BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101031T020000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20101017T000000 RDATE:20101031T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:6baffbdc6af56b402a5732b63e65b48a CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Szent Lukács evangélista (ünnep) DESCRIPTION:Személye\nSzent Lukácstól két terjedelmes szentírási könyv, egy Evangélium és az Apostolok Cselekedetei birtokában vagyunk, ennek ellenére jóformán se mmit nem tudunk meg közvetlenül az íróról. Igazi evangélista, aki nem önmag áról, hanem a világ Üdvözítőjéről akar beszélni, hogy minden istenszerető l élek megtudhassa, mennyire igaz mindaz, amire az Egyház tanította.\nA kolos szeieknek írt levél záradékából tudjuk Lukács eredeti foglalkozását, mert S zent Pál ezt írja: ,,Köszönt benneteket Lukács, a kedves orvos'' (Kol 5,15) .\nAz Apostolok Cselekedeteiben olyan részletekkel találkozunk, amelyekből joggal tételezzük fel, hogy Lukács Antiochiában nőtt fel és orvosként is ot t működött. Nagyon tájékozott ugyanis a városban és az antiochiai keresztén yek körében. Így például a diákonusok kiválasztásánál felsorolja a hét neve t, és az utolsónál hozzáteszi: ,,Miklós, az antiochiai prozelita.'' Ugyaníg y, amikor az Úr Jézusról szóló örömhír terjedését beszéli el, Antiochiánál hosszabban időzik.\nMegemlíti, hogy Ciprusra és Föníciába is eljutott az Ev angélium, de Antiochiáról tíz versen át beszél: Először néhány ciprusi és f irenzei férfi jött Antiochiába, de velük volt a Szentlélek, és a magvetésük termékeny talajra hullott. Ekkor Jeruzsálemből Barnabást küldték el, aki l átván a nagy lehetőséget, elment és megkereste Tarzuszban Pált. Ketten egy álló évig működtek Antiochiában. ,,Először itt nevezték a tanítványokat ker esztényeknek!'' Majd próféták jöttek -- az egyiket Lukács név szerint is is meri: Agabusz -- és éhínségről jövendöltek, ami be is következett (11,20--3 0). A tizenharmadik fejezet elején ismét Antiochiáról beszél, ahol több pró féta és tanító is működött. A tanítók közül Barnabáson és Pálon kívül még h ármat név szerint ismer: ,,a Nigernek nevezett Simon, a kirenei Lucius és M anaén, aki Heródes tejtestvére volt''. És Lukács tudja azt is, hogy Antioch iából indult a pogányok misszionálása, mert itt történt, hogy a Szentlélek kiválasztotta Barnabást és Sault, és azok elindultak a pogányok közé.\nMind en jel arra mutat, hogy a pogány ifjú, Lukács Barnabás és Pál tanítványakén t ismerkedett meg az evangéliummal, majd a foglalkozásából, orvos mivoltábó l adódó pontosság- és hitelesség- igénytől hajtva, a Szentlélektől vezérelv e útra kelt, hogy utánajárjon mindannak, amit Krisztusról hallott. Meg is t ette, és találkozhatott még a Szűzanyával, továbbá az egykori tanítványokka l, gyógyult betegekkel, vakokkal, talán Lázárral is. A gyűjtött anyagból -- valószínűleg már Szent Pál mellett működve -- összeállította az evangélium ot, amelyben van néhány jellegzetesség a másik három evangéliummal szemben. \nA pogány Lukácsra is (mint Mátéra) nagy hatással van az a felismerés, hog y a próféták jövendölései szerint Sionból jön a törvény, és Jeruzsálemből s ugárzik szét az egész világra az üdvösség. Simeon hálaimájában felcsendül a z egyetemesség gondolata -- ezt az imát csak Lukács írta le az evangélisták közül: ,,Ez a Gyermek világosság a pogányok megvilágosítására és dicsőség a te népednek, Izraelnek!'' (2,32) -- és az apostolok küldetésében válik te ljessé, mert ők valóban az egész világra elvitték az evangéliumot.\nAmikor az első missziós útról Pál és Barnabás visszatért Antiochiába, beszámolójuk lényege annak elbeszélésében állt, hogy ,,Isten általuk a pogányok előtt i s kitárta a hit kapuját'' (ApCsel 14,27). Ebből a beszámolóból aztán nagy v ita kerekedett, mert a mózesi törvény mellett kardoskodók azt követelték, h ogy a pogányokat előbb tegyék zsidóvá a körülmetéléssel, s csak utána lehet nek keresztények, mert nekik is végig kell járniuk az Ószövetség előkészítő iskoláját. A döntést e kérdésben a Jeruzsálemi Zsinat hozta meg, felmentvé n a pogányokat e kötelezettség alól. A vita heve azonban Lukács leírásából ma is jól érezhető (15. fejezet).\nKülön Lukács mellett szóló jel -- mégped ig arról árulkodik, hogy ő a szerzője az Apostolok Cselekedetei című könyvn ek, s hogy Szent Pál munkatársa volt --, hogy egyszer csak ő, aki az evangé liumot végig szemlélőként, mindig harmadik személyekről mondta el, és az Ap ostolok Cselekedetei első részében ugyanígy beszélt, a tizenhatodik fejezet ben váratlanul többes szám első személyben szólal meg: ,,Troászban tengerre szálltunk, és egyenesen Szamotrákiába tartottunk...'', és hét verset mond el így, aztán mintha elszégyellné magát, gyorsan visszatér a harmadik szemé lyben történő elbeszélésre.\nAzt már Szent Pál leveleiből tudjuk, hogy fogs ágában ott van az apostol mellett, közvetlenül a vértanúsága előtt is: ,,Dé mász elhagyott a világ kedvéért és Tesszalonikába ment, Krescensz Galáciába , Titusz meg Dalmáciába. Csak Lukács van velem'' -- írja Szent Pál Timóteus nak (2Tim 4,11).\nA hagyomány úgy tudja, hogy Szent Pál vértanúsága után Ac hájában, Dél-Görögországban működött püspökként, majd valószínűleg Patara v árosában ő is vértanú lett. Maradványait 357-ben vitték Konstantinápolyba.\ nA közvetetten birtokunkba került történeti adatokat a hagyomány és a legen da körülvette a maga gyöngyeivel. Egyéb szentírási helyekkel is összefüggés be hozták Szent Lukácsot, így alakult ki az az elképzelés, hogy egyike volt a hetvenkét tanítványnak -- jóllehet biztos, hogy földi életében nem látta az Urat.\nA másik elgondolás szerint egyike a két emmauszi tanítványnak, a kik közül az egyiket, Kleopást megnevezi evangéliumában, a másik nevéről ha llgat, s ez lenne ő maga.\nVégül voltak olyanok is, akik azonosíthatónak vé lték az Apostolok Cselekedetei idézett helyén szereplő Kyrenei Luciusszal. De mindezek csak feltételezések, amelyeket bizonyítani nem lehet.\nAzt elle nben nem véletlenül mondja a hagyomány, hogy Lukács orvos létére festő is v olt. Neki tulajdonítják a római Maria Maggiore- bazilikában őrzött Mária-ké pet. Sőt, azt mondják, hogy megfestette Jézus arcát is. Ezért a festők védő szentjeként tisztelik. Ennek annyi az alapja, hogy a Szűzanyáról a legtöbbe t és a legszebben Lukács beszél, s így, ha nem is ecsettel, de képet rajzol róla.\nÜnnepét az egész Egyház október 18-án üli. A római naptárban a 9. s zázad óta szerepel.\nLegendájából\nSzent Lukács, aki mint orvos különös rés zvéttel nézte a beteg embert, mint evangélista észrevette, hogy a Megváltó maga is orvos, sőt, ő ,,az Orvos'', aki a beteg emberiségnek meghozta a gyó gyulást a megváltás művének végrehajtásával. Úgy mutatja be evangéliumában az Emberfiát, mint a betegek gyógyítóját, a bűnöket megbocsátó Irgalmat, ak i árasztja az emberek között Isten jótéteményeit és hirdeti az irgalmasság evangéliumát.\nA Legenda Aurea szerint maga a Lukács-evangélium is gyógyít, mégpedig háromféleképpen: sebeket gyógyít azáltal, hogy a megtört szívűekn ek hirdeti a megváltást; erősít azáltal, hogy elmondja az örömhírt; végül m egőriz az újabb romlástól azáltal, hogy közli az isteni törvényeket és evan géliumi tanácsokat.\nA hagyomány szerint a Szűzanya sok dolgot megőrzött a szívében és emlékezetében éppen azért, hogy később a szent evangélistáknak elmondhassa. Lukács pedig felkereste őt, és mint az Újszövetség frigyszekré nyének sok kérdést tett fel az Üdvözítőről, s kérdéseire sorban választ kap ott. Így írhatta meg az evangélium elején olyan részletesen Jézus gyermeksé gtörténetét, benne Mária imádságával, a Magnificattal és Zakariás himnuszáv al, a Benedictusszal.\nA Maria Maggiore-bazilikában őrzött Mária-képről, am elyet a hagyomány Szent Lukács festményének tart, különös történetet mondan ak el:\nNagy Szent Gergely idejében, a 6. század végén pestis pusztított Ró mában. Mivel a járvány nem akart szűnni, a pápa körmenetben hordozta körbe e képet a csapással sújtott városban, és a vész elmúlt.\nMárton pápa, aki v itában állt Róma városának polgári vezetőivel, egy alkalommal a kép előtt m isézett és áldoztatott. Nem sejthette, hogy az áldozók között van valaki, a ki a ruhája alatt tőrt szorongat, azzal a szándékkal, hogy amikor hozzá lép a pápa, megöli. Abban a pillanatban azonban, amikor a pápa nyújtotta neki az Úr Testét, hirtelen megelevenedett a Mária-kép, ránézett a merénylőre, a ki ettől a pillantástól megvakult, és a pápa megmenekült.\nImádság\nIstenün k, ki Szent Lukácsot arra választottad, hogy igehirdetésével és írásaival f eltárja a szegények iránti szeretetedet, kérünk, engedd, hogy híveid kitart sanak a szeretetben, és minden nép megláthassa üdvösségedet!\nDiós István: A szentek élete\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Személye
Szent Lukácstól két terjedelmes szent írási könyv, egy Evangélium és az Apostolok Cselekedetei birtokában vagyunk , ennek ellenére jóformán semmit nem tudunk meg közvetlenül az íróról. Igaz i evangélista, aki nem önmagáról, hanem a világ Üdvözítőjéről akar beszélni , hogy minden istenszerető lélek megtudhassa, mennyire igaz mindaz, amire a z Egyház tanította.
A kolosszeieknek írt levél záradékából tudjuk Luk ács eredeti foglalkozását, mert Szent Pál ezt írja: ,,Köszönt benneteket Lu kács, a kedves orvos'' (Kol 5,15).
Az Apostolok Cselekedeteiben olyan részletekkel találkozunk, amelyekből joggal tételezzük fel, hogy Lukács An tiochiában nőtt fel és orvosként is ott működött. Nagyon tájékozott ugyanis a városban és az antiochiai keresztények körében. Így például a diákonusok kiválasztásánál felsorolja a hét nevet, és az utolsónál hozzáteszi: ,,Mikl ós, az antiochiai prozelita.'' Ugyanígy, amikor az Úr Jézusról szóló örömhí r terjedését beszéli el, Antiochiánál hosszabban időzik.
Megemlíti, h ogy Ciprusra és Föníciába is eljutott az Evangélium, de Antiochiáról tíz ve rsen át beszél: Először néhány ciprusi és firenzei férfi jött Antiochiába, de velük volt a Szentlélek, és a magvetésük termékeny talajra hullott. Ekko r Jeruzsálemből Barnabást küldték el, aki látván a nagy lehetőséget, elment és megkereste Tarzuszban Pált. Ketten egy álló évig működtek Antiochiában. ,,Először itt nevezték a tanítványokat keresztényeknek!'' Majd próféták jö ttek -- az egyiket Lukács név szerint is ismeri: Agabusz -- és éhínségről j övendöltek, ami be is következett (11,20--30). A tizenharmadik fejezet elej én ismét Antiochiáról beszél, ahol több próféta és tanító is működött. A ta nítók közül Barnabáson és Pálon kívül még hármat név szerint ismer: ,,a Nig ernek nevezett Simon, a kirenei Lucius és Manaén, aki Heródes tejtestvére v olt''. És Lukács tudja azt is, hogy Antiochiából indult a pogányok misszion álása, mert itt történt, hogy a Szentlélek kiválasztotta Barnabást és Sault , és azok elindultak a pogányok közé.
Minden jel arra mutat, hogy a p ogány ifjú, Lukács Barnabás és Pál tanítványaként ismerkedett meg az evangé liummal, majd a foglalkozásából, orvos mivoltából adódó pontosság- és hitel esség- igénytől hajtva, a Szentlélektől vezérelve útra kelt, hogy utánajárj on mindannak, amit Krisztusról hallott. Meg is tette, és találkozhatott még a Szűzanyával, továbbá az egykori tanítványokkal, gyógyult betegekkel, vak okkal, talán Lázárral is. A gyűjtött anyagból -- valószínűleg már Szent Pál mellett működve -- összeállította az evangéliumot, amelyben van néhány jel legzetesség a másik három evangéliummal szemben.
A pogány Lukácsra is (mint Mátéra) nagy hatással van az a felismerés, hogy a próféták jövendölé sei szerint Sionból jön a törvény, és Jeruzsálemből sugárzik szét az egész világra az üdvösség. Simeon hálaimájában felcsendül az egyetemesség gondola ta -- ezt az imát csak Lukács írta le az evangélisták közül: ,,Ez a Gyermek világosság a pogányok megvilágosítására és dicsőség a te népednek, Izraeln ek!'' (2,32) -- és az apostolok küldetésében válik teljessé, mert ők valóba n az egész világra elvitték az evangéliumot.
Amikor az első missziós útról Pál és Barnabás visszatért Antiochiába, beszámolójuk lényege annak el beszélésében állt, hogy ,,Isten általuk a pogányok előtt is kitárta a hit k apuját'' (ApCsel 14,27). Ebből a beszámolóból aztán nagy vita kerekedett, m ert a mózesi törvény mellett kardoskodók azt követelték, hogy a pogányokat előbb tegyék zsidóvá a körülmetéléssel, s csak utána lehetnek keresztények, mert nekik is végig kell járniuk az Ószövetség előkészítő iskoláját. A dön tést e kérdésben a Jeruzsálemi Zsinat hozta meg, felmentvén a pogányokat e kötelezettség alól. A vita heve azonban Lukács leírásából ma is jól érezhet ő (15. fejezet).
Külön Lukács mellett szóló jel -- mégpedig arról áru lkodik, hogy ő a szerzője az Apostolok Cselekedetei című könyvnek, s hogy S zent Pál munkatársa volt --, hogy egyszer csak ő, aki az evangéliumot végig szemlélőként, mindig harmadik személyekről mondta el, és az Apostolok Csel ekedetei első részében ugyanígy beszélt, a tizenhatodik fejezetben váratlan ul többes szám első személyben szólal meg: ,,Troászban tengerre szálltunk, és egyenesen Szamotrákiába tartottunk...'', és hét verset mond el így, aztá n mintha elszégyellné magát, gyorsan visszatér a harmadik személyben történ ő elbeszélésre.
Azt már Szent Pál leveleiből tudjuk, hogy fogságában ott van az apostol mellett, közvetlenül a vértanúsága előtt is: ,,Démász el hagyott a világ kedvéért és Tesszalonikába ment, Krescensz Galáciába, Titus z meg Dalmáciába. Csak Lukács van velem'' -- írja Szent Pál Timóteusnak (2T im 4,11).
A hagyomány úgy tudja, hogy Szent Pál vértanúsága után Achá jában, Dél-Görögországban működött püspökként, majd valószínűleg Patara vár osában ő is vértanú lett. Maradványait 357-ben vitték Konstantinápolyba.
A közvetetten birtokunkba került történeti adatokat a hagyomány és a le genda körülvette a maga gyöngyeivel. Egyéb szentírási helyekkel is összefüg gésbe hozták Szent Lukácsot, így alakult ki az az elképzelés, hogy egyike v olt a hetvenkét tanítványnak -- jóllehet biztos, hogy földi életében nem lá tta az Urat.
A másik elgondolás szerint egyike a két emmauszi tanítvá nynak, akik közül az egyiket, Kleopást megnevezi evangéliumában, a másik ne véről hallgat, s ez lenne ő maga.
Végül voltak olyanok is, akik azono síthatónak vélték az Apostolok Cselekedetei idézett helyén szereplő Kyrenei Luciusszal. De mindezek csak feltételezések, amelyeket bizonyítani nem leh et.
Azt ellenben nem véletlenül mondja a hagyomány, hogy Lukács orvos létére festő is volt. Neki tulajdonítják a római Maria Maggiore- bazilikáb an őrzött Mária-képet. Sőt, azt mondják, hogy megfestette Jézus arcát is. E zért a festők védőszentjeként tisztelik. Ennek annyi az alapja, hogy a Szűz anyáról a legtöbbet és a legszebben Lukács beszél, s így, ha nem is ecsette l, de képet rajzol róla.
Ünnepét az egész Egyház október 18-án üli. A római naptárban a 9. század óta szerepel.
Legendájából
Szent Lukács, aki mint orvos különös részvéttel nézte a bet eg embert, mint evangélista észrevette, hogy a Megváltó maga is orvos, sőt, ő ,,az Orvos'', aki a beteg emberiségnek meghozta a gyógyulást a megváltás művének végrehajtásával. Úgy mutatja be evangéliumában az Emberfiát, mint a betegek gyógyítóját, a bűnöket megbocsátó Irgalmat, aki árasztja az ember ek között Isten jótéteményeit és hirdeti az irgalmasság evangéliumát.
A Legenda Aurea szerint maga a Lukács-evangélium is gyógyít, mégpedig háro mféleképpen: sebeket gyógyít azáltal, hogy a megtört szívűeknek hirdeti a m egváltást; erősít azáltal, hogy elmondja az örömhírt; végül megőriz az újab b romlástól azáltal, hogy közli az isteni törvényeket és evangéliumi tanács okat.
A hagyomány szerint a Szűzanya sok dolgot megőrzött a szívében és emlékezetében éppen azért, hogy később a szent evangélistáknak elmondhas sa. Lukács pedig felkereste őt, és mint az Újszövetség frigyszekrényének so k kérdést tett fel az Üdvözítőről, s kérdéseire sorban választ kapott. Így írhatta meg az evangélium elején olyan részletesen Jézus gyermekségtörténet ét, benne Mária imádságával, a Magnificattal és Zakariás himnuszával, a Ben edictusszal.
A Maria Maggiore-bazilikában őrzött Mária-képről, amelye t a hagyomány Szent Lukács festményének tart, különös történetet mondanak e l:
Nagy Szent Gergely idejében, a 6. század végén pestis pusztított R ómában. Mivel a járvány nem akart szűnni, a pápa körmenetben hordozta körbe e képet a csapással sújtott városban, és a vész elmúlt.
Márton pápa, aki vitában állt Róma városának polgári vezetőivel, egy alkalommal a kép e lőtt misézett és áldoztatott. Nem sejthette, hogy az áldozók között van val aki, aki a ruhája alatt tőrt szorongat, azzal a szándékkal, hogy amikor hoz zá lép a pápa, megöli. Abban a pillanatban azonban, amikor a pápa nyújtotta neki az Úr Testét, hirtelen megelevenedett a Mária-kép, ránézett a merényl őre, aki ettől a pillantástól megvakult, és a pápa megmenekült.
Imádság
Istenünk, ki Szent Lukácsot arra választott ad, hogy igehirdetésével és írásaival feltárja a szegények iránti szeretete det, kérünk, engedd, hogy híveid kitartsanak a szeretetben, és minden nép m egláthassa üdvösségedet!
Diós István: A sz entek élete
DTSTAMP:20240329T151912 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20111018 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20111019 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-75 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR