BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20110213T000000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:7ef61b0ed2c4cd35e750a9bb71cad426 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Szent Cirill és Metód (ünnep) DESCRIPTION: Életük\n A nyugati szláv törzsek, amelyek a népvándorlás után letelepültek és megalkották a nagy morva birodalmat, a 9. század elején magas színvonal ú politikai és kulturális életet éltek. Készek voltak a kereszténység elfog adására, de ha a germán területről érkező misszionáriusok térítik meg őket, az politikai függőséget is jelentett volna. Ezért Rasztiszláv, a birodalom uralkodója a kereszténységnek olyan formáját kereste, amely országa és a s zláv népek önállóságát nem fenyegeti. Kívánsága teljesülni látszott, amikor a bizánci kormányzat egy csoport keresztény térítőt küldött, akik közül kü lönösen két testvér tűnt ki: Konstantin áldozópap és Metód szerzetes.\n Egy Leó nevű császári hivatalnok gyermekei voltak. A fiatalabb Konstantin (Cir ill a kolostori neve volt) először szülővárosában, Tesszalonikában, majd Ko nstantinápolyban tanult. A császárváros művelt köreiben a ,,filozófus'' meg tisztelő néven ismerték. 858 táján abbahagyta a tanítást, hogy egy időre vi sszavonuljon egy kolostorba, ahová már évekkel előbb belépett a bátyja, Met ód (keresztneve valószínűleg Mihály volt).\n 860-ban a kormány Konstantint testvérének társaságában a kazárok közé küldte a Fekete-tenger partjára. Po litikai és vallási küldetés volt ez. Ekkor találta meg Konstantin Kerszonba n Szent Kelemen vértanú pápa ereklyéit.\n A görög misszió 863-ban érte el M orvaországot. Konstantin drága kincset hozott magával: a perikopákat és lit urgikus szövegeket, amelyeket görögből ő fordított szláv nyelvre, és lejegy zésükhöz maga állított össze írásjeleket (ez az ún. glagolita ábécé, a ciri ll ábécé ősi formája). A testvérek kísérőikkel együtt több mint három éven át áldásos működést fejtettek ki. Missziós munkájuk azonban ellenérzést vál tott ki a bajor püspökökből. Különösen a szláv nyelv liturgiai használatát támadták. A rítus ügye, hogy bizánci legyen-e vagy római, abban az időben c sak mellékes kérdésnek számított.\n Rasztiszláv szeme előtt egy saját egyhá ztartomány képe lebegett, amely független a birodalmi egyháztól. Konstantin és Metód ennek az egyházpolitikai kérdésnek a megoldását csak a pápa dönté sétől várhatta. Útra keltek tehát Rómába, ahol II. Hadrián pápa ünnepélyese n fogadta őket, mert Szent Kelemen ereklyéit magukkal vitték. Ragyogóan meg védték missziós módszerüket, és a szláv nyelvű istentisztelet jóváhagyást n yert. Rómában Konstantin megbetegedett, és rövidesen, 869. február 14-én, n egyvennégy éves korában meghalt. Testét a Szent Kelemen-bazilikában helyezt ék nyugovóra, és mind a mai napig ott tisztelik.\n Kocel pannóniai fejedele m sürgetésére Metódot kinevezték Pannónia és Morvaország érsekévé -- ezzel visszaállították a népvándorlásban elpusztult Sirmium (Szerém, ma Sremska M itrovica) püspökségét --, ugyanakkor megkapta a szlávok között a szentszéki legátus hatalmát. Ez azonban nem szüntette meg a kelet-frank és a szláv eg yház közötti feszültséget. Metód azt hozta föl saját védelmére, hogy neki S zent Péter utóda osztotta ki ezt a missziós területet, ezért ő nem avatkozi k bele a birodalmi egyház ügyeibe. A salzburgi püspök ösztönzésére egy bajo r zsinat elfogatta, elítélte, s két és fél éven át fogva tartotta Ellwangen kolostori börtönében. Végül is VIII. János pápa erélyes közbelépésére 873- ban kiszabadult. Szvatopluk nagyfejedelem azonban már nem mutatott a görög misszió iránt akkora érdeklődést, mint elődje, Rasztiszláv.\n Metód 885 vir ágvasárnapján halt meg, és székesegyházában temették el. Ez valószínűleg a morvaországi Velehradban volt (ma Staré Mésto). Az új régészeti föltárások sokszorosan igazolták a régi hagyományt. Nagymorvaország másik középpontja Mikulicice volt Hodonin mellett, csak negyvenhárom kilométerre dél felé Sta ré Méstótól. Itt a 9. századból származó templomok romjait tárták föl.\n A görög misszió lelke Cirill volt, korának egyik legműveltebb görögje. Vonzó személyiség volt, aki sikereiben is megőrizte keresztény szerénységét. Hogy a morva újkeresztények mindkét testvért szerették, azon nincs csodálkozniv aló. De hogy a rómaiak és a pápa környezetéhez tartozó klerikusok, akiknek szemében a testvérek missziós tevékenysége a hagyományok megtörésének látsz ott, Cirill meggyőző erejű érvelése előtt meghajoltak, az már figyelemre mé ltó.\n Szelídsége sohasem vált gyöngeséggé. Eljárásának helyességében bízva kész volt fölvenni a harcot még túlerővel szemben is. Szívóssága nem hátrá lt meg a ,,háromnyelvűek'' és a ,,pilátuskövetők'' szűkkeblűsége előtt sem -- azokról a latin klerikusokról van szó, akik csak a latint, a görögöt és a hébert akarták engedélyezni az istentiszteletben, vagyis a kereszt felira tának nyelveit. Nagylelkűen a harcot választotta a kolostori cella csendje helyett, hogy embereket nyerjen meg Krisztusnak. Amikor pedig az aratás ide jének kellős közepén magához szólította az Úr, örvendező szívvel sietett el éje.\n Fordításai mesterművek. Költő volt, legalábbis az akkori bizánci elk épzelés szerint. Volt benne valami visszafogottság, csak akkor lobogott, ha az isteni Bölcsességről beszélt. Teljes határozottsággal szállt szembe min denkivel, aki a Krisztushoz vezető utat elzárhatta. Ilyen szempontból jelle mző a haldokló Cirill imádsága: ,,Semmisítsd meg, Uram, a háromnyelvűek ere tnekségét... Hallgasd meg imámat és őrizd hű nyájadat, amelynek élére rende ltél.”\n Öccse haláláig Metód ritkán lépett előtérbe. Tizenhat éven kereszt ül kellett védelmeznie ellenségeivel szemben pannon-morva egyháztartományát . A kisázsiai Olümposz kolostorának csendjébe vágyott szüntelenül. A testi szenvedésekhez, a fogsághoz, az üldözésekhez és az általános bizonytalanság hoz lelki szenvedések is társultak. Ellenségei megrágalmazták és eretnekség gel vádolták. A bizonytalanság, hogy a pápa nem hagyja-e magára, és Wiching nyitrai püspök áskálódásai megsokszorozták az érsek szenvedéseit. Metód ne mes, önzetlen egyéniség volt. Nagyságát ellenfelei sem tagadhatták.\n A két testvér gyermekkora óta beszélte a szláv nyelvet, de születésük, képzésük szerint görögök voltak. Távol állt viszont tőlük minden bizánci szűkkeblűsé g. Az a meggyőződés határozta meg missziós tevékenységüket, hogy minden nép hivatalos az üdvösségre, és Krisztus minden emberért meghalt. Cirill ezt a z egyetemes szemléletmódot saját filozófiai és teológiai elveiből vezette l e. Számára a filozófia az isteni és emberi dolgokban eligazító bölcsességet jelentette, amely Istenhez tesz hasonlóvá minket, embereket. Ennek legbels őbb lényege a Szofia (Bölcsesség), a világnak az a szemlélete, amelynek seg ítségével behatolhatunk az isteni világba. Krisztus, ,,az emberek kedvelője '', mindenkit el akar vezetni az igazság ismeretére, minden embert a Szofia részesévé akar tenni, görögöt és barbárt egyaránt. Csak efelől az igazán , ,katolikus'' fölfogás felől érthető a két testvér harca a szláv liturgiáért . ,,A nap nem ugyanúgy süt mindenkire? Nem ugyanazon a módon lélegzünk mind nyájan?'' -- ellenfeleikhez így beszéltek Velencében.\n Hát nem azért halt meg Krisztus, hogy mindnyájunkat megajándékozzon az ,,ősszülők dicsőségével '' (Cirill kedvenc kifejezése), vagyis az Istennel való paradicsomi egységg el, amelyet Ádám miatt elveszítettünk? És nem kellene-e a népek és a társad almi rendek között tátongó szakadékot Isten mindent átfogó szeretetével áth idalni?\n Cirill és Metód ezt az egyetemes szemléletet aligha vezethette le az akkori bizánci gondolkodásmódból, még kevésbé a nyugatiból. Mind a népn ek szóló gazdag liturgikus életért vállalt fáradozásban, mind a népnyelv li turgikus használatában az őskeresztény hagyomány örökösei voltak. Csak ők s ugalmazhatták azt a váratlan kijelentést, amellyel VIII. János pápa 880-ban jóváhagyta a szláv liturgiát: ,,Aki a főnyelveket, tudniillik a hébert, a görögöt és a latint teremtette, ugyanaz teremtette a többi nyelvet is saját dicséretére és dicsőségére.''\n Ünnepüket 1880-ban vették föl a római napt árba, július 5-re, Szent Péter és Szent Pál oktávájába. De már 1897-ben, am ikor e napon Szent Zaccharia M. Antalt ünnepelni kezdték, hetedikére, majd 1969-ben február 14-re, Cirill halála napjára helyezték át.\n \n Legendáik ból\n A szlávok nagy apostolainak életéből sok részletet elbeszélnek A pann óniai legendák, így azt is, hogyan kezdődött küldetésük a nagy morva biroda lomban.\n Rasztiszláv, a morva fejedelem isteni intésre tanácskozást tartot t főembereivel és a morvákkal, aztán követeket küldött Mihály császárhoz ez zel az üzenettel: ,,Népünknek, amely a pogányságból megtért és a keresztény törvényeket tartja, nincsenek olyan tanítói, akik saját nyelvünkön tanítan ák nekünk a keresztény hitet, hogy lássák és utánozzák azt a többi országok is. Küldj hát nekünk, uralkodó, egy püspököt és egy ilyen tanítót; hiszen tőletek mindig jó törvény származik minden országnak.''\n Miután a császár összehívta a zsinatot, magához rendelte Konstantint, a filozófust; ismertet te vele az ügyet és azt mondta: ,,Tudom, hogy fáradt vagy, filozófus, mégis szükséges, hogy odamenj, mert ezt a dolgot senki sem tudja úgy végbevinni, mint te.''\n A filozófus azonban ezt felelte: ,,Bár fáradt vagyok és a tes tem beteg, örömmel megyek oda, ha vannak a nyelvüknek megfelelő betűik.''\n A császár erre azt mondta neki: ,,Nagyatyám és édesapám meg sokan mások ke resték már azokat, de nem találták; hogyan leljem meg én? De ha akarod, meg adhatja neked az Isten, aki ad mindenkinek, aki ingadozás nélkül kér.''\n M iután a filozófus eltávozott onnan, korábbi szokása szerint imádkozni kezde tt társaival. Nem sokkal később megjelent neki az Úr, aki meghallgatja szol gáit. Erre ő rögtön összeállította a betűket, és kezdte leírni ezt az evang éliumi szöveget: ,,Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten vo lt az Ige'' -- és így tovább.\n A császár örült és tanácsosaival együtt dic sőítette Istent, s Konstantint sok ajándékkal küldte el. Amikor pedig megér kezett Morvaországba, Rasztiszláv nagy tisztelettel fogadta, tanítványokat toborzott és rábízta oktatásukat. Miután lefordította az egész egyházi rend tartást, megtanította őket a zsolozsma részeire (a Matutinumra, a Hórákra, a Vesperásra, a Kompletóriumra) és a misére. És a próféta szavának megfelel ően megnyíltak a süketek fülei, hogy az Írás igéit befogadják, és a dadogók beszéde értelmes lett. Isten örvendezett, az ördög pedig szégyenkezett eze n.\n \n Imádság\n Isten, ki Szent Cirill és Szent Metód által világosított ad meg a szláv népeket, kérünk add, hogy tanításod igéit szívünkbe zárjuk, s tégy bennünket az igaz hitben egyetértő népeddé!\n \n Forrás: Diós Istvá n: A szentek élete\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Életük
A nyugati szláv törzsek, amelyek a népvándorlás utá n letelepültek és megalkották a nagy morva birodalmat, a 9. század elején m agas színvonalú politikai és kulturális életet éltek. Készek voltak a keres zténység elfogadására, de ha a germán területről érkező misszionáriusok tér ítik meg őket, az politikai függőséget is jelentett volna. Ezért Rasztiszlá v, a birodalom uralkodója a kereszténységnek olyan formáját kereste, amely országa és a szláv népek önállóságát nem fenyegeti. Kívánsága teljesülni lá tszott, amikor a bizánci kormányzat egy csoport keresztény térítőt küldött, akik közül különösen két testvér tűnt ki: Konstantin áldozópap és Metód sz erzetes.
Egy Leó nevű császári hivatalnok gyermekei voltak. A fiatal abb Konstantin (Cirill a kolostori neve volt) először szülővárosában, Tessz alonikában, majd Konstantinápolyban tanult. A császárváros művelt köreiben a ,,filozófus'' megtisztelő néven ismerték. 858 táján abbahagyta a tanítást , hogy egy időre visszavonuljon egy kolostorba, ahová már évekkel előbb bel épett a bátyja, Metód (keresztneve valószínűleg Mihály volt).
860-ba n a kormány Konstantint testvérének társaságában a kazárok közé küldte a Fe kete-tenger partjára. Politikai és vallási küldetés volt ez. Ekkor találta meg Konstantin Kerszonban Szent Kelemen vértanú pápa ereklyéit.
A gö rög misszió 863-ban érte el Morvaországot. Konstantin drága kincset hozott magával: a perikopákat és liturgikus szövegeket, amelyeket görögből ő fordí tott szláv nyelvre, és lejegyzésükhöz maga állított össze írásjeleket (ez a z ún. glagolita ábécé, a cirill ábécé ősi formája). A testvérek kísérőikkel együtt több mint három éven át áldásos működést fejtettek ki. Missziós mun kájuk azonban ellenérzést váltott ki a bajor püspökökből. Különösen a szláv nyelv liturgiai használatát támadták. A rítus ügye, hogy bizánci legyen-e vagy római, abban az időben csak mellékes kérdésnek számított.
Raszt iszláv szeme előtt egy saját egyháztartomány képe lebegett, amely független a birodalmi egyháztól. Konstantin és Metód ennek az egyházpolitikai kérdés nek a megoldását csak a pápa döntésétől várhatta. Útra keltek tehát Rómába, ahol II. Hadrián pápa ünnepélyesen fogadta őket, mert Szent Kelemen erekly éit magukkal vitték. Ragyogóan megvédték missziós módszerüket, és a szláv n yelvű istentisztelet jóváhagyást nyert. Rómában Konstantin megbetegedett, é s rövidesen, 869. február 14-én, negyvennégy éves korában meghalt. Testét a Szent Kelemen-bazilikában helyezték nyugovóra, és mind a mai napig ott tis ztelik.
Kocel pannóniai fejedelem sürgetésére Metódot kinevezték Pan nónia és Morvaország érsekévé -- ezzel visszaállították a népvándorlásban e lpusztult Sirmium (Szerém, ma Sremska Mitrovica) püspökségét --, ugyanakkor megkapta a szlávok között a szentszéki legátus hatalmát. Ez azonban nem sz üntette meg a kelet-frank és a szláv egyház közötti feszültséget. Metód azt hozta föl saját védelmére, hogy neki Szent Péter utóda osztotta ki ezt a m issziós területet, ezért ő nem avatkozik bele a birodalmi egyház ügyeibe. A salzburgi püspök ösztönzésére egy bajor zsinat elfogatta, elítélte, s két és fél éven át fogva tartotta Ellwangen kolostori börtönében. Végül is VIII . János pápa erélyes közbelépésére 873-ban kiszabadult. Szvatopluk nagyfeje delem azonban már nem mutatott a görög misszió iránt akkora érdeklődést, mi nt elődje, Rasztiszláv.
Metód 885 virágvasárnapján halt meg, és szék esegyházában temették el. Ez valószínűleg a morvaországi Velehradban volt ( ma Staré Mésto). Az új régészeti föltárások sokszorosan igazolták a régi ha gyományt. Nagymorvaország másik középpontja Mikulicice volt Hodonin mellett , csak negyvenhárom kilométerre dél felé Staré Méstótól. Itt a 9. századból származó templomok romjait tárták föl.
A görög misszió lelke Cirill volt, korának egyik legműveltebb görögje. Vonzó személyiség volt, aki sike reiben is megőrizte keresztény szerénységét. Hogy a morva újkeresztények mi ndkét testvért szerették, azon nincs csodálkoznivaló. De hogy a rómaiak és a pápa környezetéhez tartozó klerikusok, akiknek szemében a testvérek missz iós tevékenysége a hagyományok megtörésének látszott, Cirill meggyőző erejű érvelése előtt meghajoltak, az már figyelemre méltó.
Szelídsége soh asem vált gyöngeséggé. Eljárásának helyességében bízva kész volt fölvenni a harcot még túlerővel szemben is. Szívóssága nem hátrált meg a ,,háromnyelv űek'' és a ,,pilátuskövetők'' szűkkeblűsége előtt sem -- azokról a latin kl erikusokról van szó, akik csak a latint, a görögöt és a hébert akarták enge délyezni az istentiszteletben, vagyis a kereszt feliratának nyelveit. Nagyl elkűen a harcot választotta a kolostori cella csendje helyett, hogy emberek et nyerjen meg Krisztusnak. Amikor pedig az aratás idejének kellős közepén magához szólította az Úr, örvendező szívvel sietett eléje.
Fordítása i mesterművek. Költő volt, legalábbis az akkori bizánci elképzelés szerint. Volt benne valami visszafogottság, csak akkor lobogott, ha az isteni Bölcs ességről beszélt. Teljes határozottsággal szállt szembe mindenkivel, aki a Krisztushoz vezető utat elzárhatta. Ilyen szempontból jellemző a haldokló C irill imádsága: ,,Semmisítsd meg, Uram, a háromnyelvűek eretnekségét... Hal lgasd meg imámat és őrizd hű nyájadat, amelynek élére rendeltél.”
Öc cse haláláig Metód ritkán lépett előtérbe. Tizenhat éven keresztül kellett védelmeznie ellenségeivel szemben pannon-morva egyháztartományát. A kisázsi ai Olümposz kolostorának csendjébe vágyott szüntelenül. A testi szenvedések hez, a fogsághoz, az üldözésekhez és az általános bizonytalansághoz lelki s zenvedések is társultak. Ellenségei megrágalmazták és eretnekséggel vádoltá k. A bizonytalanság, hogy a pápa nem hagyja-e magára, és Wiching nyitrai pü spök áskálódásai megsokszorozták az érsek szenvedéseit. Metód nemes, önzetl en egyéniség volt. Nagyságát ellenfelei sem tagadhatták.
A két testv ér gyermekkora óta beszélte a szláv nyelvet, de születésük, képzésük szerin t görögök voltak. Távol állt viszont tőlük minden bizánci szűkkeblűség. Az a meggyőződés határozta meg missziós tevékenységüket, hogy minden nép hivat alos az üdvösségre, és Krisztus minden emberért meghalt. Cirill ezt az egye temes szemléletmódot saját filozófiai és teológiai elveiből vezette le. Szá mára a filozófia az isteni és emberi dolgokban eligazító bölcsességet jelen tette, amely Istenhez tesz hasonlóvá minket, embereket. Ennek legbelsőbb lé nyege a Szofia (Bölcsesség), a világnak az a szemlélete, amelynek segítségé vel behatolhatunk az isteni világba. Krisztus, ,,az emberek kedvelője'', mi ndenkit el akar vezetni az igazság ismeretére, minden embert a Szofia része sévé akar tenni, görögöt és barbárt egyaránt. Csak efelől az igazán ,,katol ikus'' fölfogás felől érthető a két testvér harca a szláv liturgiáért. ,,A nap nem ugyanúgy süt mindenkire? Nem ugyanazon a módon lélegzünk mindnyájan ?'' -- ellenfeleikhez így beszéltek Velencében.
Hát nem azért halt m eg Krisztus, hogy mindnyájunkat megajándékozzon az ,,ősszülők dicsőségével' ' (Cirill kedvenc kifejezése), vagyis az Istennel való paradicsomi egységge l, amelyet Ádám miatt elveszítettünk? És nem kellene-e a népek és a társada lmi rendek között tátongó szakadékot Isten mindent átfogó szeretetével áthi dalni?
Cirill és Metód ezt az egyetemes szemléletet aligha vezethett e le az akkori bizánci gondolkodásmódból, még kevésbé a nyugatiból. Mind a népnek szóló gazdag liturgikus életért vállalt fáradozásban, mind a népnyel v liturgikus használatában az őskeresztény hagyomány örökösei voltak. Csak ők sugalmazhatták azt a váratlan kijelentést, amellyel VIII. János pápa 880 -ban jóváhagyta a szláv liturgiát: ,,Aki a főnyelveket, tudniillik a hébert , a görögöt és a latint teremtette, ugyanaz teremtette a többi nyelvet is s aját dicséretére és dicsőségére.''
Ünnepüket 1880-ban vették föl a r ómai naptárba, július 5-re, Szent Péter és Szent Pál oktávájába. De már 189 7-ben, amikor e napon Szent Zaccharia M. Antalt ünnepelni kezdték, hetediké re, majd 1969-ben február 14-re, Cirill halála napjára helyezték át.
Legendáikból
A szlávok nagy apostolainak élet éből sok részletet elbeszélnek A pannóniai legendák, így azt is, hogyan kez dődött küldetésük a nagy morva birodalomban.
Rasztiszláv, a morva fe jedelem isteni intésre tanácskozást tartott főembereivel és a morvákkal, az tán követeket küldött Mihály császárhoz ezzel az üzenettel: ,,Népünknek, am ely a pogányságból megtért és a keresztény törvényeket tartja, nincsenek ol yan tanítói, akik saját nyelvünkön tanítanák nekünk a keresztény hitet, hog y lássák és utánozzák azt a többi országok is. Küldj hát nekünk, uralkodó, egy püspököt és egy ilyen tanítót; hiszen tőletek mindig jó törvény származ ik minden országnak.''
Miután a császár összehívta a zsinatot, magáh oz rendelte Konstantint, a filozófust; ismertette vele az ügyet és azt mond ta: ,,Tudom, hogy fáradt vagy, filozófus, mégis szükséges, hogy odamenj, me rt ezt a dolgot senki sem tudja úgy végbevinni, mint te.''
A filozóf us azonban ezt felelte: ,,Bár fáradt vagyok és a testem beteg, örömmel megy ek oda, ha vannak a nyelvüknek megfelelő betűik.''
A császár erre az t mondta neki: ,,Nagyatyám és édesapám meg sokan mások keresték már azokat, de nem találták; hogyan leljem meg én? De ha akarod, megadhatja neked az I sten, aki ad mindenkinek, aki ingadozás nélkül kér.''
Miután a filoz ófus eltávozott onnan, korábbi szokása szerint imádkozni kezdett társaival. Nem sokkal később megjelent neki az Úr, aki meghallgatja szolgáit. Erre ő rögtön összeállította a betűket, és kezdte leírni ezt az evangéliumi szöveg et: ,,Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige'' - - és így tovább.
A császár örült és tanácsosaival együtt dicsőítette Istent, s Konstantint sok ajándékkal küldte el. Amikor pedig megérkezett M orvaországba, Rasztiszláv nagy tisztelettel fogadta, tanítványokat toborzot t és rábízta oktatásukat. Miután lefordította az egész egyházi rendtartást, megtanította őket a zsolozsma részeire (a Matutinumra, a Hórákra, a Vesper ásra, a Kompletóriumra) és a misére. És a próféta szavának megfelelően megn yíltak a süketek fülei, hogy az Írás igéit befogadják, és a dadogók beszéde értelmes lett. Isten örvendezett, az ördög pedig szégyenkezett ezen.
Imádság
Isten, ki Szent Cirill és Szent Metó d által világosítottad meg a szláv népeket, kérünk add, hogy tanításod igéi t szívünkbe zárjuk, s tégy bennünket az igaz hitben egyetértő népeddé!
< p>Forrás: Diós István: A szentek élete
DTSTAMP:20240328T093004 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20120214 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20120215 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=+045 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR