BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20110106T000000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:e37cb8463ada5db6ca765690b92fba78 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Penyafordi Szent Rajmund DESCRIPTION: Élete\n Rajmund nemesi család sarjaként Aragóniában, egy Barcelona közeléb en álló várban született. Korán a barcelonai székesegyházi iskolába került. Ott azokat a tárgyakat tanulta, amelyeket a középkor a ,,szabad mestersége k'' névvel fogott egybe, de megismerkedett az egyházi tantárgyakkal is, s v égül papp_¡ szentelték. Kezdetben maga Rajmund is a székesegyházi iskolában tanított. 1210-ben azonban lemondott erről a hivataláról, hogy alaposabban képzettséget szerezhessen egyházjogból. E célból Itáliába ment, Bolognába. A híres bolognai jogtudományi iskolát a 11. században alapította a római j og egyik tudósa, Orvietói Graciánusz. A bolognai kamalduli kolostorban dial ektikus módszerrel földolgozta az egyházi jogot, és ezzel az ,,egyházi jogt udomány atyja'' lett.\n Rajmund Bolognában a római és az egyházi jog jelent ős tudósait hallgathatta. Hat évet töltött jogi tanulmányokkal. Részt vett az egyetemi vitákban, megszerezte a ,,dekrétumok doktora'' címet, s ott mar adt tanárnak Bolognában. Akkoriban minden doktornak megvolt a joga, hogy el őadásokat tartson, ha megfelelő termet és tanítványokat tudott szerezni. A tanár és a tanulók egymás között egyeztek meg a tandíj összegében. Sok taná r csak azért tanított, hogy minél több pénzt keressen, Rajmundnak viszont az volt a véleménye, hogy a tudományt nem szabad pénzért árulni, és tanítvá nyaitól nem kért tandíjat. Ennek következtében sok diák vette körül, Bologn a városi vezetősége pedig gondoskodott a megélhetéséről.\n Bolognai működés ének gyümölcseként tartják számon az 1218-ban írott Summa iuris (A jog Summ ája) című művét. Az egyetemi város nagy eseménye volt 1218-ban egy dominiká nus prédikátor, Orléans-i Reginald szereplése. Reginald eredetileg jogtudós volt Franciaországban, és maga Szent Domonkos küldte Bolognába. Úgy prédik ált, hogy ,,tűzbe jött egész Bologna'' és számos ismert tudóst megnyert a d omonkos rend számára. Kollégái rendbe lépése bizonyára mélyen érintette Raj mundot is.\n Barcelona püspöke Rómában járt akkoriban. Útját Bolognában meg szakította, és rávette a fiatal tudóst, hogy térjen vissza spanyol hazájába . Otthon Rajmund egy ideig székesegyházi kanonokként szolgált, és bizonyos egyházkormányzati feladatokat látott el. 1222-ben azonban, miután lemondott minden káptalani méltóságáról és javadalmáról, fölvette a domonkosok rendi ruháját.\n Nolaszkói Péter abban az időben alapította a Fogolykiváltó rend et a keresztes hadjáratok folyamán rabul esett keresztények kiváltására. Ké résére Rajmund írta meg a rendi szabályzatot. Akkoriban egy kolostori iskol ában tanított. 1227--29-ben tanácsadói minőségben János bíboros kíséretébe tartozott aragóniai vizitációs útján. A legátus szerette volna magával vinn i Rómába, de Rajmund sehogyan sem akart kötélnek állni. Végül akkor ment Ró mába, amikor IX. Gergely pápa berendelte a kúriába.\n A 12. század óta a pá pai hivatalok sorába tartozik az apostoli penitenciária. Ez a hivatal dönt a Valahányszor a pápa elhagyta Rómát, vele kellett tartania. Így például Ri etibe, ahol IX. Gergely 1234. július 3-án szentté avatta Caleruegai Domonko st, a rendalapítót.\n Az egyházi jog történetében IX. Gergely és Rajmund ne ve elválaszthatatlan egymástól. Gergely megbízásából Rajmund egybegyűjtötte a 12. és 13. század pápáinak dekretálisait (rendelettárait). Ez a mű Liber extra vagy Decretales Gregorii IX. néven ismeretes, öt kötetből áll, s mag ában foglalja az akkor újabbnak számító jogi forrásokat. A pápa e gyűjtemén yt megküldte a bolognai és a párizsi egyetemnek. Ilyen módon Rajmund főműve közvetlenül is szolgálta mind az akadémiai egyházi tudományosságot, mind a gyakorlati életet.\n Rajmund gondolt a gyóntatókra is. Jogi és gyóntatói e setekből készített egy gyűjteményt. Ez később a Summa Raymundi (Rajmund Sum mája) címet kapta. Három könyvben az Isten és a felebarát ellen elkövetett bűnöket valamint a papság jogi helyzetét taglalta, egy később hozzáfűzött n egyedik könyvben pedig különféle házassági problémákat. 1480-ban Lyonban ny omtatták ki. Freiburgi János dominikánus (aki 1314-ben halt meg) kibővített e Rajmund gyűjteményét Nagy Szent Albert és Aquinói Szent Tamás műveiből ve tt teológiai és antropológiai fejtegetésekkel. Így alakult ki a nagy elterj edtségnek örvendő Gyóntatók Summája. Sok ügyben még világi tudósok is szíve sen bízták magukat Rajmund gyűjteméyének vezetésére.\n 1236-ban egészségi á llapotára hivatkozva kérte, hogy visszatérhessen hazájába. Ismét a barcelon ai rendház tagja lett; fölajánlották neki a tarragonai érsekséget, de elhár ította magától.\n 1238. május 24-én Bolognában egybegyűlt a domonkos rend n agykáptalanja. Egyes rendi ügyek szabályozásán kívül az volt a feladata, ho gy megválassza az 1237-ben elhunyt általános rendfőnök, Szász János utódját . A választás Rajmundra esett, s ő engedelmességből kénytelen volt elfogadn i a hivatalt. Jogász volt, azért pontosabb fogalmazást adott a rendi szabál yzatnak, s azt a rend el is fogadta, de nemsokára fölmentését kérte rendfőn öki tisztsége alól. Végül is engedtek sürgető kérésének.\n Rajmund ekkor mi nden erejével bekapcsolódott abba a keresztény munkába, amely Spanyolország és Észak-Afrika mohamedán uralom alatt álló területein folyt. Egy emlékira tban jobb lelki gondozást követelt a mohamedán szolgálatban álló keresztény zsoldosok és szolgák számára. A spanyol tartományi káptalanokon 1250-ben é s 1257-ben külön iskolák létesítését határozták el arab tanulmányok céljair a, 1259-ben pedig az egész spanyol rendet kötelezték egy Studium Arabicum ( Arab Intézet) fölállítására. Állítólag éppen a mohamedánok között végzett m isszió ügyével kapcsolatban vette rá Aquinói Szent Tamást, hogy megírja Sum ma contra gentiles (Summa a pogányok ellen) című munkáját. Ezt mostanában k étségbe vonják, az viszont tény, hogy Tamás e műve jó szolgálatot tett Span yolországban a mohamedánokkal való viszony kialakításában. A keresztény hit hirdetése és védelme ezen a mohamedánok és zsidók által lakott területen é ppen szentünk papi éleslátása nyomán alakult olyan irányba, amelyet a későb bi évtizedekben, sőt évszázadokban is követni lehetett.\n Életének maradand ó emléke a kánonjogi tudomány fejlődésére gyakorolt hatása. De talán még vo nzóbb a példaadása, ahogyan ismételten elhárított magától ragyogó ajánlatok at, csak hogy béklyó nélkül élhessen az apostolkodásnak és annak a kereszté ny hivatásnak, amelynek leghőbb vágya az egyszerűség és a szeretet.\n Amiko r Rajmund közel száz éves korában meghalt, a hívek nagy serege rótta le elő tte a végső tiszteletet. Köztük volt a király és számos püspök. 1601-ben av atta szentté VIII. Kelemen pápa, de már 1553-ban volt ünnepe. 1647 óta Barc elona városának védőszentje.\n A római naptárba 1671-ben vették föl ünnepét , január 23-ra. 1969-ben áthelyezték halálának másnapjára, január 7-re.\n \ n Legendáiból\n \n Amikor Rajmund még spanyol hazájában élt, gyóntatója vol t Aragóniai Jakab királynak, aki nagyra becsülte őt. Az uralkodó híve volt ugyan a vallásnak, de ez nem nagyon látszott meg életén. A szent hiába inte tte, hogy küzdjön ártalmas szenvedélyei ellen. Szemtől-szembe javulást ígér t a király, de egyáltalán nem törte magát érte. Rajmund egy napon megtudta, hogy a király ismét tilalmas viszonyt kezdett az egyik udvarhölggyel. Mint gyóntató sürgette a királyt, hogy bocsássa el a hölgyet, de annak esze ágá ban sem volt megtenni. Erre Rajmund úgy döntött hogy otthagyja a királyi ud vart, amely akkor éppen Mallorca szigetén tartózkodott. A király azonban me gparancsolta, hogy senki se merjen Rajmundnak bármiben is segítségére lenni .\n Amikor szentünk nehéz helyzetében tengerre akart szállni -- így beszéli a legenda --, éppen útra készen állt egy hajó a kikötőben. A hajós azonban vonakodott őt magával vinni, és fölmutatta a király írásos parancsát. Rajm und erre Istenbe vetett bizalommal azt mondta útitársainak: ,,Egy földi kir ály meg akarja akadályozni, hogy elutazzunk. Majd az égi Király fog javunkr a beavatkozni''. Ezekkel a szavakkal a tengerre terítette köpenyegét, fogta botját, keresztet vetett, azután bátran rálépett a köpenyre, és hat óra le forgása alatt átkelt a hatvan mérföld széles tengeren. Nagy tömeg szeme lát tára lépett partra Barcelonában. Vállára vetette köpenyét, és elindult kolo storába -- s annak kapuja magától kitárult előtte.\n \n Imádság\n \n Irgalm as Istenünk, ki Szent Rajmundot arra választottad, hogy irgalmas szeretette l lehajoljon a bűnösökhöz és a foglyokhoz, kérünk add meg közbenjárására, h ogy mi is kiszabaduljunk a bűn szolgaságából, és szabad szívvel megtegyünk mindent, ami előtted kedves!\n Forrás: Diós István: Szentek Élete\n \n \n \n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete
Rajmund nemesi család sarjaként Aragóniában, egy Bar celona közelében álló várban született. Korán a barcelonai székesegyházi is kolába került. Ott azokat a tárgyakat tanulta, amelyeket a középkor a ,,sza bad mesterségek'' névvel fogott egybe, de megismerkedett az egyházi tantárg yakkal is, s végül papp_¡ szentelték. Kezdetben maga Rajmund is a székesegy házi iskolában tanított. 1210-ben azonban lemondott erről a hivataláról, ho gy alaposabban képzettséget szerezhessen egyházjogból. E célból Itáliába me nt, Bolognába. A híres bolognai jogtudományi iskolát a 11. században alapít otta a római jog egyik tudósa, Orvietói Graciánusz. A bolognai kamalduli ko lostorban dialektikus módszerrel földolgozta az egyházi jogot, és ezzel az ,,egyházi jogtudomány atyja'' lett.
Rajmund Bolognában a római és az egyházi jog jelentős tudósait hallgathatta. Hat évet töltött jogi tanulmán yokkal. Részt vett az egyetemi vitákban, megszerezte a ,,dekrétumok doktora '' címet, s ott maradt tanárnak Bolognában. Akkoriban minden doktornak megv olt a joga, hogy előadásokat tartson, ha megfelelő termet és tanítványokat tudott szerezni. A tanár és a tanulók egymás között egyeztek meg a tandíj ö sszegében. Sok tanár csak azért tanított, hogy minél több pénzt keressen, Rajmundnak viszont az volt a véleménye, hogy a tudományt nem szabad pénzért árulni, és tanítványaitól nem kért tandíjat. Ennek következtében sok diák vette körül, Bologna városi vezetősége pedig gondoskodott a megélhetéséről.
Bolognai működésének gyümölcseként tartják számon az 1218-ban írott Summa iuris (A jog Summája) című művét. Az egyetemi város nagy eseménye vo lt 1218-ban egy dominikánus prédikátor, Orléans-i Reginald szereplése. Regi nald eredetileg jogtudós volt Franciaországban, és maga Szent Domonkos küld te Bolognába. Úgy prédikált, hogy ,,tűzbe jött egész Bologna'' és számos is mert tudóst megnyert a domonkos rend számára. Kollégái rendbe lépése bizony ára mélyen érintette Rajmundot is.
Barcelona püspöke Rómában járt ak koriban. Útját Bolognában megszakította, és rávette a fiatal tudóst, hogy t érjen vissza spanyol hazájába. Otthon Rajmund egy ideig székesegyházi kanon okként szolgált, és bizonyos egyházkormányzati feladatokat látott el. 1222- ben azonban, miután lemondott minden káptalani méltóságáról és javadalmáról , fölvette a domonkosok rendi ruháját.
Nolaszkói Péter abban az időb en alapította a Fogolykiváltó rendet a keresztes hadjáratok folyamán rabul esett keresztények kiváltására. Kérésére Rajmund írta meg a rendi szabályza tot. Akkoriban egy kolostori iskolában tanított. 1227--29-ben tanácsadói mi nőségben János bíboros kíséretébe tartozott aragóniai vizitációs útján. A l egátus szerette volna magával vinni Rómába, de Rajmund sehogyan sem akart k ötélnek állni. Végül akkor ment Rómába, amikor IX. Gergely pápa berendelte a kúriába.
A 12. század óta a pápai hivatalok sorába tartozik az apo stoli penitenciária. Ez a hivatal dönt a Valahányszor a pápa elhagyta Rómát , vele kellett tartania. Így például Rietibe, ahol IX. Gergely 1234. július 3-án szentté avatta Caleruegai Domonkost, a rendalapítót.
Az egyház i jog történetében IX. Gergely és Rajmund neve elválaszthatatlan egymástól. Gergely megbízásából Rajmund egybegyűjtötte a 12. és 13. század pápáinak d ekretálisait (rendelettárait). Ez a mű Liber extra vagy Decretales Gregorii IX. néven ismeretes, öt kötetből áll, s magában foglalja az akkor újabbnak számító jogi forrásokat. A pápa e gyűjteményt megküldte a bolognai és a pá rizsi egyetemnek. Ilyen módon Rajmund főműve közvetlenül is szolgálta mind az akadémiai egyházi tudományosságot, mind a gyakorlati életet.
Rajm und gondolt a gyóntatókra is. Jogi és gyóntatói esetekből készített egy gyű jteményt. Ez később a Summa Raymundi (Rajmund Summája) címet kapta. Három k önyvben az Isten és a felebarát ellen elkövetett bűnöket valamint a papság jogi helyzetét taglalta, egy később hozzáfűzött negyedik könyvben pedig kül önféle házassági problémákat. 1480-ban Lyonban nyomtatták ki. Freiburgi Ján os dominikánus (aki 1314-ben halt meg) kibővítette Rajmund gyűjteményét Nag y Szent Albert és Aquinói Szent Tamás műveiből vett teológiai és antropológ iai fejtegetésekkel. Így alakult ki a nagy elterjedtségnek örvendő Gyóntató k Summája. Sok ügyben még világi tudósok is szívesen bízták magukat Rajmund gyűjteméyének vezetésére.
1236-ban egészségi állapotára hivatkozva kérte, hogy visszatérhessen hazájába. Ismét a barcelonai rendház tagja lett ; fölajánlották neki a tarragonai érsekséget, de elhárította magától.
1238. május 24-én Bolognában egybegyűlt a domonkos rend nagykáptalanja. E gyes rendi ügyek szabályozásán kívül az volt a feladata, hogy megválassza a z 1237-ben elhunyt általános rendfőnök, Szász János utódját. A választás Ra jmundra esett, s ő engedelmességből kénytelen volt elfogadni a hivatalt. Jo gász volt, azért pontosabb fogalmazást adott a rendi szabályzatnak, s azt a rend el is fogadta, de nemsokára fölmentését kérte rendfőnöki tisztsége al ól. Végül is engedtek sürgető kérésének.
Rajmund ekkor minden erejév el bekapcsolódott abba a keresztény munkába, amely Spanyolország és Észak-A frika mohamedán uralom alatt álló területein folyt. Egy emlékiratban jobb l elki gondozást követelt a mohamedán szolgálatban álló keresztény zsoldosok és szolgák számára. A spanyol tartományi káptalanokon 1250-ben és 1257-ben külön iskolák létesítését határozták el arab tanulmányok céljaira, 1259-ben pedig az egész spanyol rendet kötelezték egy Studium Arabicum (Arab Intéze t) fölállítására. Állítólag éppen a mohamedánok között végzett misszió ügyé vel kapcsolatban vette rá Aquinói Szent Tamást, hogy megírja Summa contra g entiles (Summa a pogányok ellen) című munkáját. Ezt mostanában kétségbe von ják, az viszont tény, hogy Tamás e műve jó szolgálatot tett Spanyolországba n a mohamedánokkal való viszony kialakításában. A keresztény hit hirdetése és védelme ezen a mohamedánok és zsidók által lakott területen éppen szentü nk papi éleslátása nyomán alakult olyan irányba, amelyet a későbbi évtizede kben, sőt évszázadokban is követni lehetett.
Életének maradandó emlé ke a kánonjogi tudomány fejlődésére gyakorolt hatása. De talán még vonzóbb a példaadása, ahogyan ismételten elhárított magától ragyogó ajánlatokat, cs ak hogy béklyó nélkül élhessen az apostolkodásnak és annak a keresztény hiv atásnak, amelynek leghőbb vágya az egyszerűség és a szeretet.
Amikor Rajmund közel száz éves korában meghalt, a hívek nagy serege rótta le előt te a végső tiszteletet. Köztük volt a király és számos püspök. 1601-ben ava tta szentté VIII. Kelemen pápa, de már 1553-ban volt ünnepe. 1647 óta Barce lona városának védőszentje.
A római naptárba 1671-ben vették föl ünn
epét, január 23-ra. 1969-ben áthelyezték halálának másnapjára, január 7-re.
Leg
endáiból
Amikor Rajmund még spanyol hazájában élt, gy
óntatója volt Aragóniai Jakab királynak, aki nagyra becsülte őt. Az uralkod
ó híve volt ugyan a vallásnak, de ez nem nagyon látszott meg életén. A szen
t hiába intette, hogy küzdjön ártalmas szenvedélyei ellen. Szemtől-szembe j
avulást ígért a király, de egyáltalán nem törte magát érte. Rajmund egy nap
on megtudta, hogy a király ismét tilalmas viszonyt kezdett az egyik udvarhö
lggyel. Mint gyóntató sürgette a királyt, hogy bocsássa el a hölgyet, de an
nak esze ágában sem volt megtenni. Erre Rajmund úgy döntött hogy otthagyja
a királyi udvart, amely akkor éppen Mallorca szigetén tartózkodott. A királ
y azonban megparancsolta, hogy senki se merjen Rajmundnak bármiben is segít
ségére lenni.
Amikor szentünk nehéz helyzetében tengerre akart száll
ni -- így beszéli a legenda --, éppen útra készen állt egy hajó a kikötőben
. A hajós azonban vonakodott őt magával vinni, és fölmutatta a király íráso
s parancsát. Rajmund erre Istenbe vetett bizalommal azt mondta útitársainak
: ,,Egy földi király meg akarja akadályozni, hogy elutazzunk. Majd az égi K
irály fog javunkra beavatkozni''. Ezekkel a szavakkal a tengerre terítette
köpenyegét, fogta botját, keresztet vetett, azután bátran rálépett a köpeny
re, és hat óra leforgása alatt átkelt a hatvan mérföld széles tengeren. Nag
y tömeg szeme láttára lépett partra Barcelonában. Vállára vetette köpenyét,
és elindult kolostorába -- s annak kapuja magától kitárult előtte.
<
br /> Imádság
Irgalmas Istenünk, ki Szent Raj
mundot arra választottad, hogy irgalmas szeretettel lehajoljon a bűnösökhöz
és a foglyokhoz, kérünk add meg közbenjárására, hogy mi is kiszabaduljunk
a bűn szolgaságából, és szabad szívvel megtegyünk mindent, ami előtted kedv
es!
Forrás: Diós István: Szentek Élete