BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101031T020000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20100908T000000 RDATE:20101031T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:46ee22998b12b30c81dad08de5e37457 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Claver Szent Péter DESCRIPTION: Élete\n Juan Pedro Claver 1580-ban született. Szülei egyszerű és jóravaló, mélyen vallásos parasztok voltak. 1593-ban meghalt az anyja, s ő röviddel ezután megkezdte teológiai tanulmányait. Az első bevezetéseket a tudós vich i püspöktől, Pedro Jaimétől kapta; ő adta fel aztán neki a tonzúrát is. Ezt követően a barcelonai egyetemen tanult, majd 1602. augusztus 7-én felvétel ét kérte a Jézus Társaságba. Tarragonai noviciátusa után 1604. augusztus 8- án tette le fogadalmát. Elöljárói elismerték értelmességét, az átlagot megh aladó ítélőképességét s kiemelkedő jámborságát és felebaráti szeretetét. 16 05-ben tanulmányai folytatására Mallorcába küldték. Ez az idő iránymutató l ett egész további életére. Itt, a pálmai Montesión jezsuita kollégiumában i smerte meg a fiatalember Rodriguez Szent Alfonzot (1531--1617), a rendház k apusát. A nyolcvanéves szerzetes példájából tanulta meg a legnagyobb hősies séget kívánó szentség kemény és szeretettől áthatott útját.\n Amikor Péter huszonnyolc évesen ismét Tarragonába érkezett, engedélyt kért arra, hogy a Nuevo Reino de Tierra Firmébe (Új-Granada egy része a mai Kolumbia északi t áján) mehessen. Barcelonában befejezte teológiai tanulmányait, majd Sevillá ból 1610. április 15-én elindult Amerikába, ahonnan aztán nem is tért vissz a többé.\n \n Missziós tevékenysége\n Pedro Claver egy volt a sok misszion árius között. Megjelenése azonban különleges jelentőségűvé vált hősies aláz atossága, felebaráti szeretete és ama cél által, amelyet ez a misszió tűzöt t maga elé: hogy az Evangéliumot hirdesse a fekete rabszolgák között.\n Ann ak idején Bartolomé de Las Casas (1474--1566) domonkos atya javasolta, hogy az indiókat mentesítsék a munkavégzés alól, és fekete rabszolgákkal pótolj ák őket. Francisco Ximénez de Cisneros (1436--1517) bíboros támogatta ezt a z elképzelést, a spanyol korona pedig hozzákezdett, hogy fekete rabszolgáka t küldjön Amerikába az indiók pótlására.\n Akadt egy férfi, Alonso de Sando val atya, aki az lett a feketék számára, ami Las Casas volt az indióknak. B ár neve csaknem ismeretlen maradt, az egyháztörténet első apostolainak egyi ke volt, akinek eljutott a tudatába a feketék rabszolgává tételének semmive l sem menthető igazságtalansága. Neki köszönhető a cartagenai feketék közti apostolság kezdete. Sevilla érseke, Don Pedro Castro y Quińones, akihez Cl aver Péter gyermeki engedelmességgel kötődött, gondoskodott ennek az aposto lkodásnak a kiépítéséről.\n Rodriguez Alfonz testvér alázatosságától befoly ásolva Péter ismételten elutasította a papságot, de a munkatársat kereső Sa ndoval rábeszélésére 1616-ban mégis kérte a szentelést. A jezsuiták generál isa, Muzio Vitelleschi (1563--1645) ezt írta neki akkor: „A feketék lelki s egítéséért és oktatásáért vállalt gond... olyan feladat, amelyet nagyra bec sülök és nagyon dicséretesnek tekintek”.\n Gazdag lelki előkészületek után, amelyben a készség és a szemlélődés hősies alázattal párosult, feltétlen e ngedelmességben az Egyház iránt és Sandoval tapasztalt vezetésével fogott h ozzá Claver Péter új apostolságához. Az első naptól kezdve olyan fenntartás nélkül adta át magát munkájának, hogy barátai csak csodálkozni tudtak, a s zínesbőrűek pedig tisztelettel vették körül. A rabszolgák fogadására szolgá ló nagy amerikai kikötő Cartagena volt. Senki sem gondolt ezeknek az embere knek a nyomorúságára, betegségére, rémes haldoklására és megaláztatására, a kiket a szülőföldjükön összefogdostak és szabad emberekből dolgozó állatokk á tettek.\n Péter egy kis cellát választott magának a jezsuita kollégium ka puja mellett, hogy minden odaérkező színesbőrűnek a rendelkezésére állhasso n. Volt itt dohány, datolya, cukor és ezer más, amit szerettek. „Claver aty ának voltaképpen feketének kell lennie, mert egy fehér sohasem szeretett vo lna minket ennyire” -- mondták a cartagenai rabszolgák.\n Amikor egy galeon e (ennek a kornak gyors mélytengeri hajója) felbukkant a láthatáron, Cartag ena egész kikötője megelevenedett. A kikötéskor már hallatszott a jellegzet es lárma: jajgatás, kiabálás, tompa, fájdalmas és szomorú hangzavar... Az e gész kikötőben csak egy vagy két ember akadt, aki arra gondolt, hogy ezek a betegségtől és kimerültségtől elcsigázott emberek Isten gyermekei és valój ában szabad emberek: Claver Péter és Sandoval, aki 1622-től kezdve egyedül Péterre hagyta ezt a munkát. „Tegnap -- írta Péter --, május 30-án, Szenthá romság ünnepén kikötött egy nagy hajó... Azonnal odasiettünk, két hátaskosa runkat megtöltve naranccsal, citrommal és dohánnyal... Még mielőtt a hajó k ikötött volna, már a betegek mellett voltunk... Cseréptörmeléken és tégláko n feküdtek: ezeket használták fekhelyül; teljesen meztelenek voltak, egy sz ál ruha nélkül... Utat törtünk a többiek tömegén át, és a betegeket két cso portba gyűjtöttük: az egyik mellé a társam szegődött, a másikhoz én... ,, M ég mielőtt az érkező, rabszolgákkal megrakott hajók lehorgonyoztak volna, t udta, hogy melyik népből valók az érkezett színesbőrűek, és ennek megfelelő en oktatta ki a tolmácsait. Ők voltak ,,a jobb keze”. Claver Péter kereszte lési jegyzéket vezetett. 30.000-nél több keresztséget szolgáltatott ki. Min den megkeresztelt rabszolga kapott egy érmet, s a nyakában hordta, hogy fel ismerjék keresztény voltát. Ebben az időben -- 1620 körül -- fogadta meg Pé ter, hogy a rabszolgák örökös rabszolgája lesz: „Petrus Claver, Aethiopum s emper servus.” Harmincnégy évet töltött az életéből a cartagenai kikötő kör zetében.\n Amennyire csak lehetett, figyelemmel kísérte védencei sorsát, és gondoskodott arról, hogy hitoktatásuk folytatódjék. Ennek a férfinak az al akja, aki maga a legnagyobb szegénységben élt, kitörölhetetlenül belevésődö tt az odaérkező feketék mindegyikébe.\n Mindezeken kívül törődött a foglyok kal és az inkvizíció foglyaival is. Egészen különleges módon szentelte magá t azoknak, akik eretnekségbe estek, vagy az iszlám hívei lettek.\n Élete vé ge felé alig aludt, vezeklő gyakorlatokat végzett vagy szemlélődött. Miszti kus volt, de egyben a feketék apostola lett. Hetvenévesen sem csökkent nagy tettereje; mindig kész volt a határozott beavatkozásra s a nehézségek gyor s megoldására. 1651-ben betegeskedni kezdett; le kellett mondania apostoli tevékenységéről. Amikor bénultan és fájdalmak között feküdt, önmagát és sze nvedését áldozatul ajánlotta fel fekete testvéreiért.\n 1654. szeptember 7- én végigfutott a hír a városon, hogy haldoklik a szent. Hatalmas embertömeg gyűlt a halálos ágya köré: szerzetesek és szerzetesnők, a püspök, gazdagok és szegények, rabszolgák és gyermekek. 1654. szeptember 8-án halt meg Clav er Péter.\n 1850. július 20-án avatták boldoggá, 1888. január 15-én -- taní tójával, Alonso Rodriguezzel együtt -- XIII. Leó pápa szentté avatta. 1896. július 7-én pedig ugyanez a pápa az egész fekete misszió védőszentjévé tet te.\n Istenünk, te Claver Szent Pétert a rabszolgák szolgálatára hívtad, és erőt adtál neki arra, hogy csodálatos szeretettel és türelemmel segítségük re legyen. Közbenjárására add meg nekünk, hogy mindig azt keressük, ami ked ves előtted, felebarátainkat pedig tettel és igazsággal szeressük. A mi Uru nk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélek kel egységben, Isten mindörökkön-örökké.\n Forrás: Diós István: Szentek Éle te\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete
Juan Pedro Claver 1580-ban született. Szülei egyszerű és jóravaló, mélyen vall& aacute;sos parasztok voltak. 1593-ban meghalt az anyja, s ő röviddel e zután megkezdte teológiai tanulmányait. Az első beveze téseket a tudós vichi püspöktől, Pedro Jaimé től kapta; ő adta fel aztán neki a tonzúrát is. Ezt k& ouml;vetően a barcelonai egyetemen tanult, majd 1602. augusztus 7-én felvételét kérte a Jézus Társasá gba. Tarragonai noviciátusa után 1604. augusztus 8-án tette le fogadalmát. Elöljárói elismerték értelmességét, az átlagot meghaladó &iac ute;télőképességét s kiemelkedő jámbors& aacute;gát és felebaráti szeretetét. 1605-ben t anulmányai folytatására Mallorcába küldt&e acute;k. Ez az idő iránymutató lett egész továb bi életére. Itt, a pálmai Montesión jezsuita ko llégiumában ismerte meg a fiatalember Rodriguez Szent Alfonzo t (1531--1617), a rendház kapusát. A nyolcvanéves szer zetes példájából tanulta meg a legnagyobb hősie sséget kívánó szentség kemény &ea cute;s szeretettől áthatott útját.
Amikor P&eac ute;ter huszonnyolc évesen ismét Tarragonába ér kezett, engedélyt kért arra, hogy a Nuevo Reino de Tierra Fir mébe (Új-Granada egy része a mai Kolumbia észak i táján) mehessen. Barcelonában befejezte teoló giai tanulmányait, majd Sevillából 1610. áprili s 15-én elindult Amerikába, ahonnan aztán nem is t&eac ute;rt vissza többé.
Misszi&oacut e;s tevékenysége
Pedro Claver egy volt a sok missz ionárius között. Megjelenése azonban külö nleges jelentőségűvé vált hősies alázatoss&aacu te;ga, felebaráti szeretete és ama cél által, a melyet ez a misszió tűzött maga elé: hogy az Evang&eacut e;liumot hirdesse a fekete rabszolgák között.
Annak idején Bartolomé de Las Casas (1474--1566) domonkos atya jav asolta, hogy az indiókat mentesítsék a munkavég zés alól, és fekete rabszolgákkal pótolj ák őket. Francisco Ximénez de Cisneros (1436--1517) bí boros támogatta ezt az elképzelést, a spanyol korona p edig hozzákezdett, hogy fekete rabszolgákat küldjön Amerikába az indiók pótlására.
A kadt egy férfi, Alonso de Sandoval atya, aki az lett a feketé k számára, ami Las Casas volt az indióknak. Bár neve csaknem ismeretlen maradt, az egyháztörténet első apostolainak egyike volt, akinek eljutott a tudatába a feketé k rabszolgává tételének semmivel sem menthető i gazságtalansága. Neki köszönhető a cartagenai feket ék közti apostolság kezdete. Sevilla érseke, Don Pedro Castro y Quińones, akihez Claver Péter gyermeki engedelmess&ea cute;ggel kötődött, gondoskodott ennek az apostolkodásnak a kiépítéséről.
Rodriguez Alfonz testv&e acute;r alázatosságától befolyásolva P&e acute;ter ismételten elutasította a papságot, de a mun katársat kereső Sandoval rábeszélésére 1 616-ban mégis kérte a szentelést. A jezsuiták g enerálisa, Muzio Vitelleschi (1563--1645) ezt írta neki akkor : „A feketék lelki segítéséért &ea cute;s oktatásáért vállalt gond... olyan felada t, amelyet nagyra becsülök és nagyon dicséretesnek tekintek”.
Gazdag lelki előkészületek után, amelyben a készség és a szemlélődés hős ies alázattal párosult, feltétlen engedelmesség ben az Egyház iránt és Sandoval tapasztalt vezet&eacut e;sével fogott hozzá Claver Péter új apostols&a acute;gához. Az első naptól kezdve olyan fenntartás n& eacute;lkül adta át magát munkájának, hogy barátai csak csodálkozni tudtak, a színesbőrűek pedig tisztelettel vették körül. A rabszolgák fogad&aacu te;sára szolgáló nagy amerikai kikötő Cartagena v olt. Senki sem gondolt ezeknek az embereknek a nyomorúság&aac ute;ra, betegségére, rémes haldoklására és megaláztatására, akiket a szülőföl djükön összefogdostak és szabad emberekből dolgoz&oac ute; állatokká tettek.
Péter egy kis cell&aacut e;t választott magának a jezsuita kollégium kapuja mel lett, hogy minden odaérkező színesbőrűnek a rendelkezé sére állhasson. Volt itt dohány, datolya, cukor &eacut e;s ezer más, amit szerettek. „Claver atyának voltak&ea cute;ppen feketének kell lennie, mert egy fehér sohasem szere tett volna minket ennyire” -- mondták a cartagenai rabszolg&aa cute;k.
Amikor egy galeone (ennek a kornak gyors mélytengeri hajója) felbukkant a láthatáron, Cartagena egés z kikötője megelevenedett. A kikötéskor már hallats zott a jellegzetes lárma: jajgatás, kiabálás, t ompa, fájdalmas és szomorú hangzavar... Az egés z kikötőben csak egy vagy két ember akadt, aki arra gondolt, ho gy ezek a betegségtől és kimerültségtől elcsig&aa cute;zott emberek Isten gyermekei és valójában szabad emberek: Claver Péter és Sandoval, aki 1622-től kezdve egyed& uuml;l Péterre hagyta ezt a munkát. „Tegnap -- í rta Péter --, május 30-án, Szentháromság ünnepén kikötött egy nagy hajó... Azonnal oda siettünk, két hátaskosarunkat megtöltve naranccsal, citrommal és dohánnyal... Még mielőtt a hajó k ikötött volna, már a betegek mellett voltunk... Cser&eacut e;ptörmeléken és téglákon feküdtek: e zeket használták fekhelyül; teljesen meztelenek voltak, egy szál ruha nélkül... Utat törtünk a tö bbiek tömegén át, és a betegeket két csopo rtba gyűjtöttük: az egyik mellé a társam szegőd&oum l;tt, a másikhoz én... ,, Még mielőtt az érkező , rabszolgákkal megrakott hajók lehorgonyoztak volna, tudta, hogy melyik népből valók az érkezett színesbőrű ek, és ennek megfelelően oktatta ki a tolmácsait. Ők voltak , ,a jobb keze”. Claver Péter keresztelési jegyzék et vezetett. 30.000-nél több keresztséget szolgál tatott ki. Minden megkeresztelt rabszolga kapott egy érmet, s a nyak ában hordta, hogy felismerjék keresztény voltát . Ebben az időben -- 1620 körül -- fogadta meg Péter, hogy a rabszolgák örökös rabszolgája lesz: „ Petrus Claver, Aethiopum semper servus.” Harmincnégy év et töltött az életéből a cartagenai kikötő k&o uml;rzetében.
Amennyire csak lehetett, figyelemmel kís érte védencei sorsát, és gondoskodott arr&oacut e;l, hogy hitoktatásuk folytatódjék. Ennek a fé rfinak az alakja, aki maga a legnagyobb szegénységben é ;lt, kitörölhetetlenül belevésődött az oda&eacut e;rkező feketék mindegyikébe.
Mindezeken kív&uu ml;l törődött a foglyokkal és az inkvizíció foglyaival is. Egészen különleges módon szentelte m agát azoknak, akik eretnekségbe estek, vagy az iszlám hívei lettek.
Élete vége felé alig aludt , vezeklő gyakorlatokat végzett vagy szemlélődött. Miszt ikus volt, de egyben a feketék apostola lett. Hetvenévesen se m csökkent nagy tettereje; mindig kész volt a határozott beavatkozásra s a nehézségek gyors megoldás&aa cute;ra. 1651-ben betegeskedni kezdett; le kellett mondania apostoli tev&ea cute;kenységéről. Amikor bénultan és fáj dalmak között feküdt, önmagát és szenved& eacute;sét áldozatul ajánlotta fel fekete testvé ;reiért.
1654. szeptember 7-én végigfutott a h& iacute;r a városon, hogy haldoklik a szent. Hatalmas embertömeg gyűlt a halálos ágya köré: szerzetesek és szerzetesnők, a püspök, gazdagok és szegények, rab szolgák és gyermekek. 1654. szeptember 8-án halt meg C laver Péter.
1850. július 20-án avatták boldoggá, 1888. január 15-én -- tanítój& aacute;val, Alonso Rodriguezzel együtt -- XIII. Leó pápa szentté avatta. 1896. július 7-én pedig ugyanez a p&a acute;pa az egész fekete misszió védőszentjév&e acute; tette.
Istenünk, te Claver Szent Pétert a rabs zolgák szolgálatára hívtad, és erőt adt& aacute;l neki arra, hogy csodálatos szeretettel és türel emmel segítségükre legyen. Közbenjárá sára add meg nekünk, hogy mindig azt keressük, ami kedves előtted, felebarátainkat pedig tettel és igazsággal sz eressük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, ak i veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységb en, Isten mindörökkön-örökké.
Forrás: Diós István: Szentek Élete
DTSTAMP:20240329T055606 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110909 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110910 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-114 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR