ban vette át a kormányzást, s mindjárt fegyveresen kellett szembeszállnia vazallusai ismételt lázadásával, amelyet III. Henrik, Anglia királya szított. Néhány év múlva, 1244-ben egy betegségében fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul, ke resztes háborút szervez a Szentföld visszaszerzésére, amelyet a mohamedánok éppen akkor újra hatalmukba kerítettek. A hadjárat valóra is vált. Lajos a feleségével, Margittal együtt vett benne részt, az országot pedig Blanka a nyakirálynőre bízták. Mivel Szicília az akkor éppen kiközösített II. Frigye s császár birtoka volt, elkerülték hajóikkal, és Cipruson át érkeztek Egyip tomba. 1249 júniusában Lajos megostromolta és elfoglalta Damiette erődítmén yét, amely a Szentföld felé vezető utat nyitotta meg számukra. Néhány hónap múlva egy másik, arabok által védett erőd, Mansourah előtt vereséget szenv edett és lovagjaival együtt fogságba esett. Fogságában vérhast kapott, fel kellett adnia Damiette-et, s csak váltságdíj fejében bocsátották szabadon. Katonái nagy része ekkor cserbenhagyta és hazatért. Lajos még hosszasan, mi ntegy három évig a Szentföldön maradt, és megerősítette a keresztények kezé ben lévő birtokokat és erődöket.
Blanka királynő 1252-ben meghalt. Lajos a hír hal latára elhatározta, hogy visszatér országába. 1254. szeptember 7-én vonult be Párizsba. Ettől kezdve nagyon serényen vette kézbe országa ügyeit. A mag ánélete inkább szerzetesi, mint királyi volt: naponta részt vett legalább e gy szentmisén és teljes egészében imádkozta a papi zsolozsmát. Korábban is nagyon egyszerűen élt, a Szentföldről való visszatérés óta azonban még szig orúbb volt önmagával szemben. Lemondott a vadászat gyönyörűségéről, amit pe dig nagyon kedvelt. Elutasított magától minden fényűzést az öltözködésben, és vezekelt: böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet viselt. Életrajzírói ált alában kiemelik türelmét és alázatosságát, amely korának vad és kíméletlen szellemével szemben nagyon feltűnő volt. Különösen hangsúlyozza e vonásait Joinville atya, aki mint a király és a királynő gyóntatója szemtanúként bes zél róluk. Lajos még arra is képes volt, hogy zokszó nélkül elviselje szolg ái ügyetlenségét vagy egy szegény asszony szidalmait.
A király ugyan akkor nagyon jó férj és családapa volt. Margit királynő tizenegy gyermekkel ajándékozta meg, akik közül kilencen fel is nőttek. Lajos pedig nagyon gye ngéden szerette a feleségét. Fáradhatatlan volt a szegények szolgálatában é s szeretetében. Saját kezével szolgált nekik, gondozta még a leprásokat is.
Keresztény gondolkodása abban a fáradozásában is kinyilvánult, amel lyel javítani akart az ország életén. Az épp ekkor újra felfedezett római t örvénygyűjtemény -- amely Justinianus Pandektái néven vált ismertté -- lehe tőséget nyitott számára, hogy jelentős újításokat vezessen be a törvényhozá sban, és korlátozza a vidéki urak hatalmát. Elvette tőlük az önkényes bírás kodás és ítélkezés jogát. Betiltotta a párbajt mint igazságszolgáltatási mó dot, s hogy a vazallusok közötti magánháborúkat korlátozza, bevezette az év enkénti negyvennapos fegyverszünetet, amelyet így neveztek: ,,a király negy ven napja''.
Szívesen szolgáltatott maga igazságot: Vincennes-ben, a hol gyakran tartózkodott, a peres felek szabadon felkereshették. Más szempo ntokból azonban Lajos is korának gyermeke volt, aki kemény, olykor kegyetle n büntetéseket rótt ki az istenkáromlókra, az eretnekekre és a zsidókra. En nek ellenére művelt és józanul gondolkodó uralkodó volt.
Uralkodása idejére olyan fordulatok esnek, amelyek a gondolkodásban, a művészetekben é s az irodalomban jelentős változásokat hoztak. Nagy érdeklődéssel követte A quinói Szent Tamás és Beauvais-i Vince működését. Támogatta Robert de Sorbo nt a később róla Sorbonne-nak elnevezett egyetem megalapításában. Felépítet te a híressé vált Sainte- Chapelle-t, hogy méltó helye legyen a Szentföldrő l hozott ereklyéknek. Emellett sok karitatív intézmény alapítását köszönhet i neki Franciaország, többek között a Quinze-Vingts kórházat, amely háromsz áz vak gondozását tette lehetővé.
Lajos erkölcsi feddhetetlensége le ginkább mégis külpolitikájában mutatkozott meg. Nagyapja, Fülöp-Ágost hódít ását, amellyel az angol királyságtól területeket vett el, jogtalannak nyilv ánította. Ezért 1269-ben az abbeville-i szerződéssel visszaadta III. Henrik angol királynak Périgord, Limousin, Agen, Quercy és Saintonge területét. H enrik ennek viszonzásaként lemondott minden egyéb franciaországi jogáról. A kortársak e szerződést hevesen támadták. Igazságszeretete ennek ellenére o lyan megbecsülést váltott ki, hogy idegen uralkodók kérték fel békebírónak egymás közti viszályaik rendezésében. Másrészt viszont eltűrte a testvére, Anjou Károly vállalkozását, amellyel meghódította Nápolyt, jóllehet a pápa, IV. Orbán ezt Lajosnak adományozta.
IX. Lajos uralkodása alatt Fran ciaország a nyugalom és a béke korszakát élte. A közel-keleti fejlemények a zonban továbbra is foglalkoztatták a királyt. 1261-ben jött a hír, hogy Bib arsz egyiptomi szultán elfoglalta Palesztina nagy részét. Ezért Lajos királ y elhatározta, hogy ismét keresztes hadjáratot szervez. Hatvanezer fős sere get készített fel az útra. Elindulásuk után az első céljuk Tunisz volt, itt akarták bevárni Anjou Károlyt. Lajos serege Tunisz városa közelében vert t ábort. A tétlen várakozás közben azonban kolera ütötte fel a fejét a táborb an. Meghalt a király fia, Nevers grófja is, és megbetegedett maga a király is. Mivel érezte halála közeledtét, hívatta másik fiát, Fülöpöt, megáldotta , és ellátta utolsó jó tanácsaival. Majd kérte ápolóit, hogy fektessék hamu ba és így halt meg 1270. augusztus 25-én.
Lajos király nem volt sem nagy hadvezér, sem nagy politikus. De rendkívüli emberi és keresztény erény ei, amelyeket az egész Nyugat szeme láttára megtestesített, a keresztény ki rályok eszményképévé avatták. VIII. Bonifác ezért határozta el, hogy 1297. augusztus 11-én szentté avatja. Meggyanúsították ugyan, hogy az akkor uralk odó Szép Fülöp felé akar ezzel lépést tenni, valójában azonban inkább a sze nt király felé általánosan megnyilvánuló vallásos tiszteletet ismerte el hi vatalosan is. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba, augusztus 25-re.< /p>
Imádság
Istenünk, ki Szent Lajos királ yt a földi uralkodás gondjaiból a mennyek országának dicsőségébe emelted, k érünk, az ő közbenjárására engedd, hogy földi életünkben végzett szolgálata inkkal mi is örökkévaló országodat keressük!
Diós István: A szentek élete
DTSTAMP:20240328T195259 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210825 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210826 SEQUENCE:0 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR