BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101031T020000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20100819T000000 RDATE:20101031T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:db1d5ab2ab98c9ba1c2836d6de6571d2 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Szent István király (főünnep) DESCRIPTION:
Élete b>
A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíció t vívott ki magának. Elsősorban politikai megfontolásokból nyugat felé ford ult, és megnyitotta a kereszténységnek az ország kapuit. Ebben keresztény f eleségének, az erdélyi Saroltának befolyása is érvényesült. Beengedte az or szágba Pilgrim passaui püspök követeit. A bajor papok egyike keresztelte me g őt, Mihály testvérét és 973-ban vagy 974-ben fiát, Vajkot, aki a kereszts ég vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta. Az országban azonban még túlsúlyba n volt a pogányság, és a pogány elem keveredett a kereszténységgel. A királ yi udvarban, Gézánál éppúgy, mint uralomra vágyó feleségénél, a keresztény gondolat kezdetben inkább dinasztikus és állami célokat szolgált, mintsem K risztus szent ügyét. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsol atban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny , de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, István t jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést e lmélyítse, és István további képzését előmozdítsa. Adalbert volt az is, aki a fejedelmi ifjút megbérmálta, és vallási szempontból előnyösen befolyásol ta. Ő közvetítette 995-ben az István és Gizella között létrejött házasságot is. Amikor az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben átvette a hatalmat, a keresztény szellem és vallásos világnézet már szilárd gyökeret vert benn e.
Uralkodása
Egyelőre azonban még véres csatákat kellet t vívnia az ellene fölkelt törzsfőkkel. A Veszprém melletti győzelem és Kop pány halála őt legfőbb belső ellenségétől, az országot pedig a pogányságba való visszaeséstől szabadította meg. A Konstantinápolyban megkeresztelt Gyu la és Ajtony leverése viszont a Bizánchoz való csatlakozás tervét hiúsított a meg. Azonkívül István megszerezte magának a Tiszán és Dunán túl fekvő ter ületeket, valamint Erdélyt, és ezáltal gyarapította országát, uralmát és bi rtokát.
Ezzel megteremtette messzenéző uralkodói programjának előfelt ételeit, és szívós energiával, okos taktikával fogott hozzá nemzetpolitikai fő feladatához. A történelmi keresztút előtt álló országban négy nagy prob léma jelentkezett: a kereszténység megkedveltetése és szívüggyé tétele, köz össégben az apostoli székkel és Nyugattal; az állam önállósága, vagyis nemz eti függetlenség mind a német-római, mind a bizánci császársággal szemben; erős monarchia és politikai egység fölépítése, vagyis a törzsi önállóság és hűbéri hatalom megszüntetése központi kormányhatalom alapítása által; s vé gül mindamellett, amennyire csak lehetséges, a magyar népi jelleg és szokás ok megőrzése a Nyugat-Európába való egyidejű beilleszkedés közepette.
Diplomáciai és politikai érzéke, mellyel nemegyszer a gyakorlatban egymásn ak ellentmondó célokat is el tudott érni, korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból tulajdonképpen ő teremtette meg Magyarországot, Ist ván jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat népének. A magyarságnak négy különböző szomszédos kultúra -- a török-mohamedán keleten, a görög-sz láv a Balkánon, a latin-német nyugaton és a pogány-szláv északon -- feszült séggel teli területén kellett ezek ostromló befolyásával és ellentmondásaiv al küzdelmet folytatnia. A változást, amelyet István hozott, jól megvilágít ja egy világpolitikai jelentőségű tény: trónra lépése előtt nem egészen fél századdal a magyar lovascsapatok még halálosan fenyegették Nyugatot és a k ereszténységet, egészen az Augsburg melletti Lech-mezőig hatolva előre. Az István által alkotmányában, kiterjedésében, kultúrájában és történelemformá ló erejében újjáalakított Magyarország ezzel szemben a keresztény Nyugat el őretolt bástyája lett az előnyomuló mongol és török veszély ellen, és évszá zadokon keresztül védőfal az ázsiai hódítók barbárságával szemben.
Egyházi érdemei
Nagy érdemeket szerzett az ország katoliku s egyháza érdekében kifejtett munkájával is. Szerzetes papokat hívott Bajor országból, Csehországból, Olaszországból, éspedig bencéseket, kiváltképpen a clunyi reform követőit, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend fé rfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai let tek a vallásos s kulturális életnek. Elrendelte a vasárnap megszentelését é s minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergom ban, palotája közelében egy gyönyörű székesegyházat, Veszprémben egy női ap átságot, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál templomot a székeskáptal annal együtt. Más templomokat gazdagon megajándékozott, javaikat közvetlen védelme alá vette. Ami a keresztény vallással és keresztény törvénnyel nem volt összeegyeztethető, annak hadat üzent és büntetéssel sújtotta. Ebben ő és pogány ellenlábasai egyformán koruk gyermekei voltak. Mindazonáltal nem nyúlt a régi mondákhoz és énekekhez, amelyek a pogány ősöket és hősöket dic sőítették; a pogány korból származó népszokásokat, ha az új hittel nem elle nkeztek, megőrizte vagy megtöltötte őket keresztény tartalommal. E tekintet ben a bölcs alkalmazkodás módszerét követte: enyhébb, józanabb, eredményese bb volt, mint Magyarország első hithirdetői.
Az állami törvényhozásba n, a kormányzásban és gazdasági vonalon sikerült szerencsésen összeolvaszta nia a nyugati elemeket, mindenekelőtt a frank grófság-alkotmányt a hazaiakk al. Ugyanilyen messzenéző megértéssel képviselte népe sajátosságát és érdek eit a határokon túl is. Gondolt Európa és a keresztény világ egységére. A k eresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette: Jeruzsálemben be ncés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett.
Egyik fő munkatársa, a 993-ban Prágából érkezett Asztrik szerzetes útján II. Szilveszter pápához fordult jogai megerősítéséért és a teljhatalom kieszközléséért. Célja az volt, hogy a keresztény királyság mél tóságára emelkedjék, nemkülönben, hogy már eleve kizárjon mindenféle függős éget a német birodalomtól és a szomszédos bajor egyháztól, s országa egyház át az állammal szorosabban egybekapcsolja. Asztrik valóban kieszközölte urá nak a koronát, az előtte hordozott keresztet és azt az apostoli kiváltságot , hogy püspökségeket alapíthasson és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki.
Az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá Istvánt Es ztergomban. Ez egyenlő volt szuverén királyi méltóságra emelésével és apost oli küldetésének elismerésével. A pápától kapott előjogra támaszkodva birod almának szilárd egyházi szervezetet adott: tíz egyházkerületet alapított (1 2 volt tervbe véve), köztük két érsekséget: Esztergomban és Kalocsán, valam int nyolc püspökséget.
Élete alkonyán
Két fájdalmas esemény árnyékolta be élete alkonyát, mindkettő legbensejéig érintette. Imre fiát, a rendkívül erényes ifjút rendelte és készítette elő trónörökösévé. Még hal ála előtt meg akarta vele osztani az uralmat. Imrét azonban közvetlenül ura lkodótársává koronázása előtt, 1031-ben egy vadászat alkalmával vadkan táma dta meg és sebezte halálra. István másik gyermeke már korábban meghalt. Így nem maradt közvetlen örököse. Az Árpád-nemzetség egyetlen leszármazottja V azul volt, ő azonban ifjúkori ballépéseiért börtönben ült. A súlyosan beteg király megkegyelmezett neki, kiengedte a fogságból, sőt azon gondolkodott, hogy még életében maga mellé veszi és trónra emeli. A rossz tanácsra hallg ató hálátlan rokon azonban egy galád összeesküvésbe keveredett, aminek az v olt a célja, hogy a királyt meggyilkolják és az országban visszaállítsák a pogányságot. Ilyen gazságot István nem hagyhatott büntetlenül, életművét ne m engedhette elpusztítani. A királygyilkosság szándékáért halálbüntetés jár t. István az összeesküvés három fejének kiszúratta a szemét és levágatta a kezét: ez abban az időben a súlyos gonosztevők szokásos büntetése volt, és a megérdemelt halálbüntetés esetén, mint itt, kegyelmi aktusnak számított.< /p>
Amikor halálát közeledni érezte, magához hívatta tanácsosait, s velük egyetértésben Pétert, Velencében élő nővérének fiát tette utódjává. Minden kit arra intett, hogy maradjanak meg az igaz hitben, szeressék az igazságos ságot, és főleg hűségesen ápolják a kereszténység zsenge vetését. Közel het ven éves korában -- a 11. században ritka magas korban --, 42 évi uralkodás után halt meg Mária mennybevitelének napján, akit oly bensőségesen tisztel t, s akinek tiszteletére több templomot épített. Halála előtt neki ajánlott a az országot.
Tisztelete, jelentősége
Istvánt az egész nemzet gyászolta. Temetésére az egész országból sereglettek az embere k Székesfehérvárra. Ott, az általa alapított gyönyörű bazilikában -- mely é ppen akkor készült el, és ebből az alkalomból gyorsan fölszentelték -- hely ezték ünnepélyesen nyugalomra földi maradványait.
Az általános gyász igazi és szívből jövő volt. A nép érezte: István király személyében a dinas ztia megalapítója, a kimagasló uralkodó és államalapító hunyt el, az erős é s igazságos király, aki a szigort szelídséggel tudta párosítani. Tudott har colni, ha a szükség úgy kívánta; mindazonáltal békeszerető volt. Támadó had járatot nem kezdeményezett, harcias nemzetét a gyümölcsöző béke világába ve zette, és a még túlnyomóan vándorló, nomád életet élő népet a letelepedésre szoktatta. Az ország határain kívül is nagy tiszteletnek örvendett, egyrés zt történelmi szerepe miatt, másrészt azért, mert menekülteknek és más sors üldözötteknek menedéket nyújtott, a Szentföldre, Konstantinápolyba, Ravenná ba vagy Rómába zarándokló idegeneknek pedig vendéglátást és kedvező átvonul ást biztosított.
Mint uralkodó tudatában volt Isten előtti felelősség ének. Ragyogó példája volt ennek, hogy Szent István templomában hivatalát é vente letette, annak jeléül, hogy csak kölcsön kapta Istentől, és annak biz onyságára, hogy hatalmát Istennek áldozza. Lelki arculata abban a ,,fejedel emtükörben'' is visszatükrözödik, amelyet fiának hagyott hátra latin nyelve n. Talán nem ő maga írta, de mindenesetre az ő közelében, politikai s erköl csi elvei értelmében szerkesztették. Az akkori Magyarországon mindenképpen a legjelentősebb irodalmi alkotás. Ezekben az Intelmekben (Admonitiones) tö bbek között a következő uralkodói szabályok találhatók: ,,Uralkodjál szelíd en, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának le gszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és ir galmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép s aját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerin t éljen!''
Halála után még egyszer lázadást szított a pogány visszaha tás; a császári hatalom nyomása is erősödött Magyarországgal szemben. Végül azonban az itt-ott fölbukkanó zűrzavar után különösen László és Kálmán kir ály visszavezette az országot István nyomdokaiba. Azóta István a nép szívéb en mindinkább legendás hőssé, népe apostolává, védelmezőjévé és Magyarorszá g eszményévé magasztosodott föl. Benne és vele a korona, királyság és nemze t szinte misztikus egységgé olvadt össze. Sírja sokat látogatott nemzeti bú csújáró hellyé vált; számos imameghallgatás és csoda történt ott. Ünnepe ne mzeti ünnep lett.
László király 1083. augusztus 20-án pápai engedélly el, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében oltárra emeltette Is tvánt, Imrével és nevelője, Gellért csanádi püspök földi maradványaival egy ütt. Ez akkor egyenértékű volt a szentté avatással.
István tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is. Különösen Scheyernben és Ba mbergben, a bajor hercegi házzal való házassági kapcsolata következtében; a zután Aachenben és Kölnben, ahová egyes ereklyéi is elkerültek; Montecassin óban, főleg a bencés rendnek tett kiváltságai miatt, és a belgiumi Namurben . XI. Ince pápa 1686 novemberében -- Buda visszafoglalása alkalmából -- az egész Egyházra kiterjesztette szeptember 2-ára helyezett ünnepét. Ma a vilá gegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án (mint Magyarország fővédőszentjét) ünnepli. Május 30-án a mai napig sértetlenül fennmaradt Sz ent Jobb ereklyét tiszteljük.
Imádság
Istenünk, ak i Szent István királyt, a te hitvallódat a földön országunk koronájával éke sítetted és szentjeid közé emelted, kérünk, add meg, hogy aki a hit terjesz tője volt Pannóniában, Egyházad védelmezője legyen a mennyben!
< p style="text-align: right;">Forrás: Diós István: Szentek Élete DTSTAMP:20240328T232749 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110820 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110821 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-134 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR