BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101031T020000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20100824T000000 RDATE:20101031T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:d9e462c06516259633fdd821ea52578d CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Kalazanci Szent József DESCRIPTION: Élete\n Kalazanci József egy tekintélyes észak-spanyolországi családból sz ármazott. Már iskolás korában „a kis szent”-nek nevezték. Atyja taníttatta, és a valenciai egyetemre küldte. Itt az egyik unokahúga beleszeretett, és addig üldözte, amíg József el nem hagyta Valenciát, s át nem ment az alcála i egyetemre.\n 1583-ban szentelték pappá. Néhány évig káplán volt az urgeli egyházmegyében, majd püspöke megtette az egyházmegye trempei részének hely nökévé. Feladata elsősorban fizikailag volt nehéz, mert a terület plébániái t a Pireneusok úttalan hegyei és völgyei miatt nagyon nehéz volt megközelít eni. Ő azonban minden nehézség ellenére végiglátogatta a plébániákat és sok visszaélést sikerült megszüntetnie. Püspöke annyira elégedett volt a munká jával, hogy kinevezte általános helynökévé.\n Úgy tűnt, hogy József pályája zavartalanul ível fölfelé, ő azonban a szíve mélyén érezte, hogy Isten más ra hívta, nem az egyházkormányzati pályán való állandó emelkedésre. Ezért 1 592-ben lemondott állásáról, atyjától örökölt tekintélyes vagyonát eladta, árát szétosztotta a szegények között, majd elköltözött Rómába.\n Öt éven át egykori egyetemista társa, Asciano Colonna házában lakott. Naponta éjfélko r felkelt és még pirkadat előtt végigjárta a hét főtemplomot. Ahol csak tud ott, segített a szegényeken és a betegeken. Az 1595. évi járvány idején Lel lisi Szent Kamillal (lásd július 14-én), akihez bensőséges barátság fűzte, fáradságot nem kímélve enyhítették a nyomorúságot.\n Hamarosan felfigyelt r á, milyen sok gyermek csavarog otthontalanul és magára hagyottan Róma utcái n. Szemmel láthatóan senki nem törődött velük. József ezért belépett egy hi toktató egyesületbe, melynek tagjai vasárnaponként és ünnepeken katekézist tartottak gyermekeknek és felnőtteknek, de hamarosan be kellett látnia, hog y a gyermekek alapvető problémáját ez nem oldja meg.\n Az iskolázás akkorib an elég költséges volt. Józsefet pedig egyre inkább az a kérdés foglalkozta tta, hogyan lehetne ezeket a szegény gyermekeket rendszeres, mindennapos is kolázáshoz segíteni. Először a római plébánosokhoz fordult, és kérte, enged jék meg, hogy ezek a szegények is járhassanak a plébániai iskolába. A plébá nosok nem zárkóztak el, csak azt kérték, hogy ennek fejében a város emelje meg az iskolák számára nyújtott támogatás összegét. Ezt pedig a városi taná cs, a szenátus elutasította.\n Ekkor József a szerzeteseknél zörgetett terv ével. Előbb a jezsuitákat, majd a domonkosokat kereste fel, de mindkét rend azt a választ adta, hogy már túl vannak terhelve meglévő feladataikkal is, egy ilyen újabb vállalkozásban nem tudnak érdemleges segítséget nyújtani.\ n József ekkor belátta, hogy más választás nincs, neki magának kell megprób álnia megoldást találni. Don Antonio Brendani, a Szent Dorottya- templom pl ébánosa rendelkezésére bocsátott két termet, s megígérte, hogy maga is segí teni fog a tanításban. További két pappal, tehát négy „tanerővel”, 1597 nov emberében megnyílt a Szegény Gyermekek Ingyenes Iskolája, a Schola Pia.\n N éhány hét múlva már száz gyermek szorongott a két teremben, és a számuk egy re nőtt. Így Józsefnek hamarosan több papot is segítségül kellett hívnia a tanításhoz. Két év múlva már egy egész házat béreltek. Ekkor elbúcsúzott ad digi vendéglátójától, és a többi tanítóval az új épületbe költözött, ahol a z ő irányítása mellett a tanító atyák közösségi életet éltek.\n További két év alatt a növendékek száma hétszázra nőtt, ezért 1602- ben a termek számá t ismét növelniük kellett. Mikor az iskola udvarán harangtornyot állítottak és feltették a harangot, József leesett a létráról és eltörött a lába. A t örés rosszul forrt össze, ennek következtében haláláig fájt a lába és sántí tott. De a testi fájdalom semmi volt ahhoz képest, amit lélekben kellett el szenvednie élete második felében.\n VIII. Kelemen pápa rendszeresen fedezte az iskola kiadásainak egy részét. Közben pedig annyira terjedt iskolájuk j ó híre, hogy módos családok is kezdték oda járatni a fiaikat. Emiatt más is kolák vezetői féltékennyé lettek, irigykedni kezdtek a piaristákra. Az inté zetet megrágalmazták a pápánál, aki váratlanul két bíborost küldött ki elle nőrzésre. A vádak alaptalansága hamarosan kiderült, s az eredmény épp az el lenkezője lett, mint szerették volna a rágalmazók: a pápa személyes oltalmá ról biztosította az intézetet. Néhány évvel később az eset ugyanúgy megismé tlődött V. Pál pápával, de akkor az eredmény úgy módosult, hogy a pápa megk ettőzte az évi támogatás összegét.\n 1611-ben József iskolájában már ezer n övendék tanult, köztük sok zsidó fiú, akiket maga József hívott meg az isko lába. Most már olyan helyzetben voltak, hogy megvásárolhattak egy nagy háza t. Nem sokkal később Rómán kívül is egymás után nyíltak a piarista iskolák nemcsak Itáliában, hanem Európa más országaiban is. A társulatot a Kegyes I skolák Rendjének (Ordo Scholarum Piarum), vagy röviden Piaristák rendjének nevezték el, és József lett az első általános rendfőnök.\n Utolsó éveiben e gy nagyon kemény próbatét várt Józsefre: Felvételét kérte a rendbe egy Mari o Sozzi nevű pap, akiben -- mint hamarosan a felvétele után kiderült -- oly an nagy hatalomvágy élt, hogy mindenáron ő akart a rendfőnök lenni. Baráti körének befolyásával és gyalázatos rágalmaival elérte, hogy Józsefet megfos ztották a rendfőnöki tisztségtől. Ezzel a rend méltatlan és avatatlan kezek be került, és Józsefnek számtalan megaláztatást és súlyos meghurcoltatást k ellett kiállnia. Az ügy azzal végződött, hogy X. Ince pápa 1646-ban feloszl atta a rendet.\n Mindezen lelki gyötrelmek sem tudták megháborítani a szent belső békéjét. Halálos ágyánál pedig kiderült, hogy a nép milyen tisztelet tel nézett föl rá: végeláthatatlan sorokban jöttek az emberek a betegágyáho z, hogy még egy utolsó áldást kapjanak tőle. Miként József előre megjövendö lte, az intézményt nyolc évvel a halála után ismét szerzetesrend rangjára e melték, őt magát pedig 1727-ben szentté avatták. Ünnepét 1769-ben vették fe l a római naptárba, augusztus 27- re. 1969-től augusztus 25-én ünnepeljük.\ n Legendáiból\n Ezt a szent papot, aki kora nevelési hiányosságait annyira megérezte és olyan jóságosan tudott rajta segíteni, általában úgy szokták á brázolni, mint a kereszt alatt álló öregembert, aki második Jóbként türelem mel visel minden szenvedést, amit rámért az Úr.\n Mario Sozzi 1630-ban lépe tt be a piarista rendbe, Nápolyban. Ám hamarosan megmutatkozott, hogy egész alkata nem a szerzetesi életre való: ami benne eleinte lelkesedésnek és bu zgóságnak látszott, az nem volt egyéb, mint büszkeség és érvényesülési vágy . Sozzi ismerős volt a Szent Officiumban, és szoros barátságban volt többek között egy másik becsvágyó pappal, Cherubinival, akinek ugyancsak befolyás os pártfogói voltak. Sozzi célba vette a rendfőnökséget, és elkezdte híresz telni Józsefről, hogy öreg, már képtelen munkaköre ellátására, és rágalmazt a, ahol csak tudta. Hamarosan elérte, hogy őt nevezzék ki tartományfőnöknek . De ez nem volt elég, neki a rendfőnökség kellett.\n Cesarini bíboros, aki a piarista rend protektora volt, segíteni akart Józsefnek, ezért lefoglalt a Sozzi iratait, hogy igazolni tudja feltevését, mely szerint Sozzi minden vádaskodása merő rágalom. De Sozzi ellencsapást mért Józsefre, mivel a lefo glalt iratok között volt néhány olyan dokumentum is, amely a Szent Officium ból származott, és most bevádolta Józsefet ennél a hatóságnál, jóllehet soh a semmi dolga nem volt a Szent Officiummal. Mégis kiadták ellene a letartóz tatási parancsot, és a nyolcvanhat éves öregembert, az érdemekben gazdag pa pot közönséges bűnözőként hurcolták végig Róma utcáin.\n Ártatlansága termé szetesen hamarosan napvilágra került, de a vádlónak annyit sikerült elérni, hogy a rendfőnökségről leváltották, és őt nevezték ki József helyére. Kine vezték rendi vizitátorrá a jezsuita Pietrasantát, aki fejébe vette, hogy a piarista rendet eltünteti az Egyházból. És valóban, a rend minden iskolájáv al együtt hamarosan a sír szélére került. Az öreg, tiszteletreméltó rendala pítót szüntelenül gyalázták és bántották, ő pedig minden próbatét közepette nyugodt odaadással engedelmeskedett, hiszen rendi elöljárói parancsoltak n eki. Azoknak az atyáknak is, akik kitartottak mellette, állandóan az engede lmességet ajánlotta, és azt szokta mondani: „Oktalanság elakadni a másodlag os okoknál, és nem Istenre tekinteni, aki minden történésnek az első oka, é s mindent a javunkra akar.”'\n Amikor Sozzi meghalt, Cherubini lett az utód a. Gáncsoskodásai azonban nemsokára köztudottá váltak, és el kellett hagyni a Rómát. Halála előtt kiengesztelődött Józseffel, akinek olyan sok bajt oko zott. Közben Pietrasanta is meghalt, de volt még egy nagy ellenség, egy nő: Olympia, a pápa egyik rokona. Mivel piarista gyóntatóját elhelyezték Rómáb ól egy másik városba, vad gyűlöletet táplált a rendfőnök Józseffel szemben. Mindenkivel szövetkezett a piaristák ellen, és sikerült is elérnie rokonán ál, a pápánál, hogy feloszlassa a rendet.\n Ekkor úgy tűnt, hogy a kilencve n éves József egész életműve semmivé lett. Mikor hírét vette, csak annyit m ondott: „Az Úr adta, az Úr elvette. Legyen áldott az Úr neve!” Nem csoda, h a az emberek úgy beszéltek róla, mint második Jóbról.\n Imádság\n Istenünk, ki Szent József áldozópapot a határtalan szeretet és türelem ajándékával t etted képessé arra, hogy egész életét az ifjúság nevelésének és tanításának szentelje, kérünk, engedd, hogy akit bölcs tanítómesterként tisztelünk, kö vessük is az igazság szolgálatában!\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete
Kalazanci József egy tekintélyes észak- spanyolországi családból származott. Már iskolás korában „a kis szent”-nek nevezték. Atyja taníttatta, és a valenciai egyetemre küldte. Itt az egyik u nokahúga beleszeretett, és addig üldözte, amíg József el nem hagyta Valenci át, s át nem ment az alcálai egyetemre.
1583-ban szentelték pappá. N éhány évig káplán volt az urgeli egyházmegyében, majd püspöke megtette az e gyházmegye trempei részének helynökévé. Feladata elsősorban fizikailag volt nehéz, mert a terület plébániáit a Pireneusok úttalan hegyei és völgyei mi att nagyon nehéz volt megközelíteni. Ő azonban minden nehézség ellenére vég iglátogatta a plébániákat és sok visszaélést sikerült megszüntetnie. Püspök e annyira elégedett volt a munkájával, hogy kinevezte általános helynökévé.
Úgy tűnt, hogy József pályája zavartalanul ível fölfelé, ő azonban a szíve mélyén érezte, hogy Isten másra hívta, nem az egyházkormányzati pál yán való állandó emelkedésre. Ezért 1592-ben lemondott állásáról, atyjától örökölt tekintélyes vagyonát eladta, árát szétosztotta a szegények között, majd elköltözött Rómába.
Öt éven át egykori egyetemista társa, Ascia no Colonna házában lakott. Naponta éjfélkor felkelt és még pirkadat előtt v égigjárta a hét főtemplomot. Ahol csak tudott, segített a szegényeken és a betegeken. Az 1595. évi járvány idején Lellisi Szent Kamillal (lásd július 14-én), akihez bensőséges barátság fűzte, fáradságot nem kímélve enyhítetté k a nyomorúságot.
Hamarosan felfigyelt rá, milyen sok gyermek csavar og otthontalanul és magára hagyottan Róma utcáin. Szemmel láthatóan senki n em törődött velük. József ezért belépett egy hitoktató egyesületbe, melynek tagjai vasárnaponként és ünnepeken katekézist tartottak gyermekeknek és fe lnőtteknek, de hamarosan be kellett látnia, hogy a gyermekek alapvető probl émáját ez nem oldja meg.
Az iskolázás akkoriban elég költséges volt. Józsefet pedig egyre inkább az a kérdés foglalkoztatta, hogyan lehetne eze ket a szegény gyermekeket rendszeres, mindennapos iskolázáshoz segíteni. El őször a római plébánosokhoz fordult, és kérte, engedjék meg, hogy ezek a sz egények is járhassanak a plébániai iskolába. A plébánosok nem zárkóztak el, csak azt kérték, hogy ennek fejében a város emelje meg az iskolák számára nyújtott támogatás összegét. Ezt pedig a városi tanács, a szenátus elutasít otta.
Ekkor József a szerzeteseknél zörgetett tervével. Előbb a jezs uitákat, majd a domonkosokat kereste fel, de mindkét rend azt a választ adt a, hogy már túl vannak terhelve meglévő feladataikkal is, egy ilyen újabb v állalkozásban nem tudnak érdemleges segítséget nyújtani.
József ekko r belátta, hogy más választás nincs, neki magának kell megpróbálnia megoldá st találni. Don Antonio Brendani, a Szent Dorottya- templom plébánosa rende lkezésére bocsátott két termet, s megígérte, hogy maga is segíteni fog a ta nításban. További két pappal, tehát négy „tanerővel”, 1597 novemberében meg nyílt a Szegény Gyermekek Ingyenes Iskolája, a Schola Pia.
Néhány hé t múlva már száz gyermek szorongott a két teremben, és a számuk egyre nőtt. Így Józsefnek hamarosan több papot is segítségül kellett hívnia a tanításh oz. Két év múlva már egy egész házat béreltek. Ekkor elbúcsúzott addigi ven déglátójától, és a többi tanítóval az új épületbe költözött, ahol az ő irán yítása mellett a tanító atyák közösségi életet éltek.
További két év alatt a növendékek száma hétszázra nőtt, ezért 1602- ben a termek számát i smét növelniük kellett. Mikor az iskola udvarán harangtornyot állítottak és feltették a harangot, József leesett a létráról és eltörött a lába. A töré s rosszul forrt össze, ennek következtében haláláig fájt a lába és sántítot t. De a testi fájdalom semmi volt ahhoz képest, amit lélekben kellett elsze nvednie élete második felében.
VIII. Kelemen pápa rendszeresen fedez te az iskola kiadásainak egy részét. Közben pedig annyira terjedt iskolájuk jó híre, hogy módos családok is kezdték oda járatni a fiaikat. Emiatt más iskolák vezetői féltékennyé lettek, irigykedni kezdtek a piaristákra. Az in tézetet megrágalmazták a pápánál, aki váratlanul két bíborost küldött ki el lenőrzésre. A vádak alaptalansága hamarosan kiderült, s az eredmény épp az ellenkezője lett, mint szerették volna a rágalmazók: a pápa személyes oltal máról biztosította az intézetet. Néhány évvel később az eset ugyanúgy megis métlődött V. Pál pápával, de akkor az eredmény úgy módosult, hogy a pápa me gkettőzte az évi támogatás összegét.
1611-ben József iskolájában már ezer növendék tanult, köztük sok zsidó fiú, akiket maga József hívott meg az iskolába. Most már olyan helyzetben voltak, hogy megvásárolhattak egy na gy házat. Nem sokkal később Rómán kívül is egymás után nyíltak a piarista i skolák nemcsak Itáliában, hanem Európa más országaiban is. A társulatot a K egyes Iskolák Rendjének (Ordo Scholarum Piarum), vagy röviden Piaristák ren djének nevezték el, és József lett az első általános rendfőnök.
Utol só éveiben egy nagyon kemény próbatét várt Józsefre: Felvételét kérte a ren dbe egy Mario Sozzi nevű pap, akiben -- mint hamarosan a felvétele után kid erült -- olyan nagy hatalomvágy élt, hogy mindenáron ő akart a rendfőnök le nni. Baráti körének befolyásával és gyalázatos rágalmaival elérte, hogy Józ sefet megfosztották a rendfőnöki tisztségtől. Ezzel a rend méltatlan és ava tatlan kezekbe került, és Józsefnek számtalan megaláztatást és súlyos meghu rcoltatást kellett kiállnia. Az ügy azzal végződött, hogy X. Ince pápa 1646 -ban feloszlatta a rendet.
Mindezen lelki gyötrelmek sem tudták megh áborítani a szent belső békéjét. Halálos ágyánál pedig kiderült, hogy a nép milyen tisztelettel nézett föl rá: végeláthatatlan sorokban jöttek az embe rek a betegágyához, hogy még egy utolsó áldást kapjanak tőle. Miként József előre megjövendölte, az intézményt nyolc évvel a halála után ismét szerzet esrend rangjára emelték, őt magát pedig 1727-ben szentté avatták. Ünnepét 1 769-ben vették fel a római naptárba, augusztus 27- re. 1969-től augusztus 2 5-én ünnepeljük.
Legendáiból
Ezt a szent papot, aki kora nevelési hiányosságait annyira megérezte és olyan jóságosan tudott rajta segíteni, általában úgy szokták ábrázolni, mint a kereszt alatt álló öregembert, aki második Jóbként türelemmel visel minden szenvedést, amit r ámért az Úr.
Mario Sozzi 1630-ban lépett be a piarista rendbe, Nápol yban. Ám hamarosan megmutatkozott, hogy egész alkata nem a szerzetesi életr e való: ami benne eleinte lelkesedésnek és buzgóságnak látszott, az nem vol t egyéb, mint büszkeség és érvényesülési vágy. Sozzi ismerős volt a Szent O fficiumban, és szoros barátságban volt többek között egy másik becsvágyó pa ppal, Cherubinival, akinek ugyancsak befolyásos pártfogói voltak. Sozzi cél ba vette a rendfőnökséget, és elkezdte híresztelni Józsefről, hogy öreg, má r képtelen munkaköre ellátására, és rágalmazta, ahol csak tudta. Hamarosan elérte, hogy őt nevezzék ki tartományfőnöknek. De ez nem volt elég, neki a rendfőnökség kellett.
Cesarini bíboros, aki a piarista rend protekto ra volt, segíteni akart Józsefnek, ezért lefoglalta Sozzi iratait, hogy iga zolni tudja feltevését, mely szerint Sozzi minden vádaskodása merő rágalom. De Sozzi ellencsapást mért Józsefre, mivel a lefoglalt iratok között volt néhány olyan dokumentum is, amely a Szent Officiumból származott, és most b evádolta Józsefet ennél a hatóságnál, jóllehet soha semmi dolga nem volt a Szent Officiummal. Mégis kiadták ellene a letartóztatási parancsot, és a ny olcvanhat éves öregembert, az érdemekben gazdag papot közönséges bűnözőként hurcolták végig Róma utcáin.
Ártatlansága természetesen hamarosan n apvilágra került, de a vádlónak annyit sikerült elérni, hogy a rendfőnökség ről leváltották, és őt nevezték ki József helyére. Kinevezték rendi vizitát orrá a jezsuita Pietrasantát, aki fejébe vette, hogy a piarista rendet eltü nteti az Egyházból. És valóban, a rend minden iskolájával együtt hamarosan a sír szélére került. Az öreg, tiszteletreméltó rendalapítót szüntelenül gy alázták és bántották, ő pedig minden próbatét közepette nyugodt odaadással engedelmeskedett, hiszen rendi elöljárói parancsoltak neki. Azoknak az atyá knak is, akik kitartottak mellette, állandóan az engedelmességet ajánlotta, és azt szokta mondani: „Oktalanság elakadni a másodlagos okoknál, és nem I stenre tekinteni, aki minden történésnek az első oka, és mindent a javunkra akar.”'
Amikor Sozzi meghalt, Cherubini lett az utóda. Gáncsoskodás ai azonban nemsokára köztudottá váltak, és el kellett hagynia Rómát. Halála előtt kiengesztelődött Józseffel, akinek olyan sok bajt okozott. Közben Pi etrasanta is meghalt, de volt még egy nagy ellenség, egy nő: Olympia, a páp a egyik rokona. Mivel piarista gyóntatóját elhelyezték Rómából egy másik vá rosba, vad gyűlöletet táplált a rendfőnök Józseffel szemben. Mindenkivel sz övetkezett a piaristák ellen, és sikerült is elérnie rokonánál, a pápánál, hogy feloszlassa a rendet.
Ekkor úgy tűnt, hogy a kilencven éves Józ sef egész életműve semmivé lett. Mikor hírét vette, csak annyit mondott: „A z Úr adta, az Úr elvette. Legyen áldott az Úr neve!” Nem csoda, ha az ember ek úgy beszéltek róla, mint második Jóbról.
Imádság
Istenünk, ki Szent József áldozópapot a határtalan szeretet és türelem ajándékával tetted képessé arra, hogy egész életét az ifjúság nevelésének é s tanításának szentelje, kérünk, engedd, hogy akit bölcs tanítómesterként t isztelünk, kövessük is az igazság szolgálatában!
DTSTAMP:20240329T113118 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110825 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110826 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-129 EXDATE;TZID=Europe/Budapest:20130825T000000 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR