BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101031T020000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20101017T000000 RDATE:20101031T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:6baffbdc6af56b402a5732b63e65b48a CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Szent Lukács evangélista (ünnep) DESCRIPTION:
Személye
Szent Lukácstól két terjedelmes szent írási könyv, egy Evangélium és az Apostolok Cselekedetei birtokában vagyunk , ennek ellenére jóformán semmit nem tudunk meg közvetlenül az íróról. Igaz i evangélista, aki nem önmagáról, hanem a világ Üdvözítőjéről akar beszélni , hogy minden istenszerető lélek megtudhassa, mennyire igaz mindaz, amire a z Egyház tanította.
A kolosszeieknek írt levél záradékából tudjuk Luk ács eredeti foglalkozását, mert Szent Pál ezt írja: ,,Köszönt benneteket Lu kács, a kedves orvos'' (Kol 5,15).
Az Apostolok Cselekedeteiben olyan részletekkel találkozunk, amelyekből joggal tételezzük fel, hogy Lukács An tiochiában nőtt fel és orvosként is ott működött. Nagyon tájékozott ugyanis a városban és az antiochiai keresztények körében. Így például a diákonusok kiválasztásánál felsorolja a hét nevet, és az utolsónál hozzáteszi: ,,Mikl ós, az antiochiai prozelita.'' Ugyanígy, amikor az Úr Jézusról szóló örömhí r terjedését beszéli el, Antiochiánál hosszabban időzik.
Megemlíti, h ogy Ciprusra és Föníciába is eljutott az Evangélium, de Antiochiáról tíz ve rsen át beszél: Először néhány ciprusi és firenzei férfi jött Antiochiába, de velük volt a Szentlélek, és a magvetésük termékeny talajra hullott. Ekko r Jeruzsálemből Barnabást küldték el, aki látván a nagy lehetőséget, elment és megkereste Tarzuszban Pált. Ketten egy álló évig működtek Antiochiában. ,,Először itt nevezték a tanítványokat keresztényeknek!'' Majd próféták jö ttek -- az egyiket Lukács név szerint is ismeri: Agabusz -- és éhínségről j övendöltek, ami be is következett (11,20--30). A tizenharmadik fejezet elej én ismét Antiochiáról beszél, ahol több próféta és tanító is működött. A ta nítók közül Barnabáson és Pálon kívül még hármat név szerint ismer: ,,a Nig ernek nevezett Simon, a kirenei Lucius és Manaén, aki Heródes tejtestvére v olt''. És Lukács tudja azt is, hogy Antiochiából indult a pogányok misszion álása, mert itt történt, hogy a Szentlélek kiválasztotta Barnabást és Sault , és azok elindultak a pogányok közé.
Minden jel arra mutat, hogy a p ogány ifjú, Lukács Barnabás és Pál tanítványaként ismerkedett meg az evangé liummal, majd a foglalkozásából, orvos mivoltából adódó pontosság- és hitel esség- igénytől hajtva, a Szentlélektől vezérelve útra kelt, hogy utánajárj on mindannak, amit Krisztusról hallott. Meg is tette, és találkozhatott még a Szűzanyával, továbbá az egykori tanítványokkal, gyógyult betegekkel, vak okkal, talán Lázárral is. A gyűjtött anyagból -- valószínűleg már Szent Pál mellett működve -- összeállította az evangéliumot, amelyben van néhány jel legzetesség a másik három evangéliummal szemben.
A pogány Lukácsra is (mint Mátéra) nagy hatással van az a felismerés, hogy a próféták jövendölé sei szerint Sionból jön a törvény, és Jeruzsálemből sugárzik szét az egész világra az üdvösség. Simeon hálaimájában felcsendül az egyetemesség gondola ta -- ezt az imát csak Lukács írta le az evangélisták közül: ,,Ez a Gyermek világosság a pogányok megvilágosítására és dicsőség a te népednek, Izraeln ek!'' (2,32) -- és az apostolok küldetésében válik teljessé, mert ők valóba n az egész világra elvitték az evangéliumot.
Amikor az első missziós útról Pál és Barnabás visszatért Antiochiába, beszámolójuk lényege annak el beszélésében állt, hogy ,,Isten általuk a pogányok előtt is kitárta a hit k apuját'' (ApCsel 14,27). Ebből a beszámolóból aztán nagy vita kerekedett, m ert a mózesi törvény mellett kardoskodók azt követelték, hogy a pogányokat előbb tegyék zsidóvá a körülmetéléssel, s csak utána lehetnek keresztények, mert nekik is végig kell járniuk az Ószövetség előkészítő iskoláját. A dön tést e kérdésben a Jeruzsálemi Zsinat hozta meg, felmentvén a pogányokat e kötelezettség alól. A vita heve azonban Lukács leírásából ma is jól érezhet ő (15. fejezet).
Külön Lukács mellett szóló jel -- mégpedig arról áru lkodik, hogy ő a szerzője az Apostolok Cselekedetei című könyvnek, s hogy S zent Pál munkatársa volt --, hogy egyszer csak ő, aki az evangéliumot végig szemlélőként, mindig harmadik személyekről mondta el, és az Apostolok Csel ekedetei első részében ugyanígy beszélt, a tizenhatodik fejezetben váratlan ul többes szám első személyben szólal meg: ,,Troászban tengerre szálltunk, és egyenesen Szamotrákiába tartottunk...'', és hét verset mond el így, aztá n mintha elszégyellné magát, gyorsan visszatér a harmadik személyben történ ő elbeszélésre.
Azt már Szent Pál leveleiből tudjuk, hogy fogságában ott van az apostol mellett, közvetlenül a vértanúsága előtt is: ,,Démász el hagyott a világ kedvéért és Tesszalonikába ment, Krescensz Galáciába, Titus z meg Dalmáciába. Csak Lukács van velem'' -- írja Szent Pál Timóteusnak (2T im 4,11).
A hagyomány úgy tudja, hogy Szent Pál vértanúsága után Achá jában, Dél-Görögországban működött püspökként, majd valószínűleg Patara vár osában ő is vértanú lett. Maradványait 357-ben vitték Konstantinápolyba.
A közvetetten birtokunkba került történeti adatokat a hagyomány és a le genda körülvette a maga gyöngyeivel. Egyéb szentírási helyekkel is összefüg gésbe hozták Szent Lukácsot, így alakult ki az az elképzelés, hogy egyike v olt a hetvenkét tanítványnak -- jóllehet biztos, hogy földi életében nem lá tta az Urat.
A másik elgondolás szerint egyike a két emmauszi tanítvá nynak, akik közül az egyiket, Kleopást megnevezi evangéliumában, a másik ne véről hallgat, s ez lenne ő maga.
Végül voltak olyanok is, akik azono síthatónak vélték az Apostolok Cselekedetei idézett helyén szereplő Kyrenei Luciusszal. De mindezek csak feltételezések, amelyeket bizonyítani nem leh et.
Azt ellenben nem véletlenül mondja a hagyomány, hogy Lukács orvos létére festő is volt. Neki tulajdonítják a római Maria Maggiore- bazilikáb an őrzött Mária-képet. Sőt, azt mondják, hogy megfestette Jézus arcát is. E zért a festők védőszentjeként tisztelik. Ennek annyi az alapja, hogy a Szűz anyáról a legtöbbet és a legszebben Lukács beszél, s így, ha nem is ecsette l, de képet rajzol róla.
Ünnepét az egész Egyház október 18-án üli. A római naptárban a 9. század óta szerepel.
Legendájából
Szent Lukács, aki mint orvos különös részvéttel nézte a bet eg embert, mint evangélista észrevette, hogy a Megváltó maga is orvos, sőt, ő ,,az Orvos'', aki a beteg emberiségnek meghozta a gyógyulást a megváltás művének végrehajtásával. Úgy mutatja be evangéliumában az Emberfiát, mint a betegek gyógyítóját, a bűnöket megbocsátó Irgalmat, aki árasztja az ember ek között Isten jótéteményeit és hirdeti az irgalmasság evangéliumát.
A Legenda Aurea szerint maga a Lukács-evangélium is gyógyít, mégpedig háro mféleképpen: sebeket gyógyít azáltal, hogy a megtört szívűeknek hirdeti a m egváltást; erősít azáltal, hogy elmondja az örömhírt; végül megőriz az újab b romlástól azáltal, hogy közli az isteni törvényeket és evangéliumi tanács okat.
A hagyomány szerint a Szűzanya sok dolgot megőrzött a szívében és emlékezetében éppen azért, hogy később a szent evangélistáknak elmondhas sa. Lukács pedig felkereste őt, és mint az Újszövetség frigyszekrényének so k kérdést tett fel az Üdvözítőről, s kérdéseire sorban választ kapott. Így írhatta meg az evangélium elején olyan részletesen Jézus gyermekségtörténet ét, benne Mária imádságával, a Magnificattal és Zakariás himnuszával, a Ben edictusszal.
A Maria Maggiore-bazilikában őrzött Mária-képről, amelye t a hagyomány Szent Lukács festményének tart, különös történetet mondanak e l:
Nagy Szent Gergely idejében, a 6. század végén pestis pusztított R ómában. Mivel a járvány nem akart szűnni, a pápa körmenetben hordozta körbe e képet a csapással sújtott városban, és a vész elmúlt.
Márton pápa, aki vitában állt Róma városának polgári vezetőivel, egy alkalommal a kép e lőtt misézett és áldoztatott. Nem sejthette, hogy az áldozók között van val aki, aki a ruhája alatt tőrt szorongat, azzal a szándékkal, hogy amikor hoz zá lép a pápa, megöli. Abban a pillanatban azonban, amikor a pápa nyújtotta neki az Úr Testét, hirtelen megelevenedett a Mária-kép, ránézett a merényl őre, aki ettől a pillantástól megvakult, és a pápa megmenekült.
Imádság
Istenünk, ki Szent Lukácsot arra választott ad, hogy igehirdetésével és írásaival feltárja a szegények iránti szeretete det, kérünk, engedd, hogy híveid kitartsanak a szeretetben, és minden nép m egláthassa üdvösségedet!
Diós István: A sz entek élete
DTSTAMP:20240328T212933 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20111018 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20111019 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-75 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR