BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101031T020000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20100519T000000 RDATE:20101031T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:ec7664e85d966d74e1c423e3db5b1faa CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Sienai Szent Bernardin DESCRIPTION:Élete\n*Massa (Sziéna mellett), 1380. +Aquila, 1444. május 20.\nBernardin M assa Marittimában, Sziéna közelében született ugyanabban az évben, amelyben Sziénai Szent Katalin meghalt. Családja gazdag volt, atyja egy bányát veze tett, de Bernardin még nem volt egészen négy éves, amikor szüleit elvesztet te. Az árván maradt egyetlen gyermeket sziénai rokonok vették magukhoz, s í gy lett e város Bernardin hazája.\nA sziénai egyetemen tanult. Barátságos t ermészetéért és apjától örökölt birtoka nagyvonalú kezeléséért igen kedvelt ék. Amikor húsz éves lett, kitört Sziénában a pestis. A gazdagok vidéki bir tokaikra menekültek; Bernardin azonban ott maradt a városban. Ő maga nem ír t jelentést a pestisről, a város levéltára azonban megörökítette akkori tet teit. Eközben a pestis őt is megfertőzte. Halálos betegen olyan ismeretekre tett szert a lélek dolgairól, amilyeneket csak érett emberek szoktak elnye rni sok fáradozás és csalódás árán. Ám Bernardin visszanyerte egészségét. V agyonát szétosztotta a szegények között, és 1402-ben fölvételét kérte egy m inorita kolostorba. A pestises betegek szolgálata és betegsége indította ar ra, hogy Krisztus követésének e formáját válassza Szent Ferenc fiai között. Kevéssel utóbb az obszervánsokhoz, a franciskánus rend legszigorúbb ágához csatlakozott. 1404-ben pappá szentelték. Utána hosszú ideig egy magányos k olostorban élt, fenn a hegyek között. Egy véletlen esemény emelte ki a csen dből a nyilvánosság fényébe. Egy hitszónokuk hirtelen megbetegedett, és Ber nardinnak kellett kisegítenie. Ez a beszéde olyan mély benyomást keltett, h ogy a nép viharosan követelte milánói nagyböjti szónoknak.\nAttól fogva (14 17) diadalmenetben járta be Itáliát. Isten üzenetének hirdetője erősebb vol t, mint a herceg a maga sok katonájával, erősebb, mint Velence vagy Bologna magisztrátusa. A jogtudósoknak és a ,,jogtekerőknek'' ez a városa (,,ahol megtanulják, hogyan kell a jogot kijátszani, és a jogtalanságból jogot csin álni'') lett az a harcmező, ahol Bernardin bátran kimondta az igazságot. Ug yanígy tett a velencei doge előtt is, hiszen nem élvezte annak sem hűbérado mányát, sem pártfogását, sem támogatását. Bernardin csak Isten előtt érezte magát felelősnek. A keresztes hadjáratok nyomán kibontakozó korai kapitali zmus nemcsak pénzt hozott Itáliába, hanem nyomorúságot is. Bernardin -- szü letésénél fogva gazdagon, de saját akaratából szegényen -- az assisibeli Sz egény fiaként élvezte a szegények és a jogfosztottak bizalmát, de képes vol t a hatalmasokat is megindítani.\nFoglyokat szabadított ki, súlyos adósságo k elengedését sikerült elérnie. Szükség esetén magát ajánlotta föl váltságd íjul. De ami még többet jelent: Istenhez tudta vezetni az embereket. Házass ágtörők új életet kezdtek, nyilvános bűnösök visszatértek az Egyházba, szeg ények is árvák fölvételt nyertek ispotályokba, háborúk és viszálykodások sz űntek meg, rend és nyugalom vonult a falvakba és a városokba. ,,Olyan volt, mintha tavasz köszöntött volna a világra'' -- jelentik a krónikák.\nÁldáso s működése közben Bernardinnak óriási csalódást kellett megélnie. Rágalmazó k följelentették Rómában. V. Márton pápa maga elé idézte és eltiltotta a to vábbi prédikálástól. ,,Hogy mit szenvedett a pápai kegyvesztés és a szószék től való eltiltás idején, arról egy szó sem jutott ki cellájából. Bernardin , aki nagyszerűen beszélt, most még nagyszerűbben hallgatott. Nem dacos hal lgatás volt ez. Látták az emberek, hogy nyugodtan misézik. A zsoltárokban g yakorta előforduló iniquitas (igazságtalanság) szó keserűség nélkül hagyta el ajkát, jóllehet a megalázott és megbántott ártatlanság, a szószék utáni vágy végtelenül kínozta. Cellája hallatlan harcok színtere lett, míg a hiús ág maradéka is kihalt belőle, és Bernardin ismét oly boldogan tudott mosoly ogni, mint egy gyermek.''\nNehéz helyzetében barátot talált Kapisztrán Szen t János személyében. Az ő segítségével tisztázta magát 1427 és 1431 között. A pápa elismerte Bernardin ártatlanságát, és fölajánlotta neki a sziénai p üspökséget, Bernardin azonban elhárította.\nNem sokkal utóbb V. Márton megh alt és IV. Jenő lett a pápa. Akkor újabb csapás érte Bernardint. Prédikáció közben -- a teljes nyilvánosság előtt -- másodszor is letartóztatták. Ment hette volna a becsületét, hiszen egész Itáliában nem volt hozzá fogható jel entőségű szónok. Befolyása volt a császárnál, a hercegeknél és a pénzembere knél. A nép körülrajongta, hősként ünnepeltethette volna magát. Bernardinna k azonban meggyőződése volt, hogy vallási dolgokban a lázadáson nincs áldás , sőt átok az, ha az Egyház szavát nem fogadjuk engedelmesen.\nBernardin te hát engedelmeskedett. Amikor tisztázta magát és hősiesen viselt hallgatás u tán ismét szószékre lépett, szavai utat találtak az elkeseredett emberekhez is. Amit a tulajdonnal bírók szociális kötelességeiről mondott, azt addig senki sem ismerte föl s mondta ki oly világosan. Gyakran újszerű magatartás ra bírta rávenni az embereket.\nBernardin állt pápák előtt, tisztelettudóan , de szabadon és ügyében biztosan. Állt a császár előtt is. Zsigmond király 1432-ben hónapokon át Sziénában tartózkodott. Naponta ott volt Bernardin m iséjén, hallgatta prédikációit. Bernardin elkísérte őt Rómába a császárkoro názásra.\nTényleg úgy látszott, hogy Bernardin híd a békíthetetlennek tűnő ellentétek között: gazdag és szegény, pápa és császár, ég és föld között. A mint az óbor a hosszú érés által finomabbá és tüzesebbé válik, úgy lett Ber nardin az öregkor küszöbén még hatalmasabb, de még jóságosabb is. És akkor elérte, amire oly régóta vágyott: Nápolyba hívták. A hit ott ,,megkövesült, mint a Vezúv lávája, az erkölcsök szenvedélyektől izzottak és lezüllöttek' '. Ám a nápolyi úton megbetegedett, s 1444. május 20-án, áldozócsütörtök vi gíliáján meghalt. V. Miklós pápa már hat év múlva szentté avatta. Ünnepét 1 657- ben vették föl a római naptárba, május 20-ra.\nLegendájából\nA ,,szién ai harsoná''-ról, a szeretetreméltó és nagy erejű népszónokról, a reneszáns z Itália vallási megújítójáról és szociális jótevőjéről sok esetet idéznek. Mielőtt Bernardin a nyilvánosság elé lépett volna, a spanyol prédikátor, F erreri Szent Vince az országot járva egyszer ezt a prófétai kijelentést tet te: ,,Van köztetek egy minorita testvér, hála Istennek, aki egész Itáliában úgy fogja hirdetni Isten igéjét, ahogyan még nem hallottátok.''\nAzután Be rnardin megkezdte prédikációit, amelyek csodás erővel fogták meg a szíveket . Olykor oly szelíden hangzottak szavai, mint egy anyáé, máskor úgy csaptak le a szószékről, mint metsző szélvihar. Gyakran a szabadban kellett föláll ítani a szószéket, mert a dómok és a templomok nem voltak képesek befogadni a hallgatók tömegét. Mennydörgő és villámló szavaiból azonban megérezték m élységes jóságát. Komoly, prófétai beszédei közben hallgatói alig mertek lé legzetet venni. Aztán hirtelen egy vidám példát mesélt el nekik, vagy valam i tréfát csinált, amin szívből nevettek. Sok nő elvörösödve hajtotta le a f ejét, amikor hajfestésről, borotvált szemöldökről vagy magas sarkú cipőkről mennydörgött. Sok kereskedő a mellét verte, amikor Bernardin az uzsorát és a meg nem engedett kamatot ostorozta. Számos nemesembernek megszólalt a le lkiismerete, amikor az utcai harcokat, az ököljogot és a családok közötti h áborúskodásokat mint az ördög műveit bélyegezte meg. Korának erkölcstelensé gei ellen nemcsak a pokolról és az ítéletről szóló beszédekkel harcolt, his zen nagyon is kedélyes olasz volt, aki szerette hazáját és magasztalta szép ségeit. Firenze lakóinak egyszer ezt mondta: ,,Költőitek, Dante, Petrarca é s Collucio csodálatos műveket alkottak. Igen, a mi Itáliánk a világ legműve ltebb országa!'' Prédikációit mindig ugyanúgy zárta.\nEgy táblát vagy zászl ót vitetett maga előtt. Rajta tizenkét napsugár koszorújában kék alapon hár om arany betű állt: IHS. Jézus nevének a címere ez (a latin Iesus Hominum S alvator első betűiből). Olyan korban, amikor Itália fejedelmei és csapatvez érei nevükkel büszkélkedtek, Bernardin Jézus nevének jelvényét mutatta föl, amelyben egyedül lehet megtalálni az üdvösséget, a békét és a diadalt. Elő fordult, hogy hallgatói összetörték saját jelvényeiket, és Jézusét tették f öl házukra. És a prédikációk után gyakran gyúltak kis máglyák, mert az embe rek a hallottak nyomán elszórták és a lángokba vetették kártyáikat, díszruh áikat, rossz könyveiket és képeiket.\nEgy napon Visconti milánói herceg, ak inek a szószékről kemény szavakkal szemére hányta kevélységét és kegyetlens égét, egy kelyhet ajándékozott Bernardinnak, színültig telve aranypénzzel. Az ajándékkal akarta elhallgattatni a kellemetlen leckéztetőt. Ő elfogadta a pénzt, nagyszámú szerencsétlen foglyot kiváltott rajta, és másnap ismét a herceg ellen szónokolt. Visconti tombolva utasította ki a városból, de Ber nardin hamarosan visszatért.\nCrema kis helység Milánó közelében. Lakosaina k egy részét elűzték otthonukból, mivel eladósodtak. Házaikat azonnal kifos ztották kapzsi szomszédaik. Bernardin odament, prédikált és tanácskozást hí vott össze. Minden házért, minden emberért külön harcolt. És sikerrel. Az e lűzöttek visszamehettek, az uzsorakamatot, ami az eladósodás oka volt, viss zavonták. És az elűzöttek ellenségei minden eltulajdonított holmit visszavi ttek: az ágyakat és székeket, szerszámokat és ezüstneműket. A megsegített p arasztok alig tudták fölfogni váratlan szerencséjüket.\nBernardin semmire s em becsülte a méltóságokat és megtiszteléseket. De szívesen mulatott azon, ha testvéreit tréfásan próba elé állította. Egyszer kolostorának a kertészé t is kényelmetlen helyzetbe hozta:\nA kolostor zöldséges kertjében találkoz ik a testvérrel, és azt mondja neki: ,,Ó, Angeluccio testvér, püspökké akar nak tenni engem.'' Erre a testvér: ,,Atyám, húzd szorosabbra magadon a kord át, és ne egyezz bele.'' Rövid hallgatás után: ,,Angeluccio testvér, érsekk é akarnak tenni engem.'' A kertész testvér fölegyenesedik: ,,Mit akar ez je lenteni? Aki kertész, az kertész, aki pedig prédikátor, az prédikátor!'' Be rnardin aggodalmasan fölnéz: ,,Még nem mondtam meg mindent: pátriárkává aka rnak tenni.'' A kertész össze-vissza csapkod kapájával, mintha azt akarná m ondani: ,,Nem, nem, nem!'' Bernardin folytatja: ,,Bíborossá akarnak tenni.' ' A jó barát ismét fölegyenesedik, végignéz Bernardinon tetőtől talpig: ,,H a így van, dobd el a kordát!'' ,,Bolond -- szakítja meg őt Bernardin --, te bolondos Angeluccio, engeded, hogy a bíbor vöröse megkísértsen, pedig az a pokol tüzének vöröse. Tudd meg, ha e nélkül a szürke csuha nélkül látsz en gem, nyugodtan mondhatod, hogy az már nem én vagyok.''\nForrás: Diós István : A szentek élete\nImádság\nIstenünk, ki Szent Bernardin áldozópapot Jézus Szent Nevének különleges szeretetével tüntetted ki, az ő érdemeiért és köny örgésére engedd, hogy szereteted Lelke gyújtson lángra minket!\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete
*Massa (Sziéna mellett), 1380. +Aquila, 144 4. május 20.
Bernardin Massa Marittimában, Sziéna közelében születet t ugyanabban az évben, amelyben Sziénai Szent Katalin meghalt. Családja gaz dag volt, atyja egy bányát vezetett, de Bernardin még nem volt egészen négy éves, amikor szüleit elvesztette. Az árván maradt egyetlen gyermeket szién ai rokonok vették magukhoz, s így lett e város Bernardin hazája.
A sz iénai egyetemen tanult. Barátságos természetéért és apjától örökölt birtoka nagyvonalú kezeléséért igen kedvelték. Amikor húsz éves lett, kitört Szién ában a pestis. A gazdagok vidéki birtokaikra menekültek; Bernardin azonban ott maradt a városban. Ő maga nem írt jelentést a pestisről, a város levélt ára azonban megörökítette akkori tetteit. Eközben a pestis őt is megfertőzt e. Halálos betegen olyan ismeretekre tett szert a lélek dolgairól, amilyene ket csak érett emberek szoktak elnyerni sok fáradozás és csalódás árán. Ám Bernardin visszanyerte egészségét. Vagyonát szétosztotta a szegények között , és 1402-ben fölvételét kérte egy minorita kolostorba. A pestises betegek szolgálata és betegsége indította arra, hogy Krisztus követésének e formájá t válassza Szent Ferenc fiai között. Kevéssel utóbb az obszervánsokhoz, a f ranciskánus rend legszigorúbb ágához csatlakozott. 1404-ben pappá szentelté k. Utána hosszú ideig egy magányos kolostorban élt, fenn a hegyek között. E gy véletlen esemény emelte ki a csendből a nyilvánosság fényébe. Egy hitszó nokuk hirtelen megbetegedett, és Bernardinnak kellett kisegítenie. Ez a bes zéde olyan mély benyomást keltett, hogy a nép viharosan követelte milánói n agyböjti szónoknak.
Attól fogva (1417) diadalmenetben járta be Itáliá t. Isten üzenetének hirdetője erősebb volt, mint a herceg a maga sok katoná jával, erősebb, mint Velence vagy Bologna magisztrátusa. A jogtudósoknak és a ,,jogtekerőknek'' ez a városa (,,ahol megtanulják, hogyan kell a jogot k ijátszani, és a jogtalanságból jogot csinálni'') lett az a harcmező, ahol B ernardin bátran kimondta az igazságot. Ugyanígy tett a velencei doge előtt is, hiszen nem élvezte annak sem hűbéradományát, sem pártfogását, sem támog atását. Bernardin csak Isten előtt érezte magát felelősnek. A keresztes had járatok nyomán kibontakozó korai kapitalizmus nemcsak pénzt hozott Itáliába , hanem nyomorúságot is. Bernardin -- születésénél fogva gazdagon, de saját akaratából szegényen -- az assisibeli Szegény fiaként élvezte a szegények és a jogfosztottak bizalmát, de képes volt a hatalmasokat is megindítani. p>
Foglyokat szabadított ki, súlyos adósságok elengedését sikerült elérni e. Szükség esetén magát ajánlotta föl váltságdíjul. De ami még többet jelen t: Istenhez tudta vezetni az embereket. Házasságtörők új életet kezdtek, ny ilvános bűnösök visszatértek az Egyházba, szegények is árvák fölvételt nyer tek ispotályokba, háborúk és viszálykodások szűntek meg, rend és nyugalom v onult a falvakba és a városokba. ,,Olyan volt, mintha tavasz köszöntött vol na a világra'' -- jelentik a krónikák.
Áldásos működése közben Bernar dinnak óriási csalódást kellett megélnie. Rágalmazók följelentették Rómában . V. Márton pápa maga elé idézte és eltiltotta a további prédikálástól. ,,H ogy mit szenvedett a pápai kegyvesztés és a szószéktől való eltiltás idején , arról egy szó sem jutott ki cellájából. Bernardin, aki nagyszerűen beszél t, most még nagyszerűbben hallgatott. Nem dacos hallgatás volt ez. Látták a z emberek, hogy nyugodtan misézik. A zsoltárokban gyakorta előforduló iniqu itas (igazságtalanság) szó keserűség nélkül hagyta el ajkát, jóllehet a meg alázott és megbántott ártatlanság, a szószék utáni vágy végtelenül kínozta. Cellája hallatlan harcok színtere lett, míg a hiúság maradéka is kihalt be lőle, és Bernardin ismét oly boldogan tudott mosolyogni, mint egy gyermek.' '
Nehéz helyzetében barátot talált Kapisztrán Szent János személyében . Az ő segítségével tisztázta magát 1427 és 1431 között. A pápa elismerte B ernardin ártatlanságát, és fölajánlotta neki a sziénai püspökséget, Bernard in azonban elhárította.
Nem sokkal utóbb V. Márton meghalt és IV. Jen ő lett a pápa. Akkor újabb csapás érte Bernardint. Prédikáció közben -- a t eljes nyilvánosság előtt -- másodszor is letartóztatták. Menthette volna a becsületét, hiszen egész Itáliában nem volt hozzá fogható jelentőségű szóno k. Befolyása volt a császárnál, a hercegeknél és a pénzembereknél. A nép kö rülrajongta, hősként ünnepeltethette volna magát. Bernardinnak azonban megg yőződése volt, hogy vallási dolgokban a lázadáson nincs áldás, sőt átok az, ha az Egyház szavát nem fogadjuk engedelmesen.
Bernardin tehát enged elmeskedett. Amikor tisztázta magát és hősiesen viselt hallgatás után ismét szószékre lépett, szavai utat találtak az elkeseredett emberekhez is. Amit a tulajdonnal bírók szociális kötelességeiről mondott, azt addig senki sem ismerte föl s mondta ki oly világosan. Gyakran újszerű magatartásra bírta rávenni az embereket.
Bernardin állt pápák előtt, tisztelettudóan, de szabadon és ügyében biztosan. Állt a császár előtt is. Zsigmond király 143 2-ben hónapokon át Sziénában tartózkodott. Naponta ott volt Bernardin miséj én, hallgatta prédikációit. Bernardin elkísérte őt Rómába a császárkoronázá sra.
Tényleg úgy látszott, hogy Bernardin híd a békíthetetlennek tűnő ellentétek között: gazdag és szegény, pápa és császár, ég és föld között. Amint az óbor a hosszú érés által finomabbá és tüzesebbé válik, úgy lett Be rnardin az öregkor küszöbén még hatalmasabb, de még jóságosabb is. És akkor elérte, amire oly régóta vágyott: Nápolyba hívták. A hit ott ,,megkövesült , mint a Vezúv lávája, az erkölcsök szenvedélyektől izzottak és lezüllöttek ''. Ám a nápolyi úton megbetegedett, s 1444. május 20-án, áldozócsütörtök v igíliáján meghalt. V. Miklós pápa már hat év múlva szentté avatta. Ünnepét 1657- ben vették föl a római naptárba, május 20-ra.
Leg endájából
A ,,sziénai harsoná''-ról, a szeretetreméltó és na gy erejű népszónokról, a reneszánsz Itália vallási megújítójáról és szociál is jótevőjéről sok esetet idéznek. Mielőtt Bernardin a nyilvánosság elé lép ett volna, a spanyol prédikátor, Ferreri Szent Vince az országot járva egys zer ezt a prófétai kijelentést tette: ,,Van köztetek egy minorita testvér, hála Istennek, aki egész Itáliában úgy fogja hirdetni Isten igéjét, ahogyan még nem hallottátok.''
Azután Bernardin megkezdte prédikációit, amel yek csodás erővel fogták meg a szíveket. Olykor oly szelíden hangzottak sza vai, mint egy anyáé, máskor úgy csaptak le a szószékről, mint metsző szélvi har. Gyakran a szabadban kellett fölállítani a szószéket, mert a dómok és a templomok nem voltak képesek befogadni a hallgatók tömegét. Mennydörgő és villámló szavaiból azonban megérezték mélységes jóságát. Komoly, prófétai b eszédei közben hallgatói alig mertek lélegzetet venni. Aztán hirtelen egy v idám példát mesélt el nekik, vagy valami tréfát csinált, amin szívből nevet tek. Sok nő elvörösödve hajtotta le a fejét, amikor hajfestésről, borotvált szemöldökről vagy magas sarkú cipőkről mennydörgött. Sok kereskedő a mellé t verte, amikor Bernardin az uzsorát és a meg nem engedett kamatot ostorozt a. Számos nemesembernek megszólalt a lelkiismerete, amikor az utcai harcoka t, az ököljogot és a családok közötti háborúskodásokat mint az ördög műveit bélyegezte meg. Korának erkölcstelenségei ellen nemcsak a pokolról és az í téletről szóló beszédekkel harcolt, hiszen nagyon is kedélyes olasz volt, a ki szerette hazáját és magasztalta szépségeit. Firenze lakóinak egyszer ezt mondta: ,,Költőitek, Dante, Petrarca és Collucio csodálatos műveket alkott ak. Igen, a mi Itáliánk a világ legműveltebb országa!'' Prédikációit mindig ugyanúgy zárta.
Egy táblát vagy zászlót vitetett maga előtt. Rajta t izenkét napsugár koszorújában kék alapon három arany betű állt: IHS. Jézus nevének a címere ez (a latin Iesus Hominum Salvator első betűiből). Olyan k orban, amikor Itália fejedelmei és csapatvezérei nevükkel büszkélkedtek, Be rnardin Jézus nevének jelvényét mutatta föl, amelyben egyedül lehet megtalá lni az üdvösséget, a békét és a diadalt. Előfordult, hogy hallgatói összetö rték saját jelvényeiket, és Jézusét tették föl házukra. És a prédikációk ut án gyakran gyúltak kis máglyák, mert az emberek a hallottak nyomán elszórtá k és a lángokba vetették kártyáikat, díszruháikat, rossz könyveiket és képe iket.
Egy napon Visconti milánói herceg, akinek a szószékről kemény s zavakkal szemére hányta kevélységét és kegyetlenségét, egy kelyhet ajándéko zott Bernardinnak, színültig telve aranypénzzel. Az ajándékkal akarta elhal lgattatni a kellemetlen leckéztetőt. Ő elfogadta a pénzt, nagyszámú szerenc sétlen foglyot kiváltott rajta, és másnap ismét a herceg ellen szónokolt. V isconti tombolva utasította ki a városból, de Bernardin hamarosan visszatér t.
Crema kis helység Milánó közelében. Lakosainak egy részét elűzték otthonukból, mivel eladósodtak. Házaikat azonnal kifosztották kapzsi szomsz édaik. Bernardin odament, prédikált és tanácskozást hívott össze. Minden há zért, minden emberért külön harcolt. És sikerrel. Az elűzöttek visszamehett ek, az uzsorakamatot, ami az eladósodás oka volt, visszavonták. És az elűzö ttek ellenségei minden eltulajdonított holmit visszavittek: az ágyakat és s zékeket, szerszámokat és ezüstneműket. A megsegített parasztok alig tudták fölfogni váratlan szerencséjüket.
Bernardin semmire sem becsülte a mé ltóságokat és megtiszteléseket. De szívesen mulatott azon, ha testvéreit tr éfásan próba elé állította. Egyszer kolostorának a kertészét is kényelmetle n helyzetbe hozta:
A kolostor zöldséges kertjében találkozik a testvé rrel, és azt mondja neki: ,,Ó, Angeluccio testvér, püspökké akarnak tenni e ngem.'' Erre a testvér: ,,Atyám, húzd szorosabbra magadon a kordát, és ne e gyezz bele.'' Rövid hallgatás után: ,,Angeluccio testvér, érsekké akarnak t enni engem.'' A kertész testvér fölegyenesedik: ,,Mit akar ez jelenteni? Ak i kertész, az kertész, aki pedig prédikátor, az prédikátor!'' Bernardin agg odalmasan fölnéz: ,,Még nem mondtam meg mindent: pátriárkává akarnak tenni. '' A kertész össze-vissza csapkod kapájával, mintha azt akarná mondani: ,,N em, nem, nem!'' Bernardin folytatja: ,,Bíborossá akarnak tenni.'' A jó bará t ismét fölegyenesedik, végignéz Bernardinon tetőtől talpig: ,,Ha így van, dobd el a kordát!'' ,,Bolond -- szakítja meg őt Bernardin --, te bolondos A ngeluccio, engeded, hogy a bíbor vöröse megkísértsen, pedig az a pokol tüzé nek vöröse. Tudd meg, ha e nélkül a szürke csuha nélkül látsz engem, nyugod tan mondhatod, hogy az már nem én vagyok.''
Forrás: Diós István: A szentek élete
Imádság
Istenünk, ki Szent Bernardin áldozópapot Jézus Szent Nevének különle ges szeretetével tüntetted ki, az ő érdemeiért és könyörgésére engedd, hogy szereteted Lelke gyújtson lángra minket!
DTSTAMP:20240329T104727 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110520 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110521 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-226 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR