BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101031T020000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20100506T000000 RDATE:20101031T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:01a3929da2e48b2c2fab179783635c6b CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Boldog Gizella DESCRIPTION: \n Élete\n A magyarok első koronás uralkodónője, Gizella bajor hercegnő He nrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya volt. 980 körül szü letett, és Szent Wolfgang bencés szerzetes gondos nevelésében részesült. Sz ületésének évét többen 985-re teszik. 996-ban eskették azonban össze István nal Scheyernben (Bajorország), s több forrás szerint ekkor már fejlett haja don volt. Regensburgban az Aite Kapelle nevű, volt hercegi udvartemplom egy falfestménye ezt az eljegyzést ábrázolja; Gizella leendő férjénél csaknem egy fejjel magasabb. Eredetileg kolostorba akart lépni: szemlélődő hajlamú, vallásos lélek volt.\n Amikor Géza fejedelem fia számára megkérte kezét, m égis beleegyezett a házasságba. Erre elsősorban Szent Adalbert püspök bírta rá. Értésére adta, hogy jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép m egtérésében, mint ha kolostori elvonultságban él. Így Gizella lemondott a s zemlélődő életről, és erős hitű hittérítőnő lett. A tervezett házasságot le ghatározottabban nagynénje, Gerberga apácafőnöknő ellenezte. Helytelenített e, hogy törékeny unokahúgát politikai okok miatt veszélynek tegyék ki a ,,b arbár herceg'' oldalán. Hiába utaltak arra, hogy István már jó keresztény, és ígéretet tett egész népe megtérésére. Végül Henrik -- hogy megismerjék - - meghívta Istvánt Bajorországba, aki már az első találkozásnál lefegyverez te az apátnőt előkelő, udvarias és őszinte viselkedésével. De Gerberga -- a krónikás szerint -- még egy utolsó próba elé állította őt. Hosszú ideig ha logatta a találkozást István és Gizella között. Azután úgy rendezte a dolgo t, hogy István a kolostorkertben lássa meg először Gizellát, aki éppen térd en állva imádkozott egy szobor előtt. Fölhívta rá István figyelmét, és kívá ncsi volt, hogyan viselkedik a ,,barbár''. István félretette fegyverét, ész revétlenül Gizella mögé lopózott, meghajolt a szobor előtt, és mozdulatlan maradt, míg Gizella be nem fejezte ájtatosságát. Önuralmával Gerberga utols ó ellenállását is megtörte.\n Új hazájában Gizella azoknak a nagy európai n őknek a nyomdokába lépett, akik előmozdították a nyugat kereszténnyé tételé t. Városa Veszprém volt. A veszprémi püspök ettől kezdve a mindenkori magya r királyné gyóntatóatyja, és a koronázás alkalmával koronázó főpapja is vol t. István a pápától kapta a koronát, a királynénak a magyarok készítettek. Gizella elsősorban városát igyekezett megszépíteni. Fölépítette a székesegy házat és alapított egy apácazárdát. Az esztergomi és somlyóvásárhelyi zárda alapításában is közreműködött.\n Neki kellett az ország templomait egyházi felszerelésekkel ellátnia, Gizella nagyon szépen varrt és hímzett. Már a K oppány elleni csatához is készített két zászlót Istvánnak, Szent György és Szent Márton képeivel; a magyar koronázó palást is az ő keze munkája. Istvá n törvénye szerint a templomok liturgikus könyveit és kelyheit a püspökökne k kellett beszerezniök, de a miseruhákat és más fölszerelési tárgyakat a ki rályi udvar volt köteles rendelkezésükre bocsátani. Ennek gondját bízta a k irály Gizellára. A királynő valóságos „,paramentumgyárat” alapított városáb an, Veszprémben. Munkatársnői magyar és bajor udvarhölgyei, valamint a vesz prémi zárda apácái voltak. Maga is részt vett a munkában. Ha egy-egy templo mnak az öt liturgikus színben csak egy-egy rend öltözetet juttatott is, az már 1500--2000 miseruhát jelentett. Nagyobb templomok azonban jóval többet is kaptak. Akkoriban minden varrást, kötést, hímzést, horgolást kézzel vége ztek. Negyven éven át milyen óriási munkát végzett a királyné munkatársaiva l együtt! Utódainak is nyomdokába kellett lépniük. A magyar királynéknak, a nnak bizonyítékául, hogy háziasszonyi erényekkel rendelkeznek, a koronázási szertartás alatt néhány varró és hímző öltést kellett a koronázó paláston végezniük.\n Gizella példás feleség volt. Kölcsönös nagyrabecsülés, gyengéd megértés és finom tapintat jellemezte a házastársak egymáshoz való viszony át. Sokszor elkísérte férjét nehéz ellenőrző útjaira is az országban. Fárad hatatlan volt a jótettek gyakorlásában. Megnyitotta szívét és kezét a szegé nyek előtt, segítő kezet nyújtott minden szükséget szenvedőnek, aki útjába került. Természetesen vallásgyakorlat terén is példaadó volt. A krónikás ma gasztalja ártatlanságát, vallásosságát, szelídségét, bőkezűségét, jótékonys ágát és vendégszeretetét. Fiának, Imrének halála után mindinkább visszavonu lt, István halála után pedig már csakis Istennek élt. Anyai és hitvestársi fájdalmát hősiesen viselte.\n Egyes későbbi krónikások és ezekre támaszkodv a néhány újabb magyar történész is Gizella szemére vetik, hogy fia halála u tán részt vett a trón körüli cselszövésekben, sőt Vazul megvakíttatásában i s. Ez a vád azonban tévedésen alapszik. Amit ebből az időből név említése n élkül „a királynőről” állítanak, nem szabad mind Bajor Gizellára vonatkozta tni. István udvarában tartózkodott ugyanis a későbbi király, Péter anyja is , aki mindent megmozgatott, hogy fia király legyen, s akit még István életé ben királynénak neveztek hívei. Egyes történészek szerint őt ugyancsak Gize llának hívták, csak pogány néven (Gesia = Géza leánya; a keresztségben az I lona nevet kapta). Így még jobban érthető a tévedés.\n A szentek rendkívüli jellemének kialakulásában nagy szerepet játszanak a szenvedések. A szent k irálynénak bőven volt része bennük. Kezdetben az új hazában honvágy gyötörh ette, később gyermekei halálába kellett belenyugodnia. Férje halála után pe dig utódaitól sok méltánytalanságot viselt el. A szomorúság és üldöztetés é vei következtek. Péter is, Aba Sámuel is méltatlan és igazságtalan bánásmód ban részesítette a királyi özvegyet. Nemcsak bevételeit csökkentették lénye gesen, hanem fogságba is vetették. Mint később Erzsébettől, tőle is beszámí thatatlanság ürügyével vették el javait. Özvegysége alatt ugyanis még pazar lóbban gyakorolta a jótékonyságot, mint azelőtt. Ezért gondnokság alá helye zték. (Ez is bizonyítja, hogy Gizella nem segítette elő Péter trónra jutásá t.) Péter fogságából azok a magyar rendek szabadították ki, akik Pétert elű zték, Aba Sámueléből pedig azok a bajor lovagok, akik Pétert másodszor trón ra segítették. Gizella türelmesen viselte a sérelmeket. Végül 48 év múltán visszatért hazájába a bajor lovagokkal. Itt megvalósította fiatalkori tervé t: Passauban belépett a bencés nővérek kolostorába, amelyet bátyja, a megbo ldogult Szent Henrik alapított. Két év múlva apátnő lett.\n Egyes magyar tö rténészek azt a fölfogást képviselik, hogy Gizella haláláig Magyarországon maradt, és még 1050 előtt, Veszprémben halt meg. Ezek kétségbe vonják passa ui sírjának valódiságát is. A történészek nagy része azonban, főleg a német ek, elfogadják, hogy élete végén a passaui kolostorban élt és ott is halt m eg. Sírfelirata 1095-öt jelöli meg halála éveként. A kőlapot csak néhány év századdal később tehették sírjára, és a kőfaragó nyilván összecserélte a ké t utolsó számát. Annál is inkább, mert 1083-ban avatták szentté férjét és f iát. Ha még életben van, elképzelhetetlen, hogy ne vett volna részt ezen, h a másképpen nem, képviselő által. Napjainkban egy müncheni egyetemi tanár a natómiailag megvizsgálta földi maradványait, és megállapította, hogy a cson tváz 75 év körüli magas termetű nőé lehetett.\n Szerzetesnői életéről alig maradt följegyzés. De még a gyér források is kiemelik, milyen részvéttel vo lt mindenki iránt, aki bajba jutott. A zárda vezetésében szerény volt, nővé rtársait minden fennhéjázás nélkül, szeretettel kormányozta. Nehézséget, sz omorúságot türelemmel viselt, s idős kora ellenére komoly önmegtartóztatásb an és böjtölésben élt. A rendi iskolában gondoskodott több előkelő bajor lá ny hívő neveléséről, s nővértársait is szeretettel oktatta szóval és főleg példával.\n Tisztelete\n Passauban a niedernburgi templomban helyezték örök nyugalomra. Hamvai még ma is itt nyugszanak. Halálától kezdve sokan övezté k személyét tisztelettel. Sajnos, a liturgia sajátos magyar részébe, a magy ar propriumba ünnepe még nem került be. 1975 áprilisában a passaui püspöksé g beadványban kérte a Szentszéket, hogy ünnepére engedélyezzék saját könyör gés használatát. Ez meg is történt. A válaszban a rítuskongregáció elnöke „ Sancta Gisela” néven említi. Kívánatos lenne, hogy hivatalos szentté nyilvá nítása érdekében lépések történjenek. 200 évvel ezelőtt Firmianus passaui p üspök hajlandó lett volna veszprémi kollégájának a királyné hamvait teljese n átengedni, de a kedvezőtlen politikai események s a két püspök halála meg akadályozták a terv keresztülvitelét. Talán még ma sem késő. Ideje, hogy a magyar nép első, szent életű királynénkat sajátjának tekintse. Hiszen negyv enkét éven át élt közöttünk, s a magyar történelemnek egyetlen nőalakja sem tett annyit népünkért, mint ő.\n \n Imádság\n Istenünk, ki első királynőn kül adtad Boldog Gizellát, és ő önfeláldozó buzgósággal fáradozott népünk m egtéréséért, kérünk, add meg az ő közbenjárására, hogy e nép, mint egykor, az igaz hitben eggyé váljon!\n \n Forrás: Diós István: Szentek Élete\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete
A magyarok első koronás uralkodónője, Gizella bajor hercegnő Henrik baj or herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya volt. 980 körül született, és Szent Wolfgang bencés szerzetes gondos nevelésében részesült. Születésén ek évét többen 985-re teszik. 996-ban eskették azonban össze Istvánnal Sche yernben (Bajorország), s több forrás szerint ekkor már fejlett hajadon volt . Regensburgban az Aite Kapelle nevű, volt hercegi udvartemplom egy falfest ménye ezt az eljegyzést ábrázolja; Gizella leendő férjénél csaknem egy fejj el magasabb. Eredetileg kolostorba akart lépni: szemlélődő hajlamú, valláso s lélek volt.
Amikor Géza fejedelem fia számára megkérte kezét, mégi s beleegyezett a házasságba. Erre elsősorban Szent Adalbert püspök bírta rá . Értésére adta, hogy jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép megt érésében, mint ha kolostori elvonultságban él. Így Gizella lemondott a szem lélődő életről, és erős hitű hittérítőnő lett. A tervezett házasságot legha tározottabban nagynénje, Gerberga apácafőnöknő ellenezte. Helytelenítette, hogy törékeny unokahúgát politikai okok miatt veszélynek tegyék ki a ,,barb ár herceg'' oldalán. Hiába utaltak arra, hogy István már jó keresztény, és ígéretet tett egész népe megtérésére. Végül Henrik -- hogy megismerjék -- m eghívta Istvánt Bajorországba, aki már az első találkozásnál lefegyverezte az apátnőt előkelő, udvarias és őszinte viselkedésével. De Gerberga -- a kr ónikás szerint -- még egy utolsó próba elé állította őt. Hosszú ideig halog atta a találkozást István és Gizella között. Azután úgy rendezte a dolgot, hogy István a kolostorkertben lássa meg először Gizellát, aki éppen térden állva imádkozott egy szobor előtt. Fölhívta rá István figyelmét, és kíváncs i volt, hogyan viselkedik a ,,barbár''. István félretette fegyverét, észrev étlenül Gizella mögé lopózott, meghajolt a szobor előtt, és mozdulatlan mar adt, míg Gizella be nem fejezte ájtatosságát. Önuralmával Gerberga utolsó e llenállását is megtörte.
Új hazájában Gizella azoknak a nagy európai nőknek a nyomdokába lépett, akik előmozdították a nyugat kereszténnyé téte lét. Városa Veszprém volt. A veszprémi püspök ettől kezdve a mindenkori mag yar királyné gyóntatóatyja, és a koronázás alkalmával koronázó főpapja is v olt. István a pápától kapta a koronát, a királynénak a magyarok készítettek . Gizella elsősorban városát igyekezett megszépíteni. Fölépítette a székese gyházat és alapított egy apácazárdát. Az esztergomi és somlyóvásárhelyi zár da alapításában is közreműködött.
Neki kellett az ország templomait egyházi felszerelésekkel ellátnia, Gizella nagyon szépen varrt és hímzett. Már a Koppány elleni csatához is készített két zászlót Istvánnak, Szent Gyö rgy és Szent Márton képeivel; a magyar koronázó palást is az ő keze munkája . István törvénye szerint a templomok liturgikus könyveit és kelyheit a püs pököknek kellett beszerezniök, de a miseruhákat és más fölszerelési tárgyak at a királyi udvar volt köteles rendelkezésükre bocsátani. Ennek gondját bí zta a király Gizellára. A királynő valóságos „,paramentumgyárat” alapított városában, Veszprémben. Munkatársnői magyar és bajor udvarhölgyei, valamint a veszprémi zárda apácái voltak. Maga is részt vett a munkában. Ha egy-egy templomnak az öt liturgikus színben csak egy-egy rend öltözetet juttatott is, az már 1500--2000 miseruhát jelentett. Nagyobb templomok azonban jóval többet is kaptak. Akkoriban minden varrást, kötést, hímzést, horgolást kézz el végeztek. Negyven éven át milyen óriási munkát végzett a királyné munkat ársaival együtt! Utódainak is nyomdokába kellett lépniük. A magyar királyné knak, annak bizonyítékául, hogy háziasszonyi erényekkel rendelkeznek, a kor onázási szertartás alatt néhány varró és hímző öltést kellett a koronázó pa láston végezniük.
Gizella példás feleség volt. Kölcsönös nagyrabecsü lés, gyengéd megértés és finom tapintat jellemezte a házastársak egymáshoz való viszonyát. Sokszor elkísérte férjét nehéz ellenőrző útjaira is az orsz ágban. Fáradhatatlan volt a jótettek gyakorlásában. Megnyitotta szívét és k ezét a szegények előtt, segítő kezet nyújtott minden szükséget szenvedőnek, aki útjába került. Természetesen vallásgyakorlat terén is példaadó volt. A krónikás magasztalja ártatlanságát, vallásosságát, szelídségét, bőkezűségé t, jótékonyságát és vendégszeretetét. Fiának, Imrének halála után mindinkáb b visszavonult, István halála után pedig már csakis Istennek élt. Anyai és hitvestársi fájdalmát hősiesen viselte.
Egyes későbbi krónikások és ezekre támaszkodva néhány újabb magyar történész is Gizella szemére vetik, hogy fia halála után részt vett a trón körüli cselszövésekben, sőt Vazul me gvakíttatásában is. Ez a vád azonban tévedésen alapszik. Amit ebből az időb ől név említése nélkül „a királynőről” állítanak, nem szabad mind Bajor Giz ellára vonatkoztatni. István udvarában tartózkodott ugyanis a későbbi királ y, Péter anyja is, aki mindent megmozgatott, hogy fia király legyen, s akit még István életében királynénak neveztek hívei. Egyes történészek szerint őt ugyancsak Gizellának hívták, csak pogány néven (Gesia = Géza leánya; a k eresztségben az Ilona nevet kapta). Így még jobban érthető a tévedés.
A szentek rendkívüli jellemének kialakulásában nagy szerepet játszanak a szenvedések. A szent királynénak bőven volt része bennük. Kezdetben az új h azában honvágy gyötörhette, később gyermekei halálába kellett belenyugodnia . Férje halála után pedig utódaitól sok méltánytalanságot viselt el. A szom orúság és üldöztetés évei következtek. Péter is, Aba Sámuel is méltatlan és igazságtalan bánásmódban részesítette a királyi özvegyet. Nemcsak bevétele it csökkentették lényegesen, hanem fogságba is vetették. Mint később Erzséb ettől, tőle is beszámíthatatlanság ürügyével vették el javait. Özvegysége a latt ugyanis még pazarlóbban gyakorolta a jótékonyságot, mint azelőtt. Ezér t gondnokság alá helyezték. (Ez is bizonyítja, hogy Gizella nem segítette e lő Péter trónra jutását.) Péter fogságából azok a magyar rendek szabadított ák ki, akik Pétert elűzték, Aba Sámueléből pedig azok a bajor lovagok, akik Pétert másodszor trónra segítették. Gizella türelmesen viselte a sérelmeke t. Végül 48 év múltán visszatért hazájába a bajor lovagokkal. Itt megvalósí totta fiatalkori tervét: Passauban belépett a bencés nővérek kolostorába, a melyet bátyja, a megboldogult Szent Henrik alapított. Két év múlva apátnő l ett.
Egyes magyar történészek azt a fölfogást képviselik, hogy Gizel la haláláig Magyarországon maradt, és még 1050 előtt, Veszprémben halt meg. Ezek kétségbe vonják passaui sírjának valódiságát is. A történészek nagy r észe azonban, főleg a németek, elfogadják, hogy élete végén a passaui kolos torban élt és ott is halt meg. Sírfelirata 1095-öt jelöli meg halála évekén t. A kőlapot csak néhány évszázaddal később tehették sírjára, és a kőfaragó nyilván összecserélte a két utolsó számát. Annál is inkább, mert 1083-ban avatták szentté férjét és fiát. Ha még életben van, elképzelhetetlen, hogy ne vett volna részt ezen, ha másképpen nem, képviselő által. Napjainkban eg y müncheni egyetemi tanár anatómiailag megvizsgálta földi maradványait, és megállapította, hogy a csontváz 75 év körüli magas termetű nőé lehetett.
Szerzetesnői életéről alig maradt följegyzés. De még a gyér források i s kiemelik, milyen részvéttel volt mindenki iránt, aki bajba jutott. A zárd a vezetésében szerény volt, nővértársait minden fennhéjázás nélkül, szerete ttel kormányozta. Nehézséget, szomorúságot türelemmel viselt, s idős kora e llenére komoly önmegtartóztatásban és böjtölésben élt. A rendi iskolában go ndoskodott több előkelő bajor lány hívő neveléséről, s nővértársait is szer etettel oktatta szóval és főleg példával.
Tisztelete
P assauban a niedernburgi templomban helyezték örök nyugalomra. Hamvai még ma is itt nyugszanak. Halálától kezdve sokan övezték személyét tisztelettel. Sajnos, a liturgia sajátos magyar részébe, a magyar propriumba ünnepe még n em került be. 1975 áprilisában a passaui püspökség beadványban kérte a Szen tszéket, hogy ünnepére engedélyezzék saját könyörgés használatát. Ez meg is történt. A válaszban a rítuskongregáció elnöke „Sancta Gisela” néven említ i. Kívánatos lenne, hogy hivatalos szentté nyilvánítása érdekében lépések t örténjenek. 200 évvel ezelőtt Firmianus passaui püspök hajlandó lett volna veszprémi kollégájának a királyné hamvait teljesen átengedni, de a kedvezőt len politikai események s a két püspök halála megakadályozták a terv keresz tülvitelét. Talán még ma sem késő. Ideje, hogy a magyar nép első, szent éle tű királynénkat sajátjának tekintse. Hiszen negyvenkét éven át élt közöttün k, s a magyar történelemnek egyetlen nőalakja sem tett annyit népünkért, mi nt ő.
Imádság
Istenünk, ki első királynőnkül adtad Boldog Gizellát, és ő önfeláldozó buzgósággal fáradozott népünk megté réséért, kérünk, add meg az ő közbenjárására, hogy e nép, mint egykor, az i gaz hitben eggyé váljon!
Forrás: Diós István: Szentek Élete
DTSTAMP:20240328T194433 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110507 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110508 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-239 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR