BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//jEvents 2.0 for Joomla//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:STANDARD
DTSTART:20201025T020000
RDATE:20210328T030000
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:Europe/Budapest CET
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
DTSTART:20200408T000000
RDATE:20201025T020000
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:Europe/Budapest CEST
END:DAYLIGHT
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
UID:644rtuf090eu8hir7k31j2povi@google.com
CATEGORIES:Plébánia
CREATED:20210321T132948
SUMMARY:PÉNTEK HÚSVÉT NYOLCADÁBAN
DESCRIPTION:fehér Mise: saját. Dicsőség, szekvencia tetszés szerint, I. húsvéti pref. (
Hitvallás nincs)\nAz I. Eucharisztikus imában húsvéti betétek.\nA IV. Eucha
risztikus ima nem mondható, sem a különleges alkalmakra valók.\nOlv.: ApCse
l 4,1–12; Jn 21,1–14\n\nLiturgia:\nApCsel 4,1-12\nSZENTLECKE az Apostolok C
selekedeteiből\nPéter és János apostol a béna meggyógyítása után még beszél
tek a néphez, amikor a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok
odamentek hozzájuk. Rossz néven vették, hogy tanítják a népet, és hirdetik
Jézus példájával a halálból való feltámadást.\nLetartóztatták tehát Pétert
és Jánost. Mivel azonban már esteledett, másnapig őrizetben tartották őket.
Azok közül, akik a beszédet hallgatták, sokan hívők lettek; úgyhogy a férf
i hívők száma elérte az ötezret.\nMásnap összegyűltek Jeruzsálem elöljárói,
a vének és az írástudók, Annás főpap, Kaifás, János és Sándor meg mind, ak
ik a főpapi nemzetségből valók voltak. Előállították a két apostolt, és val
latóra fogták őket: „Miféle hatalommal, vagy kinek a nevében tettétek ezt?”
\nAkkor Péter a Szentlélekkel eltelve így válaszolt: „Népünk elöljárói és t
i, vének, halljátok! Ti most magatok elé idéztek minket, mert egy nyomorék
emberrel jót tettünk. Kérdőre vontok, kinek a nevében gyógyítottuk meg. Hát
tudjátok meg mindnyájan, ti és az egész választott nép, hogy annak a názár
eti Jézus Krisztusnak nevében, akit ti keresztre feszítettetek, és akit az
Isten feltámasztott a halálból Az ő segítségével áll itt ez az ember egészs
égesen. Ő az a kő, amelyet ti, az építők, elvetettetek, de mégis szegletkőv
é lett. Nincsen üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt
, amelyben az emberek üdvözülhetnének.”\nEz az Isten igéje.\n\nVÁLASZOS ZSO
LTÁR 117,1-2 és 4.22-24.25-27a6. tónus.\nVálasz: Adjatok hálát az Úrnak, me
rt jó, * mivel irgalma örökké megmarad. 1. vers. Vagy; Alleluja, 6. szám.\n
Előénekes: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, * mivel irgalma örökké megmarad
.\nMondja Izrael háza, hogy jó az Isten, * mivel irgalma örökké megmarad.\n
Mondja Áron papi háza is, * mivel irgalma örökké megmarad.\nHívek: Adjatok
hálát az Úrnak, mert jó, * mivel irgalma örökké megmarad. Vagy: Alleluja.\n
E: A kő, amelyet az építők félredobtak, * íme, az vált szegletkővé.\nMindez
t az Úr vitte végbe, * csodálatra méltó a mi szemünkben.\nEzt a napot az Úr
isten adta, * örvendjünk és vigadjunk rajta.\nH: Adjatok hálát az Úrnak, me
rt jó, * mivel irgalma örökké megmarad. Vagy: Alleluja.\nE: Uram, szabadíts
meg engem, * ó, Uram, adj nekünk bőséget.\nÁldott, aki jön az Úr nevében,
† az Úr házából megáldunk titeket, * Isten az Úr, ő ragyog felettünk.\nH: A
djatok hálát az Úrnak, mert jó, * mivel irgalma örökké megmarad. Vagy: Alle
luja.\n\nSZEKVENCIA tetszés szerint, lásd a 673, oldalon.\n\nALLELUJA\nAlle
luja. 5. szám.\nEzt a napot az Úristen adta. * Ujjongjunk és vigadjunk rajt
a! Zsolt 117,245. tónus.\nAlleluja.\n\nJn 21,1-14\n† EVANGÉLIUM Szent János
könyvéből\nFeltámadása után Jézus egy alkalommal így jelent meg tanítványa
inak a Tibériás-tó partján:\nEgyütt voltak Simon Péter és Tamás, melléknevé
n Didimusz (vagyis Iker), továbbá a galileai Kánából való Nátánáel, Zebedeu
s fiai és még két másik tanítvány. Simon Péter így szólt hozzájuk: „Elmegye
k halászni.” „Mi is veled megyünk” – felelték. Kimentek és bárkába szálltak
. De azon az éjszakán nem fogtak semmit.\nAmikor megvirradt, Jézus ott állt
a parton. A tanítványok azonban nem ismerték fel, hogy Jézus az.\nJézus me
gszólította őket: „Fiaim, nincs valami ennivalótok?” „Nincs” – felelték. Er
re azt mondta nekik: „Vessétek ki a hálót a bárka jobb oldalán, ott majd ta
láltok.” Kivetették a hálót, s alig bírták kihúzni a tömérdek haltól.\nErre
az a tanítvány, akit Jézus szeretett, így szólt Péterhez: „Az Úr az!” Amin
t Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az, magára öltötte köntösét – mert ne
ki volt vetkőzve –, és beugrott a vízbe.\nA többi tanítvány követte a bárká
val. A hallal teli hálót is maguk után húzták. Nem voltak messze a parttól,
csak mintegy kétszáz könyöknyire.\nAmikor partot értek, izzó parazsat látt
ak, s rajta halat, mellette meg kenyeret. Jézus szólt nekik: „Hozzatok a ha
lakból, amelyeket most fogtatok.” Péter visszament, és partra vonta a hálót
, amely tele volt nagy halakkal, szám szerint százötvenhárommal, s bár enny
i volt benne, nem szakadt el a háló.\nJézus hívta őket: „Gyertek, egyetek!”
A tanítványok közül senki sem merte megkérdezni: „Ki vagy?” – hiszen tudtá
k, hogy az Úr az. Jézus fogta a kenyeret, és adott nekik. Ugyanígy a halból
is.\nEz volt a harmadik eset, hogy a halálból való feltámadása után Jézus
megjelent tanítványainak.\nEzek az evangélium igéi.
X-ALT-DESC;FMTTYPE=text/html:fehér Mise: saját. Dicsőség, szekvencia tetszés szerint, I. húsvéti pref. (
Hitvallás nincs)
Az I. Eucharisztikus imában húsvéti betétek.
A IV.
Eucharisztikus ima nem mondható, sem a különleges alkalmakra valók.
Ol
v.: ApCsel 4,1–12; Jn 21,1–14
Liturgia:
ApCsel 4,1-12
SZEN
TLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
Péter és János apostol a béna meggy
ógyítása után még beszéltek a néphez, amikor a papok, a templomőrség paranc
snoka és a szadduceusok odamentek hozzájuk. Rossz néven vették, hogy tanítj
ák a népet, és hirdetik Jézus példájával a halálból való feltámadást.
L
etartóztatták tehát Pétert és Jánost. Mivel azonban már esteledett, másnapi
g őrizetben tartották őket. Azok közül, akik a beszédet hallgatták, sokan h
ívők lettek; úgyhogy a férfi hívők száma elérte az ötezret.
Másnap össz
egyűltek Jeruzsálem elöljárói, a vének és az írástudók, Annás főpap, Kaifás
, János és Sándor meg mind, akik a főpapi nemzetségből valók voltak. Előáll
ították a két apostolt, és vallatóra fogták őket: „Miféle hatalommal, vagy
kinek a nevében tettétek ezt?”
Akkor Péter a Szentlélekkel eltelve így
válaszolt: „Népünk elöljárói és ti, vének, halljátok! Ti most magatok elé i
déztek minket, mert egy nyomorék emberrel jót tettünk. Kérdőre vontok, kine
k a nevében gyógyítottuk meg. Hát tudjátok meg mindnyájan, ti és az egész v
álasztott nép, hogy annak a názáreti Jézus Krisztusnak nevében, akit ti ker
esztre feszítettetek, és akit az Isten feltámasztott a halálból Az ő segíts
égével áll itt ez az ember egészségesen. Ő az a kő, amelyet ti, az építők,
elvetettetek, de mégis szegletkővé lett. Nincsen üdvösség senki másban. Mer
t nem adatott más név az ég alatt, amelyben az emberek üdvözülhetnének.”
Ez az Isten igéje.
VÁLASZOS ZSOLTÁR 117,1-2 és 4.22-24.25-27a6.
tónus.
Válasz: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, * mivel irgalma örökké
megmarad. 1. vers. Vagy; Alleluja, 6. szám.
Előénekes: Adjatok hálát az
Úrnak, mert jó, * mivel irgalma örökké megmarad.
Mondja Izrael háza, h
ogy jó az Isten, * mivel irgalma örökké megmarad.
Mondja Áron papi háza
is, * mivel irgalma örökké megmarad.
Hívek: Adjatok hálát az Úrnak, me
rt jó, * mivel irgalma örökké megmarad. Vagy: Alleluja.
E: A kő, amelye
t az építők félredobtak, * íme, az vált szegletkővé.
Mindezt az Úr vitt
e végbe, * csodálatra méltó a mi szemünkben.
Ezt a napot az Úristen adt
a, * örvendjünk és vigadjunk rajta.
H: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó,
* mivel irgalma örökké megmarad. Vagy: Alleluja.
E: Uram, szabadíts me
g engem, * ó, Uram, adj nekünk bőséget.
Áldott, aki jön az Úr nevében,
† az Úr házából megáldunk titeket, * Isten az Úr, ő ragyog felettünk.
H
: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, * mivel irgalma örökké megmarad. Vagy: A
lleluja.
SZEKVENCIA tetszés szerint, lásd a 673, oldalon.
ALLELUJA
Alleluja. 5. szám.
Ezt a napot az Úristen adta. * Ujjongj
unk és vigadjunk rajta! Zsolt 117,245. tónus.
Alleluja.
Jn 21,
1-14
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Feltámadása után Jézus egy
alkalommal így jelent meg tanítványainak a Tibériás-tó partján:
Együtt
voltak Simon Péter és Tamás, melléknevén Didimusz (vagyis Iker), továbbá a
galileai Kánából való Nátánáel, Zebedeus fiai és még két másik tanítvány. S
imon Péter így szólt hozzájuk: „Elmegyek halászni.” „Mi is veled megyünk” –
felelték. Kimentek és bárkába szálltak. De azon az éjszakán nem fogtak sem
mit.
Amikor megvirradt, Jézus ott állt a parton. A tanítványok azonban
nem ismerték fel, hogy Jézus az.
Jézus megszólította őket: „Fiaim, ninc
s valami ennivalótok?” „Nincs” – felelték. Erre azt mondta nekik: „Vessétek
ki a hálót a bárka jobb oldalán, ott majd találtok.” Kivetették a hálót, s
alig bírták kihúzni a tömérdek haltól.
Erre az a tanítvány, akit Jézus
szeretett, így szólt Péterhez: „Az Úr az!” Amint Simon Péter meghallotta,
hogy az Úr az, magára öltötte köntösét – mert neki volt vetkőzve –, és beug
rott a vízbe.
A többi tanítvány követte a bárkával. A hallal teli hálót
is maguk után húzták. Nem voltak messze a parttól, csak mintegy kétszáz kö
nyöknyire.
Amikor partot értek, izzó parazsat láttak, s rajta halat, me
llette meg kenyeret. Jézus szólt nekik: „Hozzatok a halakból, amelyeket mos
t fogtatok.” Péter visszament, és partra vonta a hálót, amely tele volt nag
y halakkal, szám szerint százötvenhárommal, s bár ennyi volt benne, nem sza
kadt el a háló.
Jézus hívta őket: „Gyertek, egyetek!” A tanítványok köz
ül senki sem merte megkérdezni: „Ki vagy?” – hiszen tudták, hogy az Úr az.
Jézus fogta a kenyeret, és adott nekik. Ugyanígy a halból is.
Ez volt a
harmadik eset, hogy a halálból való feltámadása után Jézus megjelent tanít
ványainak.
Ezek az evangélium igéi.
DTSTAMP:20240328T131906
DTSTART;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210409
DTEND;TZID=Europe/Budapest;VALUE=DATE:20210410
SEQUENCE:0
TRANSP:OPAQUE
END:VEVENT
END:VCALENDAR