BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101230T000000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:d471c2c395b2e9d892d2907b0e2dca42 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Szent I. Szilveszter pápa DESCRIPTION:
É lete
Szilveszter római születésű volt, s majdnem huszonkét é vig, 314-től 335-ig volt pápa. Elődje, Miltiádész pápa alatt szabadult meg Róma Maxentius zsarnokságától, amikor Nagy Konstantin a Milviusi-hídnál leg yőzte őt. Ez meghozta az Egyház számára a szabad vallásgyakorlást is. Tanúk szólnak amellett, hogy Szilvesztert hitvallóként tisztelték, mivel az utol só üldözésben, Diocletianus idejében állhatatosan megvallotta Krisztust. A felszabadulás első időszakában ugyanis az egész birodalom területén az volt a szokás, hogy olyan férfiakat választottak és szenteltek püspökké, akik a z üldözés idején hitvallók voltak.
Szilveszter pápaságának egyik legf ontosabb teendője volt az egyházi élet megszervezése Rómában. Maga a császá r nem kedvelte Rómát, egész uralkodása alatt mindössze háromszor fordult me g benne, akkor is csak rövid időre.
De éppen e távollétnek köszönhető , hogy nem került sor a pápa és Konstantin között olyan összeütközésekre, a milyenekre -- a császár azon öntudatából fakadóan, hogy ő felelős az Egyház belső békéjéért is -- a keleti püspökök és Konstantin között sor került. p>
A római püspök primátusának érvényesülése szempontjából Szilveszter pá pasága annyiban jelentős, hogy a két zsinatra, melyeket a császár hívott ös sze (314-ben a dél-franciaországi Arles-ban, 325-ben pedig Niceában), nem s zemélyesen ment el, hanem képviselőt küldött. A történészek nem tudják pont osan megokolni, hogy a pápa maga miért maradt távol e zsinatokról. Azt mond ják, lehetséges, hogy szokatlan volt a meghívás a zsinatra, amely eddig egy háztartományok gyűlése volt, most pedig a császár mint politikai vezető az egész birodalom területéről hívta meg a püspököket. Szilveszter tehát óvato sságból nem ment el, s ezt okossága diktálta, mert ezzel gátat tudott vetni a császár befolyásának az Egyház belső ügyeire. Valószínűbb azonban a mási k magyarázat: azért küldöttekkel képviseltette magát, mert az addigi gyakor lat szerint a zsinatokon mindig a zsinatnak helyt adó város püspöke elnököl t. Ő pedig mint Róma püspöke nem akart olyan helyzetbe kerülni, hogy Péter utódával szemben valaki más vezesse az Egyház egyetemes gyűlését. Az arles- i zsinatra azt a megindoklást küldte maga a pápa, hogy nem hagyhatja el az Apostolok sírját. S ez így is maradt egészen a középkor végéig: a pápák sze mélyesen nem vettek részt a Rómán kívüli zsinatokon. Az arles-i zsinat hatá rozatait egy tiszteletteljes levél kíséretében megküldték Szilveszternek, i gaz akkor még nem jóváhagyásért, hanem hogy az egész Egyháznak hirdesse ki a zsinati határozatokat.
Miltiádész pápa kapta a császártól az első n agy adományt, amellyel a Lateráni palotát a pápa rendelkezésére bocsátotta. A 313 októberére meghirdetett zsinat atyái -- a császár kívánságára az újo nnan jelentkező donatizmust vették vizsgálat alá, mivel ez az eretnekség És zak-Afrika egyházaiban súlyos nehézségeket okozott -- már ebbe a palotába g yűlhettek össze. A nagy római templomok építéséről azonban már Szilveszter tárgyalt a császári építészekkel. Konstantin ugyanis elrendelte, hogy a Lat eráni palota mellé építsenek egy nagy bazilikát, amely később a ,,Minden Te mplomok Anyja'' nevet kapta. A pápák egészen a 14. századig ebben a palotáb an éltek és innen gyakorolták pápai hatalmukat. Szilveszter évei alatt kész ült a Vatikáni-dombon a Szent Péter sírja fölötti bazilika. Szent Pál sírja fölé egy kisebb bazilikát kezdtek építeni az ostiai út mentén. A Laterántó l nem messze pedig megkezdték a Szent Kereszt-bazilika építését, amely arra volt hivatva, hogy a jeruzsálemi szent helyek megjelenítője legyen Rómában .
Szilvesztertől semmi írott emlék nem maradt ránk. Zsinatról sem tud unk, amit Rómában tartott volna. A két követtől eltekintve nem avatkozott b e a kibontakozó krisztológiai vitába, amelynek alapkérdése Krisztus istensé ge volt. A kérdést az alexandriai származású Arius pap vetette föl, és ötve n éven át folyt a vita, főleg a keleti egyházban. A probléma -- hogy mi mód on lehet filozófiailag összeegyeztetni Jézus Krisztus istenségét azzal a ta nítással, hogy csak egyetlen Isten van - - az akkori római egyházat különös ebben nem érintette. Komolyabban csak Szilveszter utódai avatkoztak be a vi tába.
Száz esztendővel Szilveszter halála után hozzáfogtak ahhoz, hog y a történeti források hallgatását pótolják a pápa és a császár kapcsolatár a nézve. Nem tudták elviselni, hogy semmi komoly adat nincs arról, milyen v iszonyban volt egymással a két fő. A kérdés annál égetőbb volt, mert Konsta ntinápoly azzal az igénnyel lépett föl, hogy politikai súlya miatt -- s mer t Nagy Konstantint a város főtemplomában temették el -- a keleti egyház pát riárkai székhelyei között elsőbbséget kapjon. Ezért legendát költöttek, ame ly szerint Konstantin Rómában székelt és szoros kapcsolatban állt Szilveszt errel, holott valószínűleg szót sem váltottak egymással, talán csak messzir ől látta Szilveszter a városba látogató császárt. Ez a ,,helyesbítés'' a ma i történettudomány szemében hamisítás, de a minősítés semmit nem változtat azon a tényen, hogy a legenda az egész középkoron át lényegesen befolyásolt a az Egyház és a birodalom kapcsolatát.
A szerény Szilveszter pápa al akja a legendák fényében világtörténelmileg egyedülálló jelentőségű, mert ő volt az a pápa, aki Nagy Konstantinnal együtt történelmet formált.
M arcus Aurelius császár (161--180) nagy lovasszobra, amely a római Capitoliu mon ma is csodálatot kelt a szemlélőben, akkoriban a Lateráni palota mellet t állt. Ebből később arra következtettek, hogy nyilván Konstantint ábrázolj a, s csak ennek volt köszönhető, hogy a későbbi korokban nem olvasztották b e! A legenda ugyanis elmondja -- természetesen ennek sincs történeti hitele --, hogy a császárt Szilveszter gyógyította meg súlyos betegségéből, majd meg is keresztelte. A császár hálából nagy ajándékokkal halmozta el az Egyh ázat.
E legenda magvának rendkívül nagy hatása volt az egyházi állam, illetve a birodalom és a pápaság középkori kapcsolatának alakulására.
< p>A legendában ugyanis az áll, hogy Konstantin törvényt alkotott, melynek é rtelmében ,,az egész földkerekség papjainak a római püspök ugyanúgy feje, a hogyan az összes hivatalnokok feje a császár''. A legenda késői ábrázolása a Vatikáni Múzeum Konstantin-termében látható, és mutatja a későbbi korok e lképzelését Konstantin megtéréséről és ennek egyháztörténelmi jelentőségérő l. Mindez egész másként zajlott le, mint ahogy a képek mesélik.Szilv eszter pápa még Konstantin császár előtt, 335. december 30-án halt meg. A V ia Salaria mentén, a Priscilla-katakombában temették el.
Ünnepét az 5 . század óta általánosan megülik.
Legendájából
A szent pápa életéből, aki az egyháztörténelem fordulópontján kormán yozta az Egyházat, annak a legendának alapján mondunk el néhány részletet, amely összekapcsolta őt Konstantin császárral, és nagy csodatévő erőt tulaj donított a pápának.
E legenda szerint a császár, miután Maxentius tró nkövetelő fölött győzelmet aratott és meghódította Rómát, még egyszer üldöz ést kezdett a keresztények ellen. Ezért leprával bűnhődött. Betegségében az egyik éjszaka álmot látott: megjelent neki Péter és Pál apostol, és megmon dták, hogy gyógyulást sehol máshol nem remélhet, csak Szilveszter pápánál, aki tud egy csodatévő forrásról, melynek vize mindazokat meggyógyítja, akik megmerülnek benne.
Szilveszter azonban nem volt Rómában, mert az üld özés elől a Soracte- hegy egyik barlangjában húzódott meg. A császár azonna l követeket küldött hozzá, és kérte, jöjjön vissza Rómába. Szilveszter viss za is tért, s tanítani kezdte a császárt a keresztény hitre, megnyittatta v ele a börtönöket, melyekben a keresztény foglyokat őrizték, majd elvezette a keresztelőmedencéhez. Ott a császár visszanyerte egészségét. Hálából azon nal törvényeket bocsátott ki az Egyház javára, és nagy ajándékokkal fejezte ki háláját a gyógyulásért. Az egyik templom építésénél ő maga is kapát rag adott, és tizenkét kosárnyi földet a saját vállán szállított el.
Szim bolikus jelentése van a sárkányról szóló történetnek. Eszerint egyszer pogá ny papok jöttek Konstantinhoz, és keservesen panaszolták, hogy mióta a csás zár megkeresztelkedett, megjelent egy barlangban egy hatalmas sárkány és na ponta több embert fal föl. Konstantin értesítette a dologról a pápát, aki m egígérte, hogy ártalmatlanná teszi a sárkányt. Miközben Szilveszter imádkoz ott, megjelent neki Szent Péter, és fölszólította, hogy minden félelem nélk ül ereszkedjék le két papjával együtt a sárkány barlangjába, s Jézus Kriszt us nevében kötözzék meg a sárkányt, majd a kereszt jelével pecsételjék le a barlangot.
Szilveszter tehát két reszkető pappal útnak indult. Alász álltak a barlangba, a sátán lakóhelyére, megkötözték a vadállatot, majd lep ecsételték a mélyen fekvő barlangot a kereszt jelével, és elindultak vissza a felszín felé. A folyosón azonban belebotlottak két holttestbe: két varáz sló lopakodott utánuk kíváncsian, de a vadállat mérges lehelete megölte őke t. Szilveszter mindkettőjüket talpra állította, és együtt jöttek föl a vára kozó emberekhez. Nem csoda, hogy ezután az emberek seregestül kérték a kere sztséget.
Imádság
Istenünk, kérünk, Szen t Szilveszter pápa közbenjárására segítsd népedet, hogy jelen életét kormán yzásod alatt élje, és boldogan találhasson el az örök életre!
Diós István: A szentek élete
DTSTAMP:20240329T054035 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20111231 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20120101 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-1 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR