BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VTIMEZONE TZID:Europe/Budapest BEGIN:STANDARD DTSTART:20110123T000000 RDATE:20110327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20111030T020000 RDATE:20120325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20121028T020000 RDATE:20130331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20131027T020000 RDATE:20140330T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20141026T020000 RDATE:20150329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20151025T020000 RDATE:20160327T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20161030T020000 RDATE:20170326T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20171029T020000 RDATE:20180325T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20181028T020000 RDATE:20190331T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20191027T020000 RDATE:20200329T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:STANDARD DTSTART:20201025T020000 RDATE:20210328T030000 TZOFFSETFROM:+0200 TZOFFSETTO:+0100 TZNAME:Europe/Budapest CET END:STANDARD BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20110327T030000 RDATE:20111030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20120325T030000 RDATE:20121028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20130331T030000 RDATE:20131027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20140330T030000 RDATE:20141026T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20150329T030000 RDATE:20151025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20160327T030000 RDATE:20161030T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20170326T030000 RDATE:20171029T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20180325T030000 RDATE:20181028T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20190331T030000 RDATE:20191027T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT BEGIN:DAYLIGHT DTSTART:20200329T030000 RDATE:20201025T020000 TZOFFSETFROM:+0100 TZOFFSETTO:+0200 TZNAME:Europe/Budapest CEST END:DAYLIGHT END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT UID:8e72ef169102c83f74e47378d83014b3 CATEGORIES:Liturgikus naptár CREATED:19700101T010000 SUMMARY:Szalézi Szent Ferenc (emléknap) DESCRIPTION:
Élete
Szalézi Ferenc-Bonaventura 1567. augusztus 21-én szü letett Franciaországban, Thorens közelében, a salesi kastélyban. Családja a z ősi savoyai nemességhez tartozott és mélységesen ragaszkodott katolikus h itéhez abban az országban, amely nagyrészt elfogadta a kálvinizmust. A szám os gyermek között Ferenc volt a legidősebb: kilenc testvére következett még utána. Első tanítója és nevelője a kastély káplánja, Jean Déage volt, aki egész pályáján kitartott mellette.
Ferenc a La Roche-i és az annecyi kollégiumokba járt, majd 1562-től a jezsuitáknál tanult Párizsban. Már tize negy éves korában föladták neki a tonzúrát, hogy egyházi javadalmakat élvez hessen, pedig családja éppenséggel nem szánta őt papi pályára.
1586 d ecemberében megismerte Kálvin eleve-elrendelés tanát. Azt hitte, hogy ő is az örök kárhozatra van rendelve; de azért hű maradt a katolikus hithez, s c sak akkor lábolt ki a válságból, amikor magáévá tette Lessius elméletét, am ely szerint Isten az eleve-elrendelésnél számításba veszi az ember érdemeit .
1588 nyarán a vallásháborúk kezdték bizonytalanná tenni Párizs körn yékét, ezért apja visszahívta Savoyába, hogy azután Padovába küldje. A csal ád akarata iránti engedelmességből jogot tanult, személyes érdeklődésének k ielégítésére pedig teológiát. Jezsuiták és teatinusok révén megismerte A le lki harc című könyvet, és ez nagy hatást gyakorolt lelkiéletének további fe jlődésére. 1591. szeptember 5- én elnyerte a jogi doktorátust, majd egy róm ai és loretói zarándoklat után 1592 tavaszán visszatért Savoyába.
Ett ől kezdve szilárd volt elhatározása, hogy pap lesz. A házasságot, amelyet c saládja előkészített számára, visszautasította. Nagybátyja, Szalézi Lajos k anonok azon volt, hogy támogassa atyja ellenállásának legyőzésében. Összekö ttetésbe lépett a genfi püspökkel, és titokban elintézte, hogy Ferenc pápai kinevező okmányt kapjon, amely neki adományozza a genfi Szent Péter-káptal an préposti címét. Az egyházmegyében ez volt a püspök után a legmagasabb ra ng. Ez hízelgett a családi hiúságnak, és így az apa beleegyezését adta. Fer encet 1593. december 18-án pappá szentelték.
Először Thono vagy Chabl ais vidékének lelkipásztori ellátását bízták rá, olyan területét, amelyet a berniek hódítása után, 1536-ban erőszakkal kálvinizmusra ,,térítettek''. M iután a savoyai herceg visszahódította, most helyre kellett állítani a kato likus hitet a vidéken. Ez a feladat Ferenc számára súlyos testi megpróbálta tásokat jelentett: hajléktalanságot a hegyi tél hidegében és életveszélyes rajtaütéseket ellenfelei részéről. Nyilvános vitákat tartott és röpiratokat szerkesztett, amelyeket később Viták címen összefoglalt; ezenkívül kiadta első művét A szent Kereszt zászlajának védelme címen.
Háromszor titok ban Genfbe utazott, hogy Kálvin utódjával, Bézával párbeszédet folytasson a hitről. A megtérések száma nagy volt. A sikerek nyomán a püspök Ferencet k inevezte segédpüspökévé. Ebben a minőségben járt Rómában és Párizsban. Pári zsban megismerte Acarie asszonyt, és szoros kapcsolatot alakított ki a váro s vallásilag legjelentősebb köreivel. Miközben hazafelé tartott, meghalt Gr anier genfi püspök. Utódjául Ferencet választották 1602. december 8-án. Szé khelye Annecyben volt a kálvinista reformáció miatt.
Ettől fogva Fere nc minden erejét a hegyvidéki püspökség lelkipásztori feladataira mozgósíto tta. Személyre való tekintet nélkül egyaránt szolgálatára állt a nemeseknek , a polgároknak és a szegényparasztoknak. Mindenkinek mindene lett. Kortárs ai teljes joggal látták benne a tettrekész, kötelességének élő püspök eszmé nyképét. Minden eszközzel azon fáradozott, hogy a katolikus keresztényekbe olyan személyes jámborságot ültessen el, amely állja az összehasonlítást a kálvinistákéval. Korlátozás nélkül áldozott időt és fáradságot azok személy es irányítására és lelki vezetésére, akik rábízták magukat. 1604 márciusátó l Chantal asszony állt közöttük az első helyen, akivel egy Dijonban tartott nagyböjti prédikáció alkalmával találkozott. Azokból a levelekből és kiseb b értekezésekből, amelyeket unokahúgának, Charmoisy asszonynak írt, állítot ta össze a Bevezetés a lelkiéletbe vagy Filótea című művét. 1608 decemberéb en jelent meg nyomtatásban. E könyvecske, amely meg akarta mutatni a keresz tényeknek, hogy a megszentelődés nem függ egy meghatározott élethelyzettől vagy sajátos állapottól, hamarosan csodás sikert ért el.
Chantal assz onyhoz fűződő mély és bensőséges barátsága segítette abban, hogy megvalósít hassa egyik legkedvesebb tervét: egy olyan kontemplatív női szerzet alapítá sát, amelynek nincs szigorú klauzúrája, s tagjai a felebaráti szeretetnek s zentelik magukat. A rendnek olyan -- emberi szempontokra is figyelő -- szab ályzatot akart adni, hogy gyenge egészségű, beteg vagy öreg nők is tagjai l ehessenek. Chantal asszony és két társa 1610. június 6-án kezdte meg a közö s életet a szabályok szerint, amelyeket Ferenc adott nekik. A vizitációs nő vérek száma gyorsan növekedett, még Ferenc életében 12 kolostoruk jött létr e.
A nővérek között egészen rendkívüli egyéniségek is voltak. A velük való bensőséges kapcsolat Ferenc gondolkodásának és belső életének fejlődé sét egyre inkább misztikus irányba terelte. Az idők folyamán e témakörben g yűjtött tapasztalatai és meglátásai, melyeket rendszeresen följegyzett, las san formát öltöttek és egységes tanítássá álltak össze az Értekezés az iste nszeretetről vagy Teotimus című munkájában. A könyv végső kialakítása sok f áradságába került. 1616 júliusában jelent meg, és rövid idő alatt a lelki i rodalom klasszikus írásává lett. Benne a legjobb formájában fejeződik ki Sz alézi Szent Ferenc misztikája, amely egyszerre számol az akarattal és az ér zelemmel.
Kezdettől fogva ismételten félreértették ezt az írást, és é rzelgős, kétes ízlésű, édeskés jámborkodásnak értelmezték. A valóság azonba n az, hogy Szalézi Ferenc szelídsége nyilvánul meg abban, ahogy -- emberi é s igen megértő módon -- szólni tudott az emberekhez, miközben az aszkézis s íkján nagyon szigorú és igényes volt. Azokat, akik a vezetésére bízták magu kat, tökéletes lemondásra kötelezte, mely a legkisebb dolgokra is kiterjedt annak érdekében, hogy a tökéletes benső önkiüresítést a gyakran nagyon kem ény külső vezekléssel egyesítsék.
A Teotimus kiadása egybeesik Ferenc saját benső életének fordulatával, amely ettől fogva magányosabb lett és k ifejezett aszkétikus vonásokat öltött. Gondoskodott arról is, hogy a Chanta l anyához fűződő kapcsolatából minden olyan vonás eltűnjön, amely inkább sz olgálja az emberi kedvtelést, mint Isten közös szolgálatát. Még többet fogl alkozott egyházmegyéjének ügyeivel, és lemondott arról, hogy több könyvet í rjon.
Utoljára 1618-ban utazott Párizsba. Ez az út valóságos diadalme net volt, oly nagy tiszteletadással vették körül. A fővárosban megismerkede tt De Paul Vincével és Angelique Arnault anyával, a Port- Royal apátnőjével , aki egyik leglelkesebb tanítványa lett. Ebben az időben azonban gyengülni kezdett szervezete, amely sohasem volt ellenálló. 1620-ban engedélyt kapot t, hogy testvérét, János-Ferencet, segédpüspökként maga mellé vegye.
1622-ben kénytelen volt Savoya hercegét Avignonba kísérni. Közeli halálának sejtelmével indult útnak. Hazatérőben megállapodott Lyonban, és ott a vizi tációs kolostor kertész-házacskájában szállt meg. Néhány órára még egyszer láthatta Chantal anyát. December 27-én agyvérzés lépett föl nála, ami másna p a halálát okozta. Halála után életszentségének híre állandóan növekedett, írásai számtalan új kiadást értek meg.
Szalézi Ferencet 1661. decemb er 8-án boldoggá, 1665. április 19-én szentté avatták; 1877. november 16-án egyháztanítóvá nyilvánították. Ünnepét a római naptárba 1666-ban vették fö l, január 29-re. 1969-ben áttették január 24-re, amely napon 1623-ban Annec yben eltemették.
Történetek életéből
Sza lézi Szent Ferencnél elsősorban az emberekkel való jóságos bánásmódját kell kiemelnünk. Jellemző rá egy ezzel kapcsolatos mondata: ,,Egy csepp mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel.'' Vagy ahogyan De Paul Vin ce mondta megismerkedésük után: ,,Milyen jó lehet az Isten, ha már a genfi püspök ilyen jó!''
Íme egy a vele történt számtalan eset közül:
Egy nemesi származású, de egyébként goromba ember valami miatt különlegese n gyűlölte Szalézi Ferencet. Egy este szolgáival és kutyáival fölvonult a p üspök háza elé, s ott egész éjszaka pokoli lármát csaptak. Az emberek vadás zkürtöket fújtak és pisztollyal lövöldöztek, a kutyáknak pedig a fülét csip kedték, hogy minél jobban vonítsanak. Ez több éjszakán át megismétlődött, s őt egyre pimaszabbak és arcátlanabbak lettek. A püspök házanépe rájuk akart rontani, Szalézi Ferenc azonban visszatartotta őket, bár ő sem talált nyug almat. Ezt mondta: ,,Ó, nem is olyan rossz ez! Mi legalább fűtött szobában ülünk, de azok a szegény fickók odakinn, akik szintén nem alhatnak, még fáz ni is kénytelenek hozzá.''
Másnap Ferenc találkozott ellenfelével a v árosban. Rögtön odasietett hozzá, és olyan barátságosan és derűsen köszöntö tte, hogy az egészen lefegyverezve érezte magát, őszintén bocsánatot kért é s gyerekes ellenségeskedésére fátylat borított.
Imádság
Istenünk, ki úgy akartad, hogy Szent Ferenc püspök a lelkek üdvösségére mindenkinek mindene legyen, engedd jóságosan, hogy testvéreink et szolgálva mi is tanúságot tegyünk gyengéd szeretetedről!
Diós István: A szentek élete
DTSTAMP:20240329T062155 DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20120124 DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20120125 SEQUENCE:0 RRULE:FREQ=YEARLY;COUNT=100;INTERVAL=1;BYYEARDAY=+24 TRANSP:OPAQUE END:VEVENT END:VCALENDAR