BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101210T000000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:8e1cab31cf76ec8af07c73947229d84a CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Szent I.Damazusz pápa DESCRIPTION:
Élete
Damazusz valószínűleg 305 körül született Rómáb an. Liberius pápa diákonusa volt, akit hűségesen elkísért a számkivetésbe i s, ahova Constantius császár űzte a pápát. Liberius halála után, 366-ban vi haros pápaválasztásra került sor, amelynek következményei beárnyékolták Dam azusz pápaságának első felét. Egy kis csoport ugyanis először egy Ursinus n evű diákonust választott meg pápának, és ez a Santa Maria in Trastevere-tem plomot tette meg ,,székhelyévé''. Egy sokkal nagyobb csoport rövidesen Dama zuszt emelte Péter székébe, s ő a lateráni bazilikát foglalta el. Ursinus é s Damazusz hívei között összecsapásokra került sor. Egy alkalommal az egyik templom volt a csatatér, s többen meg is haltak. Damazuszt emiatt a város prefektusa bevádolta, de később fölmentették a vád alól.
Damazusz id ejében zárult le az ariánusokkal folytatott hitvita, maguk az ariánusok sok apró pártra oszlottak. A szentháromságtan és a krisztológia kérdései a kel eti teológusok -- főképp Szent Atanáz, Nagy Szent Vazul, Nisszai Szent Gerg ely és Nazianzi Szent Gergely -- munkássága során tisztázódtak, s Damazusz elfogadta a tanításukat. Nagy Theodosius (379--395), akinek személyében a n iceai hitvalláshoz hű császár került a keletrómai birodalom élére, 380-ban rendeletet adott ki, amellyel fölszólította a birodalom összes keresztényei t, hogy csatlakozzanak ahhoz a hitvalláshoz, amelyet az igazhitű püspökök s zemélyes aláírása hitelesít, köztük Damazuszé is.
Hit dolgában telje sen egyetértett az I. konstantinápolyi zsinattal (381), joghatósági intézke déseiben azonban már talált kifogásolnivalót. E zsinat harmadik kánonja ugy anis úgy határozott, hogy az új császárváros, Konstantinápoly püspökének el sőbbsége van az alexandriai és az antiochiai püspökkel szemben. E két régi, kiemelkedő fontosságú püspökség védelmében Damazusz zsinatot hívott össze Rómába, és 382-ben újra megalapozta ezek rangját az egész Egyházban azáltal , hogy fölelevenítette a püspökségek ,,Péter-féle'' rangsorát. Ennek értelm ében a római egyháznak az összes többi püspökséggel szemben elsőbbsége van, mert Rómában halt meg a két apostolfejedelem, Szent Péter és Szent Pál, és sírjuk is ott van. A második helyen Alexandria áll, mert ezt a püspökséget Péter apostol parancsára Márk alapította, aki Péter tanítványa volt. A har madik helyen áll Antiochia, mivel itt mind a két apostolfejedelem működött. Konstantinápolynak a második helyre történő besorolását -- azzal a megindo klással, hogy császári város -- Damazusz határozottan visszautasította. Ez a döntés nagyban hozzájárult a római püspökség tekintélyének növekedéséhez. Ettől kezdve honosodott meg a pápák szóhasználatában a ,,Sedes Apostolica -- Apostoli Szentszék'' megjelölés.
E fejlődéssel azonos irányban ha tott a pápának az a törekvése, hogy előtérbe helyezze a latin nyelvet. A sz entmisében kötelezővé tette a latin használatát, s csak a Kyrie maradt meg a korábbi görög nyelv hírmondójának. Ez a rendelet magával hozta, hogy a sz entmise olvasmányai számára gondoskodni kellett a Szentírás megfelelő latin fordításáról. A feladattal Damazusz Szent Jeromost bízta meg, aki pápasága utolsó két évében a titkára volt, s aki a halála után a feladatot végre is hajtotta.
Damazusz pápa nagy érdeme a vértanúk tiszteletének föléle sztése. Sok feledésbe merült vértanú sírfeliratát maga készítette el vers f ormában, és nagyon szép írással kőbe vésette, majd elhelyezték a vértanúk s írján. Különös gondot fordított Szent Lőrinc vértanú diákonus tiszteletére; minden bizonnyal tőle származik a gondolat, hogy Szent Lőrinc Róma városán ak patrónusa legyen.
Jó kapcsolatot tartott fenn a város világi veze tőivel. Ezekben az években nagy vita folyt, hogy a szenátus üléstermében -- tekintettel arra, hogy a szenátorok többsége keresztény -- megtűrhető-e a pogány Victoria istennő oltára. Ráadásul az ősi szokásoknak megfelelően a s zenátus üléseinek kezdetén erre az oltárra áldozati adományokat helyeztek e l. A kérdést a Milánóban élő császár elé terjesztették, s Ambrus közvetítet te az ügyet. A császár úgy határozott, hogy az oltárt véglegesen távolítsák el a teremből. Damazusz jóban volt a még pogány prefektussal, Praetextussz al is, aki egyszer jókedvében így szólt: ,,Ha megválasztanának Róma püspöké vé, azonnal megkeresztelkednék!''
Ennek ellenére Damazuszt egész páp asága alatt sok rágalom érte. Mindez azzal a ténnyel állt összefüggésben, h ogy akkoriban sok asszony és leány tért meg a római arisztokrácia családjai ból, és vagyonukból bőkezűen adakoztak az Egyház céljaira. Mivel pedig a pá pa a kezébe került javakból nem csupán a karitatív szolgálatokat fedezte, a melyek egyébként nagyon jól meg voltak szervezve a városban, hanem a templo mokat ékesítette, s méltó környezetet teremtett a vértanúk sírjai köré, ell enségei a ,,dámák fülcimpája'' csúfnévvel illették.
Ahhoz azonban Da mazusz túlságosan energikus volt, hogy a püspökökkel és a teológusokkal ne támadjanak surlódásai. Egyesek második Szent Atanázként magasztalták, mások ellenben becsmérlően gondolkodtak és nyilatkoztak róla. Nem szolgált a páp a örömére, hogy Nazianzi Szent Gergely elhagyta kisázsiai püspökségét és át ment a konstantinápolyi székre. Úgy ítélte meg, hogy ez ellentétben áll az Egyház hagyományos gyakorlatával, és tűrhetetlennek tartotta a püspökök tör ekvését a tekintélyesebb székhelyek felé. Nagy Szent Vazullal sem volt telj es az összhang. Mindketten másként gondolkodtak és beszéltek a teológia kér déseiről, s más jellegű kérdésekben sem voltak azonos állásponton. Ezért ne m túlságosan kedvező és jóindulatú Vazul véleménye a pápáról.
Damazu sz 384. december 11-én halt meg. A Via Ardeatina mentén akart nyugodni. Nem akart a Callistus-katakomba pápasírjai között sírhelyet magának, inkább a családi sírboltba kívánkozott. Anyjának Laurentiának, a nővérének, Irénének és saját magának külön sírboltot készíttetett. Maradványait később bevitté k a városba.
Amit Damazusz pápáról a források elmondanak, annak alap ján egy föltűnően energikus, tetterős ember rajzolódik ki előttünk, aki min den erejével harcba szállt a Niceában megfogalmazott hitvallás megőrzéséért . Hivatkozva a Péternek adott ígéretre: ,,Te Péter vagy, és én erre a kőszi klára építem Egyházamat'' (Mt 16,18), a pápaság tekintélyének növeléséért t öbbet tett minden elődjénél.
Fáradhatatlan volt a liturgia rendezése és a vértanúk tisztelete dolgában. Személyes jámborságáról a források hall gatnak, még csak következtetési támpontokat sem adnak.
Ünnepe a 11. században terjedt el az egész Egyházban.
Legendáib ól
Néhány jelentéktelennek látszó, de hiteles adat alapot ad ahh oz, hogy fölidézzük a szent pápa életének néhány jelenetét.
A titkár csöndesen lépett be a pápa dolgozószobájába. Jeromos mindig pontosan érezt e, mikor nem zavarja a pápát, akit urának és barátjának is tekinthetett. A pápa egyszerre volt érzékeny, költői lélek, akire a pillanatok nagy hatássa l voltak, s ugyanakkor az Egyház távolba tekintő kormányosa nagy tervekkel. Jeromos ezúttal gondolkodás nélkül sietett a fehér ruhát viselő, ősz pápa felé, aki elmélyülten tanulmányozott egy iratot, de a léptek zajára csodálk ozva föltekintett.
,,Örvendj, atyám -- kiáltotta feléje Jeromos --, ma beteljesedett régi kívánságod! Éppen a katakombáktól jövök, szemtanúja v oltam, hogy a munkásoknak sikerült szabaddá tenniük a katakomba bejáratát, miután csigákkal, nagy erőfeszítések árán eltávolították a hatalmas köveket . Rendelkezésed megsokszorozta a munkakedvüket!''
,,Való igaz, ez jó hír számomra, és te tudod a legjobban, hogy mennyire szívemen viselem a ka takombák ügyét'' -- felelte a pápa, majd az ablakhoz ment, ahonnan messzire ellátott a város fölött. S inkább magának, mint művelt titkárának mondta: ,,Igen, a mi ősi Rómánk elvesztette a fényét. Az atyák erényeit erőszakos t ettek és hazugságok tépázták meg. Igaz, atyáink pogányok voltak, de sok nem es lelkű ember élt közöttük. Az utóbbi években számtalan a keresztséget kér ő ember, de többen keresték a külsőséget, mint a hit elevenítő erejét. Neke m is tapasztalnom kellett, hogy az állítólagos keresztények a pártviszály i dején milyen hévvel támadtak Péterre, és hogyan ontottak vért a szent helye ken. Mennyire más volt, amikor még száz esztendővel ezelőtt is vértanúk vér e folyt ebben a városban. Csak a hit elerőtlenedése válthatta ki azt, hogy megfeledkezzenek a vértanúk sírjairól, s hogy a leomló épületek még a katak ombák bejáratait is eltorlaszolják. Ez lett a gyümölcse annak a szabadságna k, amelyet az Egyház mindössze két emberöltő óta élvez!''
,,Túl szig orúan ítéled meg korunkat -- próbálta félbeszakítani Jeromos --, hiszen épp en most vált lehetővé az újrakezdés. Te összegyűjtötted a vértanúk nevét, a z életükre és vértanúságukra vonatkozó följegyzéseket, és szép verseket írt ál róluk. Most már szabaddá vált az út is, amely a föld alatti sírokhoz vez eti a hívőket. Hívnod kell az embereket ezekre a szent helyekre, és a vérta núkra való emlékezés föl fogja éleszteni bennük a hitet, és példát vesznek majd az állhatatosságra is!''
A pápa hálás mozdulattal tette kezét t itkára vállára, aki nemcsak munkatársa, hanem lelki barátja is volt: ,,Igen , ennek így kell lennie, de azt is el kell mondanunk, hogy a vértanúk sírja csak jel, fölhívás, figyelmeztetés, és nem több. Az imádás egyedül Istent illeti. Hiszen én is bizonyos vagyok abban, hogy nagy dolgok fognak történn i. Miként a vértanúk kiontott vére magvetés volt, úgy a sírjaik körül bonta kozó tisztelet is új élet forrása lehet az Egyházban. Sokan közülük olyan f iatalok voltak, amikor odaadták az életüket! Gondolj csak Lőrincre, Pongrác ra vagy Cecíliára. Úgy hiszem, Isten általuk |zeni: az Egyház ifjúságának e reje nem halt ki, hanem újra elevenné válik, ha úgy fogunk hinni, mint ők. Ezt kell a mi kortársainkban is tudatossá tenni!''
Még azon a napon, délután pápai hírvivő kopogtatott Furius Dionysius Philokalus kőfaragó mes ter ajtaján, és jelentette, hogy a pápa föl fogja keresni. Ez a közismert k őfaragó mester és művész már korábban is megörvendeztette a finom ízlésű Da mazuszt különböző alkotásaival. A hírvivő szava szerint ismét munkát és meg becsülést várhat a pápától.
Az előre jelzett órában meg is érkezett a pápa néhány klerikus kíséretében a műhelybe, ahol nyers márványtömbök és félig kifaragott szobrok sora állt. A pápa és a művész szívélyesen üdvözölt ék egymást, majd Damazusz kivett a diákonusa kezében lévő pergamentekercsek közül egyet, kigöngyölte, és a mester elé terítette: ,,Nézd csak Philokalu s! Verseket írtam pápa elődeimről és a vértanúkról. Csak a te művészkezed a lkalmas arra, hogy ezeket a sorokat kőbe vésse és megörökítse az utókor szá mára. A márványod ragyogó, s a vésőd úgy dolgozik, mint a legszebben dolgoz ó írnok tolla! Hirdesd velem együtt Isten csodálatos tetteit, amelyeket a v értanúkban vitt végbe akkor, amikor legyőzhetetlen szeretetét a szívükbe vé ste. A kőtáblák a vértanúk sírját fogják ékesíteni, de kérjük Istent, hogy a mi nevünket is írassa be az élet könyvébe!''
Imá dság
Istenünk, Szent Damazusz pápa szívből szerette a vértanúkat , és sokat tett tiszteletük előmozdításáért, kérünk, add, hogy mi is buzgón ünnepeljük azokat, akik vérük ontásával tettek tanúságot rólad!
p>
Forrás: Diós István: Szentek Élete
DTSTAMP:20240329T121639 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20111211 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20111212 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-21 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR