BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20110119T000000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:be4c116f7638c6dce6dbf8f9b36f87de CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Esztergomi Boldog Özséb DESCRIPTION:Nevéhez fűződik a magyar eredetű szerzetesrend. a pálosok alapítása és megs zervezése, amely mind vallási, mind művelődésügyi téren igen jelentős szere pet játszott nemcsak hazánk, hanem a szomszédos népek kultúrájának történet ében is.\nAz egykori esztergomi kanonok lelkét és szándékát -- mint minden szentét -- a szenvedések érlelték meg. A tatárjárás idején a válságból kive zető utat az egyéni példaadásban, az engesztelésben, a szeretetben és Krisz tus keresztjének különös tiszteletében jelölte meg.\nEsztergomban, Magyaror szág akkori fővárosában született 1200 körül. Szülei gondos nevelésben rész esítették, s az 1028-ban Szent István által alapított káptalani iskolába já ratták. Életrajzírója szerény, hallgatag, komoly fiúnak jellemzi. Hosszú im ák, sok böjt, elmélkedések érlelték hivatását. Szembetűnő vonása volt a mag ány szeretete, akkor érezte jól magát, ha félrevonulva elmerülhetett tanulm ányaiban. Pap lett. ,,Minden nap mély áhítattal mutatta be a szentmisét, am i akkor ritka és szokatlan dolog volt.'' Gyöngyösi Gergely írja róla: Olyan filozófiát tanított, amely nem az emberek, hanem Isten tetszését vívta ki. Az esztergomi főkáptalan tagjai közé iktatta. A papi zsolozsmát, a szentmi se bemutatását annyi áhítattal végezte, hogy mély benyomást tett mindenkire , aki csak látta.\nJövedelmét a szegényeknek osztotta szét, olvasásnak, tan ulásnak, írásnak szentelte magát. Följegyezték róla, hogy ,,egyetlen percet sem hagyott kihasználatlanul'': könyveket írt. Sajnos, a tatárjárás vagy k ésőbbi századok pusztításai ezeknek még a címét is elsodorták. Csak sejtjük , hogy egyházjogi munkákat írhatott, így pl. az akkor fölkapott Gratianus D ekrétumainak magyarázatát, ,,mivel a kánonjog tudományában kiválóan járatos volt''. Vágyódott a pilisi erdők vadonába, de tervének keresztülvitelét az országra zúduló tatár betörés késleltette. Akkoriban sok remete élt Eszter gom környékén, a pilisi hegyekben. Amikor bent jártak a városban, hogy kész ítményeiket eladják, és azok árából szükségleteikről gondoskodjanak, rendsz erint Özséb vendégszerető házát is fölkeresték. A velük való beszélgetés Is ten ösztökéje lehetett, ami a magány felé hajtotta.\nA tatár pusztítás a fi atal kanonok lelkében komoly szemléletváltozást okozhatott, s még inkább a remeteség felé hajlíthatta. De négy évig még segítenie kellett a rábízottak at testi és lelki felépülésükben. Az óhajtott magányba az út a szenvedések keresztútján át vezetett.\nFeladatának a kor sötét történelmi és erkölcsi v iszonyai között a lelki élet megújítását tekintette. Örömmel és elismerésse l szemlélte az Esztergomban máris megtelepedett, nemrég alakult két kolduló rend, a domonkosok és ferencesek munkáját, de nem csatlakozott hozzájuk. Ú gy érezte, hogy kortársainak még több kell: példaadás az engesztelésre és v ezeklésre. Kortársai lelkéhez csak úgy férkőzhet hozzá, ha saját élete fölá ldozásával utat és irányt mutat. Nem bírálgatta mások fölfogását, csak várt türelemmel, míg Isten kegyelme és az idő meghozza számukra is a megfelelő belátást. Miután négy éven át kivette részét az újjáépítésből, lemondott a kanonokságról, javait szétosztotta a rászorulók között, és Vancsai István é rsek engedélyével 1246-ban Szántó közelében a sziklás rengetegbe vonult. Má r megtanulta, hogy mi a mulandó, mi a maradandó érték, hiszen hamuvá és por rá vált minden nagyszerű alkotás, amelyet a keresztény áldozatkészség hazán kban létrehozott. Azért választotta a remeteéletet, hogy az ima, böjt és en gesztelés által esdjen kegyelmet mostoha sorsú nemzetének. Ezzel érseke kív ánságát is teljesítette, aki imádságába ajánlotta megyéjét és az országot.\ nA pilisi remete első ténykedése az volt, hogy hármas barlangja alatt, a fo rrás mellé letűzte a szent keresztet. Ma is ott áll az utódja, talán ugyana zon a helyen, az útszélen: esőmosta, vaskorpuszos, egyszerű feszület. In Cr uce salus, 'keresztben az üdvösség': ez volt a jelszava és meggyőződése. Ez ért szentelte később az egyesült remeték templomát a szent kereszt tisztele tére. Ezért hívják középkori oklevelek évszázadokon át, még Mátyás korában is intézményét ,,a szent kereszt testvéreinek''. Minden középkori és később i pálos templomban a főoltáron kívül a legszebb oltárt mindig a szent keres zt tiszteletére szentelték. Az ő nyomán szaporodtak el mindenütt a kereszte k a Pilisben az utak mentén, házak előtt, erdőmélyen.\nSzemélye a realitás talaján áll, nem szövik át a legendák aranyszálai. Egy alkalommal mégis cso dálatos látomásban részesült, amely döntő volt további életútjára. Egy éjje l, ima közben az erdő mélyén sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák e gymás felé tartottak, s végül tüzes fénynyalábbá olvadtak össze. Úgy érezte , hogy ez a különös tünemény égi jel, figyelmeztetés, hogy egyesítse a szét szórtan élő remetéket. Belátta, hogy ő egyedül kevés, önmagában semmi, szük séges az összefogás.\n1250-ben Pilisszántó közelében, a kesztölci völgy föl ötti kis magaslaton, ahol hármas teraszt képeztek ki, délről kisebb templom ot építettek a szent kereszt megtalálásának emlékére. A csúcsíves templomho z észak felől négyszögletes monostor csatlakozott a társas remeték számára, magas fallal körülvéve. Özséb azután sorra járta az országban a nagyobb re metetelepeket. Először a Pécs melletti Szent Jakab-hegyi remetékhez megy, a kik már 1225-től közös életet éltek. Elkéri szabályukat, egyesíti a két mon ostort, és társai őt választják meg első tartományfőnökké. Rómába megy társ aival, hogy a szerzetalapításhoz a Szentszék jóváhagyását és megerősítését megszerezze. Sikerül megnyernie Aquinói Szent Tamás pártfogását IV. Orbán p ápánál. Az jóváhagyja a rendet, de nem engedi meg, hogy átvegyék Szent Ágos ton rendi szabályait, mert a szükséges anyagi feltételek még nem voltak biz tosítva. Egyelőre Pál veszprémi püspököt bízta meg az ideiglenes szabályok megszerkesztésével.\nHuszonnégy évet töltött Özséb a Pilisen, húsz éven át szervezte, irányította, kormányozta rendjét. Remete Szent Pál oltalma alá h elyezte, mert mint első remete ő volt ennek az életformának az elindítója. Szerénységében mintegy el akarta hárítani magáról a rendalapítónak kijáró t iszteletet, és Remete Szent Pál palástja alá rejtőzött. De amint láttuk, a rendalapítás teljesen az ő érdeme. Az 1256. évi esztergomi zsinaton mint ta rtományfőnök vett részt. A zsinati jegyzőkönyvet is aláírta: ,,Eusebius pri or prov. Ord. S. Pauli Primi Eremitae'' (Özséb, Első Remete Szent Pál rendj ének provinciális perjele). Ebből a hivatalos elnevezésből rövidült le a re nd népies neve: pálosok.\nProhászka Ottokár szép elmélkedésben emlékezett m eg a Pilisről mint magyar ,,szent hegyről''. Már történelmünk kezdetén a po gány magyarok áldozatbemutató helye volt; a kereszténység elterjedésével az engesztelés hegye lett. A 12. század végén ciszterci apátság volt itt fran cia szerzetesekkel, akik zsolozsmáztak és földművelésre tanították a lakoss ágot. Az 1250-ben alapított Pilisszentkereszt után IV. Béla király átadta a pálosoknak pilisi vadászlakát a Szentlélek tiszteletére (Pilisszentlélek, 1263), a század végén pedig az utolsó Árpád-házi király, III. Endre a Kékes fölötti Pilisszentlászlón alapított pálos rendházat (1290). Mindezek a tör ök pusztításig álltak fenn. A majdnem 150 éves török megszállás a Pilis öss zes történeti emlékeit eltüntette; a Szent Kereszt-monostor helye is bizony talan volt. Először a jelenlegi Pilisszentkereszten lévő cisztercita apátsá g romjait gondolták annak. Méry István régész az 1960-as években Pilisszánt ótól kb. 6 km-re nyugatra, a kesztölci völgyben föltárta egy 26 m hosszú, 8 m széles csúcsíves templom alapfalait, a hozzá csatlakozó monostor falaiva l együtt. Ezt egy 1393-ból származó oklevél alapján sikerült azonosítani az ősi szentkereszti monostorral.\nÖzséb 1270. január 20-án halt meg Pilissze ntkereszten, súlyos betegség után. Halálos ágyán a szabályok pontos megtart ására, testvéri szeretetre és jó példaadásra buzdította testvéreit. Jézus é s Mária nevével ajkán lehelte ki lelkét. Az általa alapított templom sírbol tjában temették el. Oda kerültek tanítványai s későbbi utódai is: Benedek ( + 1290) és István rendfőnökök. A végleges egyházi jóváhagyást 1308-ban kapt a meg a rend. Ekkor tértek át a Szent Ágoston szabályai szerint való életre .\nA fehér ruhás pálosok öt házban éltek Magyarországon. Ma hozzávetőlegese n 300 pálos szerzetes él a világ különböző tájain: 11 lengyelországi, 1 hor vát, 1 római, 1 svéd és 3 amerikai házban. Pálosok gondozzák a világhírű cz estochowai kegyhelyet.\nDiós István: A szentek élete\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Nevéhez fűződik a magy ar eredetű szerzetesrend. a pálosok alapítása és megszervezése, amely mind vallási, mind művelődésügyi téren igen jelentős szerepet játszott nemcsak h azánk, hanem a szomszédos népek kultúrájának történetében is.
Az egyk ori esztergomi kanonok lelkét és szándékát -- mint minden szentét -- a szen vedések érlelték meg. A tatárjárás idején a válságból kivezető utat az egyé ni példaadásban, az engesztelésben, a szeretetben és Krisztus keresztjének különös tiszteletében jelölte meg.
Esztergomban, Magyarország akkori fővárosában született 1200 körül. Szülei gondos nevelésben részesítették, s az 1028-ban Szent István által alapított káptalani iskolába járatták. Élet rajzírója szerény, hallgatag, komoly fiúnak jellemzi. Hosszú imák, sok böjt , elmélkedések érlelték hivatását. Szembetűnő vonása volt a magány szeretet e, akkor érezte jól magát, ha félrevonulva elmerülhetett tanulmányaiban. Pa p lett. ,,Minden nap mély áhítattal mutatta be a szentmisét, ami akkor ritk a és szokatlan dolog volt.'' Gyöngyösi Gergely írja róla: Olyan filozófiát tanított, amely nem az emberek, hanem Isten tetszését vívta ki. Az esztergo mi főkáptalan tagjai közé iktatta. A papi zsolozsmát, a szentmise bemutatás át annyi áhítattal végezte, hogy mély benyomást tett mindenkire, aki csak l átta.
Jövedelmét a szegényeknek osztotta szét, olvasásnak, tanulásnak , írásnak szentelte magát. Följegyezték róla, hogy ,,egyetlen percet sem ha gyott kihasználatlanul'': könyveket írt. Sajnos, a tatárjárás vagy későbbi századok pusztításai ezeknek még a címét is elsodorták. Csak sejtjük, hogy egyházjogi munkákat írhatott, így pl. az akkor fölkapott Gratianus Dekrétum ainak magyarázatát, ,,mivel a kánonjog tudományában kiválóan járatos volt'' . Vágyódott a pilisi erdők vadonába, de tervének keresztülvitelét az ország ra zúduló tatár betörés késleltette. Akkoriban sok remete élt Esztergom kör nyékén, a pilisi hegyekben. Amikor bent jártak a városban, hogy készítménye iket eladják, és azok árából szükségleteikről gondoskodjanak, rendszerint Ö zséb vendégszerető házát is fölkeresték. A velük való beszélgetés Isten ösz tökéje lehetett, ami a magány felé hajtotta.
A tatár pusztítás a fiat al kanonok lelkében komoly szemléletváltozást okozhatott, s még inkább a re meteség felé hajlíthatta. De négy évig még segítenie kellett a rábízottakat testi és lelki felépülésükben. Az óhajtott magányba az út a szenvedések ke resztútján át vezetett.
Feladatának a kor sötét történelmi és erkölcs i viszonyai között a lelki élet megújítását tekintette. Örömmel és elismeré ssel szemlélte az Esztergomban máris megtelepedett, nemrég alakult két kold uló rend, a domonkosok és ferencesek munkáját, de nem csatlakozott hozzájuk . Úgy érezte, hogy kortársainak még több kell: példaadás az engesztelésre é s vezeklésre. Kortársai lelkéhez csak úgy férkőzhet hozzá, ha saját élete f öláldozásával utat és irányt mutat. Nem bírálgatta mások fölfogását, csak v árt türelemmel, míg Isten kegyelme és az idő meghozza számukra is a megfele lő belátást. Miután négy éven át kivette részét az újjáépítésből, lemondott a kanonokságról, javait szétosztotta a rászorulók között, és Vancsai Istvá n érsek engedélyével 1246-ban Szántó közelében a sziklás rengetegbe vonult. Már megtanulta, hogy mi a mulandó, mi a maradandó érték, hiszen hamuvá és porrá vált minden nagyszerű alkotás, amelyet a keresztény áldozatkészség ha zánkban létrehozott. Azért választotta a remeteéletet, hogy az ima, böjt és engesztelés által esdjen kegyelmet mostoha sorsú nemzetének. Ezzel érseke kívánságát is teljesítette, aki imádságába ajánlotta megyéjét és az országo t.
A pilisi remete első ténykedése az volt, hogy hármas barlangja ala tt, a forrás mellé letűzte a szent keresztet. Ma is ott áll az utódja, talá n ugyanazon a helyen, az útszélen: esőmosta, vaskorpuszos, egyszerű feszüle t. In Cruce salus, 'keresztben az üdvösség': ez volt a jelszava és meggyőző dése. Ezért szentelte később az egyesült remeték templomát a szent kereszt tiszteletére. Ezért hívják középkori oklevelek évszázadokon át, még Mátyás korában is intézményét ,,a szent kereszt testvéreinek''. Minden középkori é s későbbi pálos templomban a főoltáron kívül a legszebb oltárt mindig a sze nt kereszt tiszteletére szentelték. Az ő nyomán szaporodtak el mindenütt a keresztek a Pilisben az utak mentén, házak előtt, erdőmélyen.
Személy e a realitás talaján áll, nem szövik át a legendák aranyszálai. Egy alkalom mal mégis csodálatos látomásban részesült, amely döntő volt további életútj ára. Egy éjjel, ima közben az erdő mélyén sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák egymás felé tartottak, s végül tüzes fénynyalábbá olvadtak össz e. Úgy érezte, hogy ez a különös tünemény égi jel, figyelmeztetés, hogy egy esítse a szétszórtan élő remetéket. Belátta, hogy ő egyedül kevés, önmagába n semmi, szükséges az összefogás.
1250-ben Pilisszántó közelében, a k esztölci völgy fölötti kis magaslaton, ahol hármas teraszt képeztek ki, dél ről kisebb templomot építettek a szent kereszt megtalálásának emlékére. A c súcsíves templomhoz észak felől négyszögletes monostor csatlakozott a társa s remeték számára, magas fallal körülvéve. Özséb azután sorra járta az orsz ágban a nagyobb remetetelepeket. Először a Pécs melletti Szent Jakab-hegyi remetékhez megy, akik már 1225-től közös életet éltek. Elkéri szabályukat, egyesíti a két monostort, és társai őt választják meg első tartományfőnökké . Rómába megy társaival, hogy a szerzetalapításhoz a Szentszék jóváhagyását és megerősítését megszerezze. Sikerül megnyernie Aquinói Szent Tamás pártf ogását IV. Orbán pápánál. Az jóváhagyja a rendet, de nem engedi meg, hogy á tvegyék Szent Ágoston rendi szabályait, mert a szükséges anyagi feltételek még nem voltak biztosítva. Egyelőre Pál veszprémi püspököt bízta meg az ide iglenes szabályok megszerkesztésével.
Huszonnégy évet töltött Özséb a Pilisen, húsz éven át szervezte, irányította, kormányozta rendjét. Remete Szent Pál oltalma alá helyezte, mert mint első remete ő volt ennek az életf ormának az elindítója. Szerénységében mintegy el akarta hárítani magáról a rendalapítónak kijáró tiszteletet, és Remete Szent Pál palástja alá rejtőzö tt. De amint láttuk, a rendalapítás teljesen az ő érdeme. Az 1256. évi eszt ergomi zsinaton mint tartományfőnök vett részt. A zsinati jegyzőkönyvet is aláírta: ,,Eusebius prior prov. Ord. S. Pauli Primi Eremitae'' (Özséb, Első Remete Szent Pál rendjének provinciális perjele). Ebből a hivatalos elneve zésből rövidült le a rend népies neve: pálosok.
Prohászka Ottokár szé p elmélkedésben emlékezett meg a Pilisről mint magyar ,,szent hegyről''. Má r történelmünk kezdetén a pogány magyarok áldozatbemutató helye volt; a ker eszténység elterjedésével az engesztelés hegye lett. A 12. század végén cis zterci apátság volt itt francia szerzetesekkel, akik zsolozsmáztak és földm űvelésre tanították a lakosságot. Az 1250-ben alapított Pilisszentkereszt u tán IV. Béla király átadta a pálosoknak pilisi vadászlakát a Szentlélek tis zteletére (Pilisszentlélek, 1263), a század végén pedig az utolsó Árpád-ház i király, III. Endre a Kékes fölötti Pilisszentlászlón alapított pálos rend házat (1290). Mindezek a török pusztításig álltak fenn. A majdnem 150 éves török megszállás a Pilis összes történeti emlékeit eltüntette; a Szent Kere szt-monostor helye is bizonytalan volt. Először a jelenlegi Pilisszentkeres zten lévő cisztercita apátság romjait gondolták annak. Méry István régész a z 1960-as években Pilisszántótól kb. 6 km-re nyugatra, a kesztölci völgyben föltárta egy 26 m hosszú, 8 m széles csúcsíves templom alapfalait, a hozzá csatlakozó monostor falaival együtt. Ezt egy 1393-ból származó oklevél ala pján sikerült azonosítani az ősi szentkereszti monostorral.
Özséb 127 0. január 20-án halt meg Pilisszentkereszten, súlyos betegség után. Halálos ágyán a szabályok pontos megtartására, testvéri szeretetre és jó példaadás ra buzdította testvéreit. Jézus és Mária nevével ajkán lehelte ki lelkét. A z általa alapított templom sírboltjában temették el. Oda kerültek tanítvány ai s későbbi utódai is: Benedek (+ 1290) és István rendfőnökök. A végleges egyházi jóváhagyást 1308-ban kapta meg a rend. Ekkor tértek át a Szent Ágos ton szabályai szerint való életre.
A fehér ruhás pálosok öt házban él tek Magyarországon. Ma hozzávetőlegesen 300 pálos szerzetes él a világ külö nböző tájain: 11 lengyelországi, 1 horvát, 1 római, 1 svéd és 3 amerikai há zban. Pálosok gondozzák a világhírű czestochowai kegyhelyet.
Diós István: A szentek élete
DTSTAMP:20240329T062200 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20120120 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20120121 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=+20 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR