Évközi 12. vasárnap és hét

Az előttünk álló héten június 24-én, szerdán Keresztelő Szent János születésének főünnepe, június 27-én, szombaton pedig Szent László Király ünnepe lesz.   

A Magyar Kormány 2020. június 17-én a járványügyi korlátozások újabb enyhítéséről döntött, amelynek következtében a legújabb döntések június 18-án léptek hatályba. Mindezek értelmében a jogszabály a másfél-két méteres védőtávolságot kötelezően már nem írja elő, és a védőmaszk viseletét is csak szűkebb légterű helyeken, (például a tömegközlekedési eszközökön, üzletekben, stb.) követeli meg. Bár a jogszabály a templomokról külön nem rendelkezik, azonban a nagyobb helyeken (például színházban, moziban, stb.) már eltekint a védőmaszk kötelező viselésétől.
Tekintettel a templomunk megfelelően nagy méretére, valamint összhangban a kormányrendeletben foglaltakkal, június 20-án szombattól a Győri Szent Imre templomban ismét elfoglalható lesz bármely padsorban bármelyik hely, és sem az áldoztató papok, sem a hívek számára nem lesz kötelező a védőmaszk viselése.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar érvényben lévő intézkedéseivel összhangban biztonsági okokból a gyóntatószékben továbbra is fent hagyjuk a védőfóliát, üresen tartjuk templomunkban a szenteltvíztartókat, az Oltáriszentséget szentáldozáskor kizárólag kézbe szolgáltatjuk ki, és a kedves testvéreket továbbra is kérjük, hogy persely adományaikat a templomból kimenet helyezzék el a fali perselyekbe, vagy az ajtóknál lévő kosarakba. Ugyanakkor köszönettel fogadjuk továbbra is, ha felajánlott adományaikat „perselypénz” megjelöléssel a plébániánk bankszámlaszámára (11737007 – 20532257 – 00000000) utalják át.

Utoljára 2017-ben vehettünk részt úrnapi körmeneten a Szent Imre templom körül, az Erzsébet-ligetben, bár, amint a hirdetésben is hallhattuk, jövőre várhatóan ismét egy közös győri körmenet lesz, amint az elmúlt két évben volt. Ha meg nem is telt még a templomunk, de érzékelhetően egyre többen térnek vissza a vasárnapi szentmisékre. A járványhelyzetre szokatlan képek fognak emlékeztetni bennünket, ha majd évek múlva visszanézzük a mostani képeket, remélhetőleg addigra már csak ezek az emlékek maradnak meg, a maszk és a kézfertőtlenítő az oltáron, a lezárt padok, védőmaszkos hívek a templomban, a körmeneten...

Emlékezetes lesz, hogy a körmeneten a négy stációs oltárnál és visszatérve a templomba a főoltárnál kapott szentségi áldás mellett egy futó zápor égi áldásában is részesülhettünk, most legalább tudjuk, miért szokták umbrellának, vagy akár "umbrellátumnak" emlegetni a baldachint, amely alatt a pap az oltáriszentséget emeli a magasba...

Különleges volt a mai ünnep a schola részéről is, amikor vendégként Balogh Eszter vezényelte templomunk scholáját, amelyhez más vendégek is csatlakoztak, sőt a Kyrie és az Agnus Dei intonációjában külön gyermekkar is szerepet kapott!

Húsvétvasárnap délután a Szent Imre Plébánia utcáin, húsvéthétfőn a gyirmóti Szent László Plébánia utcáin találkozhattunk Tamás atyával és Attila atyával és mindenekelőtt az Oltáriszentségben velünk levő Jézus Krisztussal. Mivel az idei húsvéti szertartásokon csak virtuálisan tudtunk részt venni, sokakat töltött el nagy örömmel, hogy otthonukban, az ablakból, a kerítés mögül vagy éppen a házuk előtt fogadhatták a szentségi áldást. Sokan díszítették virággal, gyertyával ablakukat, mint körmenetkor szokás, volt, aki megállt az autójával, hogy részesülhessen az áldásban. A Szent Imre területén számos intézmény is található, külön meg kell említenünk a kórház, a betegek, orvosok, ápolók és minden dolgozóra kiterjedő megáldását. Külön kérés is érkezett a Rendőrségtől, így az eredeti útvonalat kicsit kibővítve a Megyei Rendőrfőkapitányság bejáratánál a megye rendőrei is áldásban részesültek. Mindkét sajátos "körmenetről" videó-összeállítás is készült, melyet az alábbi lejátszók segítségével tudnak megtekinteni, érdemes teljes képernyős nézetre váltani!

Megjelent és honlapunkról is letölthető a 2020. márciusi Plébániai Értesítő, Attila atya nagyböjti gondolataival, a templom karzatát díszítő 7 üvegablak és alkotójuk bemutatásával, Tájmel Antal atya elmélkedésével és természetesen márciusi programajánlóval.

Megtelt érdeklődőkkel a Szent Imre templom szombat délután. Szokatlan, s talán ezért nagy érdeklődést kiváltó előadásra gyűltünk össze: Meghallgatni egy missziós orvos élménybeszámolóját, tanúságtételét. Nem csalódtunk!

„Ki az, aki már gyerekkorában missziós orvos akart lenni? És ki az, aki már 12 éves korában Albert Schweizert olvasott?” – ezekkel a kérdésekkel indította előadását Dr. Fodor Réka, aki 12 éves kora óta missziós orvos akart lenni és ezért jelentkezett az orvosi egyetemre is.

Előadását hivatásának történetével indította, s bár több évtized eltelt gyerekkori olvasmányai óta, valahol mindig ott élt benne ez az álom, akkor is, amikor 2015-ben jelentkezett első missziós útjára Ugandába, amikor már hosszú évek óta dolgozott háziorvosként Budapesten, ahol családjában két gyermeket nevelnek férjével.

Az előadás nagyobbik része természetesen missziós útjainak történetéről, sőt kalandjairól szólt, amelyekből megismerhettük többek között az „Afréka” név történetét is, de megismerkedhettünk munkatársaival, az őt fogadó nigériai atyákkal és nem egy betegének történetével is.

Amikor első, ugandai útjáról hazajött, megkérdezte tőle valaki, hogy érte-e odakint kultúrsokk? „Hát nem” – mondta. De most, itthon igen, ahol mindenki szomorú, mindenki depressziós, aggodalmaskodik, holott kint, ahol mélyszegénységben, akár az éhhalál fenyegetésében élnek, mindenki mosolyog, hálás. Lenne miért hálát adnunk…

„Dr. Réka” négy afrikai országban fordult meg, ahol nincs társadalombiztosítás, nincs állami, ingyenes egészségügyi ellátás. Nálunk panaszkodunk, ha másfél órát kell várni a rendelőben – ott akár három napot vártak a vizsgálatra… Ahol az egyik betegnek azt találta mondani, hogy a gyógyulásához fontos lenne, hogy sok folyadékot, napi 3 liter vizet megigyon – csak hát ez nem megoldható, amikor a 6-8 gyermekes családnak összesen van napi 30 liter vize…

Megismertük többek között a végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő Tóbiás történetét, akinek a gyógyulása nem nagyon magyarázható az orvostudomány mai tudása szerint…

Az orvoslás történetei mellett közelebb kerülhettünk egy kicsit az ottani élethez is. Emlékezetes idézet: „Nektek órátok van, nekünk meg időnk”, amivel a tervezhetőség hiányát jellemezte. Megismerkedtünk egy kicsit a hitélettel is, például egy templommal, ahol egy vasárnap négy szentmise van, mindegyik három óra hosszú és mindegyiken ötezren vesznek részt… Elképedve néztünk egymásra Attila atyával, amikor egy bérmálási szentmiséről hallottunk, amelyen 600 fiatal részesült a bérmálás szentségében, de méginkább elképedtünk, hogy a következő héten 1200-an bérmálkoztak ugyanabban a városban… Egy olyan helyen, ahol nem az a „probléma”, hogy „ciki” katolikusnak lenni, hanem ahol bármelyik nap vértanúvá lehet valaki a hitéért…

Az előadás végén sokan éltek a lehetőséggel és megvásárolták az AFRÉKA c. könyvet, s a doktornő mindenkinek szívesen dedikálta is könyvét. Ahogy az előadásban hallottuk, a könyv ára, mintegy 10 dollár, pont annyi, mint egy beteg megvizsgálása és szűrése a legelterjedtebb betegségekre, így minden egyes megvásárolt könyvvel egy-egy beteg vizsgálatát tettük lehetővé. Ha esetleg lemaradt volna és szeretné megrendelni a könyvet, ezt megteheti a következő oldalon: http://afreka.hu/konyv-vasarlas/

Az előadás után adakozásra is lehetőség nyílt és amint másnap megtudtuk Dr. Fodor Rékától, szombat este 420 ezer forint adomány gyűlt össze a Szent Imre templomban. Ez lehetővé tette a doktornő számára a következő időpont kitűzését: március 20-án indulhat újból Nigériába.
Isten fizesse meg a résztvevők nagylelkűségét!

Ha nem volt lehetősége a helyszínen hozzájárulni az Afréka Alapítvány támogatásához vagy a továbbiakban is támogatni szeretné az Afréka Alapítvány missziós tevékenységét, ezt a következő számlaszámon teheti meg:
Afréka Alapítvány 10101346-27099400-01004002

Ha követni szeretné Dr. Fodor Réka tevékenységét, ajánljuk Facebook oldalát: https://www.facebook.com/afrekahu/

A képekre kattintva megtekintheti az előadáson készült fotókat is, a videón pedig az előadás teljes felvételét a bemutatott képekkel. Reméljük, ezzel a résztvevőknek az élmények felelevenítését, újbóli átélését, mindenki másnak pedig Dr. Fodor Réka munkásságának megismerését segítjük.

Vaday Tamás

Szokatlan fényviszonyok mellett, verőfényes délelőtti napsütésben ünnepeltük idén Urunk bemutatásának, azaz Gyertyaszentelő Boldogasszonynak ünnepét, mivel idén vasárnapra esett az ünnep, de ez természetesen nem változtatta meg az ünnep lényegét, amely - ahogy Tamás atya is említette prédikációjában - hagyományosan a karácsonyi ünnepkör lezárása, egyfajta híd karácsony és húsvét között.

Tekintse meg az ünnepről készült galériánkat a képre kattintva!

Szenteste a hagyományoknak megfelelően templomunk ministránsainak pásztorjátéka várta a legkisebbeket és nagyobbakat. Ahogy Tamás atya bevezetőjében elmondta, a Szentírás történetében nem nagyon találnánk szerepet 52 (!) ministránsnak, így a születéstörténetet minden évben egy kerettörténetbe ágyazva láthatjuk. Pozsgai Ágnes hitoktató idén a ministránsközösségbe helyezte Jézus születésének történetét, maga Tibi bácsi meséli el a gyerekeknek az Üdvözítő születését. Az idei év nagy meglepetése volt, hogy a kis Jézus szerepét egy igazi kisbaba "adta elő"! A képre kattintva tekintsék meg a pásztorjátékról készült fotókat és nézzék meg az előadás felvételét a videólejátszón (érdemes nagy méretben, hiszen így élvezhető igazán).

Az előadást Wesztergom András orgonajátéka kísérte, köszönjük közreműködését!