BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101208T000000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:a063de4ba0485706febf0234f8776e5e CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin DESCRIPTION: Szűz Mária jelenéssorozata világméretekben 1531-ben kezdődött a mexikói Gu adalupeban. Mai napig ez a jelenés a legnagyobb jelentőségű a Mária-jelenés ek között, különösen a tudomány szemszögéből nézve. A Szűzanya egy egyszerű indiánt, Juan Diegot választotta ki eszközéül, hogy megváltoztassa a véres emberáldozatokat követelő többistenhívő indián civilizációt. Pár év alatt 9 millió azték indián lett kereszténnyé a jelenés hatására.\n Juan Diego 14 74-ben született Cuauhtitlánban, egy kis faluban, amely ma már Mexikóváros része. Ez 18 évvel az előtt történt, hogy Kolombusz megpillantotta San Salv adort. Juan Diego törzsi neve meszticül Cuauhtlatoatzin, amely „Beszélő Sa st” jelent. Mivel szüleit gyermekkorában elvesztette, nagybátyja, Juan Bern ardino vette magához és nevelte fel. 50 éves korában, feleségével együtt me gkeresztelkedett, ekkor kapta a Juan Diego nevet, felesége pedig a Mária Lú cia nevet vette fel a keresztségben. Az első ferencesek ekkor még csak két éve, hogy mexikóba érkeztek.\n Juan Diego elvállalt mindenféle napszámos mu nkát a környéken, illetve gyékényszőnyeget szőtt és bútorokat készített a k özeli tavakban vágott nádból.\n Gyakran napkelte előtt útnak indultak, hogy szentmisén vehessenek részt és hallgathassák a ferences igehirdetőket. Nag y volt a különbség az akkori pogány hitvilág szörnyűségei és a kereszténysé g szeretetre, örömre és békére buzdító tanításai között. Mivel gyermekük ne m volt, felesége halála után (1529) nagybátyjával lakot együtt Tolpetlacban . A templom innen „csak” 15 kilométer távolságra volt.\n 1531. december 9-é n Juan Diego szentmisére indult, akkoriban ezen a napon ünnepelték Szűz Már ia szeplőtelen fogantatásának ünnepét. (A Szeplőtelen Fogantatás dogmaként csak 1854-ben került kihirdetésre.) A Tepeyac dombhoz érve - ahol valamikor az ezernyi kígyóba öltözött azték anyaistennő szentélye állt, akinek ember áldozatokkal hódoltak – megjelent Juan Diegónak a Szűzanya, és azt kérte, h ogy a dombon építtessen egy kápolnát az ő tiszteletére. A szerény kis indiá n, nagy vívódás után végül vette a bátorságot és felkereste a püspököt, hog y jelentse a történteket. Zumarraga püspök persze nem nagyon hitt neki és j elet kért bizonyságképpen. A Szent Szűz jelként rózsákat küldött neki - azo n a köves talajon nem termett ilyen igényes növény, különösen télen nem pom pázhattak volna- és amikor ezeket megmutatta Diego a püspöknek, észrevetté k, hogy az indián tilmáján (kaktuszrostból szőtt köpeny) Szűz Mária képmása rajzolódott ki. Zumarraga püspök hamarosan felépíttette a Tepeyac tetején a Máriának szentelt kápolnát, melynek Juan Diego lett az őre, ahol 16 éven át egészen a haláláig szolgált. A szentélyt felkereső indiánoknak saját nye lvükön beszélte el a történet részleteit. A guadalupei jelenés 9 millió azt ék indián megtérését eredményezte.\n A kegykép ma is megtekinthető Mexikóba n a Guadalupei bazilikában. A kép anyagában nem található festékanyag és ec setvonásnak sincs nyoma. Érdemes megemlíteni, hogy Juan Diego tilmájának an yaga agavé rostból készült, mely élettartama max. 30 év. Ez a kép azonban s értetlenül fennmaradt 479 éven keresztül, pedig az első 116 év alatt még üv eggel sem védték, sőt százezrek érintették és kormos, füstös viaszgyertyák megszámlálhatatlan tömegét égették előtte.\n A Guadalupei Szűzanyát 1737-be n Mexikó, 1910-ben Amerika, 1935-ben a Fülöp-szigetek védőszentjévé nyilván ították.\n Juan Diegót II. János Pál pápa 1991. május 6-án boldoggá, illetv e 2002. július 31-én szentté avatta.\n II. János Pál így értékelte Juan Die go jelentőségét: „Nagy az Isten hatalma, és az alázatosak dicsőítik őt, tov ábbá, mert Isten a világ szemében jelentékteleneket és oktalanokat választo tt saját eszközéül, ahogy Pál apostol tanította.”\n Forrás: Fekete Zsuzsa - zarandok.hu\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Szűz Már ia jelenéssorozata világméretekben 1531-ben kezdődött a mexikói Guadalupeba n. Mai napig ez a jelenés a legnagyobb jelentőségű a Mária-jelenések között , különösen a tudomány szemszögéből nézve. A Szűzanya egy egyszerű indiánt, Juan Diegot választotta ki eszközéül, hogy megváltoztassa a véres emberáld ozatokat követelő többistenhívő indián civilizációt. Pár év alatt 9 millió azték indián lett kereszténnyé a jelenés hatására.
Juan Diego 1474-b
en született Cuauhtitlánban, egy kis faluban, amely ma már Mexikóváros rész
e. Ez 18 évvel az előtt történt, hogy Kolombusz megpillantotta San Salvador
t. Juan Diego törzsi neve meszticül Cuauhtlatoatzin, amely „Beszélő Sast”
jelent. Mivel szüleit gyermekkorában elvesztette, nagybátyja, Juan Bernardi
no vette magához és nevelte fel. 50 éves korában, feleségével együtt megker
esztelkedett, ekkor kapta a Juan Diego nevet, felesége pedig a Mária Lúcia
nevet vette fel a keresztségben. Az első ferencesek ekkor még csak két éve,
hogy mexikóba érkeztek.
Juan Diego elvállalt mindenféle napszámos mu
nkát a környéken, illetve gyékényszőnyeget szőtt és bútorokat készített a k
özeli tavakban vágott nádból.
Gyakran napkelte előtt útnak indultak, hogy szentmisén vehessenek részt és hallgathassák a ferences igehirdetőket . Nagy volt a különbség az akkori pogány hitvilág szörnyűségei és a kereszt énység szeretetre, örömre és békére buzdító tanításai között. Mivel gyermek ük nem volt, felesége halála után (1529) nagybátyjával lakot együtt Tolpetl acban. A templom innen „csak” 15 kilométer távolságra volt.
1531. de cember 9-én Juan Diego szentmisére indult, akkoriban ezen a napon ün nepelték Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepét. (A Szeplőtelen Foga ntatás dogmaként csak 1854-ben került kihirdetésre.) A Tepeyac dombhoz érve - ahol valamikor az ezernyi kígyóba öltözött azték anyaistennő szentélye á llt, akinek emberáldozatokkal hódoltak – megjelent Juan Diegónak a Szűzanya , és azt kérte, hogy a dombon építtessen egy kápolnát az ő tiszteletére. A szerény kis indián, nagy vívódás után végül vette a bátorságot és felkerest e a püspököt, hogy jelentse a történteket. Zumarraga püspök persze nem nagy on hitt neki és jelet kért bizonyságképpen. A Szent Szűz jelként rózsákat k üldött neki - azon a köves talajon nem termett ilyen igényes növény, különö sen télen nem pompázhattak volna- és amikor ezeket megmutatta Diego a püsp öknek, észrevették, hogy az indián tilmáján (kaktuszrostból szőtt köpeny) S zűz Mária képmása rajzolódott ki. Zumarraga püspök hamarosan felépíttette a Tepeyac tetején a Máriának szentelt kápolnát, melynek Juan Diego lett az ő re, ahol 16 éven át egészen a haláláig szolgált. A szentélyt felkereső indi ánoknak saját nyelvükön beszélte el a történet részleteit. A guadalupei jel enés 9 millió azték indián megtérését eredményezte.
A kegykép ma is megtekinthető Mexikóban a Guadalupei bazilikában. A kép anyagában nem talál ható festékanyag és ecsetvonásnak sincs nyoma. Érdemes megemlíteni, hogy Ju an Diego tilmájának anyaga agavé rostból készült, mely élettartama max. 30 év. Ez a kép azonban sértetlenül fennmaradt 479 éven keresztül, pedig az el ső 116 év alatt még üveggel sem védték, sőt százezrek érintették és kormos, füstös viaszgyertyák megszámlálhatatlan tömegét égették előtte.
A G uadalupei Szűzanyát 1737-ben Mexikó, 1910-ben Amerika, 1935-ben a Fülöp-szi getek védőszentjévé nyilvánították.
Juan Diegót II. János Pál pápa 1 991. május 6-án boldoggá, illetve 2002. július 31-én szentté avatta.
II. János Pál így értékelte Juan Diego jelentőségét: „Nagy az Isten hatalm a, és az alázatosak dicsőítik őt, továbbá, mert Isten a világ szemében jele ntékteleneket és oktalanokat választott saját eszközéül, ahogy Pál apostol tanította.”
Forrás: Fekete Zsuzsa - zaran dok.hu
DTSTAMP:20240328T154934 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20111209 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20111210 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-23 EXDATE;TZID=Europe/Budapest:20131209T000000 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR