BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150504T000000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:4aaba1a30ed6f3871bd4d37834521ea1 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Boldog Ceferino DESCRIPTION: Boldog Ceferino Gimenez Malla - El Pelé „Ennek a romának élettörténete seg ítheti a keresztény közösségeket, hogy a cigányok mentalitását és erkölcsi szokásait jobban megértsék. Segíthet mindnyájunkat abban, hogy kiálljunk me llettük, és szolidaritást vállalva együtt dolgozzunk velük. A gyakorta fenn álló válaszfalakat lebontva pedig integráljuk őket.”\n Carlo M. Martini bíb oros, Milánó érseke\n Az első boldoggá avatott cigány ember.\n Spanyolorszá gban élt egy vándorló kompániában. Korán megtanulta a kosárfonó mesterséget , ám gyakran előfordult, hogy a nélkülöző család koldulásra kényszerült. 18 éves korában megnősült, cigány szokások szerint esküdött meg Teresaval (Te resa Jiménez Castro). Három évvel később Pelének testvére született –El Men ino-, ám az apa, El Tics elhagyta asszonyát és gyermekét, -„a gonosz szenve dély”- mondták a cigányok, így neki, mint a család legidősebb férfi tagjána k kellett átvenni az egész család patriarchális vezetését.\n A XX. század e lején El Pelé Barbastro-ba költözött Teresával és az időközben örökbefogado tt unokahúgával, Pepitával, és ott bérelt lakást. Hamarosan feltűnt becsüle tessége, megbízhatósága, vallásossága. Hogy ki volt a „hitoktatója” nem tud juk, csak azt, hogy mély igazi barátságba került egy keresztény ügyvéddel, Nicolas Santos de Otto Escudero -val és családjával. Pelé bérmálkozott, ren dezte házasságát, később naponta járt szent misére.\n Egyik felebaráti szer etetből fakadó cselekedete megváltoztatta életének teljes menetét, sőt élet módját. Rafael Jordán, Barbastro volt polgármestere, tüdővészben megbeteged ett. A "Corsón" (a város fősétányán) éppen egy ivó előtt sétált el, amikor rosszul lett, és elöntötte a vér. A tüdővész ebben az időben a legijesztőbb betegség volt, és mindenkit páni félelem töltött el, hogy megfertőződik. A z emberek megálltak és lebénultan nézték a vért hányó embert, de senki nem mert hozzá közelíteni. Amikor Pelé ezt észrevette, azonnal odasietett, hogy segítsen a betegen. Elővett egy tiszta zsebkendőt, és megtisztította a bet eg arcát. Majd minden teketória nélkül felsegítette a beteg férfit, és szer etetteljesen lakásáig kísérte. Ezzel elnyerte egész szomszédságának rokonsz envét és szeretetét. Don Simónnak, a polgármester testvérének, a városban t öbb bor és italkimérése volt. Több jó minőségű szántóföldet is kezelt, tehá t gazdag volt. Egyik nap hívatta Pelét, és jutalmul egy jó üzletet ajánlott neki:\n -Te értesz a lókereskedéshez, és rokonaid is vannak Franciaországb an. Miért nem mész oda, és hozol onnan egy vagon öszvért, amit a francia ko rmány el akar adni, mert befejeződött a háború? \n Pelé elfogadta az ajánla tot. Megegyeztek, hogy a nyereségen osztoznak. Simón adott neki pénzt, és P elé útnak indult Franciaországba. Megvette, majd vagonba rakta az öszvéreke t. Útja során már elkezdte a kereskedést, hogy tartozását minél előbb rende zhesse. Don Simón azonban nagylelkű gesztussal elengedte a tartozást s a ny ereség felét is. Ezzel Pelé anyagi helyzete egy csapásra megváltozott: a sz egény emberből gazdag lett.\n El Pelé elhatározta, hogy a szűkölködők számá ra az isteni gondviselés látható és állandó megvalósítója lesz. Sokat segít ett a rászoruló szegényeknek. Feljegyezték róla, hogy gyakran maga köré gyű jtve a gyerekeket, bibliai történeteket mesélt nekik.\n 1922. december 4-én meghalt felesége, Teresa. Lánya Pepita, akit nagyon szeretett, férjhez men t. El Pelé egyedül maradt, nem találta helyét sehol. Hamarosan átadta lakás át a fiataloknak. Ezen túl még többet és intenzívebben imádkozott. Harmadrr endi ferences lett, gyakran járt szentségimádásra. Nagyon szerette a rózsaf üzért. Mindig magánál hordta. A polgárháború idején, amikor a kommunisták k erültek hatalomra, kitört az egyházüldözés, néhány hónap alatt több ezer pa pot szerzetest öltek meg. 1936. júliusának közepén az utcán egy pap védelmé re kelt. Ezért megmotozták, megtalálták nála a "bűnjelet", a rózsafüzért és egy lókaparó kést. Ez volt bebörtönzésének "oka". Az újabb kutatások szeri nt 1936. augusztus 8-ról 9-re virradó éjjel, a barbasztrói temetőben ítélet nélkül, az egyházmegye püspökével és a 13 fogoly között több egyházi szemé llyel együtt kivégezték. Az ott várakozó, őket szállító sofőr tanúság szeri nt: „Viva Cristo Rey!” („Éljen Krisztus Király!”) felkiáltással halt meg. T ömegsírba temették őket.\n 1997. május 4-én Szent II. János Pál pápa boldog gá avatta. Egyházi ünnepét május 4-én ünnepeljük.\n forrás: http://www.cefe rino.hu\n \n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
„Ennek a rom ának élettörténete segítheti a keresztény közösségeket, hogy a cigányok men talitását és erkölcsi szokásait jobban megértsék. Segíthet mindnyájunkat ab ban, hogy kiálljunk mellettük, és szolidaritást vállalva együtt dolgozzunk velük. A gyakorta fennálló válaszfalakat lebontva pedig integráljuk őket.&r dquo;
Carlo M. Martini bíboros, Milá nó érseke
Az első boldoggá avatott cigány ember.
Spanyolországban élt egy vándorl ó kompániában. Korán megtanulta a kosárfonó mesterséget, ám gyakran előford ult, hogy a nélkülöző család koldulásra kényszerült. 18 éves korában megnős ült, cigány szokások szerint esküdött meg Teresaval (Teresa Jiménez Castro) . Három évvel később Pelének testvére született –El Menino-, ám az ap a, El Tics elhagyta asszonyát és gyermekét, -„a gonosz szenvedély&rdq uo;- mondták a cigányok, így neki, mint a család legidősebb férfi tagjának kellett átvenni az egész család patriarchális vezetését.
A XX. száza d elején El Pelé Barbastro-ba költözött Teresával és az időközben örökbefog adott unokahúgával, Pepitával, és ott bérelt lakást. Hamarosan feltűnt becs ületessége, megbízhatósága, vallásossága. Hogy ki volt a „hitoktatója ” nem tudjuk, csak azt, hogy mély igazi barátságba került egy kereszt ény ügyvéddel, Nicolas Santos de Otto Escudero -val és családjával. Pelé bé rmálkozott, rendezte házasságát, később naponta járt szent misére.
E
gyik felebaráti szeretetből fakadó cselekedete megváltoztatta életének telj
es menetét, sőt életmódját. Rafael Jordán, Barbastro volt polgármestere, tü
dővészben megbetegedett. A "Corsón" (a város fősétányán) éppen egy ivó előt
t sétált el, amikor rosszul lett, és elöntötte a vér. A tüdővész ebben az i
dőben a legijesztőbb betegség volt, és mindenkit páni félelem töltött el, h
ogy megfertőződik. Az emberek megálltak és lebénultan nézték a vért hányó e
mbert, de senki nem mert hozzá közelíteni. Amikor Pelé ezt észrevette, azon
nal odasietett, hogy segítsen a betegen. Elővett egy tiszta zsebkendőt, és
megtisztította a beteg arcát. Majd minden teketória nélkül felsegítette a b
eteg férfit, és szeretetteljesen lakásáig kísérte. Ezzel elnyerte egész szo
mszédságának rokonszenvét és szeretetét. Don Simónnak, a polgármester testv
érének, a városban több bor és italkimérése volt. Több jó minőségű szántófö
ldet is kezelt, tehát gazdag volt. Egyik nap hívatta Pelét, és jutalmul egy
jó üzletet ajánlott neki:
-Te értesz a lókereskedéshez, és rokonaid
is vannak Franciaországban. Miért nem mész oda, és hozol onnan egy vagon ös
zvért, amit a francia kormány el akar adni, mert befejeződött a háború?
Pelé elfogadta az ajánlatot. Megegyeztek, hogy a nyereségen osztoznak. Simón adott neki pénzt, és Pelé útnak indult Franciaországba. Megvette, ma jd vagonba rakta az öszvéreket. Útja során már elkezdte a kereskedést, hogy tartozását minél előbb rendezhesse. Don Simón azonban nagylelkű gesztussal elengedte a tartozást s a nyereség felét is. Ezzel Pelé anyagi helyzete eg y csapásra megváltozott: a szegény emberből gazdag lett.
El Pelé elh atározta, hogy a szűkölködők számára az isteni gondviselés látható és állan dó megvalósítója lesz. Sokat segített a rászoruló szegényeknek. Feljegyezté k róla, hogy gyakran maga köré gyűjtve a gyerekeket, bibliai történeteket m esélt nekik.
1922. december 4-én meghalt felesége, Teresa. Lánya Pep ita, akit nagyon szeretett, férjhez ment. El Pelé egyedül maradt, nem talál ta helyét sehol. Hamarosan átadta lakását a fiataloknak. Ezen túl még többe t és intenzívebben imádkozott. Harmadrrendi ferences lett, gyakran járt sze ntségimádásra. Nagyon szerette a rózsafüzért. Mindig magánál hordta. A polg árháború idején, amikor a kommunisták kerültek hatalomra, kitört az egyházü ldözés, néhány hónap alatt több ezer papot szerzetest öltek meg. 1936. júli usának közepén az utcán egy pap védelmére kelt. Ezért megmotozták, megtalál ták nála a "bűnjelet", a rózsafüzért és egy lókaparó kést. Ez volt bebörtön zésének "oka". Az újabb kutatások szerint 1936. augusztus 8-ról 9-re virrad ó éjjel, a barbasztrói temetőben ítélet nélkül, az egyházmegye püspökével é s a 13 fogoly között több egyházi személlyel együtt kivégezték. Az ott vára kozó, őket szállító sofőr tanúság szerint: „Viva Cristo Rey!” ( „Éljen Krisztus Király!”) felkiáltással halt meg. Tömegsírba te mették őket.
1997. május 4-én Szent II. János Pál pápa boldoggá avat ta. Egyházi ünnepét május 4-én ünnepeljük.
forrás: http://www.cefer ino.hu