BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101031T020000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20100524T000000 RDATE:20101031T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:99083e22911cdb8316200b8554376318 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Tiszteletreméltó Szent Béda DESCRIPTION:Élete\nBéda 672-ben a Wear torkolatának közelében született az észak- angli ai Northumbria királyságban. Amikor hét éves volt, szülei oblátusként Bisco p Benedekhez adták, aki négy évvel előbb kolostort alapított Wearmouth-ban. Béda egész életét kolostori környezetben élte le. \nBéda életében nem tört ént sok külső esemény. Kolostorából sohasem távozott messzebb Yorknál vagy Lindisfarnénál és korának közéletében semmiféle módon nem vett részt: élete egy kolostori tudós élete volt. És mégis, neve és híre halála után már néh ány évvel ismertté vált az egész latin egyházban. Mert Béda korának legnagy obb tanítója volt. Anglia megtérése, amelyet Canterburyi Ágoston 597-ben in dított el, az ő életében ért véget, amikor Wilfried az utolsó dél-szászorsz ági pogányt is megkeresztelte 686-ban. Béda korát egy új keresztény rend ke zdetei határozták meg. És ebben Béda döntő szerepet játszott. Ő rakta le az úgynevezett Karoling-reneszánsz alapjait. \n681-ben, egy évvel Béda kolost orba lépése után Ecgfrith northumbriai király a Tyne melletti Jarrow-ban új abb földterületet ajándékozott Benedek apátnak, hogy ott új kolostort alapí tsanak. Ceolfrith apát vezetésével tizenhét szerzetest küldtek ki az új ala pítás elfoglalására. Rövidesen Bédát is Jarrow-ba küldték, és ott töltötte egész további életét. \n692-ben Bédát szokatlanul fiatalon, 17 éves korában diákonussá szentelték. Tanulmányairól keveset tudunk. De Jarrow-nak nagysz erű könyvtára volt és neves tanítókkal is rendelkezett. Bédának korán meg k ellett kezdenie tanári és írói tevékenységét. A kolostori iskolában tanítot t. Legkorábbi írásai tanítványai számára készültek: egy nyelvtan, valamint egy helyesírási és verselési tankönyv. Természettudományi tanulmányokat fol ytatott és írt földrajzi és csillagászati munkákat is. Mindenekelőtt azonba n azzal foglalkozott, hogy megírja hazája megtérésének történetét, az első angol szentek, továbbá versben Szent Cuthbert és a kolostor első apátjainak életrajzát. \nBédát 703-ban szentelték pappá. Nemsokára megbízták, hogy ta nítványait készítse föl a papi hivatásra. E célból kezdte írni Szentírás-ko mmentárját. Hírneve az egész középkor folyamán ehhez a munkához kapcsolódot t. Béda kiválóan alkalmas volt e feladatra. Birtokolta a szükséges nyelvism eretet, nagy volt az olvasottsága, legfőképpen pedig rendelkezésére állt eg y gazdag és jól összeválogatott könyvtár, melyet Biscop Benedek apát sokévi türelmes munkával hozott létre. Béda közel harminc éven át a Szentírás tan ulmányozásának és tanításának élt. Kritikusai nem egyszer azt allították, h ogy teológiai műveiből hiányzik az eredetiség. Így azonban csak az beszélhe t, aki teljesen félreérti szándékát. Béda elsősorban azért írt, hogy növend ékeit tanítsa és hogy nemzedékének tagjaival megismertesse a keresztény óko r tudásanyagát. E didaktikai szempontot szem előtt tartva gondosan ügyelt a rra, hogy az olvasóval közölje ismereteinek forrásait. Kortársainak és a ké sőbbi nemzedékeknek széles utat nyitott az egyházatyák tanításához. Bonifác a távoli missziós területről, Germániából levélben kért barátjától, Bédátó l egy-egy példányt a saját, illetve tanítványa, Egbert homíliáiból, hogy pr édikációira készülvén használhassa azokat. \nBéda szentírási kommentárja fi gyelemre méltó alkotás, de még érdekesebb munkája Anglia egyháztörténete, a melyet 731-ben zárt le, s a kora középkori tudományosság hatalmas emléke. N agyrészt tőle származik mindaz, amit az angolok korai történetéről tudunk. Fölvázolja benne Anglia történetét Julius Caesar partraszállásától (Kr. e. 55.) saját koráig. Érezhető büszkeséggel számol be arról, hogyan vonult be a kereszténység az országba. Béda történelemábrázolását mai szemmel is tudo mányosnak minősíthetjük. A korábbi korokból származó források megbízhatóság át gondosan megvizsgálta. Amikor szóbeli hagyományra vagy mondákra támaszko dik, mindig fölhívja rá a figyelmet. Nyelve világos és egyszerű. Az előadás t átszövi azoknak a férfiaknak a vázlatos arcképe, akik Anglia megtérésében a főszerepet játszották. Ilyenek: Gergely pápa, Aidan és a szentéletű Oswa ld király, James diákonus és Cuthbert. Találhatók benne anekdoták Nagy Szen t Gergelyről és a római angolszász rabokról; Caedmonról, a költő-pásztorról ; Coifiról, a pogány papról és az Edwin király palotájában tartott gyűlésrő l. Ezek az angol történelem legismertebb anekdotái közé tartoznak. Joggal v iseli Béda ,,az angol történetírás atyja'' megtisztelő címet. \nDe ez a kol ostori tudós élénk érdeklődést tanúsított Northumbria akkori egyháza iránt is. Látta, hogy sürgősen reformra volna szükség. Halála előtt egy évvel egy kori tanítványának, Egbertnek, aki akkor yorki püspök volt, írt egy levelet , melyben sok mindenre kitért. Ebben intette, hogy ne hanyagolja el köteles ségét a rendszeres vizitáció és prédikáció terén. Azt tanácsolta neki, hívj on össze zsinatot és készítse elő a túlságosan nagy egyházmegye fölosztását . Rámutatott arra, hogy már sok kolostor van az országban. Sok közülük csak nevében kolostor, mert gazdag emberek csak azért alapították őket, hogy el nyerjék azokat a privilégiumokat, amelyeket azok a birtokok élveztek, amely ek istentiszteleti célokat szolgáltak. Arra is fölhívta a püspök figyelmét, hogy a nép fokozódó mértékben elhanyagolja a szentségek vételét. Szorgalma zta, hogy prédikáljon a mindennapi áldozás gyakorlatáról, amint az a kontin ensen és a római egyházban szokásos. \nAmikor Béda ezt a levelet írta, már beteg volt. Életének utolsó napján még a János-evangélium fordításával fogl alkozott. Amikor a szerzetesek könyörgő körmenetben a templomba vonultak -- másnap Áldozócsütörtök vigíliája volt -- Béda cellájában maradt, mert az u tolsó fejezeten dolgozott. Este, mivel érezte végének közeledtét, a kolosto r papjait cellájába hívta. Szétosztotta köztük csekélyke személyes holmiját : pár szem borsot, néhány kéztörlőt, kevés tömjént. Azután kivitték cellája elé a folyosóra. Innen láthatta helyét a kóruson. Áldozócsütörtökön halt m eg, 735-ben. \nBédát Jarrow-ban temették el. A 14. században maradványait a durhami székesegyházban Cuthbert csontjai mellé helyezték. Később Béda kop orsóját a székesegyház nyugati felében lévő Galilea-kápolnába vitték. Sírja ma is itt látható. \n1899-ben XIII. Leó pápa Béda ünnepét az egész Egyházr a kiterjesztette, és egyháztanítónak nyilvánította őt. Igazán illő cím anna k a férfinak, akiről földije, Szent Bonifác azt mondta, hogy ,,az Egyház fé nyessége, amelyet maga a Szentlélek gyújtott''. \nÜnnepét 1899-ben vették f öl a római naptárba, május 27-re. 1969-ben áthelyezték május 25-re.\nFeljeg yzéseiből\nBéda Venerabilisról, akit Newman ,,a bencés rend virágának'' nev ezett, legjobban saját művei vagy tanítványainak följegyzései vallanak. Min denesetre ennek a kolostori tudósnak az életében nem a külső események volt ak előtérben, sokkal inkább mindenre kiterjedő szellemének gondolatai. \nŐ maga ezt írja életéről: ,,A kolostor birtokán születtem, és amikor hét éves voltam, családom először főtisztelendő Benedek apátra, majd később Ceolfri th apátra bízott nevelés és kiképzés céljából. Egész további életemet ebben a kolostorban töltöttem el. Teljesen a Szentírás tanulmányozásának adtam m agam, miközben a regula szabályai szerint éltem és nap mint nap részt vette m a karban az officiumon. Különös örömöm mindig a tanulás, a tanítás és az írás volt.'' \nBéda szívébe is némi betekintést nyerünk, amikor Ethelbertte l, Anglia első keresztény királyával kapcsolatban kiemeli, hogy az embereke t úgy kell megnyerni az égnek, hogy közben nem szabad erőszakot alkalmazni; vagy hogy a szakadárokat meggyőzni kell és nem kényszeríteni; vagy hogy Wa lstan szerzetes a gyóntatószékben oly jóságos volt, hogy az emberek Anglia minden részéből hozzá tódultak. Nem ilyennek kellett neki magának is lennie ? \nAz Énekek énekéhez írt magyarázatában Béda a zsinagóga vágyakozását Kri sztus ifjú Egyházával állítja szembe. Olyan gondolat ez, amelyet később a g ótikus székesegyházak portáljain kőfigurákban értelmeztek és ábrázoltak. \n Amikor Béda az eleven történelmet írja, a múlt a jelen számára is jelentősé get nyer. Így tudósít a tiszteletreméltó krónikás arról az emlékezetes órár ól, amikor Edwin, Northumberland királya, tanácsosaival a kereszténység mel lett döntött: \nAmikor az első hithirdetők az országba jöttek, Edwin összeh ívta bölcseinek gyülekezetét, és megkérdezte őket, mit tartanak az új tanít ásról. Akkor fölállt egy tanácsos, és ezt mondta: ,,Királyom, törzsfőiddel és embereiddel télidőben lakománál ülsz. Középütt a tűzhelyen lángol a tűz és meleg a terem. Odakint azonban dühöng a szélvihar hideggel, esővel és hó val. Akkor betéved egy veréb, és beszáll a terembe. Az egyik ajtón berepül, a másikon ki. Abban a pár pillanatban, amíg bent van, nem éri a tél zordsá ga, de mihelyt eltűnik szemed elől, visszatér a sötét télbe. Úgy tűnik neke m, hasonló ehhez az ember élete. Nem tudjuk, mi előzi meg, azt sem tudjuk, mi jön utána. Ha ez az új tanítás biztosat mond felőle, megérdemli, hogy kö vessük.'' \nBéda halála, amiről tanítványa, Cuthbert számol be, elénk tárja mindazt, ami életét eltöltötte: ,,Tizennégy nappal húsvét előtt borzalmas légzési nehézséggel küzdött. Közben ismét meggyógyult. Igen boldog és vidám volt, és minden órát megköszönt a Mindenhatónak. Nekünk, tanítványainak, m ég mindig naponta tartott előadásokat. Napjának többi részében zsoltárokat énekelt. Éjszakáját, azt a rövid időt leszámítva, amelyet alvásnak szentelt , elragadtatásban és hálaimában töltötte. Amint fölébredt, dolgozott, mint máskor. Nem mulasztotta el, hogy Istennek fölemelt kézzel hálát adjon. A Sz entírás sok helyét énekelte, egyes verseket angolul is, azzal a megfontolás sal, hogy nem lehet a halálra eléggé fölkészülni. Azután tovább fordította Szent János evangéliumát. Lábai már dagadtak, mégis derűs lélekkel diktált, és ismételten azt mondta: ťÍrjátok gyorsan, amit mondok, mert nem tudom, m eddig tartok még ki, és Teremtőm nem hív- e hamarosan magához.Ť Úgy tetszet t nekünk, hogy pontosan ismeri halálának idejét. Egyikünk azt mondta neki: ťKedves mesterünk, csak egy fejezet hiányzik már. Ki tudsz még addig tartan i?Ť Ezt válaszolta: ťIgen, fogjátok tollatokat, és írjatok gyorsan, siesset ek.Ť Három órakor így szólt hozzám: ťFuss, és hívd ide papjainkat, hogy egy pár apró ajándékot adjak nekik a ládámból.Ť Miután fölindultan megtettem, mindegyikükhöz szólt, magát nekik ajánlotta, és nyomatékosan kérte; hogy im ádkozzanak és misézzenek érte. Így töltötte a napját derűsen estig, amikor a fentebb említett ifjú azt mondta neki: ťKedves mester, még egy mondatotŤ Így válaszolt rá: ťÍrjátok gyorsan!Ť. Nemsokára azt mondta az ifjú: ťMost m ár be van fejezve.Ť Így válaszolt: ťIgazat mondtál. Consummatum est (bevége ztetett). Vedd kezedbe a fejemet. Szeretném látni régi gyóntatószékemet, ho gy úgy kiáltsak Atyámhoz.Ť És cellájának padlóján ülve énekelni kezdett: ťD icsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek.Ť Alighogy kimondta ťés a Sz entléleknekŤ, kilehelte lelkét, és bement az örök mennyországba.''\nImádság \nIstenünk, ki Szent Béda áldozópapot arra választottad, hogy tudományával megvilágítsa Egyházadat, kérünk, add meg híveidnek, hogy az ő bölcsessége a z igaz útra vezessen, érdemei pedig segítsenek minket!\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete
Béda 672-ben a Wear torkolatának közelében született az észak-
angliai Northumbria királyságban. Amikor hét éves volt, szülei oblátusként
Biscop Benedekhez adták, aki négy évvel előbb kolostort alapított Wearmout
h-ban. Béda egész életét kolostori környezetben élte le.
Béda életébe
n nem történt sok külső esemény. Kolostorából sohasem távozott messzebb Yor
knál vagy Lindisfarnénál és korának közéletében semmiféle módon nem vett ré
szt: élete egy kolostori tudós élete volt. És mégis, neve és híre halála ut
án már néhány évvel ismertté vált az egész latin egyházban. Mert Béda korán
ak legnagyobb tanítója volt. Anglia megtérése, amelyet Canterburyi Ágoston
597-ben indított el, az ő életében ért véget, amikor Wilfried az utolsó dél
-szászországi pogányt is megkeresztelte 686-ban. Béda korát egy új kereszté
ny rend kezdetei határozták meg. És ebben Béda döntő szerepet játszott. Ő r
akta le az úgynevezett Karoling-reneszánsz alapjait.
681-ben, egy évv
el Béda kolostorba lépése után Ecgfrith northumbriai király a Tyne melletti
Jarrow-ban újabb földterületet ajándékozott Benedek apátnak, hogy ott új k
olostort alapítsanak. Ceolfrith apát vezetésével tizenhét szerzetest küldte
k ki az új alapítás elfoglalására. Rövidesen Bédát is Jarrow-ba küldték, és
ott töltötte egész további életét.
692-ben Bédát szokatlanul fiatalo
n, 17 éves korában diákonussá szentelték. Tanulmányairól keveset tudunk. De
Jarrow-nak nagyszerű könyvtára volt és neves tanítókkal is rendelkezett. B
édának korán meg kellett kezdenie tanári és írói tevékenységét. A kolostori
iskolában tanított. Legkorábbi írásai tanítványai számára készültek: egy n
yelvtan, valamint egy helyesírási és verselési tankönyv. Természettudományi
tanulmányokat folytatott és írt földrajzi és csillagászati munkákat is. Mi
ndenekelőtt azonban azzal foglalkozott, hogy megírja hazája megtérésének tö
rténetét, az első angol szentek, továbbá versben Szent Cuthbert és a kolost
or első apátjainak életrajzát.
Bédát 703-ban szentelték pappá. Nemsok
ára megbízták, hogy tanítványait készítse föl a papi hivatásra. E célból ke
zdte írni Szentírás-kommentárját. Hírneve az egész középkor folyamán ehhez
a munkához kapcsolódott. Béda kiválóan alkalmas volt e feladatra. Birtokolt
a a szükséges nyelvismeretet, nagy volt az olvasottsága, legfőképpen pedig
rendelkezésére állt egy gazdag és jól összeválogatott könyvtár, melyet Bisc
op Benedek apát sokévi türelmes munkával hozott létre. Béda közel harminc é
ven át a Szentírás tanulmányozásának és tanításának élt. Kritikusai nem egy
szer azt allították, hogy teológiai műveiből hiányzik az eredetiség. Így az
onban csak az beszélhet, aki teljesen félreérti szándékát. Béda elsősorban
azért írt, hogy növendékeit tanítsa és hogy nemzedékének tagjaival megismer
tesse a keresztény ókor tudásanyagát. E didaktikai szempontot szem előtt ta
rtva gondosan ügyelt arra, hogy az olvasóval közölje ismereteinek forrásait
. Kortársainak és a későbbi nemzedékeknek széles utat nyitott az egyházatyá
k tanításához. Bonifác a távoli missziós területről, Germániából levélben k
ért barátjától, Bédától egy-egy példányt a saját, illetve tanítványa, Egber
t homíliáiból, hogy prédikációira készülvén használhassa azokat.
Béda
szentírási kommentárja figyelemre méltó alkotás, de még érdekesebb munkája
Anglia egyháztörténete, amelyet 731-ben zárt le, s a kora középkori tudomá
nyosság hatalmas emléke. Nagyrészt tőle származik mindaz, amit az angolok k
orai történetéről tudunk. Fölvázolja benne Anglia történetét Julius Caesar
partraszállásától (Kr. e. 55.) saját koráig. Érezhető büszkeséggel számol b
e arról, hogyan vonult be a kereszténység az országba. Béda történelemábráz
olását mai szemmel is tudományosnak minősíthetjük. A korábbi korokból szárm
azó források megbízhatóságát gondosan megvizsgálta. Amikor szóbeli hagyomán
yra vagy mondákra támaszkodik, mindig fölhívja rá a figyelmet. Nyelve világ
os és egyszerű. Az előadást átszövi azoknak a férfiaknak a vázlatos arcképe
, akik Anglia megtérésében a főszerepet játszották. Ilyenek: Gergely pápa,
Aidan és a szentéletű Oswald király, James diákonus és Cuthbert. Találhatók
benne anekdoták Nagy Szent Gergelyről és a római angolszász rabokról; Caed
monról, a költő-pásztorról; Coifiról, a pogány papról és az Edwin király pa
lotájában tartott gyűlésről. Ezek az angol történelem legismertebb anekdotá
i közé tartoznak. Joggal viseli Béda ,,az angol történetírás atyja'' megtis
ztelő címet.
De ez a kolostori tudós élénk érdeklődést tanúsított Nor
thumbria akkori egyháza iránt is. Látta, hogy sürgősen reformra volna szüks
ég. Halála előtt egy évvel egykori tanítványának, Egbertnek, aki akkor york
i püspök volt, írt egy levelet, melyben sok mindenre kitért. Ebben intette,
hogy ne hanyagolja el kötelességét a rendszeres vizitáció és prédikáció te
rén. Azt tanácsolta neki, hívjon össze zsinatot és készítse elő a túlságosa
n nagy egyházmegye fölosztását. Rámutatott arra, hogy már sok kolostor van
az országban. Sok közülük csak nevében kolostor, mert gazdag emberek csak a
zért alapították őket, hogy elnyerjék azokat a privilégiumokat, amelyeket a
zok a birtokok élveztek, amelyek istentiszteleti célokat szolgáltak. Arra i
s fölhívta a püspök figyelmét, hogy a nép fokozódó mértékben elhanyagolja a
szentségek vételét. Szorgalmazta, hogy prédikáljon a mindennapi áldozás gy
akorlatáról, amint az a kontinensen és a római egyházban szokásos.
Am
ikor Béda ezt a levelet írta, már beteg volt. Életének utolsó napján még a
János-evangélium fordításával foglalkozott. Amikor a szerzetesek könyörgő k
örmenetben a templomba vonultak -- másnap Áldozócsütörtök vigíliája volt --
Béda cellájában maradt, mert az utolsó fejezeten dolgozott. Este, mivel ér
ezte végének közeledtét, a kolostor papjait cellájába hívta. Szétosztotta k
öztük csekélyke személyes holmiját: pár szem borsot, néhány kéztörlőt, kevé
s tömjént. Azután kivitték cellája elé a folyosóra. Innen láthatta helyét a
kóruson. Áldozócsütörtökön halt meg, 735-ben.
Bédát Jarrow-ban temet
ték el. A 14. században maradványait a durhami székesegyházban Cuthbert cso
ntjai mellé helyezték. Később Béda koporsóját a székesegyház nyugati felébe
n lévő Galilea-kápolnába vitték. Sírja ma is itt látható.
1899-ben XI
II. Leó pápa Béda ünnepét az egész Egyházra kiterjesztette, és egyháztanító
nak nyilvánította őt. Igazán illő cím annak a férfinak, akiről földije, Sze
nt Bonifác azt mondta, hogy ,,az Egyház fényessége, amelyet maga a Szentlél
ek gyújtott''.
Ünnepét 1899-ben vették föl a római naptárba, május 27
-re. 1969-ben áthelyezték május 25-re.
Feljegyzése iből
Béda Venerabilisról, akit Newman ,,a bencés rend virágá
nak'' nevezett, legjobban saját művei vagy tanítványainak följegyzései vall
anak. Mindenesetre ennek a kolostori tudósnak az életében nem a külső esemé
nyek voltak előtérben, sokkal inkább mindenre kiterjedő szellemének gondola
tai.
Ő maga ezt írja életéről: ,,A kolostor birtokán születtem, és am
ikor hét éves voltam, családom először főtisztelendő Benedek apátra, majd k
ésőbb Ceolfrith apátra bízott nevelés és kiképzés céljából. Egész további é
letemet ebben a kolostorban töltöttem el. Teljesen a Szentírás tanulmányozá
sának adtam magam, miközben a regula szabályai szerint éltem és nap mint na
p részt vettem a karban az officiumon. Különös örömöm mindig a tanulás, a t
anítás és az írás volt.''
Béda szívébe is némi betekintést nyerünk, a
mikor Ethelberttel, Anglia első keresztény királyával kapcsolatban kiemeli,
hogy az embereket úgy kell megnyerni az égnek, hogy közben nem szabad erős
zakot alkalmazni; vagy hogy a szakadárokat meggyőzni kell és nem kényszerít
eni; vagy hogy Walstan szerzetes a gyóntatószékben oly jóságos volt, hogy a
z emberek Anglia minden részéből hozzá tódultak. Nem ilyennek kellett neki
magának is lennie?
Az Énekek énekéhez írt magyarázatában Béda a zsina
góga vágyakozását Krisztus ifjú Egyházával állítja szembe. Olyan gondolat e
z, amelyet később a gótikus székesegyházak portáljain kőfigurákban értelmez
tek és ábrázoltak.
Amikor Béda az eleven történelmet írja, a múlt a j
elen számára is jelentőséget nyer. Így tudósít a tiszteletreméltó krónikás
arról az emlékezetes óráról, amikor Edwin, Northumberland királya, tanácsos
aival a kereszténység mellett döntött:
Amikor az első hithirdetők az
országba jöttek, Edwin összehívta bölcseinek gyülekezetét, és megkérdezte ő
ket, mit tartanak az új tanításról. Akkor fölállt egy tanácsos, és ezt mond
ta: ,,Királyom, törzsfőiddel és embereiddel télidőben lakománál ülsz. Közép
ütt a tűzhelyen lángol a tűz és meleg a terem. Odakint azonban dühöng a szé
lvihar hideggel, esővel és hóval. Akkor betéved egy veréb, és beszáll a ter
embe. Az egyik ajtón berepül, a másikon ki. Abban a pár pillanatban, amíg b
ent van, nem éri a tél zordsága, de mihelyt eltűnik szemed elől, visszatér
a sötét télbe. Úgy tűnik nekem, hasonló ehhez az ember élete. Nem tudjuk, m
i előzi meg, azt sem tudjuk, mi jön utána. Ha ez az új tanítás biztosat mon
d felőle, megérdemli, hogy kövessük.''
Béda halála, amiről tanítványa
, Cuthbert számol be, elénk tárja mindazt, ami életét eltöltötte: ,,Tizenné
gy nappal húsvét előtt borzalmas légzési nehézséggel küzdött. Közben ismét
meggyógyult. Igen boldog és vidám volt, és minden órát megköszönt a Mindenh
atónak. Nekünk, tanítványainak, még mindig naponta tartott előadásokat. Nap
jának többi részében zsoltárokat énekelt. Éjszakáját, azt a rövid időt lesz
ámítva, amelyet alvásnak szentelt, elragadtatásban és hálaimában töltötte.
Amint fölébredt, dolgozott, mint máskor. Nem mulasztotta el, hogy Istennek
fölemelt kézzel hálát adjon. A Szentírás sok helyét énekelte, egyes verseke
t angolul is, azzal a megfontolással, hogy nem lehet a halálra eléggé fölké
szülni. Azután tovább fordította Szent János evangéliumát. Lábai már dagadt
ak, mégis derűs lélekkel diktált, és ismételten azt mondta: ťÍrjátok gyorsa
n, amit mondok, mert nem tudom, meddig tartok még ki, és Teremtőm nem hív-
e hamarosan magához.Ť Úgy tetszett nekünk, hogy pontosan ismeri halálának i
dejét. Egyikünk azt mondta neki: ťKedves mesterünk, csak egy fejezet hiányz
ik már. Ki tudsz még addig tartani?Ť Ezt válaszolta: ťIgen, fogjátok tollat
okat, és írjatok gyorsan, siessetek.Ť Három órakor így szólt hozzám: ťFuss,
és hívd ide papjainkat, hogy egy pár apró ajándékot adjak nekik a ládámból
.Ť Miután fölindultan megtettem, mindegyikükhöz szólt, magát nekik ajánlott
a, és nyomatékosan kérte; hogy imádkozzanak és misézzenek érte. Így töltött
e a napját derűsen estig, amikor a fentebb említett ifjú azt mondta neki: ť
Kedves mester, még egy mondatotŤ Így válaszolt rá: ťÍrjátok gyorsan!Ť. Nems
okára azt mondta az ifjú: ťMost már be van fejezve.Ť Így válaszolt: ťIgazat
mondtál. Consummatum est (bevégeztetett). Vedd kezedbe a fejemet. Szeretné
m látni régi gyóntatószékemet, hogy úgy kiáltsak Atyámhoz.Ť És cellájának p
adlóján ülve énekelni kezdett: ťDicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléle
knek.Ť Alighogy kimondta ťés a SzentléleknekŤ, kilehelte lelkét, és bement
az örök mennyországba.''
Imádság
Is tenünk, ki Szent Béda áldozópapot arra választottad, hogy tudományával megv ilágítsa Egyházadat, kérünk, add meg híveidnek, hogy az ő bölcsessége az ig az útra vezessen, érdemei pedig segítsenek minket!
DTSTAMP:20240328T194643 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110525 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110526 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-221 EXDATE;TZID=Europe/Budapest:20140525T000000 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR