BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20101031T020000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20100819T000000 RDATE:20101031T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:db1d5ab2ab98c9ba1c2836d6de6571d2 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Szent István király (főünnep) DESCRIPTION:Élete\nA magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Elsősorban politikai megfontolásokból nyugat felé fordul t, és megnyitotta a kereszténységnek az ország kapuit. Ebben keresztény fel eségének, az erdélyi Saroltának befolyása is érvényesült. Beengedte az orsz ágba Pilgrim passaui püspök követeit. A bajor papok egyike keresztelte meg őt, Mihály testvérét és 973-ban vagy 974-ben fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye v édőszentje után az István nevet kapta. Az országban azonban még túlsúlyban volt a pogányság, és a pogány elem keveredett a kereszténységgel. A királyi udvarban, Gézánál éppúgy, mint uralomra vágyó feleségénél, a keresztény go ndolat kezdetben inkább dinasztikus és állami célokat szolgált, mintsem Kri sztus szent ügyét. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolat ban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, ki zárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny, de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elm élyítse, és István további képzését előmozdítsa. Adalbert volt az is, aki a fejedelmi ifjút megbérmálta, és vallási szempontból előnyösen befolyásolta . Ő közvetítette 995-ben az István és Gizella között létrejött házasságot i s. Amikor az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben átvette a hatalmat, a keresztény szellem és vallásos világnézet már szilárd gyökeret vert benne. \nUralkodása\nEgyelőre azonban még véres csatákat kellett vívnia az ellene fölkelt törzsfőkkel. A Veszprém melletti győzelem és Koppány halála őt legf őbb belső ellenségétől, az országot pedig a pogányságba való visszaeséstől szabadította meg. A Konstantinápolyban megkeresztelt Gyula és Ajtony leveré se viszont a Bizánchoz való csatlakozás tervét hiúsította meg. Azonkívül Is tván megszerezte magának a Tiszán és Dunán túl fekvő területeket, valamint Erdélyt, és ezáltal gyarapította országát, uralmát és birtokát.\nEzzel megt eremtette messzenéző uralkodói programjának előfeltételeit, és szívós energ iával, okos taktikával fogott hozzá nemzetpolitikai fő feladatához. A törté nelmi keresztút előtt álló országban négy nagy probléma jelentkezett: a ker eszténység megkedveltetése és szívüggyé tétele, közösségben az apostoli szé kkel és Nyugattal; az állam önállósága, vagyis nemzeti függetlenség mind a német-római, mind a bizánci császársággal szemben; erős monarchia és politi kai egység fölépítése, vagyis a törzsi önállóság és hűbéri hatalom megszünt etése központi kormányhatalom alapítása által; s végül mindamellett, amenny ire csak lehetséges, a magyar népi jelleg és szokások megőrzése a Nyugat-Eu rópába való egyidejű beilleszkedés közepette.\nDiplomáciai és politikai érz éke, mellyel nemegyszer a gyakorlatban egymásnak ellentmondó célokat is el tudott érni, korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyo bb államférfiává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból tulaj donképpen ő teremtette meg Magyarországot, István jelölte ki és biztosított a a jövőbe vezető utat népének. A magyarságnak négy különböző szomszédos ku ltúra -- a török-mohamedán keleten, a görög-szláv a Balkánon, a latin-német nyugaton és a pogány-szláv északon -- feszültséggel teli területén kellett ezek ostromló befolyásával és ellentmondásaival küzdelmet folytatnia. A vá ltozást, amelyet István hozott, jól megvilágítja egy világpolitikai jelentő ségű tény: trónra lépése előtt nem egészen fél századdal a magyar lovascsap atok még halálosan fenyegették Nyugatot és a kereszténységet, egészen az Au gsburg melletti Lech-mezőig hatolva előre. Az István által alkotmányában, k iterjedésében, kultúrájában és történelemformáló erejében újjáalakított Mag yarország ezzel szemben a keresztény Nyugat előretolt bástyája lett az előn yomuló mongol és török veszély ellen, és évszázadokon keresztül védőfal az ázsiai hódítók barbárságával szemben.\nEgyházi érdemei\nNagy érdemeket szer zett az ország katolikus egyháza érdekében kifejtett munkájával is. Szerzet es papokat hívott Bajorországból, Csehországból, Olaszországból, éspedig be ncéseket, kiváltképpen a clunyi reform követőit, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmá n) apátságot alapított. Sok kolostort létesített, amelyek missziós központj ai és gyújtópontjai lettek a vallásos s kulturális életnek. Elrendelte a va sárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját kö ltségén emelt Esztergomban, palotája közelében egy gyönyörű székesegyházat, Veszprémben egy női apátságot, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál t emplomot a székeskáptalannal együtt. Más templomokat gazdagon megajándékozo tt, javaikat közvetlen védelme alá vette. Ami a keresztény vallással és ker esztény törvénnyel nem volt összeegyeztethető, annak hadat üzent és bünteté ssel sújtotta. Ebben ő és pogány ellenlábasai egyformán koruk gyermekei vol tak. Mindazonáltal nem nyúlt a régi mondákhoz és énekekhez, amelyek a pogán y ősöket és hősöket dicsőítették; a pogány korból származó népszokásokat, h a az új hittel nem ellenkeztek, megőrizte vagy megtöltötte őket keresztény tartalommal. E tekintetben a bölcs alkalmazkodás módszerét követte: enyhébb , józanabb, eredményesebb volt, mint Magyarország első hithirdetői.\nAz áll ami törvényhozásban, a kormányzásban és gazdasági vonalon sikerült szerencs ésen összeolvasztania a nyugati elemeket, mindenekelőtt a frank grófság-alk otmányt a hazaiakkal. Ugyanilyen messzenéző megértéssel képviselte népe saj átosságát és érdekeit a határokon túl is. Gondolt Európa és a keresztény vi lág egységére. A keresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette : Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett.\nEgyik fő munkatársa, a 993-ban Prágából érke zett Asztrik szerzetes útján II. Szilveszter pápához fordult jogai megerősí téséért és a teljhatalom kieszközléséért. Célja az volt, hogy a keresztény királyság méltóságára emelkedjék, nemkülönben, hogy már eleve kizárjon mind enféle függőséget a német birodalomtól és a szomszédos bajor egyháztól, s o rszága egyházát az állammal szorosabban egybekapcsolja. Asztrik valóban kie szközölte urának a koronát, az előtte hordozott keresztet és azt az apostol i kiváltságot, hogy püspökségeket alapíthasson és egyházi főméltóságokat ne vezhessen ki.\nAz 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá Is tvánt Esztergomban. Ez egyenlő volt szuverén királyi méltóságra emelésével és apostoli küldetésének elismerésével. A pápától kapott előjogra támaszkod va birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: tíz egyházkerületet alap ított (12 volt tervbe véve), köztük két érsekséget: Esztergomban és Kalocsá n, valamint nyolc püspökséget.\nÉlete alkonyán\nKét fájdalmas esemény árnyé kolta be élete alkonyát, mindkettő legbensejéig érintette. Imre fiát, a ren dkívül erényes ifjút rendelte és készítette elő trónörökösévé. Még halála e lőtt meg akarta vele osztani az uralmat. Imrét azonban közvetlenül uralkodó társává koronázása előtt, 1031-ben egy vadászat alkalmával vadkan támadta m eg és sebezte halálra. István másik gyermeke már korábban meghalt. Így nem maradt közvetlen örököse. Az Árpád-nemzetség egyetlen leszármazottja Vazul volt, ő azonban ifjúkori ballépéseiért börtönben ült. A súlyosan beteg kirá ly megkegyelmezett neki, kiengedte a fogságból, sőt azon gondolkodott, hogy még életében maga mellé veszi és trónra emeli. A rossz tanácsra hallgató h álátlan rokon azonban egy galád összeesküvésbe keveredett, aminek az volt a célja, hogy a királyt meggyilkolják és az országban visszaállítsák a pogán yságot. Ilyen gazságot István nem hagyhatott büntetlenül, életművét nem eng edhette elpusztítani. A királygyilkosság szándékáért halálbüntetés járt. Is tván az összeesküvés három fejének kiszúratta a szemét és levágatta a kezét : ez abban az időben a súlyos gonosztevők szokásos büntetése volt, és a meg érdemelt halálbüntetés esetén, mint itt, kegyelmi aktusnak számított.\nAmik or halálát közeledni érezte, magához hívatta tanácsosait, s velük egyetérté sben Pétert, Velencében élő nővérének fiát tette utódjává. Mindenkit arra i ntett, hogy maradjanak meg az igaz hitben, szeressék az igazságosságot, és főleg hűségesen ápolják a kereszténység zsenge vetését. Közel hetven éves k orában -- a 11. században ritka magas korban --, 42 évi uralkodás után halt meg Mária mennybevitelének napján, akit oly bensőségesen tisztelt, s akine k tiszteletére több templomot épített. Halála előtt neki ajánlotta az orszá got.\nTisztelete, jelentősége\nIstvánt az egész nemzet gyászolta. Temetésér e az egész országból sereglettek az emberek Székesfehérvárra. Ott, az által a alapított gyönyörű bazilikában -- mely éppen akkor készült el, és ebből a z alkalomból gyorsan fölszentelték -- helyezték ünnepélyesen nyugalomra föl di maradványait.\nAz általános gyász igazi és szívből jövő volt. A nép érez te: István király személyében a dinasztia megalapítója, a kimagasló uralkod ó és államalapító hunyt el, az erős és igazságos király, aki a szigort szel ídséggel tudta párosítani. Tudott harcolni, ha a szükség úgy kívánta; minda zonáltal békeszerető volt. Támadó hadjáratot nem kezdeményezett, harcias ne mzetét a gyümölcsöző béke világába vezette, és a még túlnyomóan vándorló, n omád életet élő népet a letelepedésre szoktatta. Az ország határain kívül i s nagy tiszteletnek örvendett, egyrészt történelmi szerepe miatt, másrészt azért, mert menekülteknek és más sorsüldözötteknek menedéket nyújtott, a Sz entföldre, Konstantinápolyba, Ravennába vagy Rómába zarándokló idegeneknek pedig vendéglátást és kedvező átvonulást biztosított.\nMint uralkodó tudatá ban volt Isten előtti felelősségének. Ragyogó példája volt ennek, hogy Szen t István templomában hivatalát évente letette, annak jeléül, hogy csak kölc sön kapta Istentől, és annak bizonyságára, hogy hatalmát Istennek áldozza. Lelki arculata abban a ,,fejedelemtükörben'' is visszatükrözödik, amelyet f iának hagyott hátra latin nyelven. Talán nem ő maga írta, de mindenesetre a z ő közelében, politikai s erkölcsi elvei értelmében szerkesztették. Az akk ori Magyarországon mindenképpen a legjelentősebb irodalmi alkotás. Ezekben az Intelmekben (Admonitiones) többek között a következő uralkodói szabályok találhatók: ,,Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hog y a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény e rénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az orszá gnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!''\nHalála után még egyszer lázadás t szított a pogány visszahatás; a császári hatalom nyomása is erősödött Mag yarországgal szemben. Végül azonban az itt-ott fölbukkanó zűrzavar után kül önösen László és Kálmán király visszavezette az országot István nyomdokaiba . Azóta István a nép szívében mindinkább legendás hőssé, népe apostolává, v édelmezőjévé és Magyarország eszményévé magasztosodott föl. Benne és vele a korona, királyság és nemzet szinte misztikus egységgé olvadt össze. Sírja sokat látogatott nemzeti búcsújáró hellyé vált; számos imameghallgatás és c soda történt ott. Ünnepe nemzeti ünnep lett.\nLászló király 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétébe n oltárra emeltette Istvánt, Imrével és nevelője, Gellért csanádi püspök fö ldi maradványaival együtt. Ez akkor egyenértékű volt a szentté avatással.\n István tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is. Különösen Scheyernben és Bambergben, a bajor hercegi házzal való házassági kapcsolata következtében; azután Aachenben és Kölnben, ahová egyes ereklyéi is elkerü ltek; Montecassinóban, főleg a bencés rendnek tett kiváltságai miatt, és a belgiumi Namurben. XI. Ince pápa 1686 novemberében -- Buda visszafoglalása alkalmából -- az egész Egyházra kiterjesztette szeptember 2-ára helyezett ü nnepét. Ma a világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án ( mint Magyarország fővédőszentjét) ünnepli. Május 30-án a mai napig sértetle nül fennmaradt Szent Jobb ereklyét tiszteljük.\nImádság\nIstenünk, aki Szen t István királyt, a te hitvallódat a földön országunk koronájával ékesített ed és szentjeid közé emelted, kérünk, add meg, hogy aki a hit terjesztője v olt Pannóniában, Egyházad védelmezője legyen a mennyben!\n \nForrás: Diós I stván: Szentek Élete\n X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:
Élete b>
A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíció t vívott ki magának. Elsősorban politikai megfontolásokból nyugat felé ford ult, és megnyitotta a kereszténységnek az ország kapuit. Ebben keresztény f eleségének, az erdélyi Saroltának befolyása is érvényesült. Beengedte az or szágba Pilgrim passaui püspök követeit. A bajor papok egyike keresztelte me g őt, Mihály testvérét és 973-ban vagy 974-ben fiát, Vajkot, aki a kereszts ég vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta. Az országban azonban még túlsúlyba n volt a pogányság, és a pogány elem keveredett a kereszténységgel. A királ yi udvarban, Gézánál éppúgy, mint uralomra vágyó feleségénél, a keresztény gondolat kezdetben inkább dinasztikus és állami célokat szolgált, mintsem K risztus szent ügyét. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsol atban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny , de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, István t jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést e lmélyítse, és István további képzését előmozdítsa. Adalbert volt az is, aki a fejedelmi ifjút megbérmálta, és vallási szempontból előnyösen befolyásol ta. Ő közvetítette 995-ben az István és Gizella között létrejött házasságot is. Amikor az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben átvette a hatalmat, a keresztény szellem és vallásos világnézet már szilárd gyökeret vert benn e.
Uralkodása
Egyelőre azonban még véres csatákat kellet t vívnia az ellene fölkelt törzsfőkkel. A Veszprém melletti győzelem és Kop pány halála őt legfőbb belső ellenségétől, az országot pedig a pogányságba való visszaeséstől szabadította meg. A Konstantinápolyban megkeresztelt Gyu la és Ajtony leverése viszont a Bizánchoz való csatlakozás tervét hiúsított a meg. Azonkívül István megszerezte magának a Tiszán és Dunán túl fekvő ter ületeket, valamint Erdélyt, és ezáltal gyarapította országát, uralmát és bi rtokát.
Ezzel megteremtette messzenéző uralkodói programjának előfelt ételeit, és szívós energiával, okos taktikával fogott hozzá nemzetpolitikai fő feladatához. A történelmi keresztút előtt álló országban négy nagy prob léma jelentkezett: a kereszténység megkedveltetése és szívüggyé tétele, köz össégben az apostoli székkel és Nyugattal; az állam önállósága, vagyis nemz eti függetlenség mind a német-római, mind a bizánci császársággal szemben; erős monarchia és politikai egység fölépítése, vagyis a törzsi önállóság és hűbéri hatalom megszüntetése központi kormányhatalom alapítása által; s vé gül mindamellett, amennyire csak lehetséges, a magyar népi jelleg és szokás ok megőrzése a Nyugat-Európába való egyidejű beilleszkedés közepette.
Diplomáciai és politikai érzéke, mellyel nemegyszer a gyakorlatban egymásn ak ellentmondó célokat is el tudott érni, korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból tulajdonképpen ő teremtette meg Magyarországot, Ist ván jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat népének. A magyarságnak négy különböző szomszédos kultúra -- a török-mohamedán keleten, a görög-sz láv a Balkánon, a latin-német nyugaton és a pogány-szláv északon -- feszült séggel teli területén kellett ezek ostromló befolyásával és ellentmondásaiv al küzdelmet folytatnia. A változást, amelyet István hozott, jól megvilágít ja egy világpolitikai jelentőségű tény: trónra lépése előtt nem egészen fél századdal a magyar lovascsapatok még halálosan fenyegették Nyugatot és a k ereszténységet, egészen az Augsburg melletti Lech-mezőig hatolva előre. Az István által alkotmányában, kiterjedésében, kultúrájában és történelemformá ló erejében újjáalakított Magyarország ezzel szemben a keresztény Nyugat el őretolt bástyája lett az előnyomuló mongol és török veszély ellen, és évszá zadokon keresztül védőfal az ázsiai hódítók barbárságával szemben.
Egyházi érdemei
Nagy érdemeket szerzett az ország katoliku s egyháza érdekében kifejtett munkájával is. Szerzetes papokat hívott Bajor országból, Csehországból, Olaszországból, éspedig bencéseket, kiváltképpen a clunyi reform követőit, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend fé rfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai let tek a vallásos s kulturális életnek. Elrendelte a vasárnap megszentelését é s minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergom ban, palotája közelében egy gyönyörű székesegyházat, Veszprémben egy női ap átságot, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál templomot a székeskáptal annal együtt. Más templomokat gazdagon megajándékozott, javaikat közvetlen védelme alá vette. Ami a keresztény vallással és keresztény törvénnyel nem volt összeegyeztethető, annak hadat üzent és büntetéssel sújtotta. Ebben ő és pogány ellenlábasai egyformán koruk gyermekei voltak. Mindazonáltal nem nyúlt a régi mondákhoz és énekekhez, amelyek a pogány ősöket és hősöket dic sőítették; a pogány korból származó népszokásokat, ha az új hittel nem elle nkeztek, megőrizte vagy megtöltötte őket keresztény tartalommal. E tekintet ben a bölcs alkalmazkodás módszerét követte: enyhébb, józanabb, eredményese bb volt, mint Magyarország első hithirdetői.
Az állami törvényhozásba n, a kormányzásban és gazdasági vonalon sikerült szerencsésen összeolvaszta nia a nyugati elemeket, mindenekelőtt a frank grófság-alkotmányt a hazaiakk al. Ugyanilyen messzenéző megértéssel képviselte népe sajátosságát és érdek eit a határokon túl is. Gondolt Európa és a keresztény világ egységére. A k eresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette: Jeruzsálemben be ncés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett.
Egyik fő munkatársa, a 993-ban Prágából érkezett Asztrik szerzetes útján II. Szilveszter pápához fordult jogai megerősítéséért és a teljhatalom kieszközléséért. Célja az volt, hogy a keresztény királyság mél tóságára emelkedjék, nemkülönben, hogy már eleve kizárjon mindenféle függős éget a német birodalomtól és a szomszédos bajor egyháztól, s országa egyház át az állammal szorosabban egybekapcsolja. Asztrik valóban kieszközölte urá nak a koronát, az előtte hordozott keresztet és azt az apostoli kiváltságot , hogy püspökségeket alapíthasson és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki.
Az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá Istvánt Es ztergomban. Ez egyenlő volt szuverén királyi méltóságra emelésével és apost oli küldetésének elismerésével. A pápától kapott előjogra támaszkodva birod almának szilárd egyházi szervezetet adott: tíz egyházkerületet alapított (1 2 volt tervbe véve), köztük két érsekséget: Esztergomban és Kalocsán, valam int nyolc püspökséget.
Élete alkonyán
Két fájdalmas esemény árnyékolta be élete alkonyát, mindkettő legbensejéig érintette. Imre fiát, a rendkívül erényes ifjút rendelte és készítette elő trónörökösévé. Még hal ála előtt meg akarta vele osztani az uralmat. Imrét azonban közvetlenül ura lkodótársává koronázása előtt, 1031-ben egy vadászat alkalmával vadkan táma dta meg és sebezte halálra. István másik gyermeke már korábban meghalt. Így nem maradt közvetlen örököse. Az Árpád-nemzetség egyetlen leszármazottja V azul volt, ő azonban ifjúkori ballépéseiért börtönben ült. A súlyosan beteg király megkegyelmezett neki, kiengedte a fogságból, sőt azon gondolkodott, hogy még életében maga mellé veszi és trónra emeli. A rossz tanácsra hallg ató hálátlan rokon azonban egy galád összeesküvésbe keveredett, aminek az v olt a célja, hogy a királyt meggyilkolják és az országban visszaállítsák a pogányságot. Ilyen gazságot István nem hagyhatott büntetlenül, életművét ne m engedhette elpusztítani. A királygyilkosság szándékáért halálbüntetés jár t. István az összeesküvés három fejének kiszúratta a szemét és levágatta a kezét: ez abban az időben a súlyos gonosztevők szokásos büntetése volt, és a megérdemelt halálbüntetés esetén, mint itt, kegyelmi aktusnak számított.< /p>
Amikor halálát közeledni érezte, magához hívatta tanácsosait, s velük egyetértésben Pétert, Velencében élő nővérének fiát tette utódjává. Minden kit arra intett, hogy maradjanak meg az igaz hitben, szeressék az igazságos ságot, és főleg hűségesen ápolják a kereszténység zsenge vetését. Közel het ven éves korában -- a 11. században ritka magas korban --, 42 évi uralkodás után halt meg Mária mennybevitelének napján, akit oly bensőségesen tisztel t, s akinek tiszteletére több templomot épített. Halála előtt neki ajánlott a az országot.
Tisztelete, jelentősége
Istvánt az egész nemzet gyászolta. Temetésére az egész országból sereglettek az embere k Székesfehérvárra. Ott, az általa alapított gyönyörű bazilikában -- mely é ppen akkor készült el, és ebből az alkalomból gyorsan fölszentelték -- hely ezték ünnepélyesen nyugalomra földi maradványait.
Az általános gyász igazi és szívből jövő volt. A nép érezte: István király személyében a dinas ztia megalapítója, a kimagasló uralkodó és államalapító hunyt el, az erős é s igazságos király, aki a szigort szelídséggel tudta párosítani. Tudott har colni, ha a szükség úgy kívánta; mindazonáltal békeszerető volt. Támadó had járatot nem kezdeményezett, harcias nemzetét a gyümölcsöző béke világába ve zette, és a még túlnyomóan vándorló, nomád életet élő népet a letelepedésre szoktatta. Az ország határain kívül is nagy tiszteletnek örvendett, egyrés zt történelmi szerepe miatt, másrészt azért, mert menekülteknek és más sors üldözötteknek menedéket nyújtott, a Szentföldre, Konstantinápolyba, Ravenná ba vagy Rómába zarándokló idegeneknek pedig vendéglátást és kedvező átvonul ást biztosított.
Mint uralkodó tudatában volt Isten előtti felelősség ének. Ragyogó példája volt ennek, hogy Szent István templomában hivatalát é vente letette, annak jeléül, hogy csak kölcsön kapta Istentől, és annak biz onyságára, hogy hatalmát Istennek áldozza. Lelki arculata abban a ,,fejedel emtükörben'' is visszatükrözödik, amelyet fiának hagyott hátra latin nyelve n. Talán nem ő maga írta, de mindenesetre az ő közelében, politikai s erköl csi elvei értelmében szerkesztették. Az akkori Magyarországon mindenképpen a legjelentősebb irodalmi alkotás. Ezekben az Intelmekben (Admonitiones) tö bbek között a következő uralkodói szabályok találhatók: ,,Uralkodjál szelíd en, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának le gszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és ir galmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép s aját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerin t éljen!''
Halála után még egyszer lázadást szított a pogány visszaha tás; a császári hatalom nyomása is erősödött Magyarországgal szemben. Végül azonban az itt-ott fölbukkanó zűrzavar után különösen László és Kálmán kir ály visszavezette az országot István nyomdokaiba. Azóta István a nép szívéb en mindinkább legendás hőssé, népe apostolává, védelmezőjévé és Magyarorszá g eszményévé magasztosodott föl. Benne és vele a korona, királyság és nemze t szinte misztikus egységgé olvadt össze. Sírja sokat látogatott nemzeti bú csújáró hellyé vált; számos imameghallgatás és csoda történt ott. Ünnepe ne mzeti ünnep lett.
László király 1083. augusztus 20-án pápai engedélly el, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében oltárra emeltette Is tvánt, Imrével és nevelője, Gellért csanádi püspök földi maradványaival egy ütt. Ez akkor egyenértékű volt a szentté avatással.
István tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is. Különösen Scheyernben és Ba mbergben, a bajor hercegi házzal való házassági kapcsolata következtében; a zután Aachenben és Kölnben, ahová egyes ereklyéi is elkerültek; Montecassin óban, főleg a bencés rendnek tett kiváltságai miatt, és a belgiumi Namurben . XI. Ince pápa 1686 novemberében -- Buda visszafoglalása alkalmából -- az egész Egyházra kiterjesztette szeptember 2-ára helyezett ünnepét. Ma a vilá gegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án (mint Magyarország fővédőszentjét) ünnepli. Május 30-án a mai napig sértetlenül fennmaradt Sz ent Jobb ereklyét tiszteljük.
Imádság
Istenünk, ak i Szent István királyt, a te hitvallódat a földön országunk koronájával éke sítetted és szentjeid közé emelted, kérünk, add meg, hogy aki a hit terjesz tője volt Pannóniában, Egyházad védelmezője legyen a mennyben!
< p style="text-align: right;">Forrás: Diós István: Szentek Élete DTSTAMP:20240329T093422 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110820 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20110821 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=-134 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR