Győri Szent Imre Plébánia
9024 Győr, Szent Imre út 35.
(96) 424 443
gyoriszentimre.iroda@gmail.com

 

Honlapunk megújult!

Kedves Olvasóink!

A győri Szent Imre Plébánia honlapja megújult.

Ez a honlap átmenetileg archívumként még elérhető marad, de a továbbiakban nem frissül.

A győri Szent Imre Plébánia új honlapja a következő címen érhető el, így amennyiben a kedvencek/könyvjelzők közé mentette el oldalunkat, az is érdemes frissíteni:

GYŐRI SZENT IMRE PLÉBÁNIA

Lectio Divina - 2014.02.08.

„Mária jó részt választott.” (Lk 10,38-42)

Szentlélek hívó imádság

Add, Uram, Szentlelkedet! Segíts, hogy a Lélek pecsétjét úgy hordozzam, hogy kenete rajta ragyogjon imáimon, tetteimen, életemen. Hogy Benne táruljanak föl előttem az Isten mélységei, hogy rajta keresztül áradjon rám is az Isten szeretete. Ámen.

Lectio (Amit Isten Igéje mond)

Lukács evangélista az általa vezetett közösségben örömmel tapasztalta, hogy a jómódú vendégszerető keresztény családok ismételten meghívták magukhoz Krisztus követőit. Az összejövetel nemcsak az életadó Krisztussal való találkozás lehetőségét biztosította, hanem a nagylelkű vendéglátás is megvalósult ennek során. Az asszonyok ennek során minden tőlük telhetőt megtettek, derekasan helytálltak. A közösség vezetője azonban azt is észrevette, hogy ugyanebben a közösségben voltak olyan asszonyok is, akik kevésbé tűntek tevékenynek, akik visszahúzódóbbak voltak, akik mélyen elgondolkodtak az Úr elhangzott szavain, és a feladatukat elsősorban Jézus örömhírének a továbbadásában látták. Ebből a keresztény közösségben sajátos konfliktus keletkezett.
Lukács ezen ellentét mellett nem megy el szó nélkül. Sajátos eszközeivel ezt az összeütközést két asszony vitájaként szemlélteti a Mártáról és Máriáról szóló elbeszélésében. A közösség vezetője nem titkolja, hogy ebben a nézeteltérésben Mária pártján áll. Az Úr szava tisztázza a feloldhatatlannak tűnő ellentétet, és juttatja nyugvópontra a felgyülemlett feszültséget.

Isten Igéjének meghallgatása.

38Útjukon betértek egy faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta házába. 39Ennek volt egy húga, Mária. Ez odaült az Úr lábához és hallgatta a szavait. 40Márta meg sürgött-forgott, végezte a háziasszonyi teendőket. Egyszer csak megállt: "Uram - méltatlankodott -, nem törődöl vele, hogy húgom elnézi, hogy egyedül szolgáljalak ki? Szólj neki, hogy segítsen nekem!" 41Az Úr azonban így válaszolt: "Márta, Márta, sok mindenre gondod van, és sok minden nyugtalanít, 42pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszik el tőle soha."

A szöveg és környezete

Az asztal szolgálata és a tanítás szolgálata közti ellentét már az egyház kezdeti korában megjelent, és helyes irányt mutató feloldásra várt. Lukács az oktató elbeszélésében felhasználta közössége tapasztalatait és nézeteltéréseit. Nyilvánvalóan egy darázsfészekbe nyúlt bele, amikor az általánosan elfogadott szemlélet mellett egy másikat kezdett el bátran képviselni: a keresztény közösségben megvalósuló erőfeszítésnek nemcsak a hagyományos gondoskodásra kell irányulnia, hanem az evangélium tanulmányozására és hirdetésére is. Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy térjen vissza a megszokott női szerepekhez. Lukács a két asszonytípussal az összes keresztény nőt szeretné megszólítani és elgondolkodtatni.  

- Néhány gondolat

A Lukács által elbeszélt rövid, tömör jelenet egy élethelyzetet szemléltet, amiben megjelenik a tiltakozó hang, és persze elhangzik Jézus irányadó szava is.

Jézus már a történet kezdetén a Márta és Mária által képviselt hívő emberek tanítójaként jelenik meg. Bár Márta panaszkodik, mégis ő az, aki felhívja a figyelmet a központi személyre, Jézusra, akinek az állásfoglalására vár. Továbbá Márta az, aki felhívja a figyelmet Máriára is. Miközben az Úr ellentmondást nem tűrő hangon válaszol Márta szemrehányására, egyúttal az egész keresztény közösséget oktatja. Az Úr egyértelműen elismeri Márta fáradozását, azt nem nézi le, és nem is bírálja. Ezután viszont csak Mária magatartásával foglalkozik.

Amikor a történetben szereplő Mária Jézus lábához ül és Jézusra figyel, akkor ő egy rabbi tanítványának tekinthető. A zsidó nők életében ez meglehetősen szokatlan, de lehetetlennek azért nem mondható magatartás volt. Mária ebben a történetben azért hallgat először, hogy később majd cselekedjék. Lukácsnál a tanítás hallgatása mindig tevékenységet feltételez. Ezért mondja ki bátran Lukács, hogy „csak egy a szükséges”: az Isten szabaddá tevő szavának a hallgatása. 

Lukács Jézus ajkára adja a Zsolt 16 egyik mondatán alapuló megfogalmazást: „Mária a jobbik részt választotta, nem is veszik el tőle soha.” A zsoltár szerzője szerint, aki az Istent választja örökrészül, annak ez az örökrésze mindig megmarad.

A szentírás szövegének a „jobbik részként” való fordítása felértékelésnek hangzik, ami mellett nyilvánvalóan megjelenik a leértékelő „rosszabbik rész” is. Lukács szövegének a pontos fordítása így hangzik: „Mária jó részt választott”. Mária tanuló asszonyként egyenjogú szerepet foglalja el Márta mellett. Jézus iskolájába jár.

Márta is méltó tanítványnak bizonyul azáltal, hogy inkább hagyományos szerepben a vendégéről gondoskodik, és amit tesz, az egészen lefoglalja őt, az eredeti szöveg szerint „körültekintően minden irány felé figyel”. Ő Jézus segítségével szeretné elérni, hogy Mária is ugyanazt tegye, mint ő. Jézus ellenáll a követelésének. Márta figyelmen kívül hagyja, hogy az élet gondjai annyira ránehezedhetnek valakire, hogy a fejlődése ettől megállhat, és a kiteljesedésre már nem kerülhet sor. Az Úr ezért mondja jónak Mária választását. Ugyanakkor a kettős „Márta, Márta” megszólítással szeretné megnyerni, hogy tegye magáévá az általa képviselt szándékot. Ez nem azt jelenti, hogy a gondoskodó magatartására nincsen szükség, hanem azt, hogy a szolgálata a tanításra hallgató magatartásából fakadjon.

Érdemes a Lukács által kiemelt ellentétre felfigyelni, a „sok minden” és az „egy” ellentétére. A „sok minden” szétszór, az „egy” pedig hozzásegít az összeszedettséghez, Jézus szavának a hallgatásához.

Meditatio (Isten Igéje hozzám érkezik. Amit Isten Igéje nekünk mond)

Az öntudatos és a figyelmet erősen felkeltő és lekötő Márta Jézust szeretettel befogadja, amikor a faluján keresztül megy. A gondoskodással, törődéssel teli vendégszeretete megragadó. A személye nem véletlenül kerül elsőként szóba. Mártának nem a munkájával van baj, hanem a bírálat arra vonatkozik, hogy a tevékenysége egészen leköti. Másra nem marad ideje.  A folyton másokra figyelő, szeretettel teli szolgálat erőforrást feltételez. A Jézus szavára való hallgatás, a tanításon való elmélkedés, a tanítás valóra váltása tartóssá és kitartóvá teheti a szolgáló szeretetet.  

Contemplatio (Elmélkedés. Amit Istentől ajándékba kaptunk, és a szívünkben hordunk)

Krisztus követőjéhez hozzátartozik az Isten szavára való figyelmes hallgatás. Aki egy tanító lábához ült az ókori világban, azzal jelezte, hogy kész a szavai meghallgatására és a tanulásra. A keresztény életünk nem korlátozódhat pusztán mások szolgálatára. Elsőbbséget kell kapnia a Jézus szavára való hallgatásnak. Lényeges a fontossági sorrend: első az ige hallgatása és ebből következik a szeretetszolgálat! Lukács tapintatos elrendezése ösztönző erőt ad: az „egy szükségesre” érdemes összpontosítani.   

Collatio (A jelenlévők gondolatainak megosztása valamint gyakorlati teendőink. Amit Isten Igéje általunk üzen másoknak.)

Jézus követése sokféle módon történhet. A kérdés az, hogy kihasználjuk-e, sőt ösztönözzük-e ezeket a lehetőségeket? Lukács szavai nyilvánvalóan nemcsak az asszonyoknak, hanem a férfiaknak is szólnak. Lukács veszélyforrásnak látja, amikor a keresztény közösségben, az egyházban nem az Isten szavára való hallgatás kerül az első helyre. Nyugtalanító jelenségnek tartja, amikor a legkülönbözőbb tevékenységek, gyakran rendkívül látványos és vonzó cselekvések kötik le egészen Krisztus követőinek életét és idejét. Ezek helyesek és szükségesek, ha a Jézus szavára való elmélyült hallgatásból következnek.

Oratio (Imádság. Amit Istennek válaszolunk Isten Igéjével a kezünkben)

Adjunk hálát szüntelenül Krisztusnak, legfőbb tanítómesterünknek, aki azért jött, hogy szolgáljon, és mindenkivel jót tegyen. Kérjük ezért alázattal és bizalommal: Urunk, taníts minket égi bölcsességre!

Add, hogy cselekedeteink jók, helyesek és igazak legyenek előtted, és egész szívvel téged keressünk!
Urunk, taníts minket égi bölcsességre!

Te megújítasz mindent, és azt kívánod, hogy éberen várjuk országodat, segíts, hogy várjuk az új eget és az új földet, és szorgalmasan munkálkodjunk ezen a világon!
Urunk, taníts minket égi bölcsességre!

Engedd, hogy ne csak a nagy jelentőségű dolgokban gyakoroljuk a szeretetet, hanem életünk megszokott körülményei között is!
Urunk, taníts minket égi bölcsességre!

Add, hogy érted a kellemetlenségeket is erős lélekkel viseljük, és mindig nagylelkűen szolgáljunk neked!
Urunk, taníts minket égi bölcsességre!

Engedd, hogy megszívleljük, és készséges lélekkel magunkba fogadjuk igédet, és így állhatatosságban termést hozzunk!
Urunk, taníts minket égi bölcsességre!

Esdve kérünk, jóságos Istenünk, ne engedd eltávolodni szívünket a törvényedről való elmélkedéstől, és add meg nekünk az örök élet fényességét. Krisztus, a mi Urunk által.

A legközelebbi Lectio divina időpontja: 2014. márc. 8. „Aki magát felmagasztalja, azt megalázzák.”  (Lk 14,1.7-14)

 

RSS feliratkozás

Kövessen bennünket!